Vegyipari Dolgozó, 1963 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1963-01-01 / 1. szám
60 üzemrész versenyez a munka üzeme"címért a vegyiparban Szakszervezetünk elnöksége legutóbbi ülésén megtárgyalta a szocialista brigádmozgalom és a szocialista üzem címért folyó verseny helyzetét. Megelégedéssel állapította meg, hogy jelentősen emelkedik a szocialista brigádok száma, s munkájuk is javult: gazdasági vállalásaikat teljesítik, s mindenhol élenjárnak a termelés problémáinak megoldásában is. Ahhoz, hogy a határozat megállapításait értékelni tudjuk, először is nézzük meg, milyen jelenleg a brigádmozgalom heyzete a vegyiparban. Iparágunkban 2250 munkabrigád dolgozik, ebből 956 küzd a szocialista címért, sőt, közülük 509 brigád már el is nyerte ezt a címet. A számok azt mutatják, hogy a vegyipar munkabrigádjainak több mint 40 százaléka részt vesz a szocialista brigádmozgalomban. A számszerű eredmények tehát kedvezőknek mondhatók. A mozgalom irányítása is jelentősen megjavult. A párt-, a szakszervezeti és a gazdasági szervek ma már mindenütt fontos kötelezettségüknek érzik a mozgalom segítését. A területi és üzemi szakszervezeti bizottságok politikai meggyőző munkájukkal segítik a brigádok szervezését és a továbbiakban a gazdasági vezetőkkel együttműködve, igyekeznek biztosítani a vállalások teljesítésének feltételeit. Megelégedéssel állapíthatjuk meg azt is, hogy a gazdagsági és műszaki vezetők közül szintén mind többen vesznek részt a szocialista brigádmozgalomban. A „frontáttörés” időszaka a kongresszusi verseny idején volt. A kezdeti lendület a kongresszus után sem tört meg, s ma már egyre-másra alakulnak az üzemekben új műszaki szocialista brigádok, és a mozgalom meglehetősen gyorsan terjed a kutató- és tervezőintézetekben is. Azt, hogy melyik brigád érdemelte ki a szocialista brigád címet, általában a termelési tanácskozások javaslatai alapján döntik el. A jutalmakat — helyesen — a munkaverseny értékelése során állapítják meg. Igen sok üzemben vándorzászlóval tüntetik ki a brigádokat. A zászlók adományozása ma már egységes irányelvek szerint történik , s ez is jó dolog. Az eredmények mellett azonban beszélni kell a hiányosságokról is. Néhány ütemben még mindig nem eléggé népszerűsítik a jó brigádok eredményeit, módszereit, s így fordulhat elő, hogy az egyik üzemrész nem tudja milyen jó tapasztalatokra tettek szert a másik, hasonló üzemrészben dolgozók. A szocialista brigádokon belüli tapasztalatcsere tehát mindmáig csak részben, helylyel-közzel valósult meg. Nyilvánvaló, hogy ezen változtatni kell és a szocialista brigádok jó tapasztalatainak és megfelelő módszereinek számára a legszélesebb nyilvánosságot kell biztosítani. A mozgalom fejlettebb formája a szocialista munka üzeme vagy üzemrésze címért folyó verseny. Ebbe a versenybe a vegyiparban eddig 60 üzemrész kapcsolódott be. Ez még nem túl magas szám, de a közeljövőben feltehetően emelkedni fog, hiszen e versenyforma szükségességét maguk a szocialista brigádok vetették fel. A szocialista brigádmozgalomban szükség van arra, hogy a brigádok jó tapasztalatai, módszerei nyilvánosságra kerüljenek, és vállalásaik teljesíthetőségét minden esetben biztosítsák. Ezt a feladattot elsősorban a terület és üzemi szakszervezeti bizottságoknak kell megoldaniuk. A közös cél elérésében azonban maguk a dolgozók is sokat segíthetnek úgy, hogy a termelési