Középdunántúli Napló, 1957. szeptember (1. évfolyam, 206-230. szám)

1957-09-01 / 206. szám

KÖZÉPDÍÍNlNTt­LI AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA I. évfolyam , 206. szám. ARA 50 FILLÉR Vasárnap, 1957. szeptember 1. B­ÁNYÁSZNAPRA Ma ünnepeljük hetedszer a bányásznapot. A szén-, érc- és ásványbányászokkal együtt ünnepel egész dol­gozó népünk. Munkások, parasztok és értelmiségiek ma megkülönböztetett szeretettel köszöntik a bányászokat, a földkéreg természeti erői elleni állandó küzdelem bá­tor harcosait, a termelőmunka hőseit, a néphatalom szilárd támaszait. Veszprém megye népének fokozott jelentőségű ün­nep a bányásznap, mert megyénk különböző bányái­ban közel 20 ezer ember, nők és férfiak, öregek és fia­talok dolgoznak. Ezt az ünnepet talán csak az idősebb bányászok tudják igazán értékelni. A fiatalabb bányásznemzedék legfeljebb csak gyermekkorban — akkor is a szülői szeretet által csökkentett mértékben — érezte a felsza­badulás előtti bányászsors keserveit. Az idősebbek azon­ban az embertelen kizsákmányolás minden formáját több évtizeden át sínylették kötelezettségektől agyon­terhelve, a legelemibb emberi jogok nélkül, a tőkések által értéktelen eszközökként kezelve. Az idősebb ajkai és várpalotai bányászok megyénkben is emlékeznek még a 12 órás munkaidőre, a tőkés nyereség céljait szolgáló alacsony technikai színvonalú bányákra, viszeret okozó hosszú és nehéz csillézésre, az emberi­­ erő maximális igénybevételére, a részvénytársaságok és bányatulajdonosok önkényeskedéseire, az embertelen lakásviszonyokra, amiket a munkanélküliségtől, a ter­rortól való félelem miatt kénytelenek voltak elviselni. S ha elkeseredésükben tiltakozni mertek, megaláztatás, börtön, sokaknak halál jutott osztályrészül. A bányá­szok elkeseredett harcait a magyar kommunisták ve­zették győzelemről-győzelemre. Ilyen viszonyok között kovácsolódott egységessé a magyar bányamunkásság. Ezekben az időkben vezette és irányította a Magyar Kommunista Párt sztrájkjaikat, követeléseiket a tőkés rendszerrel szemben, a 8 órás munkaidőért, a becsüle­tes bérért, a nagyobb darab kenyérért. Nehéz harcokat vívtak régi bányászaink a kapita­lista rend uraival szemben családjukért, a boldogabb jövőért. Ez a harc sok mártírt követelt. Vállalták a bányászok a megpróbáltatást, a nélkülözést, a munka­­nélküliséget, de nem adták fel egy szebb, egy boldo­gabb szocialista jövőért folytatott harcukat. Ilyen for­radalmi megmozdulásra emlékezünk a mai bányászna­pon is: 1919. szeptember 6-án Tatabányán a bányá­szok szervezetten vonultak fel az akkori igazgatósági épület elé, követelve a 48 órás munkahetet, a maga­sabb bér és a munkanélküliség megszüntetését. A bá­nyabárók ismerve a bányászok forradalmi elszántságát, a követelésekre csendőr-sortűzzel válaszoltak. 1919 szep­tember 6-án a bányamunkások közé eldördült a csend­­őr-sortűz. Bányászok vérétől lett piros az igazgatóság előtti térség. Csendőr-sortűzzel szuronnyal hallgattat­ták el a jogos követeléssel fellépő bányászokat. A csendőr-sortűz eldördült, a bányászok követelései ped­ig nem teljesültek, azonban a Magyar Kommunista Párt tovább élt, tovább szervezte a bányamunkások forra­dalmi megmozdulásait. A csendőr-sortűz nem tudta meg­akadályozni, hogy egy későbbi időpontban a pilisvö­­rösvári bányászok újabb tömegtüntetéssel, vagy a pé­csi bányászok éhségsztrájkkal ne juttassák kifejezésre követeléseiket. Ezekre a napokra emlékezünk most és hajtjuk meg zászlóinkat a bányász hősök emlékei előtt. Harcuk nem volt hiábavaló, mert eljött az az idő, az a társadalom, amelyért ők harcoltak, vérüket és életü­ket áldozták. A bányásznapi ünnepségek keretében hetedszer emlékezünk elődeink dicső forradalmi harcaira, heted­szer ünnepeljük a bányászmunkát a felszabadulás óta méltán megillető megbecsülést és gondoskodást, mely­ben a párt, a kormány és a dolgozó nép részesíti bá­nyászainkat. Hetedszer kapnak becsületes bányászaink hűségjutalmat. A Középdunántúli Szénbányászati Tröszt bányái­nál például az idén 11 millió forint kerül kifizetésre hűségjutalomként. A hűségjutalom azonban