Középdunántúli Napló, 1957. szeptember (1. évfolyam, 206-230. szám)

1957-09-04 / 208. szám

KÉT RITKA TÁRGY a tihanyi népművészeti kiállításon 11 Balatoni Hetek alkalmával Tihanyban népművészeti n­yílik 8-án, a Népművészeti kiállítás Ház­ban. Bemutatásra kerülnek pásztorfa­ragások, mint borotvátok, gyújtótartó, sótartó, botok és tükrös, más hasonló kisebb használati tárgy, ami­lyent különösen a múlt század for­dulóján előszeretettel faragtak a ba­­latonmelléki pásztorok. E fajta tár­gyakról annak idején egy igen szép kiállítású könyv jelent meg­ a híres Malonyai népművészeti sorozat egyik köteteként. A kiállításon bemutatásra kerül a balatonmelléki népi építkezés néhány igen szép objektumának fényképe. Meglehetős különbség van az északi és a déli part építkezése közt, amen­­­nyiben az északi parton bőségesen kő áll az építtető rendelkezésére, és így itt elsősorban kőből építi népünk há­zait, míg a déli part építőanyaga, leg­alább is a múltban, a föld, a sár volt. Kiválóan szépek a Balaton felvidéki bolthajtásos tornácú házak és a sző­lőbeli présházak, borospincék. A somogyi oldalon a tornácokat szépen faragott faoszlopok szegélyez­hetik és különösen szép, festői hatása van a kontyos háztetőknek. Változatos és gazdag a Balaton felvidéki és a Bakony nyúlványain elterülő falvak népi textilmunkája, láthatunk itt fehér lapos és lyuk­­hímzéses fej- és vállkendőket, rece­­csipkebetéteket, igen szép kereszt­­szemes­ hímzésű lepedőszéleket, sőt az egyikük fekete keresztöltéses gyap­júhímzéssel lett díszítve. Természete­sen megtalálhatók a Dunántúlon elég­gé elterjedt madaras mintájú lepedő­szélek, ezeket a múlt században ván­dorló szlovák árusok terjesztették a Balaton mellékén. A múlt századbeli Balaton felvidéki női viseletre vet fényt egy egykorú ábrázolás, itt különösen figyelemre­méltó a nők fejét teljesen beárnyé­koló négyszögletes amilyenhez hasonlót alakú fejkendő, hordanak még ma is a délolaszországi asszonyok. A kiállítás legkiemelkedőbb darab­ja egy somogyi cifra szűr, amit múlt század hatvanas éveiben készí­­­tettek és ez alkalommal kerül elő­ször bemutatásra. A szűz a magyar­ság régi ruhadarabja és igen megfelelt az egykori pusztai életmódnak. múlt században igen cifrára készítet­­­ték, posztórátéttel, hímzéssel díszítet­ték. Ezt bizonyítja többek közt Mi­­­fall Ferencről, a híres bakonyi betyár­ról 1836-ban készített rajz, amin jól tanulmányozható az akkori ünneplő pásztorviselet. Cilinderformájú díszes kalpagja volt, haja csimbókra kötve, cifraszegélyű bő gatyája, hímzett in­ge és vállára vetett díszes cifra szűrre. Ilyen cifra szűr a tihanyi nép­művészeti kiállításon bemutatott So­mogy megyei szűr. Alul dúsan posz­­tórátétes, gallérja telve igen szépen hímzett virágokkal, a maga nemében a legszebb magyarországi népi ruha­darabokhoz tartozik. A cifra szűr viselését annak idején azzal a megokolással, hogy magas ára a szegény pásztort lopásra, rab­lásra csábítja, hatóságilag betiltot­ták. 1815-ben megtiltották a veressel kivarrott betyáros cifra szűrök hor­dását és egyúttal kemény büntetés terhe mellett meghagyták a meste­­reknek, hogy ilyeneket készíteni ne merészkedj­enek. Zala