Vegyipari Dolgozó, 1965 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1965-01-09 / 1. szám
Az 1964-65-ös oktatási év megszervezése az OGV Ruggyantaárugyárában Minthogy az utóbbi években gyárunk műszaki berendezéseinek színvonala igen nagy mértékben fejlődött, és e korszerű termelőeszközök megfelelő kihasználásához elengedhetetlenül szükségesnek bizonyult a dolgozók szakmai tudásának, általános műveltségének és világnézeti tájékozottságának állandó és fokozott emelése, üzemünk kultúrnevelési bizottsága a VDSZ és a NIM közös határozata alapján kidolgozta munkatervét. Az első és legfontosabb területnek az általános iskolába való szervezést tekintettük, miután felmérés alapján megállapítottuk, hogy üzemünk 40 éven aluli dolgozói közül 616 nem rendelkezik 8 általános iskolával. Míg az elmúlt évek felmérései csak számszerűek voltak, az idén először sikerült megvalósítanunk, hogy név szerint és osztály szerint tudjunk azokról, akik nem rendelkeznek 8 általános iskolával. E névsorok birtokában kezdtük el a szervezést. A műhelybizottsági titkárok és a bizalmuk, valamint a KISZ-propagandisták egyénenként foglalkoztak az érdekeltekkel, felhívták figyelmüket a továbbtanulás fontosságára, és igyekeztek rábírni őket az iskolába való beiratkozásra. Ezenkívül plakátokon és az üzemi újságban is felhívtuk a dolgozók figyelmét a továbbtanulás jelentőségére és a jelentkezési lehetőségekre. E nagyarányú szervező- és propagandamunka eredményeképpen 26 dolgozót tudtunk bevonni az általános iskolai oktatásba. Hogy ez a 616-hoz viszonyítva miért ilyen kevés, annak az az oka — ami a bejáró dolgozók kulturális helyzetét vizsgáló felmérésünkből kitűnik —, hogy a 8 általánost el nem végzettek javarésze vidéki. Probléma a nagyarányú fluktuáció is, melynek eredménye, hogy újabb és újabb, 8 általánost nem végzett dolgozók kerülnek üzemünkbe. Az iskolai oktatást követő továbbképzést továbbra is elsősorban a munkásakadémiaelőadássorozatokkal valósítottuk meg. Négy munkásakadémiát indítottunk. A szervezésnél figyelembe vettük a különböző felkészültségű és különböző munkaterületeken dolgozó hallgatók igényét. A karbantartás és a gépgyár dolgozói számára a már két év óta jól bevált műszaki munkásakadémia II. évfolyamát, a villanyszerelő műhely dolgozói részére a tavalyi sorozat II. évfolyamát indítottuk el. A gépgyári munkásakadémiára 45, a villanyszerelőkére 28 személy iratkozott be. Egy új egészségügyi sorozatot indítottunk az ékszíj, a fonal és a laticel nődolgozói számára. A negyedik sorozatot, amely a filmművészettel foglalkozik, a KISZ- fiatalok számára rendezzük. Mind a négy munkásakadémia előadásait filmekkel illusztráljuk, hogy ezzel is vonzóbbá tegyük ezeket. Ez évben két szakszervezeti politikai iskolát indítottunk: I. és II. évfolyamot. Az egyikre 19, a másikra 34 hallgató jár. A politikai iskolákra azokat a dolgozókat vontuk be, akik semmiféle oktatásban nem vesznek részt. Az előadók kiválasztásánál figyelembe vettük, hogy megfelelő képzettséggel rendelkezzenek. Az előadásokat diafilmmel illusztráljuk. Újból megszerveztük a nagy érdeklődésre számot tartó nyelvtanfolyamokat. Jelenleg 5 nyelvtanfolyam működik. Egy kezdő, egy középhaladó és egy haladó német, valamint egy kezdő és egy középhaladó angol, összesen 73 részvevővel. Ezenkívül az MSZBT szervezésében működik egy haladó és egy társalgó orosz nyelvtanfolyam, az előbbi 5, a másik három részvevővel. Működik még üzemünkben egy műszaki rajztanfolyam a rípgyár és a karbantartás dolgozói részére 70 fővel, és egy mérnöktovábbképző tanfolyam, kb. 80 hallgatóval. Az üzemünkbe kihelyezett technikumok és szakmunkásképző tanfolyamok szervezését és lebonyolítását az üzem oktatási csoportja végzi, így