Farkas Gábor (szerk.): A Dunántúl településtörténete IV. 1867-1900 - Településtörténeti konferencia anyaga (Veszprém, 1982)
II. TELEPÜLÉS- ÉS IGAZGATÁSTÖRTÉNETI SZEKCIÓ
tásügyi szervek, még Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter is nagyon melegen méltatták a hitközségnek az iskola létesítése és 40 évi fenntartása körüli érdemeit, a miniszter még át is vette az értesítőben hangoztatott 1857. évi alapítás gondolatát. Ezzel az iskola elvesztette felekezeti jellegét,benne szombaton is folyt tanítás, de sokat vesztett kereskedelmi jellegéből is. Valami alacsonyabb rangú gimnázium félévé alakult. Az 1933-ban /a gazdasági válság mélypontján/ végzett 35 tanuló közül 15 "tisztviselői", 8 katonai, 5 vasutas, 3 jegyzői 1-1 tanári, gazdatiszti, postatiszti pályára ment, mindössze kettő lett kereskedő. Jegyzetek Az iskolaalapítás előzményeit az 1979. október 29-30-án Siklóson tartott déldunántúli regionális művelődéstörténeti konferencián adtam elő, és remélhetőleg a konferencia kiadmányaiban meg is fog jelenni. Az iskola tényleges adataiban többnyire az iskola 1899-1946 évi értesítőire támaszkodtam. Ezekre részleteiben nem utalhattam. Az 1891-1912 évekről kitűnő adatszerű összefoglalást is ad Bán Samu: Israelitische höhere Handelsschule in Nagykanizsa. Nagykanizsa 1913. c. dolgozata, Az előzmények sok jó adata Villányi Henrik: A nagykanizsai izraelita hitközség tanintézeteinek története. Nagykanizsa 1891. c. művében, bár értékeléseivel nem mindig érthetek egyet. A magyar kereskedelmi iskolai oktatás legjobb összefoglalása Vincze Frigyes: A középfokú kereskedelmi szakoktatás hazánkban és a külföldön. Bp. 1935. Ennek legmodernebb összefoglalása Ravasz János: A magyar nevelés története a feudalizmus és kapitalizmus korában. 3. kiad. Bp. 1968. A kereskedelmi oktatásról azonban kevés új adata van. Felhasználtam Horváth Ferenc: zala megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája Zalaegerszeg 1978., néhány tanár adataihoz pedig Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1896-1912. c. gyűjteményét.