Vegyipari Dolgozó, 1997 (41. évfolyam, 2-12. szám)

1997-02-01 / 2. szám

Ma sincsenek nyugodtabb körülmények, mint 1996-ban 1997. január 15-én a VDSZ Elnöksége zárt ülésen tárgyalta meg:­­ a VDSZ nemzetközi kapcsolatainak fő irányait és feladatait, a VDSZ 1996. évi költség­­vetésének főbb mutatóit és az időszerű érdekképviseleti és érdekvédelmi kér­déseket. Az Elnökség a fenti kérdéskörökről ki­alakította állásfoglalását, melyet a VDSZ INFO IX./3. január 27-i száma tartalmaz. A VDSZ Országos Titkári Testüle­tének ülésére 1997. január 16-án ke­rült sor. Főcze Lajos elnök úr köszönetét fe­jezte ki a tisztségviselőknek, akik mun­kája egyfajta társadalmi puffer volt, hogy a vegyipar hajója ne fusson zátonyra. Visszatekintve az elvégzett munkára azt az alábbiakban foglalta össze:­­ Az 1990-es évek eleje a védelem, majd a következő évek a stabilitásra való törekvés küzdelmei voltak. A VDSZ meg­őrizte a kiegyensúlyozottságot, ma pedig az offenzív munkára kell fektesse a hangsúlyt. Tudomásul kell venni, hogy ipar­águnkban is beköszöntött a kapitalizmus. Minden kínos kérdésben arra kell töre­kednünk, hogy a munkahely lehetőleg megmaradjon. Új szakasz kezdődik a magyar vegy­ipar életében, és a szakszervezetében is. Tudatos, szisztematikus munkával újra kell építeni szervezetünket, új területeket kell megnyerni, azokat, amelyek a vegy­iparhoz tartoznak. Megtartani a régit, újat építeni, stabilizálni ez volt 1996 és lesz 1997 egyik kiemelt feladata. Makroszinten röviden összefoglalva:­­ 1996 januárjában az ÉT-ben az 1995- ös passzív állapot után létrejött a bér­megállapodás, létrejött a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat, mely­nek a VDSZ részéről két tagja is van: dr. Dénes Éva és Mazzag Pál. A foglalkoz­tatási törvény módosításával létrejöttek az új tripartid jellegű testületek. A szak­képzési törvény módosítása lehetőséget ad a munkahelyi képzések támogatására. Középszinten sikerült néhány szak­ági kollektív szerződést megkötnünk, de itt még van bőven tennivalónk. 1996-ban a privatizációs lépések levezénylése volt a helyi feladatok meghatározója. A munkahelyek 90 százaléka rendel­kezik kollektív szerződésekkel és bér­megállapodásokkal. A vegyipari éves bruttó keresetek 21-21,5 százalékkal nőt­tek, de ebben igen nagy a munkahelyi szakági szóródás. A reálkeresetek az el­múlt évben is közel 2-3 százalékkal csökkentek. Csökkent a foglalkoztatottak száma is, 3-4 ezer munkavállaló került ki területeinkről. Elkezdődött a nagy elosztó rendsze­rek átalakítása, felemelték a nyugdíjkor­határt, megkezdődött az egészségügy re­formja, napirendi téma a nyugdíjrendszer és az egészségbiztosítás megváltoztatása. Szervezeti életünkről az elnök úr el­mondta: a VDSZ vezető testületei rend­szeresen működtek, ezekről lapunkban minden alkalommal adtunk tájékoztatást. Kétszer került sor az országos titkári ér­tekezletre, az elnökség és az ügyvezető elnökség hat-hat alkalommal ülésezett. Az elmúlt évben sikeresen megünne­peltük a VDSZ 90. évfordulóját. Közel 300 tisztségviselőnk részesült képzésben, háromnapos oktatásban. Világméretekben és európai szinten is egyesült a vegyész, illetve bányász szak­­szervezetek nemzetközi szövetsége, lét­rejött az ICEM, illetve az EMCEF. Mindkét szövetség végrehajtó bizottságának tagjai vagyunk. Két és több oldalú nemzetközi kap­csolatainkban a fő hangsúlyt a visegrádi, illetve az ország határmenti partner szak­­szervezetekkel való kapcsolatépítésre fordítottuk. 1996. év a tagdíjfizetések terén megfe­lelő volt, de minden alapszervezetnek meg kell érteni, hogy az alapszabály szerint kell teljesíteni fizetési kötele­zettségét. 