ebben a munkában a szakszervezeti bizottság csak az agitációs és a propagandamunkában segédkezett. Szocialista brigádjaink ez évi vállalásának megtételénél a kultúrbizottság segítségére volt a brigádoknak, és felhívta a figyelmüket az oktatás, illetve a továbbtanulás jelentőségére és arra, hogy kulturális vállalásaik megtételénél elsősorban a tagok továbbtanulására helyezzék a hangsúlyt. Meg kell azonban állapítanunk, hogy ennek ellenére a kulturális vállalások még mindig nem voltak elég konkrétak, nem minden brigádnál voltak a tagokra lebontva, és elenyészően csekély számban vállalták a VIII. általános iskola elvégzését. Ennek azonban egyik oka az, hogy tanterem hiányában nem tudtuk megszervezni az üzembe kihelyezett általános iskolát. Amennyiben a tanteremprobléma megoldódna, úgy nagyobb lehetőség nyílik arra, hogy a váltott műszakos dolgozókat — s ez vonatkozik üzemünk majdnem minden dolgozójára — nagyobb számban be tudjuk vonni az oktatásba. A bejáró dolgozókkal való foglalkozás terén is beszámolhatunk egy kisebb eredményről, minthogy kapcsolatunk van a nagykátai járási művelődési házzal és üzemünk Nagykátán lakó dolgozói körében agitációs és propagandatevékenységet fejtünk ki a járási művelődési ház munkásakadémiáira, összegezve az elmondottakat, megállapíthatjuk, hogy az 1964/65. évi oktatási munka megszervezése és indítása pozitív eredménnyel zárult. Hubletzky János Készülnek a Zalai Kőolajipari Vállalatnál a szakszervezeti választásra Ritkán adódik esemény a gyárunkban, amely olyan érdeklődésre tarthatna számot, mint a szakszervezeti választás. Jól beindított gépezetként működik minden. Megtörtént a jelölő bizottsági tagok és a bizalmiak megválasztása, és e hónapban lesz a vezetőségi választás. Erről beszélgetünk Negyedei János szakszervezeti bizalmival, a kazánházban. Hogyan készült fel, mint bizalmi, a választásra? —, kérdezzük. — Mindenekelőtt beszélgettem csoportom tagjaival, tudatosítottam a választás jelentőségét és időpontját, valamint azt, hogy csoportom minden egyes tagja vegyen részt a választáson. A bizalmi választás előtt írásos beszámolót készítettem. Ebben összefoglaltam kétéves munkámat (két éve vagyok a kazánházban bizalmi) és röviden beszéltem tevékenységemről. — Szó volt a tagdíjfizetésről, amely mindig 100 százalékos volt; a segélykérelmek elintézéséről, az üdülésről, jutalmazásokról stb. Megemlítettem azt is, hogy a tisztasági versenyben három esetben első, és egy esetben második helyezést ért el a kazánház. Végül, de nem utolsósorban a szocialista brigádmozgalom helyzetéről számoltam be. Mindezek az eredmények azt mutatják, hogy jó a kollektíva, és a kazánházban mindenki szervezett dolgozó. Ezután lemondtam tisztségemről, de a dolgozók újból megtiszteltek bizalmukkal. Milyen az érdeklődés a jannuári vezetőségi választások iránt, és mint újraválasztott a bizalmi, mit tesz ennek érdekében? — Az érdeklődés a dolgozók körében jó. Ez várható is volt, mert ahol a szakszervezet megfelelően törődik az emberek jogos érdekeivel, mint nálunk is, ott a dolgozók sem közömbösek a szakszervezeti választás iránt. Mint bizalmi, azon vagyok, hogy a legjobbak kerüljenek az új vezetőségbe, mert ez a bizalminak is csak jó. Ugyanis jobban szeretjük hallani azt, ha dicsérik a szakszervezetet, mint azt, hogy elégedetlenek a munkájával ... Meg kell mondani, hogy e téren megkönnyíti dolgunkat az a részleges írásos anyag, melyben az eddig végzett tevékenységről az szb reszortonként beszámol. Ez minden propagandánál jobban segít. Mint bizalminak, milyen kívánsága van az új évben? — Az, hogy jól menjen a szakszervezeti munka, a dolgozók öntudata minél jobban formálódjék és mindenekelőtt, hogy továbbra is béke legyen. Dr. Szalay