Középdunántúli Napló, 1957. szeptember (1. évfolyam, 206-230. szám)
1957-09-04 / 208. szám
KÉT RITKA TÁRGY a tihanyi népművészeti kiállításon 11 Balatoni Hetek alkalmával Tihanyban népművészeti nyílik 8-án, a Népművészeti kiállítás Házban. Bemutatásra kerülnek pásztorfaragások, mint borotvátok, gyújtótartó, sótartó, botok és tükrös, más hasonló kisebb használati tárgy, amilyent különösen a múlt század fordulóján előszeretettel faragtak a balatonmelléki pásztorok. E fajta tárgyakról annak idején egy igen szép kiállítású könyv jelent meg a híres Malonyai népművészeti sorozat egyik köteteként. A kiállításon bemutatásra kerül a balatonmelléki népi építkezés néhány igen szép objektumának fényképe. Meglehetős különbség van az északi és a déli part építkezése közt, amennyiben az északi parton bőségesen kő áll az építtető rendelkezésére, és így itt elsősorban kőből építi népünk házait, míg a déli part építőanyaga, legalább is a múltban, a föld, a sár volt. Kiválóan szépek a Balaton felvidéki bolthajtásos tornácú házak és a szőlőbeli présházak, borospincék. A somogyi oldalon a tornácokat szépen faragott faoszlopok szegélyezhetik és különösen szép, festői hatása van a kontyos háztetőknek. Változatos és gazdag a Balaton felvidéki és a Bakony nyúlványain elterülő falvak népi textilmunkája, láthatunk itt fehér lapos és lyukhímzéses fej- és vállkendőket, rececsipkebetéteket, igen szép keresztszemes hímzésű lepedőszéleket, sőt az egyikük fekete keresztöltéses gyapjúhímzéssel lett díszítve. Természetesen megtalálhatók a Dunántúlon eléggé elterjedt madaras mintájú lepedőszélek, ezeket a múlt században vándorló szlovák árusok terjesztették a Balaton mellékén. A múlt századbeli Balaton felvidéki női viseletre vet fényt egy egykorú ábrázolás, itt különösen figyelemreméltó a nők fejét teljesen beárnyékoló négyszögletes amilyenhez hasonlót alakú fejkendő, hordanak még ma is a délolaszországi asszonyok. A kiállítás legkiemelkedőbb darabja egy somogyi cifra szűr, amit múlt század hatvanas éveiben készítettek és ez alkalommal kerül először bemutatásra. A szűz a magyarság régi ruhadarabja és igen megfelelt az egykori pusztai életmódnak. múlt században igen cifrára készítették, posztórátéttel, hímzéssel díszítették. Ezt bizonyítja többek közt Mifall Ferencről, a híres bakonyi betyárról 1836-ban készített rajz, amin jól tanulmányozható az akkori ünneplő pásztorviselet. Cilinderformájú díszes kalpagja volt, haja csimbókra kötve, cifraszegélyű bő gatyája, hímzett inge és vállára vetett díszes cifra szűrre. Ilyen cifra szűr a tihanyi népművészeti kiállításon bemutatott Somogy megyei szűr. Alul dúsan posztórátétes, gallérja telve igen szépen hímzett virágokkal, a maga nemében a legszebb magyarországi népi ruhadarabokhoz tartozik. A cifra szűr viselését annak idején azzal a megokolással, hogy magas ára a szegény pásztort lopásra, rablásra csábítja, hatóságilag betiltották. 1815-ben megtiltották a veressel kivarrott betyáros cifra szűrök hordását és egyúttal kemény büntetés terhe mellett meghagyták a mestereknek, hogy ilyeneket készíteni ne merészkedjenek. Zala megye 1824-ben elrendeli, hogy ezentúl nyájőrző erdei embereknek bakonyi szűrt, cifra szűrt viselni nem szabad. E szűrnek használata — mondja a rendelet — örökre eltiltatik és a szolgabírák utasíttatnak, hogy járásuk területén a jövőre a cifra szűr viselését ne engedjék és a tilalom ellen vétőket testi fenyítéssel illettessék. A sok rendeletnek azonban nagy haszna nem