Vegyipari Dolgozó, 1994 (38. évfolyam, 5-8. szám)
1994-08-01 / 5. szám
Javaslatok a gazdasági-társadalmi megállapodás kereteire és tartalmára A Magyar Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége elnöksége júliusi ülésén kialakította állásfoglalását az 1994. évi parlamenti választások utáni kapcsolatok alakításáról. A VDSZ elnöksége megelégedéssel fogadta és nagy jelentőségűnek tartja a szociál-liberális koalíció kialakulását, amely segítheti a társadalmi konszenzus megteremtését, a széles társadalmi érdekek megvalósulását. A VDSZ a társadalmi béke fenntartása érdekében konstruktív, kiszámítható, a kritikát sem nélkülöző, társadalmi támogatást biztosító partnere lesz a kormánynak mindaddig, amíg azt tapasztalja, hogy az átalakulás, a modernizáció terhei nem egyedül a munkavállalókat sújtják. A VDSZ elvárja, hogy a kormány biztosítsa a szakszervezetek rendeltetésszerű működésének kedvezőbb jogi, érdekegyeztetési, gazdasági feltételeit, s azok gyakorlati érvényesülését. A VDSZ és a szakágazati szövetségek, valamint a tagszervezetek - függetlenül az országos szakszervezeti szövetségekhez való tartozástól - készek a közös fellépés erősítése érdekében „érdekegyüttműködési formák” kialakítására. A VDSZ kulcsfontosságúnak tartja, hogy az országos szakszervezeti szövetségek közötti viszonyban az egymás kölcsönös elismerése és megbecsülése jellemezze a kapcsolatokat. Mindenféle hegemóniára törekvés, széthúzás rontja a szakszervezetek fellépési lehetőségeit, a munkavállalói érdekek érvényesítését. A VDSZ elengedhetetlennek tartja, hogy mielőbb megszilárduljon a szociális piacgazdaság körülményeinek megfelelő két- és háromoldalú érdekegyeztetés rendszere. Ennek megfelelően országosan, középszinten és a munkahelyeken épüljenek ki a jogszabályban is garantált mechanizmusok. A Magyar Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) szükségesnek tartja a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek közötti gazdasági-társadalmi megállapodás kialakítását és megkötését - rögzítette az állásfoglalás. ❖ Melyek a gazdasági-társadalmi megállapodás lehetséges keretei?- kérdeztük Főcze Lajost, a VDSZ elnökét. — A megállapodás alapja: a jelenlegi gazdasági-társadalmi helyzet valósághű és a szociális partnerek részéről történő egyetértő megítélése. Az ország gazdasági helyzete és a társadalom tűrőképessége szükségessé teszi, hogy a kormányprogram keretében, vagy azzal egyidőben megtörténjen a tényfeltárás. A kiinduló helyzet bemutatása térjen ki többek között a gazdaság teljesítményére, az ipar, az agrár és az infrastruktúra politika jellemzőire, beruházások alakulására, a tulajdonosi szerkezet változásaira, a privatizációra, a folyó fizetési mérleg alakulására, a külkereskedelmi mérleg alakulására, az adósságállomány jellemzőire. A fentieken túl meghatározó, hogy reális helyzetkép legyen a foglalkoztatottság, a munkanélküliség alakulásáról, a lakosság reáljövedelmének változásáról (pénz, jövedelem, szociális célokra fordított összegek, nyugdíjak, stb.), a fogyasztás változásáról, a fogyasztói árak alakulásáról, az infláció főbb jellemzőiről, a lakásépítésről. XXXVIII. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 1994. AUGUSZTUS Gázipari Kollektív Szerződés Közel két év váltakozó sikerű tárgyalássorozat, egyeztető munka után aláírásra került a Gázipari Kollektív Szerződés. A szerződést munkáltatói oldalról az öt regionális gázszolgáltató társaság vezérigazgatója, munkavállalói oldalról ugyanezen cégek munkavállalóit tömörítő reprezentatív szakszervezetek vezetői látták el kézjegyükkel. Szűcs Gyulát a gázipari szakszervezeti szövetség elnökét kérdeztük - sok vagy kevés-e az, amit ez a szerződés garantál a munkavállalói körnek? A végeredményt tekintve azt mondhatjuk, hogy sok pozitívummal szolgál a szerződés a foglalkoztatás, az érdekegyeztetés, a gazdasági és szociális gondoskodás-ellátás minimális szintjének rögzítése terén. Ha a tárgyi év keresetfejlesztését, az ágazati besorolásra épülő bérminimum szinteket, valamint az egyéb juttatások legkevesebb mértékeit feltüntető piaci értékeket nézzük, akkor nagyon kevésnek minősíthetnénk a szerződés tartalmi értékét. A minimális mértékekhez képest azonban a munkahelyi KSZ-ek a dolgozók javára (a helyi érdekérvényesítés hatásfoka alapján) lényeges mértékben eltérhetnek. A szerződés tartalmában a fő hangsúlyt a munkáltatói munkavállalók közötti tárgyalási együttműködésre helyeztük. Úgy ítéltük meg, hogy a küszöbön álló privatizáció megvalósítása során döntő jelentőségű, hogy a munkavállalók tárgyalások útján részesei - ezáltal résztvevő - lehessenek a munkafeltételek, a foglalkoztatási kérdések kezelésének. folytatás az 1. oldalon