Vasuti és Közlekedési Közlöny, 19. évf. (1888)

1888-06-15 / 72. szám

768 Vasúti és közlekedési közlöny, tétetnék a román partra, akkor a mai hajózási út legalább öt évre tétetnék lehetetlenné, mert ma a hajók a román parton közlekednek, a­mennyiben az másutt nem lehetséges. A máso­dik terv az, hogy ezen csatorna ne a szerb parton, hanem a Duna medrének közepén vezettessék keresztül. Ez ellen sem forogtak fenn technikai nehézségek, de oly költséges hajózási út lett volna előállítandó, mely az abból eredő eredménynyel nem állana arányban, úgy hogy azon tervezet a leghelyesebb, a­mely most javasoltatik. A zsilipes csatorna létesítése ellen azonban komoly aggályok merültek fel, de ezeket ezen csa­torna ellen katonai szempontból felhozni nem lehet. Azon tervező, a­kire a t. képviselő úr is hivatkozott, a legújabb idő óta azon nézeten van, hogy a­helyett, hogy a csatornának kanyarulat adatnék, helyesebb volna egy egyenes csatornát létesíteni a szerb parton, még­pedig olyképen, hogy az a szerb területbe legyen bevájva. Felesleges bővebben bizonyíta­tom­, hogy fontos indokok szólanak az ellen, hogy a csatorna másutt létesíttessék, mint a Duna medrében. Ezek után tiszteletteljesen kérem a t. házat, hogy a tör­vényjavaslatot általánosságban, részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés és tetszés.) Elnök: T. ház! A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szőnyegen levő törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Méltóztatnak szavazást kívánni ? (Nem!) Azt hiszem kijelenthetem, hogy a ház többsége a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául el­fogadja. Következik a részletes tárgyalás. Először a czím. Beöthy Algernon jegyző: (Olvassa a törvényjavaslat czímét.) Nagy István jegyző: Thaly Kálmán! T­h­a­l­y Kálmán: T. ház ! Méltóztassuk megengedni, hogy a czímnél szólaljak fel, rövideden reflectálva azokra, a­miket Hieronymi képviselőtársam nekem válaszolt, reflektálva némileg dr. Zichy Jenő képviselő úrnak elmondott egy észrevételére is. (Halljuk ! Halljuk !) Én, a­mikor a Tisza-torkolat összefüggését bizonyos tekintetben — mert csak így mondottam, e munkálatokkal hangsúlyoztam, Hieronymi képviselő úrra, mint a vízszabályozásban elismert első rangú tekin­télyre hivatkoztam. Sajnálom, hogy akkor nem volt a teremben, mivel felszólalását, a­melyet különben köszönettel vettem, bizonyos irányban talán szavaimhoz alkalmazta volna. Én azonban így is elér­tem felszólalásom czélját az­által, hogy a ház a t. képviselő úrnak, a­kit magam is szaktekintélynek ismerek el, nézetét ez ügyben hallhatta, különben talán nem szólalt volna fel. A t. képviselő úr hivatkozott egy igen nevezetes hydrographiai munkára, melyről általánosságban most is ő is helyeslőleg szólt, és nemrég megjelent nagyszabású tanulmányozásában is elvileg helyeselte azt, s csakis költségességét emelte ki, t. i. hogy a Lanfranconi-tervezetet a Vaskapu szabályozására nézve. E munkálatban van az a hosszú csatornavágás Titeltől Turn-Severinig említve, melyről Hieronymi képviselő úr is szólott. T. hát ! Én is teljesen ugyanazt állítom e tekintetben, mint a t. képviselő úr, hogy a Tisza-szabályozásnál az árvízveszély elhárítása a Tisza vízszinének leszállítása és a Duna vízszinének leszállítása, illetőleg ama két különböző sebességű szakasznak kiegyenlítése által esz közölhető, csak hogy én abban különbözöm a t. képviselő úrtól, hogy ő azt állítja, hogy a Tiszánál az eredményt olcsóbban is érhetjük el, mint a­hogy ezt Lanfranconi számítja ki, a­ki a csatorna költségeit 20 millióra teszi, Hieronymi képviselő úr pedig 20 milliónál még jóval többe kerülendőnek