csak töre­déke annak a gondoskodásnak és megbecsülésnek, amelyben népi demokratikus államunk részesíti a bá­nyászokat. A nehéz fizikai munka fokozott gépesítésére csak a Középdunántúli Szénbányászati Tröszt területén ebben az évben 28 millió forintot fordítunk, baleset­és egészségvédelmi berendezésekre és létesítményeire 749 ezer forintot költünk. Modern munkásfürdők, üzemi étkezdék létesülnek, s felnőtt és gyermek üdültetésre az év folyamán több, mint 100 ezer forintot költöttünk. Évenként sokmilliós beruházással korszerűsítjük szén­bányáinkat. Az ellenforradalom fegyveres leverése után a fel­­szabadulás óta elért hatalmas fejlődés közben jelentke­zett hibák felszámolását is megkezdtük. A forradalmi munkás-paraszt kormány legelőször a szénbányászat zi­lált bérviszonyait rendezte és átlagosan 35 százalékos béremelést hajtott végre. Bányászaink kívánságának megfelelően megszűnt a normarendszer, visszaállították az egyszerűbb és jobb szakmánybért. A bányászok le­telepítésére az üzemek közelében a lakásépítkezés is megindult. Nem mintha azelőtt nem épült volna, hisz Várpalotán az elmúlt 5 évben 1342 lakás épült. A kor­mány által erre az évre megígért 10 ezer bányászla­­­­kásból pedig a Középdunántúli Széntröszt területén az i idén 950 lakás épül fel. A tőkésrendszerből ránkmaradt, s elhanyagolt lakások javítására ebben az évben közel 1 millió forintot fordítunk. Ezeket az eredményeket és a további fejlődés le­hetőségét akarták eltörölni örökre. 1956 októberében az ellenforradalmat szervező fasiszták és munkásárulók. El­mondhatjuk, hogy nem kis eredménnyel sikerült a bá­nyászok sorait is megbontaniok. A külső és belső el­lenség aljas mesterkedései és fenyegetései ellenére sem­­ tudták azonban megingatni a néphez hű kommunista bá­nyászokat, akik ezekben a nehéz időkben is helytálltak munkahelyükön és biztosították az ország vérkeringésé­hez szükséges szenet. Az öntudatos magyar bányászok meglátták, hogy az esztelen sztrájkok szervezői nem a dolgozók érdekeit képviselik és ezért a Magyar Szocia­lista Munkáspárt vezetésével rövid időn belül rendez­ték soraikat, szilárdan kiálltak a párt és a kormány programja mellett. Az ellenforradalmat fegyveresen le­vertük. Politikai fronton azonban az ellenség még nincs megverve. A hazai és a külföldi reakció újból és újból kísérletet tesz, hogy a dolgozók — közöttük a magyar bányászok sorait — ismét megbontsa. Az ún. ENSZ „ötösbizottság“ mesterkedései is ezt a célt szolgálják. Hazug rágalmakkal, koholt vádakkal sértegetik hazánk függetlenségét és belügyeit. Szerte az országban az egész magyar dolgozó nép, a magyar bányászok is felemelték tiltakozó szavukat. Ezekre az aljas provoká­ciókra tettel válaszolnak a munka frontján, egységesen foglalnak állást a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormányzat mellett. A magyar bányászok terven felül sokezer tonna szénnel, több ezer tonna érccel és olajjal adták tudtára a világnak, hogy ebben az országban a munkások vannak a hatalmon, elszántan védik hazáju­­k­at, szilárdan kitartanak a népek békéje mellett és erő­sítik a kapcsolatokat a Szovjetunió által vezetett béke­táborral. A hetedik magyar bányásznap veszélyben forgott 1956 októberében. Ezt a veszélyt azonban győzelem­mel elhárították és gazdasági vonatkozásban is ered­ményesen haladunk előre. A győzelem a magyar munk­ásosztálytól is sok mártírt követelt. Mártírjaink vére arra kötelez mind­­annyiunkat, hogy a fegyelmezett munka mellett éberen őrködjünk a nép egységére, ne engedjünk semmiféle ellenséges mesterkedést. Az alkotmány ünnepi és bá­nyásznapi munkaverseny lendülete nem fog ellankadni, hanem fokozódni fog, mert bányászaink épp úgy, mint a többi ipar munkásai és a parasztok is tudják, m­i a kötelességük a munkáshatalom szilárdítása érdekében. