Vasuti és Közlekedési Közlöny, 72. évf. (1941)

1941-12-21 / 103. szám

1374 Vasúti és közlekedési közlöny 103. szám. A Felvidék egy részének visszacsatolásával és Kárpát­alja visszaszerzésével lényegesen megváltoztak vámhatárál­lo­másaink és határmenti végállomásaink a Németbirodalom és a függetlennek nyilvánított Szlovákia, továbbá R­ománia felé. A Német Birodalom felé haladó vasúti vonalainkon vám­határá­llomásaink száma eggyel emelkedett: Oroszvár, amely korábban a magyar-csehszlovák viszonylatban vált határállo­más, a magyar—német viszonylatban lett vámhatárállomássá. Ugyanis az ez időbeni terü­le­tv­áltozások­kal kapcsolatban Po­zsonyligetújfalu a Német Birodalomhoz került át. E terület­változásokkal kapcsolatban megszűntek a magyar—csehszlovák viszonylatban eddig fennállott összes vámhatárállomások és helyettük 17 új vámhatárállomáson át van átmenő forgalom Szlovákia felé és pedig: 1. Uszor, 2. Szene, 3. Galánta, 4. Komját, 5. Léva, 6. Kistompa, 1. Losonc (a hatvan—1. B. oh.*—ratkai fővonalon), 8. Osgyán, 9. Rimaszombat, 10. Jolsva, 11. Kuntapolca, 12. Rozsnyó, 13. Ferenctelep, 14. Kassa, 15. Regeteruszka és Legenye-Alsómihályi (a Sátoraljaújhely—I. B. oh.—kozma— kassa­—nagyszalánc—I. B. oh.—regeteruszta—kassai [az I. B. oh.-on túli részen passage] vonalon), 16. Legenye-Alsómihályi és 17. Takcsány állomásokon át. Ezzel szemb­en Szlovákia felé Verebély és Deregnyő állomásokon túlra nincs át­menő­ forgalom. Hasonlóképp nincs átmenő forgalom­ a losonc— I. B. oh.—n­agy falu—poh­ár—újan­talv­ölgyi szárnyvonalon sem, mert itt a szlovák államvasutak a visszacsatolás utáni időben Nagyfalu és Losonctamási (a hatvan—I. B. oh.—ruttkai fő­vonalon) állomások között egy delta vágányt építettek ki és így Vjantalvölgy vidékéről közvetlen vasúti összeköttetést létesítet­tek az előbb említett fővonallal. Az akkori le­ngyelország felé magyar területen Uzsok, Szkotarszka-Szkotarszkoje (volt Kis­szolyva) és Kőrösmező állomásokon, illetve Sianki és La­­woczne közös lengyel—magyar és Kőrösmező közös* magyar­lengyel vámhatárállomásokon bonyolítottuk le az­ átmenő for­galmat. Románia felé vámhatárállomásaink száma 5-ről 10-re emelkedett. Trebusafejérpatak, Nagybocskó-gyártelep, Akna­­szlatina, Taracköz és Feketeardó új vámhatárállomások lettek. D) A második bécsi döntőbírósági ítélet után, a magyar történelemben nemcsak az 1938. és 1939. évek, hanem az 1940-ik év is az országgyarapodás évei közé szá­mítandó. Keletmagyarország és Erdély egy része az 1940 augusztus hó 30-iki második bécsi döntőbírósági ítélettel vis­­­szacsatoltatott. Magyarország területe ezzel 160.729 km 2-re emelkedett, tehát 43.492 km 2-el gyarapodott, majd 7211 o-kal nagyobb, mint Trianon után. E területrészek visszacsatolásá­val a (budapfest)—püspökladány—körösmező—Oh.