Vegyipari Dolgozó, 1963 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1963-01-01 / 1. szám

60 üzemrész versenyez a munka üzeme"címért a vegyiparban Szakszervezetünk elnöksége legutóbbi ülésén megtárgyalta a szocialista brigádmozgalom és a szocialista üzem címért folyó verseny helyzetét. Meg­elégedéssel állapította meg, hogy jelentősen emelkedik a szocialista brigádok száma, s munkájuk is javult: gazdasági vállalásaikat teljesítik, s min­denhol élenjárnak a termelés problémáinak megoldásában is. Ahhoz, hogy a határozat megállapításait értékelni tud­juk, először is nézzük meg, milyen jelenleg a brigádmoz­galom heyzete a vegyiparban. Iparágunkban 2250 munka­­brigád dolgozik, ebből 956 küzd a szocialista címért, sőt, közülük 509 brigád már el is nyerte ezt a címet. A számok azt mutatják, hogy a vegyipar munkabrigádjainak több mint 40 százaléka részt vesz a szo­cialista brigádmozgalomban. A számszerű eredmények te­hát kedvezőknek mondhatók. A mozgalom irányítása is jelentőse­n megjavult. A párt-, a szakszervezeti és a gazda­sági szervek ma már minde­nütt fontos kötelezettségük­nek érzik a mozgalom segíté­sét. A területi és üzemi szak­­szervezeti bizottságok politi­kai meggyőző munkájukkal segítik a brigádok szervezését és a továbbiakban a gazdasá­gi vezetőkkel együttműködve, igyekeznek biztosítani a vál­lalások teljesítésének feltéte­leit. Megelégedéssel állapíthat­juk meg azt is, hogy a gazda­gsági és műszaki vezetők közül szintén mind többen vesznek részt a szocialista brigádmoz­galomban. A „frontáttörés” időszaka a kongresszusi ver­seny idején volt. A kezdeti lendület a kongresszus után sem tört meg, s ma már egy­­re-másra alakulnak az üze­mekben új műszaki szocialis­ta brigádok, és a mozgalom meglehetősen gyorsan terjed a kutató- és tervezőintéze­tekben is. Azt, hogy melyik brigád ér­demelte ki a szocialista bri­gád címet, általában a ter­melési tanácskozások javasla­tai alapján döntik el. A jutal­makat — helyesen — a mun­kaverseny értékelése során ál­lapítják meg. Igen sok üzem­ben vándorzászlóval tüntetik ki a brigádokat. A zászlók adományozása ma már egysé­ges irányelvek szerint törté­nik , s ez is jó dolog. Az eredmények mellett azonban beszélni kell a hiá­nyosságokról is. Néhány ütemben még mindig nem eléggé népszerűsítik a jó bri­gádok eredményeit, módsze­reit, s így fordulhat elő, hogy az egyik üzemrész nem tudja milyen jó tapasztala­tokra tettek szert a másik, hasonló üzemrészben dolgo­zók. A szocialista brigádokon be­lüli tapasztalatcsere tehát mindmáig csak részben, hely­­lyel-közzel valósult meg. Nyilvánvaló, hogy ezen vál­toztatni kell és a szocialista brigádok jó tapasztalatainak és megfelelő módszereinek számára a legszélesebb nyil­vánosságot kell biztosítani. A mozgalom fejlettebb for­mája a szocialista munka üze­me vagy üzemrésze címért folyó verseny. Ebbe a ver­senybe a vegyiparban eddig 60 üzemrész kapcsolódott be. Ez még nem túl magas szám, de a közel­jövőben feltehetően emelkedni fog, hiszen e ver­senyforma szükségességét ma­guk a szocialista brigádok ve­tették fel. A szocialista brigádmozga­lomban szükség van arra, hogy a brigádok jó tapaszta­latai, módszerei nyilvánosság­ra kerüljenek, és vállalásaik teljesíthetőségét minden eset­ben biztosítsák. Ezt a feladat­t­­ot elsősorban a terület és üzemi szakszervezeti bizottsá­­­­goknak kell megoldaniuk. A közös cél elérésében azonban maguk a dolgozók is sokat se­gíthetnek úgy, hogy a terme­lési