Vasuti és Közlekedési Közlöny, 72. évf. (1941)
1941-12-21 / 103. szám
1374 Vasúti és közlekedési közlöny 103. szám. A Felvidék egy részének visszacsatolásával és Kárpátalja visszaszerzésével lényegesen megváltoztak vámhatárállomásaink és határmenti végállomásaink a Németbirodalom és a függetlennek nyilvánított Szlovákia, továbbá Románia felé. A Német Birodalom felé haladó vasúti vonalainkon vámhatárállomásaink száma eggyel emelkedett: Oroszvár, amely korábban a magyar-csehszlovák viszonylatban vált határállomás, a magyar—német viszonylatban lett vámhatárállomássá. Ugyanis az ez időbeni területváltozásokkal kapcsolatban Pozsonyligetújfalu a Német Birodalomhoz került át. E területváltozásokkal kapcsolatban megszűntek a magyar—csehszlovák viszonylatban eddig fennállott összes vámhatárállomások és helyettük 17 új vámhatárállomáson át van átmenő forgalom Szlovákia felé és pedig: 1. Uszor, 2. Szene, 3. Galánta, 4. Komját, 5. Léva, 6. Kistompa, 1. Losonc (a hatvan—1. B. oh.*—ratkai fővonalon), 8. Osgyán, 9. Rimaszombat, 10. Jolsva, 11. Kuntapolca, 12. Rozsnyó, 13. Ferenctelep, 14. Kassa, 15. Regeteruszka és Legenye-Alsómihályi (a Sátoraljaújhely—I. B. oh.—kozma— kassa—nagyszalánc—I. B. oh.—regeteruszta—kassai [az I. B. oh.-on túli részen passage] vonalon), 16. Legenye-Alsómihályi és 17. Takcsány állomásokon át. Ezzel szemben Szlovákia felé Verebély és Deregnyő állomásokon túlra nincs átmenő forgalom. Hasonlóképp nincs átmenő forgalom a losonc— I. B. oh.—nagy falu—pohár—újantalvölgyi szárnyvonalon sem, mert itt a szlovák államvasutak a visszacsatolás utáni időben Nagyfalu és Losonctamási (a hatvan—I. B. oh.—ruttkai fővonalon) állomások között egy delta vágányt építettek ki és így Vjantalvölgy vidékéről közvetlen vasúti összeköttetést létesítettek az előbb említett fővonallal. Az akkori lengyelország felé magyar területen Uzsok, Szkotarszka-Szkotarszkoje (volt Kisszolyva) és Kőrösmező állomásokon, illetve Sianki és Lawoczne közös lengyel—magyar és Kőrösmező közös* magyarlengyel vámhatárállomásokon bonyolítottuk le az átmenő forgalmat. Románia felé vámhatárállomásaink száma 5-ről 10-re emelkedett. Trebusafejérpatak, Nagybocskó-gyártelep, Aknaszlatina, Taracköz és Feketeardó új vámhatárállomások lettek. D) A második bécsi döntőbírósági ítélet után, a magyar történelemben nemcsak az 1938. és 1939. évek, hanem az 1940-ik év is az országgyarapodás évei közé számítandó. Keletmagyarország és Erdély egy része az 1940 augusztus hó 30-iki második bécsi döntőbírósági ítélettel visszacsatoltatott. Magyarország területe ezzel 160.729 km 2-re emelkedett, tehát 43.492 km 2-el gyarapodott, majd 7211 o-kal nagyobb, mint Trianon után. E területrészek visszacsatolásával a (budapfest)—püspökladány—körösmező—Oh.-i fővonalnak eddig Romániához tartozó vonalrészei ismét a MÁV vonalai lettek és így ez a harmadik fővonal, amely mint Budapesttől a történelmi országhatárokig vezető fővonal, magyar vasúti igazgatás alá került. E fővonal összes elágazó vonali, továbbá a Szamosvölgyi Vasút és a kezelése alatt volt HÉV.-ak összes vonalai, a budapest—Kolozsvár—brassó— Oh.-i fővonalnak Kolozsváron túl Kolozs-Kolozskara II. B. oh.-ig** terjedő vonalrésze, a kisküllőszög—parajdi szárnyvonalnak balavásár—parajdia héjjasfalva—székelyudvarhelyi szárnyvonalnak székelykeresztúr—székelyudvarhelyi vonalrésze, a nagyvárad—újdombovári átlós fővonalnak nagyvárad—kölegyári vonalrésze, a Székely-körvasútnak Nyárádtőtől—Sepsi-szentgyörgyig terjedő vonalrésze és a körvasútnak keletre eső mellék- és szárnyvonalai és az e vasúti vonalaktól északra eső keskenynyomtávú vasúti vonalak újból magyar vasúti igazgatás alá kerültek. Keletmagyarország és Erdély egy részének visszacsatolásával e területrészen fekvő és a MÁV. tulajdonát képező vasúti vonalak visszakerültek a MÁV. tulajdonába. Magyar vasúúti igazgatás alá kerültek újból 15 oly HÉV.