megye 1824-ben elrendeli, hogy ezentúl nyájőrző erdei emberek­nek bakonyi szűrt, cifra szűrt viselni nem szabad. E szűrnek használata — mondja a rendelet — örökre eltilta­tik és a szolgabírák utasíttatnak, hogy járásuk területén a jövőre a cifra szűr viselését ne engedjék és a tilalom el­len vétőket testi fenyítéssel illettessék. A sok rendeletnek azonban nagy haszna nem lehetett, a pásztorok ez­után is cifra szűrben jártak, ha erre módjuk volt. Hordták is addig, amíg ki nem ment a divatból, a múlt szá­zad második felében. A cifra szűr hordása különben Bach korszak alatt a nemzeti ellen­­­állás egyik módja volt, eltiltotta az osztrák is, a zsandárok­ a szűrről még a piros szegest is leszedték. Másik kimagasló érték­ű festet, faragott, díszes menyezetes ágy a Balaton felvidékről. Valószínű, hogy a középkori úri mennyezetes ágyak késői utánzata, hazánk területén még több helyen megtalálható, de a Ba­laton mentén ma már teljesen el­tűnt. A legtöbb helyen úgy halljuk, hogy a szülőasszonyok feküdtek az ilyen mennyezetes ágyban, amikor is függönnyel, szúnyoghálóval zárták el a fekvő nőt a külvilágtól. Ennek egyik oka ősrégi néphitben kereshető: a nép képzeletvilága szerint az ártó szellemektől, boszorkányoktól, szem­veréstől elsősorban a gyámoltalan kis csecsemőt és anyját kell védelmezni, épp ezért rejtették el a szúnyogháló mögé az ágyban fekvő nőt. Mindkét tárgyunk, a somogyi szül­és a mennyezetes ágy, tehát nemcsak népművészeti szempontból, de kul­­túrtörténetileg is értékes darabunk és méltóak, hogy minél többen megte­kintsék. Dr. Vaj­kai Aurél’ A kulturális fejlődést elősegítő kezdeményezés Kellemes meglepetés a közönség részére az Idegenforgalmi Hivatal veszprémi irodájának a terve, ame­lyet az ajtó előtti plakáton hirdet. Az Idegenforgalmi Hivatal minden szombaton (kellő jelentkezés esetén) különjáratot indít Budapestre, amely csak vasárnap este indul vissza. Te­hát bőven lesz idő megnézni Pest ne­vezetességeit, sőt színházba is elláto­gathat az a kiránduló, aki jegyet tud biztosítani. Előreláthatólag, — ha ezt a járatot rendszeresíteni tudják, — megszervezik a színházlátogatást, sőt az Iroda szállásról is gondoskodik,­­ amennyiben erre az utazóknak szük­­ 1 1­ségük lesz. Vasárnaponként lehetőség nyílik a bajnoki, illetve nemzetközi labdarúgó­­mérkőzések megtekintésére is. A já­ratnak a távolabbi vonatokhoz csatlakozása lesz. S mindez, nem ke­il túl sokkal többe, mint a személyvo­nat fapados jegyének ára Budapestre és vissza. Helyes az ilyen kezdeményezés, mely reméljük támogatásra is talál. Ezzel is segítséget nyújtanak szép fővárosunk megismeréséhez. Fejlődik a bolgár textilipar Bulgáriában már a török időkben virágzott a textilkisipar, s termékei keresett árucikkek voltak a Balkán­­félszigeten, Kis-Ázsiában, Észak-Afri­­kában. A termelési tapasztalat és a finom ízlés nemzedékről nemzedékre szállt, s hagyománnyá vált. 1944 szeptember 9-e, s azt köve­tően az iparvállalatok államosítása 1947 decemberében, új fejlődési sza­kaszt nyitott a bolgár textilipar törté­netében. Számos új gyár és üzem épült, köztük, hogy csak a legnagyob­bat említsük, az „Ernst Thälmann“ gyapotszövő gyár