Vegyipari Dolgozó, 1983 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1983-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK’ A MAGYAR VEGYIPARI D0CfeW®í5KOTSZERVEZETÉNEK LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,20 FORINT 1983. JANUÁR Az 1983-as esztendő feladatairól tanácskozott szakszervezetünk központi vezetősége Szakszervezetünk központi vezetősége, munkaprogramja szerint 1982. december 14-én tartotta meg ülését. A tanácskozás munkájában részt vett Körtvélyes István, ipari miniszterhelyettes is. A testületi ülést Takács Sándor elnök nyitotta meg, majd előterjesztette a napirendet: 1. Tájékoztató a vegyipari vállalatok 1982. évi várható eredményeiről, valamint az 1983. évi tervkészítés feladatairól. 2. Javaslat a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete 1983. évi költségvetésére. 3. Javaslat a központi vezetőség 1983. évi ülésrendjére. Az első napirend írásos anyagához Körtvélyes István miniszterhelyettes és Molnár Károly szakszervezetünk titkára adott szóbeli kiegészítést. Körtvélyes István tájékoztatója Bevezetőjében a miniszterhelyettes — a tárca nevében — annak a reményének adott kifejezést, hogy a tanácskozás a jövő évi feladataink teljesebb megvalósítását segíti elő. Ezt követően — az 1982-es év októberrel bezárólag eltelt időszakának eredményeiről — a Központi Statisztikai Hivatal által közreadott jelentés alapján — a többi között a következőket mondotta. A vegyiparban októberben nagymértékben visszaesett a kőolaj-feldolgozás, a gumi- és a gyógyszeripar, továbbá a kozmetikai és háztartásvegyipar termelése. Ennek oka javarészt a gyártáshoz szükséges import elmaradása, illetve késedelmes beérkezése volt. Ismeretesek a központi vezetőség előtt az ezzel kapcsolatos nehézségek. Örvendetes viszont, hogy több esetben tapasztalható volt a vállalatok egymás iránti segítő tevékenysége, amely abban jutott kifejezésre, hogy az import anyag átadásával, kölcsönzésével igyekeztek a társvállalatok termelését segíteni. Ez a magatartás követésre méltó, és a jövőbeni is még nehéznek ítélhető beszerzési körülményeink közepette, kiterjesztésére van szükség. A vegyipari termékek kivitelének július—októberi kismértékű emelkedése nem tudta ellensúlyozni az I. félévi csökkenést, így a bázisidőszakhoz viszonyítva 10—12 százalékkal kevesebbet értékesítettünk. (A vegyipari termékek közül gyakorlatilag csak a gyógyszeripari készítmények exportja nőtt említést érdemlően). Nehezítette a helyzetet, hogy néhány területen műszaki meghibásodások is akadályozták a termelést, és egyben az exportot, ígypéldául a péti ammóniaüzemben és a BVK- nál a mikronátron üzemben bekövetkezett üzemzavarok több ezer tonnás termeléskiesést okoztak. Szomorúnaknevezhető az a statisztikai adat, amely szerint a VDSZ-hez tartozó vállalatok, illetve trösztök egésze területén ez évben eddiig 15 halálos baleset történt (legutóbb december 1-én abekövetkezett baleset folytán, december 2-án a Tiszamenti Vegyiműveknél). Figyelmet érdemel ennek taglalása ... során az is, hogy milg a tavalyi 14 halálos balesetből 7 úti balesetként történt, ezzel szemben idén ez mindössze 3 főre vonatkoztatható, azaz, jelentősen növekedett az üzemekben bekövetkezett halálos balesetek száma. Különösen figyelemkeltő, hogy az alumíniumiparban történt halálos balesetek teszik ki az elhalálozások egyharmadát. "Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a balesetelhárítás területén az eddiginél sokkal többet kell tennünk. Pozitív viszont, hogy a környezetvédelem