Vegyipari Dolgozó, 1965 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1965-09-01 / 9. szám
f11ig PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! A MAGYAR VEGYIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM ARA: 30 FILLÉR 1965. SZEPTEMBER „A magyar dolgozók eredményei elismerésre méltók" Francia bauxitbányász szakszervezeti delegáció tapasztalatai Szakszervezetünk elnökségének meghívására augusztus hónapban Franciaországból szakszervezeti delegáció tartózkodott hazánkban. A delegáció tagjai voltak: Marcel Dumur, Robert Pardeau, Noel Bousquet és Michel Marcel elvtársak. Magyarországi tartózkodásuk során bauxit- és szénbányákba látogattak, megtekintettek néhány rendelőintézetet. Látogatásaik során beszélgetéseket folytattak a dolgozókkal, tanulmányozták a szakszervezeti munkát. A delegáció elutazása előtt megkértük Marcel Dumur elvtársat, a delegáció vezetőjét, hogy összegezze lapunk olvasói számára magyarországi tapasztalataikat. — Nagy örömmel látogattunk el az Önök országába — kezdte a beszélgetést. — Most, itt-tartózkodásunk végén, elmondhatjuk, hogy nagyon hasznos volt számunkra a magyarországi látogatás. Megismerkedtünk a magyar bauxitbányászok munkájával, életével, találkoztunk a bányászokkal munkahelyükön, családjuk körében, láttuk szórakozni, üdülni őket. A szakszervezetek nagy jogkörrel rendelkeznek Tapasztalatainkat röviden így tudnám összegezni: hatalmas az a fejlődés, amelyet a magyar nép az utóbbi két évtizedben megtett. Jártunk Budapesten, az ország fővárosában és vidéken is többfelé. Örömmel és megelégedéssel tapasztaltuk, hogy mind a főváros, mind a vidéki területek napról napra gyarapodnak, szépülnek. Amerre jártunk, mindenütt építkezéseket, új gyárak telepítését láttuk. Saját szemünkkel győződtünk meg arról, hogy nagyarányú iparosítás folyik, a mezőgazdaság is jelentősen fejlődik. A magyar szakszervezeti mozgalom — mint tapasztaltuk — jelentős jogokkal rendelkezik. Örömmel vettük tudomásul, hogy a szakszervezeti bizottságok a termeléssel, a dolgozók élet- és munkakörülményeivel kapcsolatos kérdésekben véleményt nyilvánítanak, részt vesznek az e területek fejlesztésére irányuló munkában. Természetesen szocialista viszonyok között nemcsak a megtermelt fogyasztási javak elosztásából kell hogy kivegyék részüket a szakszervezetek, hanem erőteljesen kell, hogy segítsék a közvetlen termelő munkát is, hiszen amikor a többtermelést szorgalmazzák, azzal is a dolgozók érdekeit képviselik. A tanulás korlátlan lehetőségei Nagyszerűnek tartjuk azt az erőkifejtést, amit a párt, az állam a szakszervezeti mozgalom tesz a nép nevelése, általános műveltségének növelése, a művelődés lehetőségeinek bővítése érdekében. Üzemekben, de kis falvakban is művelődési otthonok állnak a dolgozók rendelkezésére, ahol tanulhatnak, művelődhetnek, szórakozhatnak. Úgy tapasztaltuk, hogy a dolgozók élnek is a lehetőségekkel, amit bizonyít, hogy az utóbbi években nagyon sokan tanultak, különböző tanfolyamokat, iskolákat végeztek. Véleményünk szerint e területen a magyar dolgozók lehetőségei korlátlanok és a tanulás anyagilag is lehetséges, nem kerül túlzott megerőltetésében a családnak a gyermekek taníttatása. Nálunk, Franciaországban más a helyzet. Tanulni csak az tanulhat, akinek pénze van. Például egy 2 gyermekes családban, amellett, hogy a gyermekek ösztöndíjat kapnak, taníttatásuk mégis a szülők keresetének több mint 20 százalékába kerül. Vannak