Középdunántúli Napló, 1957. január (1. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-06 / 5. szám

KÖZÉPDNÁNTÚLI NAPL A Veszprém megyei Tanács és a Magyar Szocialista Munkáspárt napilapja I. évfolyam — 5. szám. ÁRA 50 FILLÉR Vasárnap, 1957. január 6. A leleplezett „mindenttudók11 Egyre teljesebbé válik a rend. Dolgoznak mindenütt az emberek, ahol az energiahiány nem köti gúzsba a dolgos munkáskezeket. Az emberek nagy többsége lehiggadt, s nyugodtabb körülmények között végiggondolva az eseményeket, belátják, hogy az ellenforradalmi uszítás, a rend megzavarása, a sztrájk nem a nép érdekeit szolgálják. Ártanak, kárt okoznak, az ország, a nép bajait tetézik. Sok ember érzi a közel kéthónapos sztrájk hatását a saját bőrén is, hiszen több helyen, a nagy energiafogyasztó üzemekben nem tudnak dolgozni, mert nincs szén, s nincs villamosenergia. Könnyen nevetnek most már azok, akik a legvadabb módon uszítottak a sztrájkra s megfenyegették azokat, akik dolgozni akartak. Ezeknek jórésze ugyan eltűnt az országból, disszidált. Lemondtak az annyiszor melldöngetve hangoztatott magyarságukról, illetve külföldön próbálnak sápot szedni belőle. Maradtak azért még jócskán, akiknek nem tetszik a normalizálódó élet, nincs ínyükre, hogy a munka — a villamosenergia és néhány más anyag hiánya miatt is — egyre rendesebb mederben folyik. Éppen ezért minden alkalmat megragadnak a zavarkeltésre, az emberek megfélemlítésére, nyugalmuk háborgatására. S mivel az emberek a különböző rémhíreknek sem sok hitelt adnak már, körmönfont eszközökkel igyekeznek céljaikat keresztülvinni. Csütörtökön Veszprémben és néhány más helyen utcahosszat tárgyalták, hogy a karhatalom többeket őrizetbe vett. Mint ilyenkor szokás, néhány „jólértesült“ azzal próbálta a hangulat szítását, hogy elfogatóparancs nélkül, tehát törvénytelen módon hajtották végre az őrizetbevételeket. Nosza megindultak a mentőakciók, kiderült azonban, hogy a rendőrség törvényesen járt el. Az őrizetbe vettek közül is többet 24 óra leforgása után szabadlábra helyeztek, a többiek ügyének kivizsgálása is gyors ütemben folyik. Nyilvánvaló ebből is, hogy a rendőrség nem követett el törvénytelenséget. Egyesek azonban az őrizetbevételeket rendzavarásra, sőt sztrájkra is fel akarták használni. Ezek hatására a veszprémi vasutasok például csütörtök délután nem akarták a vonatokat kiindítani az állomásról, „szolidaritásból“ az őrizetbevettek iránt. Azzal azonban nem törődtek volna, hogyan jut haza otthonába több száz vidéken lakó dolgozó. Győzött azonban a jobb belátás és a vonatok megindultak. A „mindenttudók“ kinyilatkoztatásai a rendzavarásnak csak az egyik oldalát mutatják. A zavart kelteni szándékozók egy része ugyanis közönséges bűnöző. Jó példa erre az úgynevezett „Maléter-csoport“, amely Pétfürdőn zsaroló levelet küldött Pék Mihálynak melyben a MOHOSZ pénztárában lévő 5—6000 forintnyi összegnek átadását követelte. A „Maléter-csoport“ bizonyára néhány közönséges bűnözőből áll, hiszen Maléter a gyűjtőfogházban van. Ezzel akartak tehát a zsarolók „nagyobb tekintélyt" adni levelüknek. A sötétben bújkáló rendzavaróknak, legyenek azok ellenforradalmárok vagy közönséges bűnözők, vagy együttvéve mindkettő, lejárt a szerepük. A karhatalom erős és minden törvényes eszközzel biztosítják a rendet és nyugalmat az erre vágyódó becsületes embereknek. Támogatja őket ebben a munkájukban a nép többsége, akik látják már, hogy velük akarják megfizettetni a háttérben bujkáló ellenforradalmárok galád tetteiket. Leszűrték már a tanulságokat a dolgozók és — mint a Jókai-bányaiak példája is mutatja, akik egy fegyveres lövöldözőt segítettek ártalmatlanná tenni a rendőrségnek — nem tűrik soraikban a nép érdekei ellen törőket. Termelők helyett a földművesszövetkezetek róják le a felvásárolt bor után a forgalmi adót A földművesszövetkezetek a méltóan csak korlátozott mértékben vásároltak bort saját szükségletükre, illetve tovább-eladásra. A szabadfelvásárlást akadályozta az, hogy a termelőknek 4—4,8 forint, a földművesszövetkezeteknek pedig 2 forint forgalmi adót kellett fizetni literenként. A napokban a Szövetkezetek Országos Szövetsége — az illetékes szervekkel egyetértésben — tájékoztatót küldött a földművesszövetkezeteknek, amelyben a bor szabad felvásárlásának új módjait ismerteti. A