tanácskozásokon, a szak­­szervezeti taggyűléseken és csoportértekezleteken bátran elmondják a brigádmozgalom problémáit is. Eredményeink biztatóak , a hiányosságok felszámolása módunkban áll. Ha az emlí­tett problémákat megoldjuk és feladatainkat teljesítjük, nyugodtan elmondhatjuk: a szocialista brigádmozgalom a vegyiparban is mély gyökeret eresztett, a munka valóban szocialista formája nálunk is meghonosodott. Új üzemrésszel bővült a Péti Nitrogénművek A közel tízmilliós beruházás a NAKI szabadalmának fel­­használásával, az Egyesült Gyógyszer és Tápszergyárral történt közös összefogással, a vállalat műszakfejlesztési osz­tályának közreműködésével jött létre. Most, hogy a próbaüzemelte­tés sikeresen befejeződött, lá­­­­togatást tettünk a gyár leg­újabb üzemrészében. Szorgos teendői között rohantuk le Szeiler Béláné vegyészmérnö­köt, az üzem vezetőjét, aki ké­résünkre végigvezetett az üde színekben pompázó üzemben. Beszélgetése közben megtud­tuk, hogy szerbit-szükségletün­­ket eddig importból fedeztük, s e szükséglet biztosítására hozták létre az új üzemet. A szerbit igen sokoldalúan hasz­nosítható termék, a részletek tisztázása érdekében mégis fel­tettük az első kérdést: — Mi is a szorbit? — „50 százalékos dextrózból (krumplicukoroldat) magas­nyomású hidrogénezéssel elő­állított poliakohol.” — Készterméknek számít, vagy alapanyag a gyárból ki­kerülő szorbit? — Inkább alapanyagnak mi­nősíthető, miután a C-vitamin­­gyártás kiinduló alapanyaga. — Ezek szerint a gyógyszer­ipar használja fel a szorbitot? — Jóllehet, pillanatnyilag tényleg csak a gyógyszeripar tart rá igényt, a világpiaci gya­korlat szerint azonban szám­talan felhasználási területe van. Pl.: papíripar, dohány­ipar, textilipar, kozmetikai ipar, stb — Elárulna-e valamit a gyár­tás menetéről? — Dióhéjban: A szilárd dex­trózból 80 C fokon 50 száza­lékos oldatot készítünk, ebbe az oldatba 2 százalékos Renay nikkel-katalizátort keverünk, majd az ammóniumhidroxid­­dal a 8 Ph-ra beállított oldatot hidrogénezzük. A dextróz hő­­érzékenysége miatt ez két lép­csőben történik, az első reak­torban 130, a másikban 180 C fokon, mindkét helyen 200 az. nyomás alatt. A folyamat után lehűtött ol­datból a gázt szeparátorban ki­választjuk, és visszajuttatjuk a gyár szintéziskörébe, a folya­dékot pedig expandáltatás után szűréssel megszabadítjuk nikkel tartalma­zói. Az így elá­mított szorbit 50 százalékos oldat. — Hadd kérdezzük meg, mik az elmúlt próbaidőszak ta­pasztalatai? . — Laboratóriumi vizsgála­taink bebizonyították, hogy a gyártott termék a külföldi szorbit minőségével megegye­zik (az 500 gamma alatti ionos nikkeltartalomtól eltekintve), amennyiben pedig a felhaszná­lók még tisztább minőséget igényelnek, ioncserélő beren­dezéssel azt is biztosítani tud­juk. — Végül hadd kérdezzük meg, mi az üzem kapacitása és mik a termelési kilátások? — Tervek szerint a kapaci­tás 50 százalékos terméket szá­mítva, — 1200 tonna, amely a jelenlegi hazai szükségletet tel­jesen fedezi. Kapacitásunkat azonban — igény esetén — újabb bővítések és beruházá­sok nélkül közel duplájára fo­kozhatjuk. Itt hívjuk fel az ország vegy­ipari üzemeinek figyelmét erre a tényre és kérjük, gyártási technológiák, kialakításánál veh­­­­yék figyelembe hogy ez a sokoldalúan felhasználható­­ anyag ma már hazai üzemben, s kívánság szerinti minőségben állítható elő. Mi pedig megkö­szönjük a szíves kalauzolást és­­ sok termelési sikert, valamint jó piacot