Középdunántúli Napló, 1957. április (1. évfolyam, 79-101. szám)

1957-04-04 / 81. szám

4 KÖZGPUMANTÜN napló Amivel Veszprém történetírói még adósak A váralagút régi legendája nem ér véget a vár környékén, a helyi szájhagyomány nemcsak az egykori várkapitány, Vas Mihálynak a törökök elüli lövárs menekülését hozza ezzel kapcsolatba, de jó néhány furcsa, titokzatos, alig nagyméretű üreges folyosó, amikre az elmúlt 10—70 év alatt a városnak a várat környező részeben bukkantak, hasonló vonatkozásban szerepeltek. Sőt a helyi legenda bonyolítására, az apróbb részlet problémáknak epikus kiszélesedésére — a mi esetünkben történelmi képpé alakulására — jellemző az a helyi népi legenda, mely szerint a görög kolostor és a vár között volt alagút, amelyen a két hely közlekedett. A még ma is élő idősebb generáció egyes tagjai szerint — akik állítólag jártak is egyes szakaszaiban — ez az alagút a Séd alatt vezetett, és folytatása lett volna az előbbiekben említett Jókai utcai titokzatos pincének. AMIKÉNT A NÉPÉLETTEL foglalkozó tudomány, a folklorisztika szakszerűen gyűjti és feldolgozza a népmesei elemek különleges típusjellgzetességeit, a történettudomány sem mosolyoghatja le vállveregetéssel a helytörténelmi vonatkozású népimondui meseelemeket, annál is inkább, mivel olyan területre utalnak, amely pozitív történelmi adatszenszségben még sokat vár esetleges kortöbbi kutatásoktól. Szabadjon itt is valószerű példával élnem a szintén középkori, talán egyik legrégibb várostelepülésünkkel kapcsolatos népies „rejtelmes hely ’re vonatkozóan. A mai Komakút téren álló, de már 1271-ben oklevélszerűen említett „Kama kút" környéki dombokon épült egykori szt. Miklósszeg elpusztult városrészben a két tudós veszprémi kutató Laczkó Dezső és Kilié Gyula, az egyház alapfalainak egy részét feltárták. „Mélyebb ásatás itt sem volt, pedig pár évtizeddel ezelőtt a természet vezette rá az embert — a feltűnő beomlással —, hogy talán itt még „van valami“. A délkeleti irányba hatoló ,sötét lyuk‘’-at itt is gyorsan eltöltöttek, pedig alaposabb vizsgálattal esetleg fény derült volna a régi középkori városrész „alvilágára“ is. Talán az egykori település — a szt. Miklósszeg — megerősített hely erőd jellege is bizonyítható lett volna. Vállalkozó szellem, kutatás nélkül, örök titok marad ez is. DE ISMÉT CSAK a vár környékén maradva, a népi legenda több érdekes, nagyüregű leszakadásról tud, amiknek mindig kapcsolata van a nagy rejtéllyel, az alagúttal. Tud a helyi népi szájhagyomány-legenda arról is, hogy az egykori várkapu környékén, amely a XVIII. század elején pusztult el egészen — hasonló érdekes „üregek“ vannak. Szerintem több földalatti résznek kell még rengeteg rom és törmelék alatt épségben lenni a mai Tűztorony és a várkapu környékén, hiszen az egymást követő ostromok és a török kor utáni osztrák vandál rombolás törmelékeit mind „elnyelte“ a mélység, aminek feltöltődéséből képződött ki a Ruhim és a Jókai utca felé levezető lépcsők közötti utcarész több méter mélységben. Hasonlóan szerepel a helyi népies legendában az egykori Triskuti csárda épülete, mely a múlt században hamuzsír főző telep és a bakonyi szegénylegények tanyája volt, de szomszédságában van a közelében levő római épületromnak is. A legenda itt sem alaptalan. A hely megjelöléseket egész újkori utalással szeretném lezárni, mivel ez is szívügyem. Veszprém hazánk egyik legjellegzetesebb kultúrhelye, adott híres embereket, részt vett szabadságmozgalmakban. Nem zárkózott el a haladástól sem, így került a város falai közé a francia forradalom eszméit hirdető Martinovics összeesküvő társainak egyike, Sigrav Jakab táblabíró, akit ki is végeztek. Itt fosták el. Az egykori érdekes pince — a város szégyenére — betöltve piszokkal. (Kitisztítását, feltárását még az ősz folyamán kezdtük meg