Nemes István (szerk.): A Dunántúl településtörténete VIII. - Településtörténeti konferencia anyaga (Keszthely, 1991)
IV. FEJEZET: MŰVELŐDÉS- ÉS HIVATALTÖRTÉNET
mán, az is lehetővé vált, hogy Csurgón református tanintézet létesüljön. Az iskola alapításban részes személyek között ott találjuk gróf Festetics Györgyöt és Nagyváthy Jánost. (A csurgói gimnázium első beiratkozási adata Bódi Ferenc kutatásai szerint 1792-ből való). A gimnázium történetének első szakaszában, 1799. májusától (egyes kutatók szerint csak júniustól) 1800. februárjáig itt működött helyettes tanárként Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805), aki később az intézménynek névadója is lett. "...a kénszerítés ki nem álltatása volt az oka annak is, hogy ő semmi ollyas alásokat el nem fogadott, mellyek őtet szabadságától megfosztották, ... A' Csurgói Professorsága Somogybann, valamint a' tanítósága Debreczenbenn, fél esztendeig formán tartott." - írta Csokonai csurgói tartózkodásáról egyik legkorábbi életrajz írója, Domby Márton 1817-ben /5/. Azonban ez alatt a rövid idő alatt is - Haraszti Gyula szavaival - "...aestheticai eszméket iparkodott önteni az ifjak fogékony lelkébe, ízlést ítélő tehetséget ébresztve fel bennök a művészet iránt" /6/. Csokonai diákszíntársulata itt mutatta be "...1799. július 11-én, a vizsgák befejezése után Festetics, Csépán István és Sárközy István jelenlétében ... a költőtanár betegágyból diktált Cultura c. drámáját" - Olvashatjuk Dr. Kanyar József "Harminc nemzedék vallomása Somogyról" című történeténelmi munkájában /7/. Csokonai egykori tanárságának színhelye, a református kollégium lett a bölcsője a somogyi tanítóképzésnek. 2. Tanítóképzés Somogy megyében 1869 előtt A Belső-somogyi Református Egyházmegye az 1850-es évek közepén fogott hozzá a gimnáziuma bővítéséhez. A változások elindítója gróf Thun Leó, birodalmi vallás- és közoktatásügyi miniszter volt, aki "Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Oesterreich" című tanügyi kódexével a csurgói gimnázium életét is alapjaiban befolyásolta. Csurgón a gimnáziumi reform keretében a fejlesztés egyik lehetséges irányát a tanítóképzésben vélték megtalálni /8/. Egy úgynevezett neveléstani fokozattal kibővített gimnáziumi tanulmányi rendszer kezdő lépéseit 1854-től számíthatjuk /9/. A "Csurgói Református CsokonaiVitéz Mihály Gimnáziumban" az 1856/58 tanévekben már érvényben volt egy olyan tanterv, amely a tanítóképzés céljait szolgálta. A három osztályos képzés a négy alsó gimnáziumi osztályokra épült. Ez a képzési forma azonban nem lett életképes, csakhamar meg is szűnt, többek között azért, mert a harmadik osztály iránt már alig volt érdeklődés, "...a harmadik osztály csak papíron létezik, mert növendéke nincs... A tanulók, mikorára ide feljutának, jórészt pályát változtatnak,..." - olvashatjuk az iskola történetében /10/. A pályán maradók pedig a harmadik osztály elvégzése helyett inkább állást vállaltak, részben egyéni érdekből, de ezt ösztönözte a somogyi tanítóhiány is.