megoldandó problémák Nagy örömmel tapasztaltuk azt az őszinteséget, amellyel látogatásaink során találkoztunk. Az üzemekben nem titkolták el előttünk a gondokat, a problémákat sem. őszintén elmondták, hogy sok kérdés vár még megoldásra. Véleményünk szerint jó, ha a vezetők látják a fejlődés során jelentkező és megoldásra váró problémákat, hiszen ezek ismeretében súlyozni tudnak, s így fontossági sorrendben tudják biztosítani a megoldást. Ami az élet- és munkakörülmények alakulását, a dolgozók szociális ellátottságát illeti, úgy gondolom, leghelyesebb, ha rövid összehasonlítást teszünk a magyar és a francia dolgozók helyzete között. Szociális ellátottság szempontjából Magyarországon a dolgozók helyzete lényegesen jobb, mint a francia munkásoké. Nálunk igen magasak a lakbérek, a dolgozók keresetüknek mintegy 15—20 százalékát fordítják erre a célra. Az egészségügyi ellátás, a társadalombiztosítás nincs megoldva. Nálunk a dolgozók béréből 11 százalékot vonnak le társadalombiztosítás és nyugdíjhozzájárulás címén. Ennek ellenére a francia munkások csak betegségük harmadik napjától kezdve kapnak táppénzt, s akkor is mindössze a minimumbér 50 százalékát fizetik ki táppénz címén. Baleset alkalmával sem jobb a helyzet. Ilyenkor ugyanis a balesetet szenvedett dolgozó 28 napig kapja minimumbérének 50 százalékát táppénzként, ez után felgyógyulásáig a minimumbér 66 százalékát. Magyarországon — amint hallottuk — a társadalombiztosítási járulékot a munkáltató fizeti, s baleset alkalmával a balesetet szenvedett dolgozó — ha nem az ő hibájából következett be a baleset — fizetésének 100 százalékát megkapja. Ahol minden a pénz Nincs nálunk kielégítően megoldva a dolgozók egészségügyi ellátása, orvosi kezelése sem. Minden a pénz! Ha a dolgozó megbetegszik, kénytelen magánorvoshoz fordulni, aki busásan megfizetteti vele az orvosi kezelés költségeit. Mi több ízben kezdeményeztük már, hogy szervezett keretek között létesítsünk orvosi rendelőintézetet, de ilyenkor nagy vitáink voltak, és erőfeszítéseink legtöbbször eredménytelenek maradtak. Az orvosok ugyanis nem akarják elvállalni a létrehozandó intézményekben a közreműködést. Mint mondják, ezekre nincs szükség, hiszen ők úgyis a betegek rendelkezésére állnak. örömmel láttuk Magyarországon, hogy a dolgozók jól megérdemelt pihenőjüket az ország legszebb helyein, gyönyörű, minden kényelemmel berendezett üdülőkben tölthetik, s mindezért — mint hallottuk — kétheti üdülés esetén fizetésük csekély hányadát, mindössze 196 forintot térítenek. Ha nálunk egy bauxitbányász a feleségével együtt üdüléssel akar eltölteni két hetet nem luxushelyen, legalább kéthavi fizetésének megfelelő összegbe kerül. A munkaruha vonatkozásában is hasonló a helyzet. Nálunk mindent, amit a munkáltató biztosít, ki kell fizetni. Lehetne folytatni az összehasonlítást, de úgy gondolom, hogy ez a néhány adat is bizonyítja a szocialista társadalmi rendszer fölényét. Végezetül megköszönöm, hogy szakszervezetük lehetővé tette látogatásunkat, ami tovább erősítette a magyar és a francia bauxitbányászok kapcsolatait. Bízom abban, hogy kapcsolataink a jövőben tovább mélyülnek, többször nyílik mód arra, hogy kölcsönösen kicseréljük tapasztalatainkat, és ezeket hasznosítsuk a magyar és a francia munkásosztály javára. BL. A 15. BÁNYÁSZNAPOT ÜNNEPELTÉK A BAUXITBÁNYÁSZOK Több mint 6 millió forint hűségjutalom Az immár hagyományossá váló bányásznapot szeptember első