-i fővonal­nak eddig Romániához tartozó vonalrészei ismét a MÁV­ vo­nalai lettek és így ez a harmadik fővonal, amely mint Buda­pesttől a történelmi országhatárokig vezető fővonal, magyar vasúti igazgatás alá került. E fővonal összes elágazó v­onali­­, továbbá a Szamosvölgyi Vasút és a kezelése alatt volt HÉV.-ak összes vonalai, a bu­dapest—Kolozsvár—brassó— Oh.-i fővonalnak Kolozsváron túl Kolozs-Kolozskara II. B. oh.-ig** terjedő vonalrésze, a kisküllőszög—parajdi szárnyvonal­nak balavásár—parajdi­­a héjjasfalva—székelyudvarhelyi szárnyv­onalnak székelykereszt­úr—székelyudvarhelyi vonalrésze, a nagyvárad—újdombovári átlós fővonalnak nagyvárad—köle­gyári vonalrésze, a Székely-körva­sútnak Nyárádtőtől—Sepsi-­­­szentgyörgyig terjedő vonalrésze és a körvasútnak keletre eső mellék- és szárnyvonalai és az e vasúti vonalaktól északra e­ső keskenynyomtávú vasúti vonalak újból magyar vasúti igaz­gatás alá kerültek. Keletmagyarország és Erdély egy részének visszacsato­lásával e területrészen fekvő és a MÁV. tulajdonát képe­ző vasúti vonalak visszakerültek a MÁV. tulajdonába. Magyar vasúúti igazgatás alá kerültek újból 15 oly HÉV.*** vasúti vona­lai, amelyeknek üzemviteli jogviszonya ugyan még rendezésre vár, de máris a MÁV. kezelésében állanak. A MÁV. vonalhálózata ezeknek a LZÉV-oknak a vonalai­val és a tulajdon vonalakkal együtt 2220-366 km üzleti hosz­szal növekedett, amelyből 400-495 km a keskenynyomtávú vonal, tehát 1819-871 km a szabványos nyomtáv. De a vonal­hálózatból is üzemen kívül van ezidőszerint a Teles-átrakó— Majszin keskenynyomtávú vonal (39-600 km), a Mezőband— , II. B. oh. (Mezőméhes felé) keskenynyomtávú vasúti vonal (2 km) és a Nagyszalonta—11. B. oh. (Illye felé) vezető vas­úti vonal (5-600 km­ rendes nyomtáv). A visszacsatolás évében épültek ki és adattak át a forga­lomnak a MÁV. Dunaföldvár—Solt, Taracköz—Aknaszlatina szabványos nyomtávú és Szászlekence—Koloz­snagyida keskeny­nyomtávú (16­ 200 km) új vasúti vonalai 1940 január hó 15-én, február hó 15-én és december hó 15-én. Ez évben épültek ki a nyíregyházai és a görögszállási deltavágányok is. Mindezekkel együtt a MÁV­ vasúti hálózata az országgyarapo­dás 3-ik évének végén 11.595-654 km, amelyből 11.038-043­­km a rendes és 557-611 km a keskenynyomtávú vonal. E vonalakon kívül az ország vonalhálózata növekedett még az üssi—Váradvelencei összekötő N­ÉV-nak korábban csak teherforgalomra, 1941 szeptember hó óta Össipuszta és Nagyvárad között személyforgalomra is szolgáló 7764 km hosszú vonalával, mely a visszacsatolás után ismét az előbbi tulajdonosa, a Nagyvárad Városi Vasút Rt. kezelésébe került át. Növekedett az összhálózat a Bodrogközi Gazdasági Vasút által még a visszacsatolás évében kiépített és újból forgalomba helyezett Zemplénagárd—Perbenyik átrakó 6­520 km üzleti hossz vonalával. Csonka-Magyarország vasúti hálózata tehát 1940 december hó végén 12.882-391 km, amelyből 11.651-651 km a rendes és 1230-740 km a keskenynyomtávú vonal. A román kir. államvasútak (CFR) a visszacsatolt területeit több múlt két évtized alatt mindössze