Vasuti és Közlekedési Közlöny, 25. évf. (1894)
1894-03-07 / 28. szám
Budapest 1894 márczius 7-én. 28. szám.Huszonötödik [XXV.) évfolyam. Szerkesztőség: Előfizetési díj: Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt »» » » » fél » « » Negyedéves előfizetések nem fogadtatnak el. Kiadó hivatal: TARTALOM: Hivatalos rész. — Közlemények. — Díjszabások és szállítási ügyek. — Hirdetések. Vasúti és közlekedési közlöny. Megjelenik hetenkint háromszor, minden szerdán, pénteken és vasárnap. V., Alkotmány-utcza 24. sz. a. V., Alkotmány-utcza 24. sz. a. HIVATALOS RÉSZ. A kereskedelemügyi m. kir. miniszertóka Kálmán körúti ker. kir. felügyelőt műszaki tanácsossá, Steinhausz László, Kosttal Antal és Pajor Antal kir. mérnököket kir. főmérnökökké nevezte ki; Flórián János, Handler Jakab, Zinner József, Macher Ernő, Neumann Gyula, Várady Miklós ésTóth Henrik kir. mérnököket a X. fizetési osztály 1-ső fokozatából a IX. fizetési osztály 3-ik fokozatába előléptette; továbbá Telegdi Róth Gusztáv, Sliaszny okleveles mérnököket és Politzer Lajos okleveles építészt kir. mérnökké, Welvárd Adolf okleveles mérnököt pedig kir. segédmérnökké nevezte ki s utóbb nevezetteket szolgálattételre a Hunyad, a Trencsén, a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun illetve a Sáros vármegyei államépitészeti hivatalhoz osztotta be. Egyidejűleg Némethy József kir. mérnököt a Tolna vármegyei államépitészeti hivataltól a Baranya, Gschwandtner József kir. mérnököt a Szilágy vármegyei államépitészeti hivataltól a Máramaros, — Frank Ármin kir. mérnököt a Vas vármegyei államépitészeti hivataltól a Szilágy — s végül Kótai Pál ideiglenes minőségű kir. segédmérnököt a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyei államépitészeti hivataltól a Szabolcs vármegyei államépitészeti hivatalhoz helyezte át. Kereskedelemügyi m. kir. minister 10,81 . sz. A „Rákospalota-ujpesti lóvonatú vasút" épitésére és üzletére a közmunka és közlekedésügyi magyar királyi minister által 1869 évi julius hó 4-én 7,399 szám alatt kiadott engedélyokmányhoz a következő függelék adatik ki: 1. §• A rákospalota-újpesti lóvonatú vasútnak tényleges építési és üzletberendezési tőkéje 204.000 szóval kétszáznégyezer forintban állapíttatik meg, amely tőkéből további építkezésekre és üzleti berendezésekre, illetőleg további beruházásokra50.000 szóval ötvenezer forint kihasítandó és mint beruházási alap külön kezelendő. Ezen alap és annak jövedelmei csak a felmerülő szükséghez képest esetről-esetre kikérendő kormányhatósági engedély alapján használhatók fel. Ehhez képest, a beruházási alap terhére foganatosítandó minden építkezésről vagy beszerzésről a tervek és költségvetések a kereskedelemügyi miniszterhez jóváhagyás és engedélyezés végett még a végrehajtás előtt esetről-esetre felterjesztendők és az alap igénybe vételéről minden év végével leszámolás mutatandó be; önként értetődvén, hogy az ezen beruházási alap terhére foganatosított építkezések és beszerzések költségei a 201.000 forintban megállapított építési és üzletberendezési tőkéhez hozzá nem számíthatók, vagyis nem tőkésíthetők. Hasonló eljárás lesz követendő a beruházási alap teljes felhasználása után netán még szükségeseknek mutatkozandó további beruházások eseteiben is, oly eltéréssel azonban, hogy a vasút engedélyesei jogosítva lesznek az utóbb említett beruházások költségeinek beszerzését a kereskedelemügyi és pénzügyi miniszerek által megállapítandó módozatok mellett eszközölni és azok költségeit a tényleges építési és üzletberendezési tőkéhez hozzászámítani. Az engedélyesek kötelesek a forgalmi eszközöket, síneket és egyéb, az építésnél és üzletnél használandó anyagokat a belföldön beszerezni, mely rendelkezés alól csak a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen kikérendő külön engedély alapján lehet kivételnek helye. 3. §. Engedélyesek a pálya üzletének kezelését csak a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélye alapján ruházhatják át, s az e tekintetben netán kötendő szerződés előzetes jóváhagyás végett a nevezett ministerhez terjesztendő fel. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (penge) használatára vonatkozó szerződéseket az engedélyesek csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthetnek; viszont azonban kötelesek más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az ő vasútjukhoz való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (penge-jog) használata, akár engedély okiratilag, akár a kereskedelemügyi m. kir. minister külön engedélyével biztosíttatott. A mennyiben pedig utrg ezekre nézve, mint a kocsi-kölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, az e részben megkötendő egyezmény feltételeit a kereskedelemügyi m. kir. minister fogja az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 4. §• Az engedélyesek kötelesek az engedélyezett vasút üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát a vagyonmérleg, nyereség- és veszteség-számlával együtt, legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez bemutatni. Kötelesek továbbá a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhírré tenni s mindennemű a felügyeleti hatóságok által kivánt statisztikai adatot beszolgáltatni.