tájékoztató szerint az a termelő, aki a földművesszövetkezeteknek adja el borát, az eladott mennyiség után forgalmi adót nem fizet, s helyette a földművesszövetkezet rója le az államnak járó literenkénti három forintos forgalmiadót. A tájékoztató ismerteti a nagykereskedelmi és a földművessövetkezeti fogyasztási árakat is. A nem tájjellegű, úgynevezett kommersz borokat szeszfokoktól függően a földművesszövetkezetek 11,50—14,70 forintért, a tájjelgű minőségi borokat 13,80—18 forintért vásárolják. A földművesszövetkezeti és IV. osztályai vendéglőkben, söntésekben, a kommersz borokat 15—19,10 forintos, a minőségi borokat 18—23,40 forintos hozzák forgalomba. A szesztilalom teljes megszűnése után a földművesszövetkezeti borkereskedelem fellendülése várható, s lehetőség nyílik arra, hogy valamennyi földművesszövetkezeti italboltokban helyi tájjellegű, jó minőségű borokat mérjenek ki. (MTI) Növekszik a bányag elé,Stom ■-■■■ @rr.t------rr-r— a széntermelés A Középdunántúli Szénbányászati Tröszt október 23-a óta pénteken érte el a legmagasabb termelési eredményt. Összesen 4348 ember szállt le s ebből 1654-en dolgoztak szénfalon. Napi termelésük 5303 tonna volt, lényegesen jobb mint csütörtökön, amikor 5148,7 tonna szenet küldtek felszínre. Pénteken tehát a régi termelésnek 62 százalékát érték el annak ellenére, hogy mintegy másfélezer ember hiányzik a régi létszámból. Az új bányászok jelentkezése sikeresen halad. A kő- és bauxitbányászok között folytatott eredményes tárgyalások nyomán eddig már többen jelentkeztek bányásznak. A nyirádi és halimbai bauxitbányászok összesen 80 embert adtak. Az uzsai és zalabarápi kőbányáktól is hasonló létszámmal jelentkeztek. A felvett munkások részben munkába álltak, többen pedig a jövő héten veszik fel a bányászszerszámot. Előzőleg minden jelentkező három és hatnapos bányaismertetési műszakon vesz részt. Itt megismerkednek a balesetvédelmi szabályzattal és a bányamunkával. Előzetes kioktatás után állhatnak csak termelésbe. Előreláthatólag az új szénbányászok a jövő hét végén kapcsolódnak be a termelő munkába. A tröszt bányászlétszáma bár fokozatosan növekszik, még nem kielégítő. Sok kézre van szükség. Ezért a bányák továbbra is várják az üzemek, gyárak, felszabadult munkaerőit, valamint a falvak, termelőszövetkezetek és intézmények dolgozóit. Közöttük főleg olyanokat, akik már dolgoztak szénbányászatban. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozata egyes anyagok leltári készletének bejelentéséről 1. §. A nehézipari minisztérium, a kohó- és gépipari minisztérium, a könnyű- és élelmiszeripari minisztérium, az építésügyi minisztérium, a közlekedés- és postaügyi minisztérium, az országos erdészeti főigazgatóság, az országos vízügyi főigazgatóság felügyelete alá tartozó, korábban anyagstatisztikai adatszolgáltatásra kötelezett vállalatok kötelesek az 1950. december hó 31-i leltár szerinti állapotnak megfelelő, saját tulajdonukat képező fontosabb anyagkészleteiket 1957. január 20-ig bejelenteni. 2. §. A jelentés módját, valamint a számbavételre kerülő anyagok körét a Központi Statisztikai Hivatal 15.566/1956. számú 1956. december 30-án kiadott beszámoló jelentése határozza meg. 3. §. A jelen határozat kihirdetése napján lép hatályba. Kossa István a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány tagja. (MTI) Mai számunkból: Száz „bauxitos“ a szénbányában Tiszta szívvel Kétkulacsosok Téli hódít az ulti Mit rejtegetett a léha nők veszprémi bűntanyája Gyermekrovat Rejtvények A minikftközvetítésről Hol lesznek és hogyan dolgoznak az irodák? A tanácsok munkaerő gazdálkodási osztályainak vezetői — az MTH vezetőivel közösen — pénteken értekezleten beszélték meg a most létesítendő munkaközvetítő irodák feladatait és választ adtak néhány közérdekű kérdésre. Az egyik ilyen kérdés: hogyan dolgoznak majd a munkaközvetítő irodák és mi a feladatuk. Az értekezlet részvevői a következőképpen fogalmazták meg a választ: sajnos, máris előre lehet látni, hogy az első időkben több lesz a munkanélküli, mint amennyi a munkaalkalom. A munkaközvetítő irodák feladata, hogy megkönnyítse az állástalanok újbóli elhelyezkedését. Elsősorban azokat igyekeznek majd munkához juttatni, akik szakmájukban kiválóak, vagy akik szociális és anyagi szempontból legjobban