Gyula üzemi tudósító A Mechanikai Művek kiváló bizalmija kemény arcélű, magas fiatalember: Motill János, a Mechanikai Művek szakszervezeti bizalmija. A már országos hírnévre emelkedett olajkályhagyártó üzemrészben dolgozik, de jól ismeri a gyár többi olajfűtéses berendezését is. Kissé zavart mosollyal fogadja kérdéseimet. Hamar kiderül, hogy nem szokta meg a nyilvános szereplést, de aztán hamar feloldódik. Természetesen az is segít, hogy nem vagyunk idegenek egymás számára, hiszen jónéhány keményen ledolgozott évet tudunk magunk mögött. — Hány ember tartozik bizalmi körzetéhez? — Az üzem nagy létszámmal dolgozik és jelentős fejlődés várható az új típusok beindításával. Ebből következik, hogy a bizalmi ténykedés is szélesedik. Jelenleg 70 tag bizalmija vagyok Emellett a gimnázium esti tagozatát végzem. És elmondja, hogy felkeresik bérügyekkel, személyi problémákkal, termelési kérdésekkel, segélyügyekben, közvetlen a termelést gátló akadályok elhárítása érdekében. Egy kis sóhaj kíséretében mondja, hogy a megoldás nagy igyekezetet kíván, és nem koronázza mindig siker fáradozását, rendszerint a téma természete miatt. Ilyenkor aztán elhangzik a súlyos bírálat: a bizalmi lehetne jobb is. A szakszervezeti bizottságon azonban kiderül, hogy ezek a szavak túlzott szerénységből fakadnak. A legtöbb problémát időben eljuttatja az illetékesekhez, és az eredményes megoldásért sokat fáradozik. Erényei közé tartozik, hogy szoros kapcsolatot tart az üzemvezetővel, és nemcsak jogának, de kötelességének is érzi, hogy az üzem munkakörülményeinek megjavításáért állást foglaljon. Műszaki vezetőink most már a korszerűsítéssel fokozzák a termelékenységet, automatizálással, új technológiák alkalmazásával. Dicséretes dolog, hogy sokrétű elfoglaltsága mellett gondja van ilyen átfogó kérdésekre is. És ezt a sokrétű feladatot munkája mellett kell ellátnia, önkéntelenül felvetődik a kérdés, akkor milyen eredménnyel végzi munkáját? A választ megadja a vállalat személyzeti osztálya: orcleveles kiváló dolgozó és igazgatói dicséretet is kapott. A dolgozók véleménye szerint pedig a kiváló bizalmi címet is kiérdemelte. Boblik Ottó A Munka Törvénykönyvének módosítása Ma dolgozóink többségét komoly mértékben foglalkoztatja , a múlt év végén megjelent törvényerejű rendelet, mely a Munka Törvénykönyvének egyes rendelkezéseit módosította. Egy rövid cikk keretében lehetetlen minden felmerült kérdésre válaszolni, ezért itt csak a munkaviszony folyamatosságának és ennek visszaszerzésének egy-két részletével kívánunk foglalkozni. Tervünk az, hogy a Vegyipari Dolgozóban rendszeres tájékoztatást adunk a módosított Munka Törvénykönyvének egyes fejezeteiről. A munkaviszony folyamatosságát nem szakítja meg a munkaviszony megszűnése, ha a dolgozó 30 napon belül új munkaviszonyba lép. Megszakad a folyamatosság azonban, ha a munkaviszony fegyelmi elbocsátással, bírói ítélettel, a dolgozó jogszabálynak meg nem felelően történő kilépésével vagy a dolgozó felmondásával szűnt meg. A dolgozó felmondása esetén is folyamatos marad azonban a munkaviszony, ha azért mondott fel, mert más helységbe helyezték — ha ez nem fegyelmi úton történt — és ezt követően új munkahelyén 6 hónap alatt lakást nem kapott; házasságot kötött vagy házastársát más helységbe helyezték és annak lakóhelyére kíván költözni; terhes lett, illetve szült és legkésőbb gyermeke harmadik életévének betöltéséig mond fel; öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra, vagy baleseti járadékra szerzett igényt. Az okokat a felmondáskor a dolgozónak be kell jelentenie és valódiságukat hitelt érdemlő módon igazolni kell. (Például: házasságlevél, tanácsi igazolás, terhesség esetén orvosi igazolás stb.) A 30 napos