vasárnapján a bauxitbányászok is megünnepelték. A Bakonyi Bauxitbánya Vállalat dolgozói a bányásznapi ünnepséget Nyírádon tartották meg. Az ünneplő bányászokat Kurbel Sándor elvtárs, a Megyei Pártbizottság tagja a szakszervezetek Veszprém megyei tanácsának vezető titkára köszöntötte, értékelte munkájukat, tolmácsolta a társadalom, a párt, az állam megbecsülését, s további eredményes munkát kívánt. A Fejér megyei Bauxitbánya Vállalat dolgozói ünnepségüket Iszkaszentgyörgyön tartották meg. Itt a bányászokat Szennai István, a Magyar Alumíniumipari Tröszt műszaki vezérigazgató-helyettese köszöntötte. Az ünnepségeken mindkét helyen a munkában élenjáró dolgozók részére kitüntetéseket és jutalmakat adtak át. A bauxitbányászatban a dolgozók részére több mint 6 millió Ft-ot fizettek ki hűségjutalom címén. Az ünnepségeket színvonalas kultúr- és sportműsorok követték, ahol a bányászok, a bányaipar dolgozói, családtagjaikkal együtt ünnepeltek, szórakoztak. Munkaidőcsökkentés az Óbudai Gázgyárban Budapest Főváros Tanácsa Közmű és Szolgáltatási Igazgatóságának, a Fővárosi Gázművek igazgatójának, szakszervezeti bizottságának, pártbizottságának előterjesztése alapján szakszervezetünk elnöksége megtárgyalta a munkaidőcsökkentés további kiterjesztésének lehetőségét a Fővárosi Gázművek óbudai üzeménél. Az elnökség hozzájárult a Fővárosi Gázművek óbudai gyáregységénél a heti 40 órás munkaidő bevezetéséhez olyan munkakörökben, amelyekben az alaprendelet ezt már engedélyezte, és más gyáraknál már életbe is léptették. A 635 dolgozót érintő munkacsökkentés létszámfedezetét a vállalat saját erőből munkálja ki műszaki fejlesztéssel, munkaszervezéssel és egyes üzemegységekben foglalkoztatott létszámok leépítésével. A munkaidőcsökkentés bevezetéséhez a vállalat nem kap külön béralapot, a meglevő béralapjából kell biztosítania a plusz-létszám bérfedezetét. A munkaidőcsökkentés bevezetése 1965. szeptember 1-től érvényesíthető. Szakszervezetünk elnökségének döntése különösen jelentőségteljes a jelenlegi időszakban, mert a létszámcsökkentés, a munkaerőpótlás és a termelés biztosításának egyensúlyát képes volt a Fővárosi Gázművek vezetősége megoldani, és a létszám biztosítását olyan eszközökkel fenntartani, amelyek az iparvezetés gyárkorlátában nemigen fordultak elő. Reméljük, hogy elnökségünk határozata elősegíti a vállalatnál a gazdaságosabb, termelékenyebb munka fokozását, a létszám stabilizálását és egyben a dolgozóknak is jelentős eredmény, hogy a jelenlegi körülmények között heti 18 óra helyett 40 órás, ötnapos munkahéten dolgozhatnak. A felszabadulási munkaverseny nyomában A vegyipari tröszt vállalatai túlteljesítik vállalásaikat A vegyipari tröszthöz tartozó vállalatoknak a felszabadulási munkaverseny során tett vállalásokat eredményesen megvalósítják. Mit vállaltak? A jóváhagyott önköltségi tervvel szemben 0,2 százalékos önköltségcsökkentést, 3 százalékos exportterv túlteljesítést és a teljes termelési terv hetven millió forinttal való túlteljesítését. A túlteljesítésnél elsőrendű szempontként jelentkezett a népgazdasági igény, tehát olyan termékekből történjen túlteljesí- t tés, amelyre a népgazdaságnak szüksége van. Hogyan teljesítik? A vállalat 0,2 százalékos költségmegtakarítással szem- l ben a megtakarítás 2,3 százalék, a féléves exporttervvel szemben 31,4 százalékos túlteljesítés jelentkezik, a teljes termelési értékterv pedig 225 millió forinttal lett túlteljesítve. Az