tanácskozásokon, a szakszervezeti taggyűléseken és csoportértekezleteken bátran elmondják a brigádmozgalom problémáit is. Eredményeink biztatóak , a hiányosságok felszámolása módunkban áll. Ha az említett problémákat megoldjuk és feladatainkat teljesítjük, nyugodtan elmondhatjuk: a szocialista brigádmozgalom a vegyiparban is mély gyökeret eresztett, a munka valóban szocialista formája nálunk is meghonosodott. Új üzemrésszel bővült a Péti Nitrogénművek A közel tízmilliós beruházás a NAKI szabadalmának felhasználásával, az Egyesült Gyógyszer és Tápszergyárral történt közös összefogással, a vállalat műszakfejlesztési osztályának közreműködésével jött létre. Most, hogy a próbaüzemeltetés sikeresen befejeződött, látogatást tettünk a gyár legújabb üzemrészében. Szorgos teendői között rohantuk le Szeiler Béláné vegyészmérnököt, az üzem vezetőjét, aki kérésünkre végigvezetett az üde színekben pompázó üzemben. Beszélgetése közben megtudtuk, hogy szerbit-szükségletünket eddig importból fedeztük, s e szükséglet biztosítására hozták létre az új üzemet. A szerbit igen sokoldalúan hasznosítható termék, a részletek tisztázása érdekében mégis feltettük az első kérdést: — Mi is a szorbit? — „50 százalékos dextrózból (krumplicukoroldat) magasnyomású hidrogénezéssel előállított poliakohol.” — Készterméknek számít, vagy alapanyag a gyárból kikerülő szorbit? — Inkább alapanyagnak minősíthető, miután a C-vitamingyártás kiinduló alapanyaga. — Ezek szerint a gyógyszeripar használja fel a szorbitot? — Jóllehet, pillanatnyilag tényleg csak a gyógyszeripar tart rá igényt, a világpiaci gyakorlat szerint azonban számtalan felhasználási területe van. Pl.: papíripar, dohányipar, textilipar, kozmetikai ipar, stb — Elárulna-e valamit a gyártás menetéről? — Dióhéjban: A szilárd dextrózból 80 C fokon 50 százalékos oldatot készítünk, ebbe az oldatba 2 százalékos Renay nikkel-katalizátort keverünk, majd az ammóniumhidroxiddal a 8 Ph-ra beállított oldatot hidrogénezzük. A dextróz hőérzékenysége miatt ez két lépcsőben történik, az első reaktorban 130, a másikban 180 C fokon, mindkét helyen 200 az. nyomás alatt. A folyamat után lehűtött oldatból a gázt szeparátorban kiválasztjuk, és visszajuttatjuk a gyár szintéziskörébe, a folyadékot pedig expandáltatás után szűréssel megszabadítjuk nikkel tartalmazói. Az így elámított szorbit 50 százalékos oldat. — Hadd kérdezzük meg, mik az elmúlt próbaidőszak tapasztalatai? . — Laboratóriumi vizsgálataink bebizonyították, hogy a gyártott termék a külföldi szorbit minőségével megegyezik (az 500 gamma alatti ionos nikkeltartalomtól eltekintve), amennyiben pedig a felhasználók még tisztább minőséget igényelnek, ioncserélő berendezéssel azt is biztosítani tudjuk. — Végül hadd kérdezzük meg, mi az üzem kapacitása és mik a termelési kilátások? — Tervek szerint a kapacitás 50 százalékos terméket számítva, — 1200 tonna, amely a jelenlegi hazai szükségletet teljesen fedezi. Kapacitásunkat azonban — igény esetén — újabb bővítések és beruházások nélkül közel duplájára fokozhatjuk. Itt hívjuk fel az ország vegyipari üzemeinek figyelmét erre a tényre és kérjük, gyártási technológiák, kialakításánál vehyék figyelembe hogy ez a sokoldalúan felhasználható anyag ma már hazai üzemben, s kívánság szerinti minőségben állítható elő. Mi pedig megköszönjük a szíves kalauzolást és sok termelési sikert, valamint jó piacot kívánunk