és a „Marica” tex­­tilkombinát. A régi gyárak gépállo­mányát kibővítették és megújították. A termelés recepturája és technoló­giája megjavult és tudományos meg­alapozást kapott. A selyem, — gyapot- és gyapjú­­szövetek — mind fontosabb helyet foglalnak el Bulgária exportjában. Növekszik a len- és kenderáruk­­ kivi­tele is. A bolgár szövetek iránt kül­földön nagy érdeklődés nyilvánul meg. A lipcsei, zágrábi, stockholmi, tuniszi, poznani, damaszkuszi és iz­­miri nemzetközi vásárokon a szakér­tők és fogyasztók nagyra értékelték a­­ bolgár szöveteket. A bolgár textilipar vállalati szak­emberei gondosan tanulmányozzák mind a­­ bel-, mind a külföldi piac igényeit és a legkeresettebb szövet­­fajtákat gyártják a közönség ízlésé­nek leginkább megfelelő mintákban és színekben. A textilgyárak ipar­művészei minta- és színkreációkban szívesen használják a bolgár népmű­vészet motívumait. A fonalak és a szövetek színezé­sére használt festékek kiváló minő­sége biztosíték, hogy a különféle színárnyalatok, a selyemfehérneműk világos pasztellszíneitől, az estélyi ruhák nehéz selyemszöveteinek sö­tét tónusáig tartósak maradnak. 101 millió telefonállomás van a világon Az ENSZ statisztikai jelentése sze­­r­int 1956 január 1-én az egész vilá­gon 101 millió távbeszélőállomás működött. Az évi átlagos növekedés­sel együtt — évente hatmillió — most az állomások száma mintegy 110 millió. A statisztika kimutatja, hogy a legtöbb távbeszélő állomás az Egyesült Államokban van, ahol száz lakosra 33,6 állomás jut. Utána következik Svédország. 100 főre eső 28 álloí­rással, M­­ajd Sváig, 24,3 ál­lomással, Dánia 20 állomással, Ang­lia 13,4, Hollandia 10,3, Németor­szág 7,6, Franciaország 7,2, majd Olaszország 4,4 állomással. A lebonyolított beszélgetések szá­mát tekintve, az Egyesült Államok­ban egy lakos évente. 406 beszélge­tést folytat, Svédországban 355-öt, Dániában 276 ot, Svájcban 177-et, Hollandiában 100-at és Nyugat-Né­­metországban 60-at, ít;_________: Tanévnyitók A SÜMEGI DIÁKOK ünnepélyes keretek között kezdték meg a tanévet. A gimnázium diákjai a járási kultúr­­házban tartották az ünnepélyt. Dr. Homér Janka igazgató üdvözölte az új és régi tanulókat. Beszélt az előt­tük álló munkáról és a jó tanulás fontosságáról. Az ünnepélyes tanév­nyitót színvonalas kultúrműsorral tették még kedvesebbé. Az általános iskolákban kedves és megható jelenet volt az első osztályo­sok köszöntése és fogadása. Minden elsőosztályost egy nyolcadikos ve­zette az osztályba. Bemutatták nekik az egész iskolát is. NAGYGYIMÓTON ünneplő ruhá­ba öltözött fiúk és lányok sorakoz­tak fel a feldíszített iskola udvarán a tanévnyitóra. Sok szülő, érdeklő­dő és a nevelők jelentek meg az ün­nepségen. Balogh István igazgató meleg szere­tettel köszöntötte a tanulóit és a ven­dégeket, majd az elkövetkező tanév feladatairól beszélt.. A tanulók ked­ves műsorral ünnepelték meg az év kezdetét. A szülői munkaközösség és a nőtanács nevében Mezei Józsefné kívánt jó tanulást a pajtásoknak. I­j orvosi rendelőt kapott I­god Az ellenforradalom előtt kezd­ték újjáépíteni az orvosi rendelőt Ugodon. Az események, s az anyaghiány miatt elhúzódott az építkezés. Dr. Szily