első félévi jó eredmények elsősorban a nitrogénműtrágya és szuperfoszfát termelés túlteljesítéséből származnak. A második félév nehezebb feladatok elé állítja a vállalatokat. Az önköltségcsökkentés valószínű nem lesz ilyen nagyarányú, hiszen a harmadik negyedévi nagy leállások, különböző más termeléskiesések költségromláshoz vezetnek, ezért a belső tartalékok eredményesebb feltárásával, takarékosabb gazdálkodással kell elérni, hogy a tröszt vállalatai túlteljesítsék az önköltségcsökkentésre tett vállalásaikat. Ez lesz a második félév során a legfontosabb feladat, amellett persze megfelelő gondot kell fordítani arra, hogy a termelési terv teljesítésénél a jelenlegi színvonal tartható legyen és az exportterv túlteljesítésének lehetőségei biztosítva legyenek. A termelési tanácskozások a vállalások teljesítéséhez rendkívül sok segítséget adtak. A vegyipari tröszt vállalatai, majd kivétel nélkül, lelkiismeretesen hajtották végre a termelési tanácskozásokról szóló határozatot, bevonták a dolgozókat a vállalások teljesítését gátló problémák megoldásába. Számos jó javaslat született, amelyet nem egy helyen naplóba rögzítettek és alkalmaztak a vállalatoknál. Különösen sok jó javaslat segítette a takarékos gazdálkodás kialakítását, melynek elsősorbani eredménye az a nagyobb költségmegtakarítás, melyet a tröszt vállalatai elértek. Hozzájárult mindehhez, hogy az intézkedési tervekbe foglaltak nagy része teljesítve lett, a szakszervezeti bizottságok is megfelelőbben mozgósítottak erre. Bár a vállalásokat teljesítették, sőt túlteljesítés is mutatkozik, mégsem lehetünk elégedettek a dolgozók tájékoztatásával. A verseny során egy sor jó kezdeményezés is született, melyek igen sokszor megakadtak egy-egy szocialista brigád, vagy üzem határain belül, nem is beszélve arról, hogy nem jutottak túl a gyár kapuján. Ilyenek közé tartozik például a Péti Nitrogén Műveknél alkalmazott anyagi ösztönzési rendszer, amely nagyobb jogot és önállóságot ad az üzemvezetőknek és művezetőknek, biztosítja, hogy a munkások konkrétan megismerjék feladataikat, azt hogy mit kell tenni ahhoz, hogy nagyobb keresethez jussanak. Ez a kezdeményezés az egyén és a népgazdaság érdekeit is egyaránt szolgálja. További kezdeményezések is születtek a szocialista brigádok munkájának megjavítására, a műszaki fejlesztésre, az anyaggal való takarékosságra. Miért maradjanak ezek egy gyár kapuin belül, amikor másutt is hasznot húzhatnának belőle. Az eredmények további fokozásához nélkülözhetetlen, hogy mind a központi, középszervi, mind a vállalati szakszervezeti munkában lényegesen több gondot fordítsunk a felszabadulási verseny nyilvánosságára, az elért eredmények terjesztésére, a jó kezdeményezések terjesztésére. T. Gy. Szocialista brigádok külföldi utazásai • Szakszervezetünk szerve-zésében augusztus és szeptemb per hónapban szocialista brigádok vezetői és tagjai részére több utazás történt. Augusztus 20-tól augusztus 26-ig a kőolajfeldolgozó iparágból 34-en vettek részt a Német Demokratikus Köztársaságba szervezett úton. Augusztus 21-től 27-ig az alumíniumiparban dolgozó szocialista brigádok tagjai közül 29-en utaztak a Szovjetunióba. Augusztus 26-tól 31-ig szintén a Szovjetunióba látogatott el a gyógyszeripari üzemekben dolgozó szocialista brigádok 29 főből álló delegációja. Augusztus 28 és szeptember 2 között a nehézvegyipar üzemeiben dolgozó szocialista brigádok 42 tagú delegációja utazott