történelem szerető egyetemi hallgatókkal. Ennek a helynek is van azon kívül helyi fenenciája. A feltárás és kitisztítás után “Ismnek szeretném közölni az adatokat a hozzá fűzött népi legendával együtt. Nem óhajtok részletesen kitérni a jelen pusztítására, azért egyaránt fáj a szívünk. Az egykori gótikus stílusban épült királyi palota maradványainak lerombolása a várban 1766-ban, az utolsó emlékét semmisítette meg a középkori jól maradt vári épület emlékeinek, ahelyett, hogy megmentette volna. A Benedekhegy alatti középkori kolostor rom ..adta" évszázadokon keresztül a legjobb épületkövet a környező utcák kerítése és óljai számára. A Sahunváry-család — az Anna-kápolna alapítója — 18. századi szép faragott, címeres kriptafedője a huszadik században lett a kis kápolnát feltöltő építkezés áldozata. MENTSÜNK MEG MINDEN legkisebb történelmi értékű, helyi vonatkozású dolgot, amivel Veszprém egykori kultúráját bizonyíthatjuk. Kitűzött célomat, felhívni a figyelmet Veszprém kultúrtörténelmi értékeinek gyűjtögetésére és feltárására, a fentiekben összegeztem. A haladó hagyomány szeretete nemcsak a mienk, idősebbekké, de erre szeretnénk ifjúságunkat is nevelni, azért kapcsoltam össze és utaltam a munka pedagógiai jellegére. A szülőföld szeretetére ránevelés éppen tények, adottságok összehozásával lehetséges. Ebben lehet segítőnk az ifjúság, a még lappangó, érdekes, helyi vonatkozású szájhagyomány összegyűjtésével. Adjunk itt sajtónyilvánosságot a kérdésnek, hogy minél szélesebb közönségmegnyilatkozással lehessen folytatni a néphagyomány adatainak kutatását. Általános- és középiskolai történelem-földrajz-néprajz és irodalmi szakkörök igen érdekes, a helytörténelmi adatgyűjtést támogató munkája lehetne. " Úgy érzem, a népfv cikk keretében sikerült érdeklődést teremteni a mélt kallódó mesék megmentésére is. Induljon a ,,Nagy Terenda“, talán a Visszhang, az érdeklődés hozzásegít, hogy a kép teljes legyen. Én bízom abban, hogy egyszer a pénz kérdése is megoldódik — elhárul a történelmi kutatást legjobban szálló akadálya és sok, ma mér mesének hitt helyi „titokzatosságr” válhak történelemmé, élő valósággá. Hungler József !A PÁRNA Csak úgy mellékesen kérdez le. — Nem fekszünk le? — Van még egy kis dolgom — felelte Julika nagy önuralommal, képmutató szelíden. Biztosra vette már, sajnos, hogy Jancsó nagyon is jól tudta tegnap, ki következik, de ma is azt várja, hogy ő kapja a párnát! De azt már nem! Egész nap fájt a nyaka. Ma aztán semmi körülmény között! Kezébe vette a varródobozt, új jára húzta a gyűszűt, de nem tudta még, mihez fogjon. Mindjárt, feltűnő lett volna, nem mondhatja, hogy ..ágy azzal legelébb kézbe vesz egy harisnyát is. A harisnyát felhúzta a gomba alakú fára. — Ezt a kis lyukat bestoppolom — szólt kis idő után —, addig lebonthatnád az ágyat ... András mormolt valamit a fogai közt, amit igennek is — nemnek is lehetett érteni, ha úgy tetszik, de nem mozdult. Percek múlva felkelt, és a szekrényből, óvatosan, mert nagyon nyikorog az ajtaja, kiemelt egy könyvet. Visszaült a székére és nagy elmélyedéssel tanulmányozni kezdte a könyv, a Modern villamosság hetvenkilencedik oldalát, ahol elsőre kinyitotta. — Mit csinálsz? — kérdezte Julika farkas-szelíden. — Valami eszembe jutott. — felelte Jancsó, ugyancsak nagyon csendesen. Julika a harisnya szárát vizsgáltatta. — Neked is pont éjfélkor jut rezedbe valami. — Éjfélkor? — és Jancsó ránézett c- órára - háromnegyed tizenegy — Hát tizenegykor! — felelte Julika, indulatosabban, mint akarta, mert a torkát szorongatta, csavarta valami, mintha erős formát reszelt volna. — Azt hiszed a gyereknek jó az, ha ég a villany?... András csodálkozva tekintett jól a könyvből. — ... Valakitől hallottam, hogy a fényben nem pihen úgy az ember. Hallod, most is mennyit forgolódik ez a kisgyerek! Jancsót