István kör­orvos és a tanács tervei alapján a nehézségek ellenére is elkészült az orvosi rendelő. Olyan szép, korszerű ez az új egészségügyi in­tézmény, hogy akármelyik város­ban is megfelelhetne. Felszerelése is kifogástalant, sőt fogászati ke­zelésre is alkalmas a rendelő. Az építkezést­ a falu lakossága is segítette társadalmi munkával. I Magyar filmhét Veszprémben Az őszi évadra jól felkészült a Moziüzemi Vállalat A tervekben la­pozgatva láttuk, hogy jónéhány kellemes meglepetést tartogatnak a fil­met szerető, szórakozni vágyó közönségnek. Az őszi évad egyik kiemel­kedő eseménye lesz a Vörös Október Filmszínház magyar filmhete. A filmhéten bemutatásra kerül végre az az új magyar film, amelyről már annyit hallottunk. Szeptember 12-én a veszprémi mozi műsorára tűzi a Gerolsteini kaland című operettfilmet. A koldusbotra jutott nagyhercegség mindenható kancellárja a zilált anyagi helyzeten egy házassággal próbál segíteni, Gerolstein trónszéke sza­kadozott, kincstára kong az ürességtől, Pecunia uralkodójának ruhatárá­ban pedig öltönyök helyett zálogcédulák lógnak a fogasokon. Mindkét or­szág kancellárja azt hiszi, hogy a másik arannyal teli államkasszát őriz. Elhatározzák, hogy Pecunia urát, Martint összeházasítják Antóniával, Ge­rolstein nagyhercegnőjével. A szép és fiatal Antónia a szerelmet csak hírből ismeri. Egy gerol­steini törvény szerint a hajadonok addig nem mehetnek férjhez, amíg a nagyhercegnő pártában van. A megértő Antónia álruhában útra kel, hogy megismerje kijelölt férjét. Martin nagyherceg éppen egy gazdag, de csú­nya és öreg férj vadász bárónő elől menekül, szintén álruhában, így talál­kozik a két fiatal romantikus körülmények között. Egymás kilétéről mit sem tudva, szerelemre­­ lobbannak. A szerelem találékony. A vadásznak hitt Martin a gerolsteini udvarba kerül, ahol káprázatos karrier várja. Szinte minden nap előléptetik. A szemfüles kancellár, Bumm és a ren­dőrfőnök felfedik a szerelmesek titkát. Martinnak menekülnie kell, de megszökteti Antóniát is. Ezalatt Pecunia és Gerolstein „kancellárjai“ tárgyalják a házasság anyagi feltételeit. Mindkét fél a másiktól várja az ötmilliós csekk aláírását. Nagy nehezen kitudódik, hogy se pénz, se posztó. Tárgyalás közben jut tudomásukra a leányszöktetés. Az üldözők elkésnek, és már csak az elválaszthatatlan szerelmesekkel találkoznak. Az operett világhírű mesterének, Offenbachnak muzsikája fűszerezi a filmet. Farkas Zoltán, a rendező avatott kézzel ültette át az operettet a film formanyelvére. Nagyrészt neki köszönhető, hogy a Gerolsteini kaland filmoperett a javából. Szerelmes, zenés, romantikus jelenetek váltakozz­nak izgalmas verekedéssel, Fanfan­i kardforgatással. A humor mindvégig gazdagon árad a filmből. Nagyszerűen mutatkozik be a filmben az ope­ra színpadáról már jól ismert. Házi Erzsébet. Nemcsak kitűnő hangjá­val, hanem hamvas szépségével, bájos játékával lopja be magát a né­zők szívébe. Darvas Iván a Liliomfi, Gázolás és sok más magyar film főszereplője, rokonszenvesen alakítja Martin nagyherceget, Gérard Phi­­lipe-ként küzd, amikor kardot forgat. Rutinos játékán kívül azonban nem nyújt nagyobb élményt. A