Középdunántúli Napló, 1957. szeptember (1. évfolyam, 206-230. szám)
1957-09-04 / 208. szám
1957. szeptember 1. KÖZÉPDUNÁNTÚLI NAPLÓ .A párt és a tömegek kapcsolatának kérdése a proletárdiktatúra viszonyai között a proletárdiktatúra erejének legfontosabb kérdése. Ha gyengült a párt tömegkapcsolata, gyengül a proletárdiktatúra ereje.“ Az MSZMP országos pártértekezletének határozata — az elmúlt évek során elkövetett hibák, valamint az ellenforradalom tapasztalatainak figyelembevételével — állapítja meg ezt a marxizmus-leninizmus tanításaiból fakadó igazságot. S valójában, a párt és a tömegek közötti kapcsolat állandó erősítésére jelenleg sokkal inkább szükségünk van, mint bármikor. E teendő most nem csak azért bír még nagyobb jelentőséggel, mert a párttagság létszáma — helyesen — megyénkben is a korábbi évekhez képest lényegesen kisebb, hanem a gazdasági munka megjavítása sem lehetséges enélkül. A párt és a tömegek közötti kapcsolat erősítésének nagyon fontos eszköze megyénkben is a párttagság aktivitásának állandó növelése. Ha a pártszervezetek ellátják megbízatással tagjaikat, ha a felvilágosító munkában segítséget adnak számukra, akkor növekszik a előtt a tekintélyük, dolgozók s ezzel együtt mind több pártonkívüli sorakozik fel mögéjük. Hogy ez mennyire így van, arra az elmúlt hónapok pártmunkájának tapasztalatai is bizonyítékul szolgálnak. Amikor az elmúlt év őszén, november 4-e után, az ellenforradalom szétveréséért, a normális élet helyreállításáért, az üzemekben a termelés megindulásáért folytatott harccal egyidőben megindult a párt újjászervezése, a kommunisták az utóbbi években nem tapasztalt — talán az 1945 utáni idők pártéletéhez hasonlítható !— aktivitást fejtettek ki. Párttagjaink az üzemekben, bányákban, s a falvakban fáradtságot nem ismerve ismertették pártunk politikáját, küzdöttek az ellenséges, vagy téves nézetek ellen, harcoltak az emberek meggyőzéséért. Ennek munkának az eredménye aztán hamarosan megmutatkozott megyénkben is. A párt iránt gyorsan nőtt a bizalom és egy-egy párthatározat végrehajtása után, a kormány helyes intézkedései során, mind több ingadozó állt mellénk, egyre jobban erősödött a párt tömegbefolyása. Persze mindez nem jelenti azt, mintha csökkent volna a kommunisták aktivitása, mintha párttagságunk nem tekintené a tömegkapcsolat erősítését most olyan fontosnak, mint néhány hónapja. Ellenkezőleg. Párttagságunk igenis most is aktív, ismeri a jelentőségét a párt tömegkapcsolata erősítésének. Ez kiderül a kommunisták közötti beszélgetésekből, amikor az országos pártértekezlet határozatából adódó feladatokat vitatják. Párttagságunk helyesli, egyetért e határozatokkal és ez az egyetértés lehetőséget ad pártmunka további javítására. Olyan jelenséggel viszont találkozni a megyében, hogy egyes pártszervezetek nem használják fel a tagság lelkesedését, nem adnak megbízatást számukra, s ezzel akarva-akaratlanul fékezik aktivitásuk növekedését. Azoknál a pártszervezeteknél, ahol ez tapasztalható, többnyire a pártmunka szervezésénél, a konkrét vezetés megvalósításánál vannak hibák, s csak kisebb mértékben mutatkozik a sikereken való elbizakodottság. A párttagság aktivitásának növelése mindenekelőtt a pártmunka jó megszervezésétől, a pártszervezetek konkrét vezetésétől függ. Csak két példát említünk ennek igazolására. Az egyiket a Marcalvölgyi Állami Gazdaság, a másikat a Peremartoni Ipari Robbanóanyaggyár pártszervezetétől vesszük. A Marcalvölgyi Állami Gazdaság pártszervezete azok közé a pártszervezetek közé tartozik, amelyek újjászervezésük óta a legaktívabbak. Az itteni párttagok aktivitásának titka elsősorban abban van, hogy a pártvezetőség mindig a legfontosabb teendőkre mozgósít és konkrét megbízatásokat ad, javaslatokat tesz a munka javítására. Még a tavasszal kiadták például a jelszót a kommunisták: ,Je legyen a gazdaság deficites!