területén egyértelmű előrehaladás tapasztalható. A váci Chinoin-eredetű hulladékok eredményes megsemmisítésén túlmenőleg fokozódott a hulladékégetők kapacitáskihasználása és a veszélyes anyagok ártalmatlanítása. Ez is egy olyan terület, illetve feladatkör, melynek megoldására a társadalmi szervek vezetőinek fokozottan oda kell figyelniük. Az 1983. évi termelési feladatainkra térve, a miniszterhelyettes nyomatékul néhány — nemkönnyen teljesíthető — tennivaló elvégzésére hívta fel a figyelmet és ezek végrehajtásában tevőleges segítséget kért. Az ipar kiemelkedően fontos feladata — mondotta — hogy az eddigieknél még fokozottabban járuljon hozzá a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához és, hogy nettó termelése a bruttó felhasználáshoz viszonyítva jobban növekedjék. Az alapanyaggyártó iparágakban a termelési kapacitásokat nem rubelelszámolású kivitelre úgy kell hasznosítani, hogy egyfelől törekedni kell minél kedvezőbb értékesítési feltételek elérésére, másfelől kedvezőtlen feltételek esetén a termelést és az exportot addig kell fenntartani, amíg az nettó devizahozamot eredményez. Az ipari termékek belföldi értékesítését a beruházási és a fogyasztási kereslet mérséklődésével, a termelő felhasználás hatékonyságának javulásával összhangban kell alakítani. Fokozni kell a nem rubelelszámolású behozatalt kiváltó termelés megszervezésére, illetve bővítésére irányuló tevékenységet, elsősorban az egyszerűbb alkatrészek, részegységek, féltermékek, valamint a fogyasztási cikkek területén. A nem rubelelszámolású behozatalból származó ipari termékek termelői célú felhasználása során magas fokú takarékosságot, az eddiginél ésszerűbb gazdálkodást kell megvalósítani. El kell érni a költségtakarékos termelési technológiák kiterjedtebb alkalmazását, különös tekintettel a termelés importigényességének csökkentésére. Javítani kell az energiagazdálkodás színvonalát. Az ipar egészére kiemelt feladat és egyben felelősség hárul a népgazdaság nem rubelelszámolású külgazdasági tevékenységének javításában. Ezért el kell érni: — a rendelkezésre álló szabad kapacitások nem rubelelszámolású kivitelre történő hasznosítását, a nem rubelelszámolású behozatalból származó termékek gazdaságos hazai gyártással történő helyettesítését, annál is inkább, mert az anyag- és alkatrész-behozatal lényegében nem növelhető Az ipar hatékonyságának javításához a ráfordítások mérséklését kell elérni, és ezen keresztül biztosítani, hogy az ipar nemzeti jövedelemhez való hozzájárulásának növekedési üteme meghaladja a termelés növekedésének dinamikáját. Mind az export növekedésének, mind a hatékonyság fokozásának előfeltétele a termelés szerkezetének javítása. Gondot kell fordítani a szervezés és vezetés színvonalának javítására is, a lekötött eszközök csökkentésére, ugyanakkor az ipar megnövekedett felada(Folytatás a 2. oldalon) A központi vezetőségi ülés elnöksége Országos szb-titkári értekezlet Napirenden: az alapszenek időszerű tennivalói December 20-án Dajka Ferencnek, szakszervezetünk főtitkárának elnökletével országos szb-titkári értekezletre került sor. A főtitkár megnyitójában hangsúlyozottan szólt az 1983. évi gazdasági-gazdaságpolitikai feladatokról, a szakszervezeti aktívák segítő és példamutató helytállásának fontosságáról, a felelősségteljes mozgalmi munka szükségességéről. Ezt követően Molnár Károly titkár ismertette a bér- és keresetszabályozás és a jövedelempolitika gyakorlásának főbb elveit, majd elemezte a szociálpolitikai tervezéssel, a