humort, amely az egész filmen végigvonul, Feleki Kamill kép­viseli. Bumm kancellár szerepében alaposan próbára teszi a nézők neve­­tőizmait. Méltó partnere a humor tolmácsolásában a népszerű Kiss Ma­­nyi. Akik szeretik a könnyű szórakozást, nem fognak csalódni. D. G. Kulturális hírek Modern diákváros épül Zágrábban A­­ horvát főváros egyetemének és főiskoláinak évről-évre több hall­­gatója van. Tavaly 15,000 diák folytatta főiskolai tanulmányait Zágráb­ban. Ezért a város vezetősége tervbe vette egy olyan diákközpont létesí­tését, amely a horvát főváros egész diákságának lakhelye lesz. A távlati terv keretében már az idén két hatalmas pavilon épül 320 egyetemista el­helyezésére. Jövőre újabb két ilyen diákszálló létesül. Ezenkívül új egye­temi épületek is szerepelnek a tervben, egyes fakultások elhelyezésére. Különös leletek a bronzkorszakból Jugoszláv író nyerte el egy nemzetközi verseny humorista díját Falangisták „lázadása“ A hétpróbás falangisták is szembefordulnak Franco terrorural­­mával. A madridi sajtó jelentése szerint Dionis Riduerot, az ismert spanyol kritikust, egy kubai újságírónak adott interjúja miatt le­tartóztatták. A híradás szerint Riduejo sértő kijelentéseket tett „Spanyolországról”. Valójában Franco uralmának 20 esztendejéről nyilatkozott megsemmisítő lebecsüléssel. Úgy látszik, még Riduejo, Franco ideológusa, a régi falangista és a hírhedt Azur hadosztály tagja is megelégelte gazdája politikáját. Letartóztatása a Franco­­rezsim belső válságát tükrözi. Új bécsi jégrevű Az olaszországi ásatások során felszínre került különös leletek nagy fejtörést okoznak a széknek. A bronzkorszakbeli régé­kis agyagvázákat kiöntőcsővel készí­tették. A régészek úgy vélik, hogy a különös edények valószínűleg a mai szoptatósüvegek ősei. Bordigeri olasz tengerparti vá­rosban nemrégiben nemzetközi humorista versenyt rendeztek. A pályázók karikatúrákkal, nyomta­tásban megjelent elbeszélésekkel, vagy eddig kiadatlan írásokkal léptek fel. Dimitrije Zsivadinovics jugoszláv pályázó a verseny első díját nyerte el „Több világossá­got” című, még kiadatlan elbe­szélésével. Rajta kívül díjat nyer­tek francia, olasz és német pá­lyázók is. A versenyt az Olasz Újságírószövetség rendezi min­den évben. Betiltott rózsák Amerikában betiltották O’Cassy ír drámaíró „Piros Shean ró­zsák” című színművét azzal az in­doklással, hogy írója kommunis­ta. „Szakasztott olyan kommunis­ta vagyok” — felelte erre az író — „mint Shelley, Dickens, Byron és Milton, akik a felemelő ember­­szeretetet és humanizmust val­lották, amit Marx is vallott és én is vallok”. A bécsi műkorcsolya egyesület jég­pincéjében megkezdték az új jégrevü próbáit. A revü címe: ..Sylvia — egy táncosnő története“. Egy­­ sztár nyilat­kozik egy rádióriporternek és a revi bemutatja a táncosnő pályafutásának különböző állomásait, a balettiskolá­tól kezdve a világhírig. 200 új halfajta A­ „Vityaz“ nevű szovjet hajóval 70 szovjet tudós nyolc éve kutatáso­kat végez a Csendes-óceánon. Mosta­náig 200 eddig nem ismert­ halfajtát és egyéb tengeri állatot fedeztek fel. A tudós csoport egy tengeri szondát is bocsátott le 9600 méter mélységbe, ami rekord ered

Next