kívánunk az új üzem-­­ nerc. 2 VEGYIPARI DOLGOZÓ Antalfy Lajos : Előfizethető a „Vegyipari Dolgozó” Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy szakszerveze­tünk lapját, a „Vegyipari Dol­gozó”-t az 1963. évre elő lehet fizetni. Az előfizetéseket az üzemekben a szakszervezeti bi­zottságok és a bizalmiak szer­vezik. Az előfizetési díj egy évre 3,60 forint. Kérjük az olvasókat, hogy az előfizetéseiket újítsák meg, il­letve előfizetési igényüket je­lentsék be. Fiatal műszakiak kitüntetése Az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárban az elmúlt év végén értékelték az ifjú mű­szaki dolgozók nagyszabású versenyét. A „kiváló ifjú mér­nök” és ,,Kiváló ifjú techni­kus’’ cím elnyeréséért indult versenybe 44 fiatal mérnök és technikus kapcsolódott be. A fiatalok jó munkája be­váltotta a reményeket. Az elmúlt évben számos mű­szaki problémát oldottak meg, több új, a korábbinál gazda­­­­ságosabb módszert dolgoztak­­ ki, és új analitikai eljárásokat­­ vezettek be. A mozgalomban a részt vevőket a 9 tagú bizott­ság „vizsgáztatta”. Az értékelés alapján Rákó­czi József, Horváth Károly, Csepreghy György, Mikite Gyula, Fogassy Elemér, Ba­logh Tibor, Vermes Zoltánná és Merényi Gyula .,kiváló if­jú mérnök”, Kiss Csaba, He­rényi Dániel, Zólyomi Gábor, Kovács István és Budai Zoltán­­ „kiváló ifjú technikus” ki­tüntetést kapták. A kitünte­tettek jutalomban részesültek. Nylon ragasztása nylonhoz Amióta a poliamidokat szerkezeti anyagként is felhasználják, gyak­ran szükség van a ragasztásra. Poliamid-tárgyakat egymáshoz jól lehet ragasztani fenol segítsé­gével, a következőképpen: az elő­zetesen megtisztított felületeket 10 —14 százalékos vizes fenol-oldattal kenik be, szárítás után összeillesz­tik és egy szárító segítségével né­hány kilogrammos nyomást adnak rá, majd az összefogott darabokat 5—10 percre forró vízbe teszik. Ha a tárgy túl nagy, akkor a forró vizes kezelés elmarad, de ebben az esetben — szobahőmérsékleten —­­ csak 4—5 nap alatt jön létre hasz­­­­nálható szilárdságú kötés. Húszhetes szülési szabadság A betegbiztosítás kiterjesztése Isony özvegyi nyugdíjak felemelése Tájékoztató az új rendeletről A Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány rendeletet adott ki a dolgozók betegségi biztosítá­sának módosításáról és az alacsony összegű özvegyi nyugdíjak felemeléséről. A betegségi biztosításra vo­natkozó rendelet jelentősen kiterjeszti a természetbeni szolgáltatásokat és emeli egyes készpénzszolgáltatás összegét. Az új rendelkezések értelmében a biztosított dol­gozóknak a betegségi biztosí­tás keretében a díjtalan kór­házi ápolás — a korábbi egy­évi időtartam helyett — idő­beli korlátozás nélkül jár. A nyugdíjasok és család­tagjaik az eddigi 30 nap helyett évenként 90 napon át részesülhetnek díjtalan kórházi ápolásban. Pártunk és kormányunk foko­zottan gondoskodik az anyák­ról is. A terhes, illetőleg a szülő nőt az eddigi 12 hét he­lyett 20 heti szülési szabadság illeti meg és ugyancsak 20 hétre jár a terhességi-gyer­mekágyi segély is. A gyógyászati segédeszközö­kért és azok javításáért 150 forint értékhatárig a gyógyá­szati segédeszköz árának 15 százalékát, s ezen felül 25 szá­zalékát kellett fizetni. Az új rendelkezés értelmében a gyó­gyászati segédeszközökért és azok javításáért egységesen 15 százalékot kell fizetni. Az új rendelkezés hatályba­lépésétől a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok és családtagjai ugyanúgy jogo­sultak