két új vasúti vonalat épített ki. Az egyik a Szálva és Teles közötti vasútvonal, a másik a Kisilvától Kosnán és a történelmi országhatáron túl Florenin át­h­atra Dornei felé. A CFR, a Szálva—Teles köz­ött kiépített vasúti vonalat a visóvölgy—borsai szárnyvonal Felsővisó állomásáig tervezte kiépíteni. Ez építés elősegítése végett építette ki a Teles átrakó—Majszin keskenynyomtávú vonalat, amelyet azonban ez­időszerinti állapotában a közforgalom részére megnyitni nem lehet. A fenntebb jelzett két vasúti vonalon kívül vissza­­csatoltatott még a CFR. által kiépített Nagyszalonta—Nádab közötti vasúti vonalnak Nagyszalontától délre 5-600 km hosszú vonalrésze is. A CFR. ennek a nagyszalonta—nadabi vonal­nak a megépítésével egyidőben elsőrangúsította a temesvár­— arad—nadabi és az érmihályfalva—­ biharpüspöki vonalakat. Ezzel a román államvasútak részben a volt trianoni határ 6. Marostordai HÉV, marosvásárhely—mezőbánd—kolozs­nagyidai, marosvásárhely (Maroskeresztúr)—parajdi keskenynyomtávú vasúti vonalai és mezőbánd—NI. B. oh.-i keskenynyomtávú vonala Mezőméhes felé. 7. Szatmár-megyei Helyiérdekű Egyesült Vasút szatmár­németi—kossuthkert—károlyierdő­fi, gilvács—károlyi -erdőd—nagysomkúti, szatmárnémeti—kossuthkert—bik­szádi és szatmár—lippa—szatmárhegy piaci keskeny­nyomtávú vasúti vonalai: 8. Szilágysági HÉV. nagykároly—sarmaság -zilahi és sarmaság—szilágysomlyói vonalai; 9. Brassó—Háromszéki ÍSÉV. brassó­-­­kr­­kös 11. B. oh.-i vonala Brassó felé: 10. Héjjasfalva—Székelyudvarhelyi HÉV. székelyudva­r­hely—székelykeresztúr—II. B. oh.-i vonala Héjjas­falva felé; 11. Marosludas—Besztercei HÉV. sajómagyaros—buda­telke—II.. B. oh.-i vonala Marosludas felé; 12. Nagyvárad—Belényes—Vaskohi HÉV. nagyvárad—Ve­lence, kardó—II. B. oh.-i vonala Vaskoh felé; és a (nagyvárad—velence)—rontó—püspökfürdői vonala. A történelmi Magyaroszágban üzletileg ön­állóan kezelt h. é. vasutak közül: 13. a Szamosvölgyi Vasút dés—borgóbesztercei, apahida zsibói és zsibó—zilahi vonalai; 14. valamint a történelmi Magyarországban a Szamos­völgyi Vasút kezelése alatt állott Naszódvidéki HÉV. bethlen—kisilva—óradnai vonala és a­lá. Zsibó—Nagybányai HÉV. zsibó—sülelmed—nagybá­nyai és sülelmed—szilágy cseh­i vonalai. Az első b­écsi döntőbírósági ítélettel megállapított új )ia­tárt rövidítve 1. R. oh. (belvederei országhatár) jelöljük. ** A második bécsi döntőbírósági ítélettel megállapított új határt rövidítve II. B. oh. (belvederei országhatár) jelöljük. ***1. a Bihari HÉ. Vasutak, érmihályfalva—biharpüspöki,­­ székelyhíd—szilágysomlyói és össipuszta—körösszegi vonalai; 2. a Szatmár—Nagybányai HÉV. szatmárnémeti—nagy­bánya—felsőbányai és nagybánya—alsófernezelyi vo­nalai; 3. a Visóvölgyi HÉV. visóvölgy—borsai vonala; 4. a Bánffyhunyad—Keleceli I .­ÉV. bánffyhunyad—zen­telke—II. 11. oh.-i vonala Kiskalota felé; ~­. Kisküküllővölgyi HÉV. parajd balavásár—II. st. oh.-i vonala Kükfü­lőszög felé.

Next