mondja. Ez utóbbiban, megvallom, kételkedem,­­ a­mennyiben a tech­nika folytonos haladása következtében efféle munkálatok, a­mint azt a t. képviselő úr legjobban fogja tudni, ma már sokkal olcsóbban vihetők keresztül, mint évtizedekkel azelőtt, a­mikor például Vásárhelyi a Vaskapu szabályozásának költségeit az akkori viszo­nyok közt még 24 millióra tette, ma pedig a miniszter úr azon helyzetben van, hogy előállhat, hogy a szabályozást 9 millió költ­séggel viszi keresztül. Azt hiszem tehát, hogy a Lanfranconi-féle tervet ma olcsóbban lehetne keresztülvinni, mint a­mikor ő ter­vezte. Röviden ezt akartam megjegyezni , hanem konstatálom azt, hogy maga a t. képviselő úr is, tehát egy vízszabályozási első rendű tekintély, elismeri azt, hogy a Tisza vízszínének leszállítása legalább Szegedig elérhető lenne a Lanfranconi-féle terv által, vagyis a Dunaszabályozásnak nem közvetlenül a Sztenka szirtnél, hanem mégis a Tisza torkolatánál való elkezdése által. Következőleg ellen­tétben nem vagyunk egymással. A t. képviselő úr ugyan tagadja, hogy összefüggésben van a jelen munkálat a Tisza árvízszabályo­zási kérdéssel s a Tisza torkolatával, én is csak oly módon állí­tom, a­mint Lanfranconi állítja. Ezt pedig a t. képviselő úr is elismeri, csakis a pénzügyi oldalát tartja költségesebbnek, követ­kezőleg így véve a dolgot, itt felfogásunk közt ellentét nincsen. Hanem furcsán vagyunk a retorsió kérdésével. Hogy milyen furcsán, azt Zichy Jenő gróf t., képviselő úr felszólalása tanúsítja. (Halljuk­ a szélső­baloldalon.) Én azt állítottam, hogy a vízmércte alapján Csongrádig konstatálható a retorsió. Hieronymi t. képviselő úr ennek ellenében azt mondja, hogy itt nagyon csekély, jelentékte­len s csakis Szegedig jelentékeny. Ekkor előáll Zichy Jenő gróf t. képviselő úr s egyenesen tagadja, hogy retorsió egyáltalában be­folyással birna a tiszai árvizekre és e tekintetben akár a Sanfran­coni tervétől, akár a most a kormány által ajánlott módtól nem vár javulást, hanem egy kalandos tervet említ s azt mondja, hogy ha a Dunának a Fekete tengerbe folyása másként alakíttatnék s nem Szulinánál, hanem Csernavodáig vagy Burgasig csatornán vezettetnék s ugy ömölnék a Feketetengerbe, ettől várná az Alföld megszaba­dulását az árvízveszélyektől. Már te­hát, ha a retorsio nem létezik Titelnél, illetőleg befolyással nincsen a Tiszára, hogy létezhetnek Burgasnál oly óriási dimensiókban ? Én ezt csak például akartam felhozni s más tekintetben nem reflektálok Zichy Jenő gróf t. kép­viselő úr észrevételeire. (Halljuk­ a szélső­baloldalon.) Csak még egyet Azt gondolom, a miniszter úr igazat fog nekem Zichy Jenő gróf t. képviselő úr ellen adni abban, hogy az, hogy ezen törvényjavaslat a kormány által az osztrák kormánynyal történt megállapodás következtében az arlbergi vasútért recompen­sativul fogadtatott el — nem áll. Baross Gábor, közmunka- és közlekedésügyi miniszter : Igaza van , nem áll! Thaly Kálmán: Én úgy tudom, hogy a miniszter úr egyik előde, Ordódy, ezen kérdésben világosan nyilatkozott, s egyáltalában tiltakozott azon felfogás ellen, hogy akár a Fel-Duna, akár az Al-Duna szabályozásának kérdése recompensatióképen tekintessék. Sze­rinte az arlbergi vasutat az osztrák kormány építtette Ausztria érdekében, mi pedig az Al-Duna szabályozását eszközöljük a saját érdekünkben az európai nemzetközi kötelezettség következtében. Ezt akartam rectifikálni és azt hiszem, helyesen fejtettem ki a do­log állását, mert a két kérdés nem áll úgy, miként Zichy Jenő gróf t. képviselő úr előadta. (Helyeslés a szélső­baloldalon.) Elnök: Maga a czím nem támadtatván meg, azt hiszem, ki­jelenthetem, hogy