gyógyászati segédesz­közre, mint a dolgozók és csa­ládtagjaik. A táppénzszolgál­­­ tatásokkal kapcsolatban a rendelet kimondja: a rokkantsági nyugdíjban részesülő dolgozók és az ipari idénymunkások az eddigi 90, illetőleg 75 nap helyett ugyanannyi ideig jogosultak a táppénzre, mint a többi dolgozók. Emelte a rendelet a házi-­­ ipari dolgozók táppénzössze­ í­gének megállapításánál számí­­­­tásba vehető munkabér leg-­­­magasabb összegét, valamint a háztartási alkalmazottak táp-­­ pénzének, terhességi-gyermek­ágyi segélyének napi összegét is. A házastársiak közül a dol­­­­gozó nő kórházi ápolása ide­­­­jére táppénzének 50 százalé­kát kapta. Annak figyelembe­vételével, hogy a családtagok eltartása mindkét házastársat egyenlően terheli, az új ren­delkezések a dolgozó nőnek kórházi ápolása idejére, ugyanúgy, mint a dolgozó fér­finak — amennyiben eltartás­ra szoruló családtagja van — táppénzének 80 százalékát biztosítják. Az ismertetett rendelkezé­sek évenként több mint 115 millió forinttal nyúj­tanak segítséget a beteg­ségi biztosításban az arra rászoruló dolgozóknak és családtagjaiknak. A kongresszus határozatai­nak végrehajtásaként a ren­delkezés felemeli az alacsony összegű özvegyi nyugdíjak ha­vi összegét is. A rendelkezés értelmében 1963. január 1-től az alacsony özvegyi nyugdíjak havi össze­gét 20 százalékkal felemelik. Amennyiben az összeg az emelés után sem éri el a havi 350 Ft-ot, a nyugellátást 350 Ft-ra kiegészítik. A felemelt nyugdíj összege legfeljebb ha­vi 500 Ft lehet Új vállalat A nehézipari miniszter 1963. jan. 1-i hatállyal Kőolaj- és Gázipari Tervező Vállalat ala­pítását határozta el. A vállalat az Országos Kő­olaj- és Gázipari Tröszt irá­nyítása és szakfelügyelete alá tartozó vállalatok, üzemek, in­tézmények tevékenységéhez szükséges telepek, gépek, ve­zetékek, berendezések, felsze­relések és üzemi építmények generál- és szaktervezését végzi. r­r " __", a munkás MIT VÁR AZ ÚJ ÉVTŐL• , az adminisztratív dolgozó Itt az új év s ilyenkor ré­gi jó szokás szerint csokorba kötjük kívánságainkat, vá­gyainkat. Mit vár az új esz­tendőtől? — ezt kérdeztük mi is három vegyipari vállalat három dolgozójától. Elsőként Katona Jánosnét, az Egyesült Vegyiművek mű­szerészét kerestük fel. — Az elmúlt év életem em­lékezetes fordulója volt: de­cemberben férjhez mentem Katona Jánoshoz, akit mun­kahelyemen ismertem meg. Van lakásunk, mindketten elég jól keresünk. Nekünk ah­­hoz, hogy boldogok legyünk, elsősorban békére, nyugalom­ra, biztonságra van szüksé­günk. Elsősorban ezt várom hát az új esztendőtől, remé­lem, nem hiába. Mint műszerész azt szeret­ném, ha gyárunk termelése az idén tovább emelkedne, s ter­mékeink minősége is megja­vulna. Ehhez még több kor­szerű gépre és a technológiai fegyelem megszilárdítására van szükség. És természete­sen még több sokat tudó, ta­pasztalt szakemberre. Hogy én mivel járulok ezekhez hoz­zá? Hadd mondjam­ el, hogy tavaly kitűnő eredménnyel elvégeztem az általános isko­lát ,s jövőre technikumba szeretnék menni, örülnék, ha a főiskolán is sik­eresen ta­nulhatnék, jól vizsgázhatnék. Ezután a Kőbányai Gyógy­­szerárugyárban Füzesi József közgazdászt kérdeztük meg. — Műszaki beosztásban dolgozom — válaszolta kérdé­sünkre. — Gyárunknak azt kívánom, hogy minél hama­rabb elkészíthessük és forga­lomba hozhassuk új nagyha­tású gyógyszereinket, ame­lyekkel igen sok beteg em­bert egészségessé tehetünk, visszaadhatunk családjának, munkahelyének. Szakszerve­zeti