Vasuti és Közlekedési Közlöny, 25. évf. (1894)

1894-03-07 / 28. szám

Budapest 1894 márczius 7-én. 28. szám.­Huszonötödik [XXV.) évfolyam. Szerkesztőség: Előfizetési díj: Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt »» » » » fél » « » Negyedéves előfizetések nem fogadtatnak el. Kiadó hivatal: TARTALOM: Hivatalos rész. — Közlemények. — Díjszabások és szállítási ügyek. — Hirdetések. Vasúti és közlekedési közlöny. Megjelenik hetenkint háromszor, minden szerdán, pénteken és vasárnap. V., Alkotmány-utcza 24. sz. a. V., Alkotmány-utcza 24. sz. a. HIVATALOS RÉSZ. A kereskedelemügyi m. kir. miniszer­tók­a Kálmán körúti ker. kir. felügyelőt műszaki tanácsossá, Steinhausz László, Kosttal Antal és Pajor Antal kir. mérnököket kir. főmérnökökké nevezte ki; Flórián János, Handler Jakab, Zinner József, Macher Ernő, Neumann Gyula, Várady Miklós és­­Tóth Henrik kir. mérnököket a X. fizetési osztály 1-ső fokozatából a IX. fizetési osztály 3-ik fokozatába előléptette; továbbá Telegdi Róth Gusztáv, Sliaszny okleveles mérnököket és Politzer Lajos okleveles építészt kir. mérnökké, Welvárd Adolf okleveles mérnököt pedig kir. segédmérnökké nevezte ki s utóbb nevezetteket szolgálattételre a Hunyad, a Trencsén, a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun illetve a Sáros vármegyei állam­épitészeti hivatalhoz osztotta be. Egyidejűleg Né­m­­e­t­h­­y József kir. mérnököt a Tolna vármegyei államépitészeti hivataltól a Baranya,­­ Gschwandtner József kir. mérnököt a Szilágy vármegyei államépitészeti hivataltól a Máramaros, — Frank Ármin kir. mérnököt a Vas vármegyei államépitészeti hivataltól a Szilágy — s végül K­ó­ta­i Pál ideiglenes minőségű kir. segédmérnököt a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vár­megyei államépitészeti hivataltól a Szabolcs vármegyei államépitészeti hivatalhoz helyezte át. Kereskedelemügyi m. kir. minister 10,81 . sz. A „Rákospalota-ujpesti lóvonatú vasút" épitésére és üzletére a közmunka és közlekedésügyi magyar királyi minister által 1869 évi julius hó 4-én 7,399 szám alatt kiadott engedélyokmányhoz a következő függelék adatik ki: 1. §• A rákospalota-újpesti lóvonatú vasútnak tényleges építési és üzletberendezési tőkéje 204.000 szóval kétszáznégyezer forintban állapíttatik meg, a­mely tőkéből további építkezésekre és üzleti berendezésekre, illetőleg további beruházásokra­­50.000 szóval ötvenezer forint kihasítandó és mint beruházási alap külön kezelendő. Ezen alap és annak jövedelmei csak a felmerülő szükséghez képest esetről-esetre kikérendő kormányhatósági engedély alapján használhatók fel. Ehhez képest, a beruházási alap terhére foganatosítandó minden építkezésről vagy beszerzésről a tervek és költség­vetések a kereskedelemügyi miniszterhez jóváhagyás és engedélyezés végett még a végrehajtás előtt esetről-esetre felterjesztendők és az alap igénybe vételéről minden év végével leszámolás mutatandó be; önként értetődvén, hogy az ezen beruházási alap terhére foganatosított építkezések és beszerzések költségei a 201.000 forintban megállapított építési és üzletberendezési tőkéhez hozzá nem számíthatók, vagyis nem tőkésíthetők. Hasonló eljárás lesz követendő a beruházási alap teljes felhasználása után netán még szükségeseknek mutatkozandó további beruházások eseteiben is, oly eltéréssel azonban, h­ogy a vasút engedélyesei jogosítva lesznek az utóbb említett beruhá­zások költségeinek beszerzését a kereskedelemügyi és pénzügyi miniszerek által megállapítandó módozatok mellett eszközölni és azok költségeit a tényleges építési és üzletberendezési tőkéhez hozzászámítani. Az engedélyesek kötelesek a forgalmi eszközöket, síneket és egyéb, az építésnél és üzletnél használandó anyagokat a belföldön beszerezni, mely rendelkezés alól csak a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen kikérendő külön engedély alapján lehet kivételnek helye. 3. §. Engedélyesek a pálya üzletének kezelését csak a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélye alapján ruházhatják át, s az e tekintetben netán kötendő szerződés előzetes jóváhagyás végett a nevezett ministerhez terjesztendő fel. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (penge) használatára vonatkozó szerződéseket az engedélyesek csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthetnek; viszont azonban kötelesek más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az ő vasútjukhoz való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (penge-jog) használata, akár engedély okiratilag, akár a kereskedelemügyi m. kir. minister külön engedélyével biztosíttatott. A mennyiben pedig utrg ezekre nézve, mint a kocsi-kölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasút­i vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, az e részben megkötendő egyezmény feltételeit a kereskedelemügyi m. kir. minister fogja az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 4. §• Az engedélyesek kötelesek az engedélyezett vasút üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát a vagyonmérleg, nyereség- és veszteség-számlával együtt, legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez bemutatni. Kötelesek továbbá a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhírré tenni s mindennemű a felügyeleti hatóságok által kivánt statisztikai adatot beszolgáltatni.

Next