társadalombiztosítási járulékkal, a jóléti alappal, a lakásépítési alapképzés és akollektív szerződéssel kapcsolatos feladatokat. Végezetül kiemelte az újító- és munkaverseny-mozgalom korszerűsítését, a munka és a verseny belső ösztönzésének összehangolását. Gerő Rezsőné titkár referátumában a munkahelyi demokráciáról szóló új MTI SZOT-határozatban foglaltakról szólva hangsúlyozta, hogy az adódó vállalati feladatokat vállalati szinten szükséges saját hatáskörben kidolgozni és szabályozni. Új feladatként jelentkezik a felügyelő bizottságoknál és a döntési jogkörrel rendelkező igazgató tanácsokkal való munkakapcsolat és együttműködés kialakítása. A továbbiakban a titkár az éves beszámolókkal kapcsolatos főbb feladatokról szólt, majd kiemelte az alapszervezetek szervezettségének, pénzgazdálkodásának fontosságát, a politikai nevelő munka minőségének javítását. A tanácskozás után az szbtitkárok szekcióüléseken vitatták meg az elhangzottakat, illetve az 1983. évi feladatokra való felkészülést. Vetélkedő a Szovjetunió megalakulásának hatvanadik évfordulója tiszteletére Nagy érdeklődés előzte meg a Hódmezővásárhelyi Fémipari Vállalat szocialista brigádjai részére — a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére — hirdetett vetélkedőt. A versenyen a Szovjetunió történelméről, gazdasági, politikai, társadalmai fejlődéséről, testvérmegyék és testvérvárosok kapcsolatairól, kulturális és tudományos eredményeinek ismeretéről bizonyították tudásukat a résztvevők. A brigádok lelkiismeretes felkészülését tükrözte, hogy a döntőig igen szoros verseny alakult ki közöttük. Az első és második helyen a Szántó Kovács János szocialista brigád két jól felkészült csapata osztozott, míg, a dobogó harmadik fokára az Április 4. szocialista brigád került. Az első három helyezett csapat versenyzői a rangsor szerint — oklevélben és könyvjutalomban részesültek. A versenyben részt vevő valamennyi brigád megkapta a vetélkedő emléklapját. A komoly szellemi felkészülést igénylő verseny megrendezése is azt bizonyítja, hogy a vállalat párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetése — hagyományaihoz híven — támogatja a dolgozók politikai és kulturális fejlődését segítő rendezvényeket. Ónodi Szűcs Isván Kapcsolat a nyugdíjasokkal A Taurus campingárugyári szakszervezettel, a gyári nyugdíjasbizottság útján 300 nyugdíjas tartja a kapcsolatot. Az sáb rendszeres ügyeletet biztosít számukra problémáik intézéséhez, figyelemmel kíséri életük alakulását, anyagi, szociális helyzetüket, s ahol csak tud, segíti őket, hogy egymással is találkozhassanak, elbeszélgethessenek. Évenként nyugdíjas-találkozón látják vendégül őket, ahol műsorral is kedveskednek nekik. A nyugdíjasok közül nagyon sokan nemcsak egyszerűen nyugdíjasok, hanem régi munkásai, régi szakszervezeti tagjai a gyárnak. 1982-ben heten ünnepelték 25 éves szakszervezeti tagságukat. A nyugdíjasbizottság elnöke adta át az évfordulóval járó piros tagkönyvborítót és az oklevelet. A régiek között felvetődött a kérdés: hogyan folytatódhat kapcsolatuk a gyárral a változások után? És ez a gondolat figyelmet érdemel. Hiszen a gumiipari centenárium évében 300 embernek a gumiiparhoz, a gyárhoz való kötődése jelentős. Nem lehet közömbös további sorsuk az átszervezések idején sem, hiszen abban, hogy a Taurus megkapta a Minisztertanácstól a Munka Vörös Zászló Érdemrendet, az ő munkájuk is benne van. A maiak köszönettel tartoznak nekik ezért. Figyelni kell rájuk továbbra is, nem szabad a kapcsolatnak megszakadnia. SZT