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében készültünk a hetedik magyar bányásznapra, ezeknek a gondolatok­nak jegyében ünnepelünk és készülünk fel az év hát­ralevő időszakában a hároméves tervre, melynek kap­csán az elkövetett hibák­at kijavítva, megteremtjük Ma­gyarországon a szocializmust. Hidasi István, Középdunántúli Széntröszt igazgatója. Világ proletárjai, egyesüljetek! Sok sikert és újabb győzelmeket A Középdunántúli Széntröszt szakszervezeti trösztbizottsága szeretettel üdvözöl minden egyes dolgozót a VII. bányásznap alkal­mával. A trösztbizottság megelégedését fejezi ki a termelésben vég­zett lelkes, odaadó, eredményes munkájukért. Sok sikert és újabb győzelmeket kíván az 1957-es esztendőben, a bányamunka minden frontján. , Tóth István Trösztbizottság elnöke. A hűségpénz mellett ketten 25 éves jubileumi díjban is részesülnek A jubileumi díjakkal együtt közel 200.000 forint hűségjutalmat oszta­nak ki a mai napon a Révfülöpi Ve­gyesásványbányánál. A 25 éves ju­­bileumi díjat Iröschl Pál és Koron­­kai István körzeti üzemvezetők kap­ják. Mintegy 9000 forintot pedig az igazgatói alapból osztanak ki. Minden feltétel megvan arra, hogy jutalomban részesüljenek az ásvány­­bányászok, mert az augusztusi ter­vüket 9,4 százalékkal, a bányásznap tiszteletére tett felajánlásukat viszont 22,5 százalékk­al túlteljesítették. 4569 tonna bauxit terven felül 4569 tonna terven felüli ércet szál­lítottak felszínre augusztusban a Bakonyi Bauxitbányászok. Vagyis havi tervüket 111,9 százalékra teljesí­tették. A bányák közül egyik leg­jobb Szamajor 1­20,3 százalékával, Cseres és Határvölgy 107,5, illetve 107,4 százalékot ért el a bányásznap tiszteletére indított versenyben. A bauxitbányászok közül kiváló munkájukért Somogyi Lajos és Alb­recht József vájárokat kormánykitün­tetésben részesítik. f Lényegesen gyorsabb az elővárási sebesség Urkuton Ma reggel hat óráig folyt a bá­ny­ásznapi verseny az Urkuti Man­gánércbányánál. Tehát, hogy ki a leg­jobb, az csak a legutolsó pillanatban dől el. Az elővárásoknál eredményei alapján az elsőséget Horváth Ád­ám c csapata könnyen megszerezheti. Ugyanis műszakonként a 26 centimé­teres előrehaladással szemben átlago­san 41 centiméter haladtak előre. Dicséretre méltó a mennyiségi terv­­teljesítése is a bányának. Az I. osz­tályú dúsított mangánból 823 ton­nával, a karbonátos ércből pedig 2135 tonnával termeltek többet. Vaics II. József és Podlozsánszki József csapata szeretné elnyerni az 1000 forintos jutalmat Titkos vágy fűti az eplényi man­gánbányászokat. A hűségjutalmon kívül 1000 forintot tűztek ki annak a fejtési, illetve elő­várási csapatnak, amelyik legjobb eredményt éri el a nemes vetélkedésben. A másik bá­nyáknál még ugyan nem ismerik a teljesítményeket, de Vajcs II. József fejtési és Podlozsánszki József elő­­­váló csapata úgy vélik, hogy tettek mindent, ami tőlük telik meg­és szeretnék elnyerni az 1000 forintos céljutalmat. Kiváló eredmények a két széntrösztnél A Várpalotai Széntröszthöz tartozó bányák tegnap már kivétel nélkül teljesítették tervüket. A tröszt 13 420,9 tonna szenet termelt terven felül. A bányák közül Herend 2860,5, Beszálló-akna 2070, és Emő-bánya 1678,2 tonna szénnel adott többet. A Középdunántúli Széntrösztnél Dudar kivételével mind telje­sítette tervét. Terven felül 15 621,1 tonna szenet adtak. A terven­­felüli szén zömét a pusztavámiak adták, 6755,8 tonnát. Sor­rendben utána Balinka 4298,1 és Ajka 2705,6 tonnával következik. A két széntröszt együttesen 29 042,3 tonna terven felüli szenet adott az országnak. A bányásznapon ejtőernyős ugrást is rendeznek Zircen Vasárnap reggel zeneszóval ébresz­tik a zirci, olaszfalusi, dudáni és rurgyesztergári bányászokat. A bá­nyászok a sportpályáról vonulnak majd fel a Rákóczi térre, ahol az ün­nepséget tartják. Délután a MOHOSZ ejtőernyős ugrásokkal szórakoztatja az ünneplőket. Kultúrműsor is lesz, amelyben a tröszt kultúrcsoportja, a zirci úttörőzenekar és népi zenekar, valamint a bakonyoszlopi tánccso­port szerepel. Asztalitenisz, röplabda és ökölvívó bemutató, valamint labdarugó mér­kőzés tarkítja a zirci bányásznap mű­sorát. Tábortüzet gyújtanak az ajkai KISZ fiatalok Az ajkai bányász KISZ fiatalok már szombaton este megkezdik az ünnepi műsort. A Vik­tor-telepi he­gyen tábortüzet gyújtanak. Vasárnap az ünnepség után este a fővárosi művészek szórakoztatják majd a bányászokat;

Next