elhelyezkedési határidő tekintetében az új jogszabály azoknak a dolgozóknak kedvezőbb helyzetet biztosít, akik az újbóli munkaviszonyba lépésben önhibájukon kívül akadályozva vannak. Ilyen akadályoztatás esetén a 30 napos elhelyezkedési határidő megfelelő mértékben meghosszabbodik. Például: a három napot meghaladó keresőképtelenséget okozó betegség, a rokkantsági nyugdíjban töltött idő stb. tartamával. Az elvesztett folyamatos munkaviszonyt vissza lehet szerezni. Ha a dolgozó folyamatos munkaviszonya a 2 évet eléri, kérelmére minden korábban figyelembe nem vett munkaviszonyban töltött idejét be kell számítani. Abban az esetben viszont, ha a dolgozó előző munkaviszonyát a jogszabálynak nem megfelelően szüntette meg, ha egy éven belül kétszer vagy többször. illetve ilyen évet követő évben akárcsak egyszer is felmondással szüntette meg és ez nem a már ismertetett okok valamelyike miatt történt, továbbá, ha munkaviszonya fegyelmi elbocsátással, vagy bírói ítélettel szűnt meg, a beszámítási kedvezmény csak háromévi folyamatos munkaviszonyban töltött idő után illeti meg. Az új rendelkezés valamennyi dolgozó számára tehát lehetővé teszi a feltételek biztosításával —, hogy visszaszerezhesse munkaviszonyának folyamatosságát. A régi szabályozás szerint, ha a dolgozó munkaviszonyának folyamatosságát elvesztette, úgy ennek visszaszerzésére nem volt lehetőség, még abban az esetben sem, ha ugyanegy vállalatnál huzamosabb időn keresztül becsületesen, jól dolgozott. Például, ha a dolgozó 1954- ben már 10 éves folyamatos munkaviszonnyal rendelkezett és ekkor a vállalattól hozzájárulással kilépett, de ezt követően 30 napon belül bármilyen okból nem tudott elhelyezkedni (új munkaviszonyba lépni), úgy a folyamatosság szempontjából elvesztette előzetesen munkaviszonyban töltött 10 évet és új munkahelyén a kezdő fiatal munkavállalókkal azonos helyzetbe került. Ez befolyásolta szabadságának mértékét, a jubileumi jutalomra való jogosultságát. Sok esetben azonos elbírálás alá estek az önkényes kilépő és fegyelmi úton elbocsátott dolgozókkal. Felhívjuk az olvasóink figyelmét, hogy a módosított Munka Törvénykönyvvel kapcsolatos kérdésekkel keressék meg lapunk szerkesztő bizottságát. Fokozott munkamegosztást a szakszervezeti életben A küszöbön álló újraválasztások előkészítése és megbeszélése során a szakszervezeti funkcionáriusok sok éves tapasztalatából sok értékes gondolat kerül napvilágra, amelyeket jól lehet hasznosítani a következő idők minél eredményesebb szakszervezeti tevékenysége javára. A szakszervezeti funkcionáriusokat — mint ismeretes — többnyire olyan dolgozókból választják, akik üzemi munkájuk területén is megelégedésre látják el feladatukat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az a néhány dolgozó, aki üzemi és társadalmi munkáját egyaránt becsülettel akarja teljesíteni — erősen túl van terhelve. Ez a tény nem vitatható, ha fennáll az (márpedig ennek fenn kell állnia), hogy az üzemi munkaidőt teljes értékű munkával, teljes mértékben ki kell tölteni, tehát társadalmi munkára csak ezen túl juthat idő. A funkcionáriusok tevékenységét viszont többnyire azok bírálják legélesebben és a legkevesebb megértéssel, akik semmilyen társadalmi munkában nem vesznek részt, így nem is alkothatnak maguknak igazságos képet arról, hogy a kettős feladat vállalása a lelkiismeretes társadalmi munkásnak szabad ideje rovására jelent lekötöttséget. A munka megosztásával tehát nemcsak a funkcionáriusok terhe csökkenne, de több megértéssel is találkoznának, ha a közösségért folyó munkába többen kapcsolódnának be. Különös gonddal kellene megválasztani a szakszervezeti bizalmiakat — mint a szakszervezeti tevékenység gerincét —, lehetőleg úgy, hogy minden