1996-ban az ÜT választások következ­ménye miatt 21,5 millió forintot kellett juttatni az alternatív szakszervezeteknek. Ennek ellenére fizetési egyensúlyunk megmaradt, tárgyi beruházásaink nőttek. 1996- ban 1102 fő pihent a VDSZ üdü­lőiben, minden egyes üdülő egy napi té­rítéséhez a VDSZ 750 forinttal tudott hoz­zájárulni. Tennivalóink 1997-ben Makroszinten megszületett a megálla­podás a minimálbérről amely 17.000 Ft. Megtörtént az ÉT munkavállalói oldalá­nak átalakítása. Folyik az ÉT továbbfej­lesztése, a Munka Törvénykönyve módo­sítása, a kollektív szerződések kötését elősegítő intézkedések kidolgozása. Nagy viták várhatók a nyugdíj és egész­ségügyi rendszer átalakításánál. Folytatni kell a középszintű tárgyalá­sokat és szorgalmazni a gázipari munkál­tatók szövetségének létrehozását. Munkahelyi szinteken a privatizá­cióval kapcsolatos tennivalók és bérmeg­állapodások, KSZ kötések a hangsúlyo­sak, különös tekintettel a sok kis egység­re, a kiszervezett munkahelyekre. 1997- ben lesz a VDSZ rendes XXIX. kongresszusa. Első félévben a munkahe­lyi tisztújító, illetve küldöttválasztó érte­kezleteket kell lefolytatni, majd a szep­tember-októberi hónapokban a szakági kongresszusokat kell lebonyolítani. Nagy odafigyeléssel és erőfeszítések­kel meg kell őrizni tagszervezeteinket és tagjainkat, ugyanakkor szélesíteni kell a VDSZ befolyását a vegyipari munkaterü­leteken. Ez minden vegyipari dolgozó ta­gunknak érdeke, feladata. Célunk, hogy a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete mi­nél erősebben, tagságát megtartva és megsokszorozva kerüljön az ezredfordu­ló küszöbére. Csendes szemlélőként A Titkári Testület ülésén Főcze Lajos be­számolóját követően Szabó János a Vegyipari Szakági Szövetség elnöke el­mondta: Magyarországon 1996-ban a szakszervezeti mozgalom csendes szem­lélője volt a társadalmi hatásoknak, me­lyek egyre nagyobb terheket róttak a munkavállalókra. Országos szinten egyetlen konföderáció sem tett azért, hogy elősegítette volna a munkahelyi szinteken végzett érdekképviseleti mun­kát, hogy társadalmi kapaszkodókat adott volna a tisztségviselők kezébe. A szakágak vezetése napi munkája mellett társadalmi alapon működött, nem tudott hathatós munkát végezni, aminek különösen a kis szervezetek, a darabjaira hullott egységek szenvedték a kárát. Nem kapitalizmus, hanem vadkapita­lizmus burjánzik az országban, nem egy tulajdonos felmondja a KSZ-t, elbocsátja a tisztségviselőket és nem érzékelhető társadalmi szinten ennek visszautasítása, nincsenek törvényi keretek arra nézve, hogy ilyen ne fordulhasson elő - emelte ki a negatívumokat Szabó János. Kristóf József a beszámoló pozitív elemeinek értékelésén túl hiányolta, hogy az ÉT-ben csak a minimálbér kér­désével foglalkoznak, a 17 ezer forint nem megélhetési lehetőség - mondotta. Fodor János a vadkapitalizmus meg­állításának eszközrendszerét elemezve a hiányosságokra világított rá. Soha szak­­szervezeti képviselő parlamenti napirend előtti felszólalását még nem hallottuk. A szakszervezeteknek, a munkavállalóknak nincs valós képviselete sem a parlament­ben sem az önkormányzatokban. Ha nem tudjuk megfogalmazni mit akarunk, akkor cselekedni sem tudunk - emelte ki az aktívabb cselekvésre szólítva. Az elvégzett munkával nem vagyunk elégedettek, de lehetőségeink, korlátaink ezt tették lehetővé - foglalta össze a hoz­zászólásokra a válaszokat Főcze Lajos, a VDSZ elnöke. Az Országos Titkári Testület az 1996- os évben végzett tevékenységről a be­számolót elfogadta, majd nyilatkozatot, állásfoglalást fogalmazott meg Paszter­nák György, alelnök rövid bevezetője után a nyugdíjrendszer­ reformjával kap­csolatban. Az Állásfoglalás a napilapokban meg­jelent, s lapunkban is teljes terjedelmé­ben közöljük. 2 VEGYIPARI DOLGOZÓ

Next