az új üzem- nerc. 2 VEGYIPARI DOLGOZÓ Antalfy Lajos : Előfizethető a „Vegyipari Dolgozó” Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy szakszervezetünk lapját, a „Vegyipari Dolgozó”-t az 1963. évre elő lehet fizetni. Az előfizetéseket az üzemekben a szakszervezeti bizottságok és a bizalmiak szervezik. Az előfizetési díj egy évre 3,60 forint. Kérjük az olvasókat, hogy az előfizetéseiket újítsák meg, illetve előfizetési igényüket jelentsék be. Fiatal műszakiak kitüntetése Az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárban az elmúlt év végén értékelték az ifjú műszaki dolgozók nagyszabású versenyét. A „kiváló ifjú mérnök” és ,,Kiváló ifjú technikus’’ cím elnyeréséért indult versenybe 44 fiatal mérnök és technikus kapcsolódott be. A fiatalok jó munkája beváltotta a reményeket. Az elmúlt évben számos műszaki problémát oldottak meg, több új, a korábbinál gazdaságosabb módszert dolgoztak ki, és új analitikai eljárásokat vezettek be. A mozgalomban a részt vevőket a 9 tagú bizottság „vizsgáztatta”. Az értékelés alapján Rákóczi József, Horváth Károly, Csepreghy György, Mikite Gyula, Fogassy Elemér, Balogh Tibor, Vermes Zoltánná és Merényi Gyula .,kiváló ifjú mérnök”, Kiss Csaba, Herényi Dániel, Zólyomi Gábor, Kovács István és Budai Zoltán „kiváló ifjú technikus” kitüntetést kapták. A kitüntetettek jutalomban részesültek. Nylon ragasztása nylonhoz Amióta a poliamidokat szerkezeti anyagként is felhasználják, gyakran szükség van a ragasztásra. Poliamid-tárgyakat egymáshoz jól lehet ragasztani fenol segítségével, a következőképpen: az előzetesen megtisztított felületeket 10 —14 százalékos vizes fenol-oldattal kenik be, szárítás után összeillesztik és egy szárító segítségével néhány kilogrammos nyomást adnak rá, majd az összefogott darabokat 5—10 percre forró vízbe teszik. Ha a tárgy túl nagy, akkor a forró vizes kezelés elmarad, de ebben az esetben — szobahőmérsékleten — csak 4—5 nap alatt jön létre használható szilárdságú kötés. Húszhetes szülési szabadság A betegbiztosítás kiterjesztése Isony özvegyi nyugdíjak felemelése Tájékoztató az új rendeletről A Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány rendeletet adott ki a dolgozók betegségi biztosításának módosításáról és az alacsony összegű özvegyi nyugdíjak felemeléséről. A betegségi biztosításra vonatkozó rendelet jelentősen kiterjeszti a természetbeni szolgáltatásokat és emeli egyes készpénzszolgáltatás összegét. Az új rendelkezések értelmében a biztosított dolgozóknak a betegségi biztosítás keretében a díjtalan kórházi ápolás — a korábbi egyévi időtartam helyett — időbeli korlátozás nélkül jár. A nyugdíjasok és családtagjaik az eddigi 30 nap helyett évenként 90 napon át részesülhetnek díjtalan kórházi ápolásban. Pártunk és kormányunk fokozottan gondoskodik az anyákról is. A terhes, illetőleg a szülő nőt az eddigi 12 hét helyett 20 heti szülési szabadság illeti meg és ugyancsak 20 hétre jár a terhességi-gyermekágyi segély is. A gyógyászati segédeszközökért és azok javításáért 150 forint értékhatárig a gyógyászati segédeszköz árának 15 százalékát, s ezen felül 25 százalékát kellett fizetni. Az új rendelkezés értelmében a gyógyászati segédeszközökért és azok javításáért egységesen 15 százalékot kell fizetni. Az új rendelkezés hatálybalépésétől a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok és családtagjai ugyanúgy jogosultak