nem vette észre, hogy Perhóz forgolódna, de Julika szavai még jobban megerősítették régi elhatározásában. Jó ideig csak a gyerek csendes, egyenletes szuszogázsa hallatszott. Minden lyukat, minden lyukas harisnyán bestoppolt már Julika, de Jancsó ugyanúgy nem értette a lepleteket, mint az elején. Igaz, nem is figyelt rá. Miért olyan makacs Julika, hogy inkább mosogat öt dézsátvesz, mint Itárnát? Miért? — töprengett álmosan Jancsit — ez nem fog jóra vezetni! Kellemetlen a csap alatt, vagy kislábosban mosogatni? És eddig? Mindenesetre, amíg Julika nem vesz Itárnát, az biztos, olyan biztos, minthogy lélegzik, ő nem bontja le az ágyat. Julika hosszús ideig alig-alig bírta visszatartani az ásítást. Most ásított is egy nagyot. — Miért nem fekszel le — szólt Jancsó, mindjárt — ne ásítozz itt nekem, ágyazz le, feküdj le és kész! Én is megyek aztán. — Jó — mondta Julika. De azt gondolta: ha mindjárt jössz, aikkor még várok egy kicsit, bontsd csak le az ágyat, s aztán ne félj, nem ásítozok többet neked! S míg András zokniját kifordította, figyelte, hogy mozdul-e már. De Jancsó nem, nem mozdult, úgy ült az asztal mellett, mint valami bálvány. — Egyáltalán nem akarsz lefeküdni? — kérdezte Julika később. — Mindjárt, mindjárt — szólt Jancsó, s egyet előrelapozok a könyvben. Behajtotta, végre behajtotta a könyvet. Julika megkönnyebbülten sóhajtott, félrerakta a varródobozt, nyujtózzott s nagyot ásított. — Ejha — mondta ekkor Jancsó — a gyufám meg elfogyott. Hozok a konyhából, addig az ágiat. .. mindjárt jövök Jancsó kiment s Julika ott maradt a vetetten ággyal. Jó sn’óira jött vissza András. Elszívta a cigarettája negyedét, felét, hogy legyen idej Julikának. Mikor belépett, Julika ugyanúgy ült a széken. Ugyanúgy, de a szeméből nagy csöppök gyöngyöztek lefele. Szólnid, nem kellett egymáshoz. — Kedvesem — mondta rekedten, szégyenkezve András. —indem, hogy te... Julika intett, hogy ne beszéljen. Hallgattak, nézték egymást. — Milyen buta. .. buta, rossz vagyok — sírta Julika. — Nem, nem — tiltakozott Jimrse s a földkerekség legutolsót emberének érezte magát. Villámgyorsan bontotta szét az ágyat, s a virmát Julika feje alá tette, odahizelgett hozzá, s a csendesen himpögő asszonyt vetkőzi élni kezdte olyan gyengéden, mint egy gyereket. (Vége) Elek István: Ünnep az erdőn. [Móra Ferenc (Ifjúsági) Kiadó], (Jópajtás könyvek.) Kb. 48 oldal, fűzve 2 forint. Az erdő vadjai tavaszünnepre készülnek. Minden állat részt vesz az előkészületekben, csak a róka, a vaddisznó és a farkas nem. Ők arra szövetkeznek, hogy meghiúsítják az erdő ünnepét. A bagoly és a medve azonban cselt eszek ki, és sikerül is a rókát megnyerniük a zenekar számára A vaddisznó is szeretne vele tartani, de a farkas nem engedi. Nem azért róka ám a róka, hogy ne járjon túl a farkas eszén, így azután a vaddisznó is elpártol tőle s ő magára maradva bosszút forral az egész erdei nép ellen. Tervét azonban meghiúsítja az előrelátó medve. Furfangos módon tőrbecsalja az ádáz ordast. Az ünnep sikerül, késő éjszakáig áll a bál. * France Anatole: Bonnard Szilveszter vétke. (Európa). Kb. 144 oldal, kötve 15 50 forint. Ezzel az első regényével Anatole France egy csapásra ismertté tette nevét hazájában és a Francia Akadémia nagydíjával megtette az első lépést a „halhatatlan írók” gyülekezete felé. Voltaképp saját szobatudósi létének lényegét sűrítette Bonnard Szilveszter kissé esetlen, bölcs és humanista alakjába és egész eddigi, poros fóliánsok és régi kódexek között szerzett élettapasztalata sűrűsödik le az élet valóságával minduntalan összeütköző öreg akadémikus gondolataival. A kétrészes regény első fejezetei Itáliában, a klasszikus művészetek hazájában játszódnak, ahol a gyönyörű műemlékeket csodáló Bonnard Szilveszter egy értékes kézirat után kutat, melyet végül is Párizsban