“ S nemcsak mondták ezt, hanem rögtön hozzá is fogtak a jelszó megvalósításához. A párttagokat megbízta a pártvezetőség, hogy felvilágosító munka útján javítsák a munkafegyelmet. A vezetőség pedig a gazdaság vezetőségével együtt részletes pénzügyi tervet dolgozott ki, hogy a gazdaság deficitjét többmint egymillió forinttal csökkentsék. Munkájuk eredménye máris mutatkozik, a munkafegyelem jelentősen javult, a gazdaságosság máris észrevehető. Kiterjed az itteni elvtársak figyelme minden kérdésre, ami csak munkájukkal, életükkel kapcsolatban van (munkaversenyre, fiataljaik helyzetére, stb.). Ha nehezebb probléma vetődik fel, még kommunista aktívát is összehívnak, amint azt egyetlen dolgozó meggyőzése érdekében nemrégen tették. Hasonló a helyzet a Peremartoni Ipari Robbanóanyagyár pártszervezeténél is. A termelési kérdésekkel való fokozott foglalkozáson túl nagy gondot fordítanak a tömegszervezetek munkájának javítására, mint a dolgozók megnyerésének fontos eszközeire. A tömegszervezetekben dolgozó kommunisták aktivizálásán keresztül erősíti a tömegekkel való kapcsolatát az itteni pártszervezet. Állandóan foglalkoznak a kommunisták — a pártszervezet megbízására — a Hazafias Népfronttal is. A politikai kérdésekkel való foglalkozásnak — a népfronttal együtt — a párttagok érdekes és új formáját honosították meg az üzemben. A közelmúltban például politikai rejtvényversenyt rendeztek. Mindenki, aki a versenyben részt vett, tíz kérdést kapott. Ezek egy része az ellenforradalmi eseményekkel, más része a politikai gazdaságtan egyes tételeivel foglalkozott. A legjobb válaszokat díjazták. A dolgozóknak tetszett a politikai rejtvényverseny. Szinte mindenki részt kívánt venni a versenyben. A részvevők a kérdések átvétele után szorgalmasan láttak a válaszok kidolgozásához. Végül is bizottság értékelte a feleleteket. Ezalatt kultúrműsor szórakoztatta a jelenlévőket, egészen addig, amíg sor került az eredményhirdetésre. A párttagok aktivizálásának az említetteknél többféle módja van, legalább olyan sok, mint amennyi aktív pártszervezet van megyénkben. Nagyon jól fel lehet használni a tömegekkel való kapcsolat erősítésére azt a hatalmas felháborodást is, amely megyénk dolgozóiból az ENSZ törvénytelenül létrehozott ötös bizottságának hazug jelentése váltott ki. Adjanak pártszervezeteink ennek a rágalmazó jelentésnek az ismertetésére, leleplezésére is megbízatást kommunistáknak, hogy a felvilágosító munkájuk nyomán minél több dolgozót sorakoztassunk fel szocializmust építő hazánk védelmére, a proletárdiktatúra erősítésére. Kanizsa István hal éljük a pár Ua^ság aktivitását Műszaki tanács alakul a Nitrokémiában A Fűzfői Nitrokémiában a közelmúltban elhatározták, hogy egy szűkebb körű műszaki tanácsot hoznak létre. Igen sok kísérlet folyik, eléggé szerteágazó a termelés és egy ember képtelen helyes ítéletet mondani a különféle műszaki kérdésekben. műszaki tanács lesz hivatva eldönteni azt is, hogy egy-egy jelentősebb újítást vagy találmányt érdemes-e, vagy milyen formában vitelezzék ki. A műszaki tanácson kívül a szakszervezet is létrehoz egy szélesebbként bizottságot, amely szintén a termelés fellendítését segíti majd elő. 3 fi Pápai textilgyár export munkájáról Az ország igen jelentős exportra termelő üzeme a Pápai Textilgyár. Termékei szinte a világ minden táján ismertek. Ausztrália, Franciaország, Finnország, Görögország Ausztria stb. szerepel a megrendelők között. Az ellenforradalom igen nagy kárt okozott ebben az üzemben is. Igaz, hogy ez év első negyedévében 160 200 négyzetméterrel túlteljesítette az exporttervet, de még felét sem termelték a korábbi negyedévekben gyártott mennyiségnek. Munkaerőben és nyersanyagban