gyógyászati segédeszközre, mint a dolgozók és családtagjaik. A táppénzszolgál tatásokkal kapcsolatban a rendelet kimondja: a rokkantsági nyugdíjban részesülő dolgozók és az ipari idénymunkások az eddigi 90, illetőleg 75 nap helyett ugyanannyi ideig jogosultak a táppénzre, mint a többi dolgozók. Emelte a rendelet a házi- ipari dolgozók táppénzössze ígének megállapításánál számításba vehető munkabér leg-magasabb összegét, valamint a háztartási alkalmazottak táp- pénzének, terhességi-gyermekágyi segélyének napi összegét is. A házastársiak közül a dolgozó nő kórházi ápolása idejére táppénzének 50 százalékát kapta. Annak figyelembevételével, hogy a családtagok eltartása mindkét házastársat egyenlően terheli, az új rendelkezések a dolgozó nőnek kórházi ápolása idejére, ugyanúgy, mint a dolgozó férfinak — amennyiben eltartásra szoruló családtagja van — táppénzének 80 százalékát biztosítják. Az ismertetett rendelkezések évenként több mint 115 millió forinttal nyújtanak segítséget a betegségi biztosításban az arra rászoruló dolgozóknak és családtagjaiknak. A kongresszus határozatainak végrehajtásaként a rendelkezés felemeli az alacsony összegű özvegyi nyugdíjak havi összegét is. A rendelkezés értelmében 1963. január 1-től az alacsony özvegyi nyugdíjak havi összegét 20 százalékkal felemelik. Amennyiben az összeg az emelés után sem éri el a havi 350 Ft-ot, a nyugellátást 350 Ft-ra kiegészítik. A felemelt nyugdíj összege legfeljebb havi 500 Ft lehet Új vállalat A nehézipari miniszter 1963. jan. 1-i hatállyal Kőolaj- és Gázipari Tervező Vállalat alapítását határozta el. A vállalat az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt irányítása és szakfelügyelete alá tartozó vállalatok, üzemek, intézmények tevékenységéhez szükséges telepek, gépek, vezetékek, berendezések, felszerelések és üzemi építmények generál- és szaktervezését végzi. rr " __", a munkás MIT VÁR AZ ÚJ ÉVTŐL• , az adminisztratív dolgozó Itt az új év s ilyenkor régi jó szokás szerint csokorba kötjük kívánságainkat, vágyainkat. Mit vár az új esztendőtől? — ezt kérdeztük mi is három vegyipari vállalat három dolgozójától. Elsőként Katona Jánosnét, az Egyesült Vegyiművek műszerészét kerestük fel. — Az elmúlt év életem emlékezetes fordulója volt: decemberben férjhez mentem Katona Jánoshoz, akit munkahelyemen ismertem meg. Van lakásunk, mindketten elég jól keresünk. Nekünk ahhoz, hogy boldogok legyünk, elsősorban békére, nyugalomra, biztonságra van szükségünk. Elsősorban ezt várom hát az új esztendőtől, remélem, nem hiába. Mint műszerész azt szeretném, ha gyárunk termelése az idén tovább emelkedne, s termékeink minősége is megjavulna. Ehhez még több korszerű gépre és a technológiai fegyelem megszilárdítására van szükség. És természetesen még több sokat tudó, tapasztalt szakemberre. Hogy én mivel járulok ezekhez hozzá? Hadd mondjam el, hogy tavaly kitűnő eredménnyel elvégeztem az általános iskolát ,s jövőre technikumba szeretnék menni, örülnék, ha a főiskolán is sikeresen tanulhatnék, jól vizsgázhatnék. Ezután a Kőbányai Gyógyszerárugyárban Füzesi József közgazdászt kérdeztük meg. — Műszaki beosztásban dolgozom — válaszolta kérdésünkre. — Gyárunknak azt kívánom, hogy minél hamarabb elkészíthessük és forgalomba hozhassuk új nagyhatású gyógyszereinket, amelyekkel igen sok beteg embert egészségessé tehetünk, visszaadhatunk családjának, munkahelyének. Szakszervezeti