*** vasúti vonalai, amelyeknek üzemviteli jogviszonya ugyan még rendezésre vár, de máris a MÁV. kezelésében állanak. A MÁV. vonalhálózata ezeknek a LZÉV-oknak a vonalaival és a tulajdon vonalakkal együtt 2220-366 km üzleti hoszszal növekedett, amelyből 400-495 km a keskenynyomtávú vonal, tehát 1819-871 km a szabványos nyomtáv. De a vonalhálózatból is üzemen kívül van ezidőszerint a Teles-átrakó— Majszin keskenynyomtávú vonal (39-600 km), a Mezőband— , II. B. oh. (Mezőméhes felé) keskenynyomtávú vasúti vonal (2 km) és a Nagyszalonta—11. B. oh. (Illye felé) vezető vasúti vonal (5-600 km rendes nyomtáv). A visszacsatolás évében épültek ki és adattak át a forgalomnak a MÁV. Dunaföldvár—Solt, Taracköz—Aknaszlatina szabványos nyomtávú és Szászlekence—Kolozsnagyida keskenynyomtávú (16 200 km) új vasúti vonalai 1940 január hó 15-én, február hó 15-én és december hó 15-én. Ez évben épültek ki a nyíregyházai és a görögszállási deltavágányok is. Mindezekkel együtt a MÁV vasúti hálózata az országgyarapodás 3-ik évének végén 11.595-654 km, amelyből 11.038-043km a rendes és 557-611 km a keskenynyomtávú vonal. E vonalakon kívül az ország vonalhálózata növekedett még az üssi—Váradvelencei összekötő NÉV-nak korábban csak teherforgalomra, 1941 szeptember hó óta Össipuszta és Nagyvárad között személyforgalomra is szolgáló 7764 km hosszú vonalával, mely a visszacsatolás után ismét az előbbi tulajdonosa, a Nagyvárad Városi Vasút Rt. kezelésébe került át. Növekedett az összhálózat a Bodrogközi Gazdasági Vasút által még a visszacsatolás évében kiépített és újból forgalomba helyezett Zemplénagárd—Perbenyik átrakó 6520 km üzleti hossz vonalával. Csonka-Magyarország vasúti hálózata tehát 1940 december hó végén 12.882-391 km, amelyből 11.651-651 km a rendes és 1230-740 km a keskenynyomtávú vonal. A román kir. államvasútak (CFR) a visszacsatolt területeit több múlt két évtized alatt mindössze két új vasúti vonalat épített ki. Az egyik a Szálva és Teles közötti vasútvonal, a másik a Kisilvától Kosnán és a történelmi országhatáron túl Florenin áthatra Dornei felé. A CFR, a Szálva—Teles között kiépített vasúti vonalat a visóvölgy—borsai szárnyvonal Felsővisó állomásáig tervezte kiépíteni. Ez építés elősegítése végett építette ki a Teles átrakó—Majszin keskenynyomtávú vonalat, amelyet azonban ezidőszerinti állapotában a közforgalom részére megnyitni nem lehet. A fenntebb jelzett két vasúti vonalon kívül visszacsatoltatott még a CFR. által kiépített Nagyszalonta—Nádab közötti vasúti vonalnak Nagyszalontától délre 5-600 km hosszú vonalrésze is. A CFR. ennek a nagyszalonta—nadabi vonalnak a megépítésével egyidőben elsőrangúsította a temesvár— arad—nadabi és az érmihályfalva— biharpüspöki vonalakat. Ezzel a román államvasútak részben a volt trianoni határ 6. Marostordai HÉV, marosvásárhely—mezőbánd—kolozsnagyidai, marosvásárhely (Maroskeresztúr)—parajdi keskenynyomtávú vasúti vonalai és mezőbánd—NI. B. oh.-i keskenynyomtávú vonala Mezőméhes felé. 7. Szatmár-megyei Helyiérdekű Egyesült Vasút szatmárnémeti—kossuthkert—károlyierdőfi, gilvács—károlyi -erdőd—nagysomkúti, szatmárnémeti—kossuthkert—bikszádi és szatmár—lippa—szatmárhegy piaci keskenynyomtávú vasúti vonalai: 8. Szilágysági HÉV. nagykároly—sarmaság -zilahi és sarmaság—szilágysomlyói vonalai; 9. Brassó—Háromszéki ÍSÉV. brassó-krkös 11. B. oh.-i vonala Brassó felé: 10. Héjjasfalva—Székelyudvarhelyi HÉV. székelyudvarhely—székelykeresztúr—II. B. oh.-i vonala Héjjasfalva felé; 11. Marosludas—Besztercei HÉV. sajómagyaros—budatelke—II.. B. oh.-i vonala Marosludas felé; 12. Nagyvárad—Belényes—Vaskohi HÉV. nagyvárad—Velence, kardó—II. B. oh.-i vonala Vaskoh felé; és a (nagyvárad—velence)—rontó—püspökfürdői vonala. A történelmi Magyaroszágban üzletileg önállóan kezelt h. é. vasutak közül: 13. a Szamosvölgyi Vasút dés—borgóbesztercei, apahida zsibói és zsibó—zilahi vonalai; 14. valamint a történelmi Magyarországban a Szamosvölgyi Vasút kezelése alatt állott Naszódvidéki HÉV. bethlen—kisilva—óradnai vonala és alá. Zsibó—Nagybányai HÉV. zsibó—sülelmed—nagybányai és sülelmed—szilágy csehi vonalai. Az első bécsi döntőbírósági ítélettel megállapított új )iatárt rövidítve 1. R. oh. (belvederei országhatár) jelöljük. ** A második bécsi döntőbírósági ítélettel megállapított új határt rövidítve II. B. oh. (belvederei országhatár) jelöljük. ***1. a Bihari HÉ. Vasutak, érmihályfalva—biharpüspöki, székelyhíd—szilágysomlyói és össipuszta—körösszegi vonalai; 2. a Szatmár—Nagybányai HÉV. szatmárnémeti—nagybánya—felsőbányai és nagybánya—alsófernezelyi vonalai; 3. a Visóvölgyi HÉV. visóvölgy—borsai vonala; 4. a Bánffyhunyad—Keleceli I .ÉV. bánffyhunyad—zentelke—II. 11. oh.-i vonala Kiskalota felé; ~. Kisküküllővölgyi HÉV. parajd balavásár—II. st. oh.-i vonala Kükfülőszög felé.