a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba. Szeptember 4—9 között a gumiipari üzemekben dolgozó szocialista brigádok 42 főből álló delegációja látogatott el Csehszlovákiába és Lengyelországba. A szocialista brigádok külföldi utazásaik során megismerkedtek a meglátogatott ország történelmi emlékeivel, természeti szépségeivel, és utazásuk során ellátogattak egy-egy testvérüzembe, ahol tanulmányozták a szocialista brigádok munkáját, életét. A látogatásokon a brigádok kölcsönösen kicserélték tapasztalataikat. Több földgáz, jobb minőségű benzin A kőolajiparra és a gáziparra az utóbbi években rendkívül sokrétű feladat hárul. Az ország energiamérlege mind nagyobb százalékban tolódik el a cseppfolyós és gáznemű szénhidrogének felé, ugyanakkor a növekvő gépesítés, a mezőgazdasági géppark fejlődése, a gépjárművek számának rohamos növekedése az üzem- és kenőanyagok tekintetében egyre nagyobb követelményeket támaszt a kőolaj- és gáziparággal szemben. Az utóbbi években feltárt földgázkincs lehetővé teszi, hogy az ipari fogyasztókon kívül jelentős mértékben ne- véljék a lakossági fogyasztást is. 1965-ben mintegy 130 millió köbméter földgázt terveztek a lakosság felhasználására, amely 1970-ben 450 millió köbméterre emelkedik. E terv megvalósulásához jelentős úgynevezett kapcsolódó beruházás szükséges. A kőolajipar a vezetéképítéssel mindent megtesz azért, hogy e kitűzött programot megvalósítsa. A hazánkban felhasználásra kerülő energiahordozók között eddig igen kis mértékben szerepelt a cseppfolyós propán-bután gáz. A jelenleg folyamatban lévő nagy beruhá- s zások Hajdúszoboszlón lehetővé teszik nagy mennyiségű propán-butángáz termelését. Különösen a lakosság szempontjából fontos ez a gáz, mert nagy részben háztartási igényeket elégít ki, ami rend- l kívül nagy előny mind ké- I nyelmi, mind gazdaságossági szempontból. Az 1964. évi termeléshez képest 1970-re a felfutás ötszö- rős lesz. A 270 ezer gázfo-rgyasztó száma öt év alatt 1 millióra nő. Ehhez az szüksé- I ges, hogy a tervidőszak alatt modern letöltő telepek létesüljenek automata berendezésekkel. Ez évben már üzemelni kezd a Hajdúszoboszlói Földgázfeldolgozó üzem, amely nagy mennyiségű cseppfolyós gázt bocsát a fogyasztók rendelkezésére. A Szőnyben megépített új benzinreformáló üzem révén lehetővé válik az alacsony oktánszámú benzin kémiai úton való átalakítása magasabb oktánszámú üzemanyaggá. Az üzem működése lehetővé tette, hogy ez év elejétől az ÁFOR 92-es oktánszámú szuperbenzint hozzon forgalomba a korábbi 85-ös oktánszámú helyett, s a normálbenzin oktánszámát is 70-ről 72-re emeljék. A kőolajipar sok más feladata mellett segítséget nyújt a mezőgazdaságnak is a növényvédelem területén, különféle ásványolajú növényvédő szerek gyártásával. A DDT tartamú növényvédő szerekkel szemben a kártevők egy része ellenállóvá vált, ezért a kőolajipar kikísérletezett egy növényvédő pasztát, amely lindánt is tartalmaz, mint kontakt idegmérget. Ezt „Lard-Tox L” néven permetező szerként hozza forgalomba. A kőolajipar nemcsak termeli az energiahordozókat és kenőanyagokat, hanem gondoskodik helyes felhasználásáról is. Az ÁFOR vállalat kezelésében három szaktanácsadó szolgálat működik: a tüzeléstechnikai, a kenéstechnikai és a korróziós szolgálat Mindegyik a maga területén helyes szakmai irányítással és felvilágosítással nagy mértékben csökkenti a felhasználók önköltségét és segíti megóvni a gépek állagát. Tarr András