aktíva is vagyok, s így jól tudom, hogy céljainkat csak akkor érhetjük el, ha minden szervezett dolgozó segít nekünk s állandóan bővítjük szakmai és politikai tudásunkat. — Mit kívánok, mint családapa ? Három gyerekem van, közülük kettő igen jól tanul, szeretném, ha a harmadik is követné jó példájukat. Szeretném, ha az eddiginél is jobban segíteni tudnám öreg szüleimet s legalább valamit visszaadhatnék abból, amit annak idején ők adtak nekem. Végül Koleszár Gyulánál, a Fővárosi Gázművek adminisztrátorát interjúvoltuk meg. — Mikor Szilveszter éjszakáján a rádióban a Himnuszt meghallottam, nekem először is a régi felszabadulás előtti szilveszterek jutottak eszembe. Csak kettőt említek közülük. 1943 szilveszterén még cselédként szolgáltam, s a másoknak vidám ünnep nekem csak több munkát, több szomorúságot okozott. Egy évvel később már a bunkerben reszkettem, mikor csap agyon bennünket egy bomba. Másfél hónapos volt ekkor a fiam. S most ugorjunk egy nagyot. Ma a gyárban megbecsült emberként dolgozom, az alapszervezet párttitkára és munkásőr vagyok. Két gyermekem van, mindketten tanulnak, iskolába járnak, soha nem kellett, és ezután már nem is kell éhezniük, megalázkodniuk. — Én azelőtt semmit sem vártam, csak féltem az új esztendőtől: az egyik év épp oly kilátástalan volt, mint a másik. S ma? Higgyék el, csak azt várom az új évtől is, olyan legyen, mint az előző. Legyen békénk, nyugalmunk, biztonságunk, mert ha ez meglesz, én nem félek semmitől. Szakszervezeti megyebizottságot választottak a Borsod megyei vegyipari dolgozók Borsod megyében a vegyipar az utóbbi években jelentőset fejlődött. Új vegyipari üzemek épültek, a régebbi üzemeket pedig bővítik, korszerűsítik. Két vegyipari jellegű szocialista város épül a megyében. A megye vegyipara hazánk jelentős vegyipari bázisává növekedett. Az állandóan emelkedő szervezett dolgozók száma, az állandóan növekvő problémák szükségessé tették a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete Borsod megyei bizottságának megválasztását. Az üzemek szervezett dolgozóinak küldöttei 1962. december 13-án Miskolcon, az SZMT székházában tartották meg a megyebizottságot választó küldöttközgyűlésüket. A közgyűlésen Fantsali Béla megnyitója után Mihály József, a VDSZ megyei szervezője értékelte a szakszervezeti munkát. A beszámoló megállapította, hogy a szakszervezeti szervek termelést segítő munkája javult. Fejlődik a dolgozók általános műveltségének növelésére, valamint a dolgozók különbözet problémáinak intézésére irányuló szakszervezeti tevékenység is. Mindezek következményeképpen egyre fokozódik a dolgozók bizalma, s a szakszervezeti bizottságok munkája iránt. Megváltozott az a felfogás, miszerint a szakszervezeti bizottság fogalma alatt csak az szb-titkárt értették a dolgozók, ami annak az eredménye is, hogy az szb tagjai dolgoznak, kollektív munka folyik. Állandóan figyelem-mel kísérik a szakszervezeti munkát és bírálataikkal segítik azt. Felszólaltak az értekezleten szervezett dolgozók, bizalmiak, szb-tagok, gazdasági vezetők. A felszólalók valamennyien a szakszervezeti munka fejlődéséről beszéltek. A közgyűlés a szakszervezeti munka további javítására a feladatokat rögzítette, majd megválasztotta a VDSZ Borsod megyei bizottságát. A választás után az új megyebizottság megtartotta ellső ülését, amelyen Szabadot Lajos elvtársat választották a titkárnak.