rászorulnak. A munkaközvetítés írásban, munkaerőirányító lappal történik. Az elbocsátott dolgozóinak a közvetítő irodákban munkakönyvüket és személyi igazolványukat kell felmutatni. Felmerült az a kérdés is hol állítanak fel munkaközvetítő irodákat? Erre azonban még nem sikerült végleges választ kapni. A helyek kijelölése, a helyiségek felszabadítása most folyik s remélhetőleg egy-két napon belül nyilvánosságra lehet hozni a munkaközvetítő irodák pontos rímét. Annyi azonban bizonyos: minden megyei jogú városban és Budapest valamennyi kerületében lesz munkaközvetítő iroda. * A munkaközvetítéssel — és általában a legutóbbi munkaügyi rendelkezéssel — kapcsolatban ezen a megbeszélésen is, de a legtöbb családban is kérdések, kételyek merülnek fel. A Középdunántúli Napló a jövőben sorozatosan válaszolni kíván ezekre a kérdésekre. Ezért kérjük olvasóinkat: aggályaikkal, kérdéseikkel vagy panaszaikkal forduljanak lapunk szerkesztőségéhez. A Veszprémi Vegyipari Egyetem Tanácsának határozata: megkezdődik az oktatás A Veszprémi Vegyipari Egyetem előadótermei csendesek, üresek. Nem indult még meg a munka, de az egyetemi tanács már megtette az első lépést, hogy rövid időn belül megindulhasson az oktatás. A Veszprémi Vegyipari Egyetem Tanácsa január 4-i ülésén foglalkozott az egyetemi oktatómunka folytatásának kérdésével, s ezzel kapcsolatban azt a határozatot hozta, hogy január 14-én az I. és V. évfolyam számára újból megkezdi az oktatást. E két évfolyam hallgatói számára az egyetemi diákkollégiumok január 10-től kezdve rendelkezésre állnak. A diákkollégiumok fűtési helyzetére való tekintettel a többi évfolyamok számára az oktatás fokozatosan indul meg, a január 14-ét követő két héten belül. Az egyetemi oktatómunka továbbfolytatása lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy tanulmányaikat évvesztés nélkül folytathassák, és az 1956/57-es tanévet legkésőbb július 15-ig befejezhessék. Minthogy a harci cselekmények folytán az egyetemen csak jelentéktelen épületkár keletkezett, és a felszerelésben csek mintegy 400.000 forintos kárpótlására, az egyetemnek megvan minden reménye, s az egyetemi oktatómunka feltételei biztosítottnak tekinthetők. Újabb vagon importcipő érkezik Múlt év decemberétől napjainkig jelentős mennyiségű importáru érkezett megyénkbe. Cipőből négy vagonnal, konfekcióból és kötöttáruból pedig egy-egy vagonnal jutotak a textil- és cipőboltok. Az importcipők és textiliáruk gyorsan elkerültek a boltokból a hatalmas felvásárlás következtében, így kötöttes konfekcióáruból 300—400.000, cipőből pedig 600.000 forint lett a bevétel. Rövidesen újabb vagon cipő szállítmány érkezik a Német Demokratikus Köztársaságból. Az importcipők már útban vannak, s a közeljövőben megkezdődik árusításuk. Szén érkezik a TUZÉP telepekre A Veszprém megyei TUZÉP telepeken kevés a szén. A lakoságnak eddig nem jutott belőle. A külföldről érkezett szenet főleg a kórházak és kenyérüzemek részére adták ki. Ebben a hónapban lehetőség nyúlik arra, hogy korlátolt mennyiségben a lakosságnak is jusson. Január 15-ig az egész megye 200 vagon keretet kap. Ebből 50—60 vagon jut a lakosságnak a megye területén. Előreláthatólag néhány nap múlva már adnak ki Veszprémben is. A tűzifaellátás valamivel jobb. Mintegy 150— 200 vagonos tűzifakészlettel rendelkeznek a telepek. Ebből enyhítenek a jelenlegi szénhiányon. Kik kaphatnak iparengedélyt ? Az utóbbi időben elterjedt az a hiedelem, hogy most már minden megkötöttség nélkül, számlálatlanul adják az iparengedélyeket a tanácsok. Erről nincsen szó. A lehető leggyorsabban, egy-két nap alatt megkapják azonban az engedélyt az építőiparban dolgozó kisiparosok, az ácsok, a kőművesek, a szobafestők-mázolók, a villanyszerelők, az épületasztalosok, a lakatosok, a bádogosok, a víz-, gázcsőszerelők felé. Engedélyt kapnak azok a kisiparosok is, akiknek szociális körülményei ezt indokolják. Rajtuk kívül azoknak adnak a tanácsok iparengedélyt, akik hiánycikkeket, az export szempontjából fontos termékeket készítenek, esetleg újításukmgr találmányuk magvalósításával értékes árukat állítanak elő. A most kiadott iparengedélyk ideiglenes jellegűek Ezeket az nigeri erveket akkor véglegesítik majd, ha az új ipartörvény megjelenik, s ennek alapján a tanácsok felülvizsgálják az engedélyeket.