is hiány volt. A gyártás tervszerűtlenné vált, mert azt készítették, amit éppen tudtak. A második negyedévben jelentősen nagyobb volt már a tervszám, de adósak maradtak. Ehhez egyébként még az is hozzájárult, hogy a választék bővítése érdekében olyan új anyagok gyártását tervezték, amire még nem volt nagyüzemi tapasztalat. Természetes, hogy ez átmenetileg mnőségromláshoz, export kieséshez vezetett. A harmadik negyedévben eddig már sikerült behozniuk a korábbi elmaradást is, noha jelentősen emelkedett a tervük. Most pedig import festékhiány és a csomagolásnál használt celofán Iránya lassította a szállítást. Jelenleg nagy küzdelmet kell folytatniuk azért, hogy a harmadik negyedéves tervet teljesíteni tudják. A dolgozókat anyagilag is érdekeltté tették az exportgyártásban. Mivel igen nagy számban dolgoznak tanulók és átképzősök, ezért igen fontos, hogy az idősebbek tapasztalatait, jó munkamódszerét széles körben elterjesszék. Új gépeket, többek között zsugorítógépet, gyűrhetetlenítőgépet, széles mosógépet szereltek fel. Ezek segítségével akarják gyorsítani a gyártást. A régi, elavult kikészítőgépeket kicserélik és az új gépek üzembehelyezésével lényegesen megnövelik a kikészítő üzem kapacitását. A növekvő igények kielégítésére új célnáző üzemet létesítenek, mert bővíteni akarják a választékot. Kísérleteket folytatnak a színes gyapot fonására, mert a gyapotban festett áruk igen keresettek a külföldi piacokon. A textilgyárban egyre szélesedik a szocialista munkaverseny. 18 brigád alakult, amelynek jórésze exportra termel. Egymással versenyeznek. A mennyiség mellett a minőség javítása, a munkafegyelem megszilárdítása a fő cél. A legutóbbi értékelés szerint a Tóth, az Ihász és a Szita brigád értek el legjobb eredményt. Sok tennivalójuk van még a textilgyáriaknak abban, hogy gazdaságosabbá tegyék a munkát. Ez azért is fontos, hogy év végén valóban tudjanak nyereségrészesedést osztani. Az elmúlt negyedévben viszont az előírtnál mintegy 145 ezer forinttal kevesebb nyereséget fizettek be, aminek jórésze nem indokolt. Volt olyan hónap, amikor a termelés és a bérek között nem volt meg az összhang, 2,2 százalékkal több bért fizettek ki, mint amennyit lehetett volna. Jelenleg már változtattak ezen és az átlagbér ellenőrzéssel biztosítják a termelékenység és a bérek közötti helyes arányt. Az üzemi pártbizottság is rendszeresen foglakozik a termeléssel. Egy külön bizottságot alakítottak, amely a gazdaságosság és a létszám alakulás kérdésével foglalkozik és tanácsokkal segíti a vállalat gazdasági és műszaki vezetőinek munkáját. Közös munkával igyekeznek megszilárdítani és fokozni eredményeiket. Hét éve elnöke a szövetkezetnek Úgy mondták az állomáson: félórai járásra van a község. Elvaládultam. Csendesen mélázva bandukoltam a poros országúton, gyönyörködve néztem a tájat. Festői környezet. Oldalt kígyózva nyújtózott a bakonyi erdő, előttem a dimbesdombos mezők. A szeptemberi napfény csillogva táncolt a messzi rónaságban. A levegőben fehér ökörnyulak úsztak. Kocsi gördült el mellettem. Két fekete paripa vágtázott. Egy kicsit előbbre lelassított. A kocsis visszaszólt: — Üljön föl, messzi van még a falu — mondta barátságosan. Elfogadtam a szívességét. A kocsis pattintott ostorával és száguldott a két ló. Mögöttünk hatalmas porfelhő szállt a levegőbe. — Szép lovak. — Azt meghiszem! — A magáé? — kíváncsiskodtam. — A mienk. — jelentette ki büszkén. — Tudja, a tsz-é! — toldotta meg az előbbi szót. — Ezeket sikerült megtartani. _ Látta, hogy csodálkozom azon, amit mondott, lassabbra fogta a lovakat és elmesélte, mi történt októberben. — Szét akarták hordani az állatokat. De az elnökünk, meg mi tizenegyen talpon álltunik — mondta nem kis büszkeséggel. — Ami nekünk nem kell, azt ölhetitek jelentette