aktíva is vagyok, s így jól tudom, hogy céljainkat csak akkor érhetjük el, ha minden szervezett dolgozó se­gít nekünk s állandóan bővít­jük szakmai és politikai tudá­sunkat. — Mit kívánok, mint csa­ládapa ? Három gyerekem van, közülük kettő igen jól tanul, szeretném, ha a har­madik is követné jó példáju­kat. Szeretném, ha az eddigi­nél is jobban segíteni tudnám öreg szüleimet s legalább va­lamit visszaadhatnék abból, amit annak idején ők adtak nekem. Végül Koleszár Gyulánál, a Fővárosi Gázművek admi­nisztrátorát interjúvoltuk meg. — Mikor Szilveszter éjsza­káján a rádióban a Himnuszt meghallottam, nekem először is a régi felszabadulás előtti szilveszterek jutottak eszem­be. Csak kettőt említek közü­lük. 1943 szilveszterén még cselédként szolgáltam, s a másoknak vidám ünnep ne­kem csak több munkát, több szomorúságot okozott. Egy évvel később már a bunker­ben reszkettem, mikor csap agyon bennünket egy bomba. Másfél hónapos volt ekkor a fiam. S most ugorjunk egy nagyot. Ma a gyárban megbe­csült emberként dolgozom, az alapszervezet párttitkára és munkásőr vagyok. Két gyer­mekem van, mindketten ta­nulnak, iskolába járnak, soha nem kellett, és ezután már nem is kell éhezniük, meg­alázkodniuk. — Én azelőtt semmit sem vártam, csak féltem az új esz­tendőtől: az egyik év épp oly kilátástalan volt,­ mint a má­sik. S ma? Higgyék el, csak azt várom az új évtől is, olyan legyen, mint az előző. Legyen békénk, nyugalmunk, biztonságunk, mert ha ez meglesz, én nem félek semmi­től. Szakszervezeti megyebizottságot választottak a Borsod megyei vegyipari dolgozók Borsod megyében a vegyipar az utóbbi években jelentőset fejlődött. Új vegyipari üzemek épültek, a régebbi üzemeket pedig bővítik, korszerűsítik. Két vegyipari jellegű szocia­lista város épül a megyében. A megye vegyipara hazánk je­­l­­entős vegyipari bázisává nö­­­­vekedett. Az állandóan emel­kedő szervezett dolgozók szá­ma, az állandóan növekvő problémák szükségessé tették a Vegyipari Dolgozók Szak­­szervezete Borsod megyei bi­zottságának megválasztását. Az üzemek szervezett dolgozóinak küldöttei 1962. december 13-án Miskolcon, az SZMT székházá­ban tartották meg a megyebi­zottságot választó küldöttköz­gyűlésüket. A közgyűlésen Fantsali Béla megnyitója után Mihály Jó­zsef, a VDSZ megyei szervező­je értékelte a szakszervezeti munkát. A beszámoló megál­lapította, hogy a szakszervezeti szervek termelést segítő mun­kája javult. Fejlődik a dolgo­zók általános műveltségének növelésére, valamint a dolgo­zók különbözet problémáinak intézésére irányuló szakszerve­zeti tevékenység is. Mindezek­­ következményeképpen egyre­­ fokozódik a dolgozók bizalma, s a szakszervezeti bizottságok munkája iránt. Megváltozott az a felfogás, miszerint a szak­­szervezeti bizottság fogalma alatt csak az szb-titkárt értet­ték a dolgozók, ami annak az eredménye is, hogy az szb tag­jai dolgoznak, kollektív mun­ka folyik. Állandóan figyelem-­­­mel kísérik a szakszervezeti munkát és bírálataikkal segítik azt. Felszólaltak az értekezleten szervezett dolgozók, bizalmiak, szb-tagok, gazdasági vezetők.­­ A felszólalók valamennyien a­­ szakszervezeti munka fejlődé­séről beszéltek. A közgyűlés a szakszervezeti munka további javítására a feladatokat rögzí­tette, majd megválasztotta a VDSZ Borsod megyei bizott­­­ságát. A választás után az új megyebizottság megtartotta el­ls­­ő ülését, amelyen Szabadot­­ Lajos elvtársat választották a titkárnak.

Next