az elfogadtatik. Következik az 1. §. Beöthy Algernon jegyző : (olvassa az 1. §-t.) Thaly Kálmán: T. ház! Ezen szakaszhoz van egy mó­dosításom. Bocsásson meg a miniszter úr, hanem stilisztái nem válnak valami nagy díszére. Nevezetesen ezen szakasz oly hosszú, valóságos stilisztikai szörny, az egész sza­kasz egy konstrukc­ió a­nélkül, hogy benne az egyes mondatok összefüggenének egymással, inkább csak nyúlik, mint a kaucsuk. Megkísérlem, a­nélkül, hogy egy szót hozzáadnék, az újabb szövegezést. Három részre osztom a mondatot, az összefüggés azért nagyon jól meg lesz és azt hiszem jobban lesz magyarul, semmi­nemű tartalmi változtatást pedig nem involvál. (Halljuk! Halljuk!) Én szerintem a 6. sorban a helyett, hogy »bizatván« teendő »bizatott«, mert ennek hasisa a berlini szerződés. Itt azután pont lenne. A 8. sor­ban »magára« szó után pont teendő, az »és« szócska pedig kihagyandó. A 11. sorban az »ugyancsak« szócska kimarad, a 12. sorban pedig »végre« szó után pont teendő. Azt hiszem, hogy így világosabb lesz. Elnök: A módosítvány fel fog olvastatni. Nagy István jegyző: (olvassa a módosítványt.) Darányi Ignácz, a pénzügyi bizottság előadója: Én részemről hozzájárulok Thaly képviselő úr módosítványához, miután az lényeges változtatást nem tartalmaz, csak a szakaszt több részre osztja. De a magam részéről vagyok bátor egy módosítást ajánlani. Ez az, hogy a berlini szerződés »LVII. §-a« helyett tétes­sék LVII. czikke, mert a berlini szerződés czikkekre van osztva. (Helyeslés.) Baros­s Gábor közmunka és közlekedésügyi minisz­ter. Részemről sem teszek észrevételt a képviselő úr módosításának elfogadása ellen. Elnök: T. ház ! Az első szakaszhoz két módosítás adatott be. Az egyik Thaly képviselő úré, mely újjá­szerkeszti a szakaszt. Kérdem a t. házat, méltóztatik e Thaly képviselő úr módosításával szemben fentartani az eredeti szöveget, igen, vagy nem ? (Nem !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az nem tartatik fenn és így Thaly képviselő úr módosítványa elfogadtatott. A másik módosítást az előadó úr adta be, hogy „§" helyett „czikk* tétessék. Azt hiszem, ezt is méltóztatik elfogadni. (He­lyeslés.) Beöthy Algernon jegyző: (olvassa a törvényjavaslat 2—5. §-át, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, annak végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Most következnék a napirend szerint az igazságügyi és a köz­lekedésügyi bizottság jelentésének tárgyalása „a távirda, a táv­beszélő és egyéb villamos berendezésekről" szóló törvényjavaslat tárgyában. Miután azonban e törvényjavaslat tárgyalása valószínűleg hosszabb időt vesz igénybe, azt hiszem, a t. ház méltóztatik beleegyezni, hogy a távirda, a távbeszélő és egyéb villamos berendezésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása a holnapi ülés napirendjére tétessék át és most tárgyalás alá vétessék a napirend szerint a fenti törvényjavaslat után következő két­rendbeli vicinális vasútnak a tárgyalása. (Helyeslés.) Ezt tehát határozatként kimondom és így következik most a közlekedésügyi bizottság jelentésének tárgyalása „a Szombathelytől Pinka­főig vezetendő helyi érdekű vasút engedélyezé­séről". Beöthy Algernon jegyző : Neményi Ambrus ! Neményi Ambrus, a közlekedésügyi bizottság előadója: T. ház! A Szombathelytől Pinkafőig vezetendő helyi érdekű vasútról szóló engedélyokmány mindenben megfelel az 1880. évi XXXI. t.-cz. határozmányainak, sőt annak némely pontjában ugyancsak az elvek vannak érvényesítve, melyeket a t. ház az 1880: XXXI. törvény alkotásánál sanctionált. Ezek alapján van szerencsém a közlekedésügyi bizottság neve- 73. szára.

Next