talál meg. A második kötetben követi el voltaképpeni bűnét, ugyanis megszökteti hajdani szerelme leányát egy nevelőintézetből, ahol a szegény árvával embertelenül bánnak. A kislány ébreszti fel Öregedő szívében az élet utáni érdeklődést, a vágyat, hogy a békés természetölés egy kis falusi házacskában élje le utolsó napjait. A nagy író művének minden lapja az emberiség, az élet megértő, humanista szemetét sugározza. Balzac: Chabert ezredes és inas elbeszélések. (Európa). Kb. 416 oldal, fél vászonkötésben 32,50 forint. A magyar olvasóközönség Balzac írói nagyságát inkább csak hatalmas, sodrólendületű realista regényeiből ismeri, pedig az Emberi színjáték monumentális művének alkotója az elbeszélés területén is otthonosan mozgott és a realista társadalomábrázoló mellett itt a színes fantáziájú, romantikus szerzővel is megismerkedhetünk. Balzac talán legérdekfeszítőbb és legmozgalmasabb története, a Chabert ezredes, egy háborúból hazatérő katonatiszt viszontagságait mondja el, akinek halálhírét költötték és amikor újból felbukkan, rokonai nem akarnak hallani róla. A címadó elbeszélésen kívül a kötetben megtalálhatjuk a nagy írónak más kiváló novelláit is. * Bárány Tamás: Sírás. (Novelláskötet). (Magvető). Kb. 345 oldal, kötve 21,50 forint. Bárány Tamás merész témájú, fordulatos regényei népszerűek az olvasók között. Ez a kötet elbeszéléseit gyűjti egybe. Az író 1944-től 1956-ig terjedő esztendők novellaterméséből választotta ki a legjobbakat. A válogatásban tárcanovella, rajz, nagyobb elbeszélés és egy kisregény váltják egymást. Bárány szereti a hirtelen fordulatokat, a kiélezett helyzeteket, ez teszi novelláit különösképpen érdekes olvasmányok. 1957. április 4. A megyei mozik műsora Veszprém, Kossuth. Április 4—7: E06-oS számú ügy. Magyarul beszélő szovjet film, egy közlekedési baleset történetéről. 8—10: Két vallomás. Új magyar film. Pápa, Petőfi: 4—7: Két vallomás. 8—10: Egy szép lány férjet keres. Olasz film egy szép, de szegény lányról, aki a boldogságot keresi. Csak 16 éven felüleiknek! Pápa, Jókai: 4—7. Első szerelem. Megrázó olasz—francia film egy csitri és egy kamasz első szerelméről. Csak 16 éven felülieknek! 9—10: A fiú. Szovjet film egy rossz útra tévedt diák sorsáról. Keszthely: 4—7. Egy szép lány férjet keres Csak 116 éven felülieknek! 8—10: Esküvő akadályokkal. Igaz történet falusi emberekről. Német film. Tapolca: 4—7: Éjszaka lányai. Francia bűnügyi film. Csak 16 éven felülieknek: 8—10: Véletlen találkozás. Derűs történet mai fiatalokról. Bolgár film. Sümeg: 5—7: Vörös és fekete. II. Stendhal világhírű regénye színes francia filmen. Csak 16 éven felülieknek! 8—10: Három asszony. Maupassant 3 novellája, magyarul beszélő francia filmen. Csak 16 éven felülieknek! Balatonfüred: 5—7: Három aszszony. Csak 16 éven felülieknek! 9—10: Véres út. Megrázó jugoszláv— norvég film egy norvégiai koncentrációs táborról. Ajka, Kossuth: 5-én: Szökevények. Művészi francia film a német megszállás idejéből. 6—7: Véletlen találkozás. 8—10: Forró mezők. Régi magyar film, főszereplő Karádi Katalin. Devecsir: 5—7: Élet háza. Ahol az élet kezdődik. Nyugatnémet film. 9—10: Özönvíz előtt. Három fiú és egy lány a vádlottak padján. Magyarul beszélő francia film. várpalota: 5—7: Szegény szerelmesek krónikája. Olasz film. 8—10: Játék az életért. Csehszlovák film. Balatonkenese: 6—7: Bécsi komédiások. Girardi, a nagy osztrák komikus élete színes filmen. 9—10: Emberek a havason. 1942-ben készült régi magyar film. Berhida: 6—7: Idegen tollak. Kacagtató német filmvígjáték. 9—10: Hannibál tanár úr. Magyarországi panoráma a két világhiború közötti évekből. Badacsonytomaj: 6—7: Emberek a havason. 9—10: Valahol már találkoztunk. Színes szovjet esztrádfilm. Ajkacsingervölgy: 5—7: A fiú. 9— 10: Vörös és fekete, n. Csak 16 éven felülieknek.