szorosan vett munkahelynek (műhely, osztály stb.) legyen meg a maga bizalmija. A szorosan vett munkahelyen a bizalmi jobban megismerheti a csoportjába beosztott dolgozókat, gondjaikat, sajátos munkahelyi és munkaügyi, termelési problémáikat, és így konkrétabb problémákat, kérelmeket vagy javaslatokat tárhat a szakszervezeti bizottság ülései elé. Ülés után pedig tájékoztatást adhat a dolgozóknak a felmerült kérelmek, javaslatok elintézéséről, egyszóval az ülésen elért eredményekről, határozatokról. Ez egyre önállóbb tevékenységre szoktatná a bizalmikat, de egyben növelné a dolgozók bizalmát is a szakszervezettel szemben. A szakszervezeten belü megalakítandó albizottságok tekintetében nem lehet egységes, minden vállalatra egyformán érvényes előírásokat felállítani, ezek szükségességét a vállalatok természete szabja meg. Vagyis: bizonyára van olyan üzem, ahol elsőrendűbb az egészségügyi albizottság létrehozása, másutt esetleg a rehabilitációs bizottságot, a termelési vagy a kultúrbizottságot kellene megfelelően megerősíteni és így tovább. Tehát olyan albizottságokat és olyan létszámmal kellene létrehozni, amelyekre az egyes vállalatoknak, a gyakorlati tapasztalatok szerint az üzem és a dolgozók közös érdekeinek megfelelően, leginkább szüksége van. Gauland Mártonna, az Alkaloida üzemi tudósítója Nyugdíjasok összejövetele a Szegedi Gázműben A Szegedi Gázmű szakszervezeti bizottsága első alkalommal rendezett nyugdíjas-találkozót. A vállalat vezetőségével egyetértésben uzsonnával egybekötött baráti beszélgetésre hívta meg a nyugdíjasokat. A baráti találkozót Sprok Imre, szb-titkár nyitotta meg Melegen üdvözölte a vendégeket, s köztük Jenei József elvtársat, a SZOT ezüst fokozatú kitüntetését viselő nyugdíjast. A gázmű életében hosszú időt eltöltött és megfeszített munkát végzett dolgozókat arra kérte az szb-titkár, hogy továbbra is segítsék az üzem munkáját, nem utolsó sorban a szakszervezeti munka fejlődését. Szavait azzal zárta, hogy jó egészséget és hosszú életet kívánt a vendégeknek. Ekkor már a frissen sült kolbász illata csapta meg a vendégek orrát, és a díszesen megtérített asztalra került az uzsonna. A sült kolbász, hozzá sör és nem utolsó sorban a díszes torta. Mindenki jó étvágygyal fogyasztotta, s közben a poharak összecsendülése is sűrűn hallatszott. Az uzsonna végén a vállalat igazgatója, Szekeres István szólt a vendégekhez és ismertette az előttünk álló név gazdasáeri feladatokat, s az üzem fejlődését a jövőben. Megemlítette nami munkáink közül az Ülésről érkező földgázvezeték évítését, a víznőzös bontó évítését, a levegős földgázbontó évítését és a dolgozók szakmai képzését. A nyuadijasok senkségét kérte, hony tapasztalataikat adják át a fiatalabb nemzedéknek. Beszédét azzal fejezte be, hogy megköszönte a hosszú időt az üzemben eltöltött emberek helytállását. Koccintottak a vendégek, a régi időkről, a nehéz munkáról indult a beszélgetés. Perjés Sándor nyugdíjas főmérnök elmondta a gyár törénetét és életét. Az embe■ munkakörülményeit, hogy főképpen töltötték fiatal életül, a magántulajdont képezi gázgyárban, majd arról szó, hogy a felszabadulás, bogin, változtatta meg ezt a munkosztály javára. Érezhető le, hogy a gyár köztulajdonba került, s a munkások körülményei gyökeresen megváltozak. A nehéz fizikai műve mindinkább háttérbe szorult A baráti beszélgetés a ké pesti órákba nyúlt, majd PA** János párttitkár búcsúszóután ért véget. Sorok Imre, szb-titkár Üdvözlet a felszabadult Kuba dolgozóinak A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége a szervezett dolgozóit nevében táviratban üdvözöld a kubai testvérszakszervezet központi vezetőségét és tagságát felszab-.'tallásuk évformája alkalmából. VÖLGYIPARI DOLGOZÓ