ki az elnök. — Észnél volt a Jenő (így hívják az elnököt). És kiválasztottuk, amelyikek nekünk tetszettek — nevetett hamiskásan az öreg. — Hát így maradtak meg ezek a lovak! — Közébük csapott, szorosabbra fogta a gyeplőszárat. Valósággal repült velünk a kocsi. Feltűnt a falu, amely csendesen húzódik meg a dombok találkozásánál. Kislőd: jelzi a tábla. Az élet folyik a maga medrében. Trágyával megrakott szekerek döcögnek ki a határba. Készülnek a jövő évi termés megalapozására. A tsz földjén traktor dübörög. Árpa alá szánt. — Jövő héten már a földbe tesszük a vetőmagot — újságolta Bálint bácsi. — Hová tart? — kérdezett most már ő. — Magukhoz — feleltem. — Pszt, hő he! — szólt a lovaknak, majd felém fordulva mondta. — Itt lennénk! — És figyelmeztetőleg azt is elárulta, hogy az elnököt a majorban találom. — Köszönöm a szívességét. Először Baráth bácsival találkoztam. Ő a nappali őr. — Itt van az elnök elvtárs? — Nincs — válaszolta. — De hiszen azt mondták’. — Akkor biztos ezután jön — jósolta Baráth bácsi. — Mi járatban keresi? — kíváncsiskodott. — Beszélni szeretnék vele! — mondtam — Hát mi nem tudnánk, amit akar? — Mi is tudjuk, hülyén eredményeink vannak — szólt közbe Bárczi József. — Igaz-e? — Éppen úgy, mint az elnök — dicsekedett Baráth bácsi. És már mondják is. Bárczi József így kezdte: — Az osztalék nagyon jó volt, mindenki elégedett lehet. Nyolc kilót kaptunk munkaegységenként. Zárszámadáskor a többit. — Baráth bácsi mindvégig bólogatott, bizonyította, hogy igaz, amit Bárczi mondott. — Nézze meg a szénát, mennyi kazal van ott — vette át a szót Baráth bácsi. — Van ott széna, szalma elég — mondta. — A szálastakarmány szükséglet az első kaszáláskor megtermett. A termésátlagok is magasabbak voltak, mint amilyennek gondoltuk, így van-e? — kérdezte társától. — Ahongyan-e az elnökünk — mutat a kazlak felé Bárczi bácsi. — Jó ember, érti a dolgát — dicsérték. — Szeretjük is mindnyájan. Középtermetű, barna ember az elnök. Arca a naptól cserzett, szeme örökké mosolyog. Simon Jenő, a tsz elnöke hosszú léptekkel közeledik. — Na emberek, mi újság? — Nincs semmi különös — felelték azok. ■— Te biztos többet tudsz! Megjött-e a műtrágya? — érdeklődött nyomban Bárczi bácsi. — Most hordja az autó az állomásról. • — Lesz elég? — Lesz, 180 mázsa foszforműtrágya jött — mondta. — Akkor jól van — nyugodott meg Bárczi József. És a két öreg elment ebédelni. — Mindenről szeretnek tudni — kezdte a beszélgetést Simon elvtárs. — Pedig ritkán fordul elő, hogy valamit a tudtuk nélkül csinált volna a vezetőség? — Hány éve tsz-elnök? — kérdeztem. — Most szeptemberben lesz hét éve! — felelte. — S azóta itt? — Igen, mindig ebben a tsz-ben. Szeretek itt lenni, és úgy érzem, a tagok is szeretnek... Igaz, a tagok szeretik az elnöküket, megfontolt embernek tartják. Elismerik tudását és segítenek neki, ha valami baj van. Az elnök jól irányítja a tsz munkáit. Az eredmények is ezt bizonyítják. Az idén már 50 forintot ér majd egy munkaegység. Amikor Simon elvtárs a terveiről beszélt, minden a tagok jobb életének megvalósítását célozza. — Most áttérünk az állattenyésztésre — újságolta. — Jobb, kifizetőbb. A takarmány biztosítását már megoldottuk — folytatta tovább. — Elértük, hogy szántóföldünk 25 százalékán pillangóst termelünk. A legutóbbi közgyűlésen javasolta, hogy vásároljanak hasas üszőket. A tagok eleinte ellene voltak. — Miért nem magunk nevelünk? — mondták. S az elnök megmagyarázta, hogy nem mindegyik tehén utódja jó tenyésztésre, csak kizárólag törzskönyvezett tehenek utódjából vesznek állatokat. A tagság ezt megértette és beleegyeztek a vásárlásba. Sok gond és öröm van egy gazdaság életében. De a rátermettség, lelkesedés, hozzáértés sokra képes. Simon Jenőnél ez megvan. Ezért szereti a tagság. Németh MárUL