lehetett, a pásztorok ezután is cifra szűrben jártak, ha erre módjuk volt. Hordták is addig, amíg ki nem ment a divatból, a múlt század második felében. A cifra szűr hordása különben Bach korszak alatt a nemzeti ellenállás egyik módja volt, eltiltotta az osztrák is, a zsandárok a szűrről még a piros szegest is leszedték. Másik kimagasló értékű festet, faragott, díszes menyezetes ágy a Balaton felvidékről. Valószínű, hogy a középkori úri mennyezetes ágyak késői utánzata, hazánk területén még több helyen megtalálható, de a Balaton mentén ma már teljesen eltűnt. A legtöbb helyen úgy halljuk, hogy a szülőasszonyok feküdtek az ilyen mennyezetes ágyban, amikor is függönnyel, szúnyoghálóval zárták el a fekvő nőt a külvilágtól. Ennek egyik oka ősrégi néphitben kereshető: a nép képzeletvilága szerint az ártó szellemektől, boszorkányoktól, szemveréstől elsősorban a gyámoltalan kis csecsemőt és anyját kell védelmezni, épp ezért rejtették el a szúnyogháló mögé az ágyban fekvő nőt. Mindkét tárgyunk, a somogyi szülés a mennyezetes ágy, tehát nemcsak népművészeti szempontból, de kultúrtörténetileg is értékes darabunk és méltóak, hogy minél többen megtekintsék. Dr. Vajkai Aurél’ A kulturális fejlődést elősegítő kezdeményezés Kellemes meglepetés a közönség részére az Idegenforgalmi Hivatal veszprémi irodájának a terve, amelyet az ajtó előtti plakáton hirdet. Az Idegenforgalmi Hivatal minden szombaton (kellő jelentkezés esetén) különjáratot indít Budapestre, amely csak vasárnap este indul vissza. Tehát bőven lesz idő megnézni Pest nevezetességeit, sőt színházba is ellátogathat az a kiránduló, aki jegyet tud biztosítani. Előreláthatólag, — ha ezt a járatot rendszeresíteni tudják, — megszervezik a színházlátogatást, sőt az Iroda szállásról is gondoskodik, amennyiben erre az utazóknak szük 1 1ségük lesz. Vasárnaponként lehetőség nyílik a bajnoki, illetve nemzetközi labdarúgómérkőzések megtekintésére is. A járatnak a távolabbi vonatokhoz csatlakozása lesz. S mindez, nem keil túl sokkal többe, mint a személyvonat fapados jegyének ára Budapestre és vissza. Helyes az ilyen kezdeményezés, mely reméljük támogatásra is talál. Ezzel is segítséget nyújtanak szép fővárosunk megismeréséhez. Fejlődik a bolgár textilipar Bulgáriában már a török időkben virágzott a textilkisipar, s termékei keresett árucikkek voltak a Balkánfélszigeten, Kis-Ázsiában, Észak-Afrikában. A termelési tapasztalat és a finom ízlés nemzedékről nemzedékre szállt, s hagyománnyá vált. 1944 szeptember 9-e, s azt követően az iparvállalatok államosítása 1947 decemberében, új fejlődési szakaszt nyitott a bolgár textilipar történetében. Számos új gyár és üzem épült, köztük, hogy csak a legnagyobbat említsük, az „Ernst Thälmann“ gyapotszövő gyár és a „Marica” textilkombinát. A régi gyárak gépállományát kibővítették és megújították. A termelés recepturája és technológiája megjavult és tudományos megalapozást kapott. A selyem, — gyapot- és gyapjúszövetek — mind fontosabb helyet foglalnak el Bulgária exportjában. Növekszik a len- és kenderáruk kivitele is. A bolgár szövetek iránt külföldön nagy érdeklődés nyilvánul meg. A lipcsei, zágrábi, stockholmi, tuniszi, poznani, damaszkuszi és izmiri nemzetközi vásárokon a szakértők és fogyasztók nagyra értékelték a bolgár szöveteket. A bolgár textilipar vállalati szakemberei gondosan tanulmányozzák mind a bel-, mind a külföldi piac igényeit és a legkeresettebb szövetfajtákat gyártják a közönség ízlésének leginkább megfelelő mintákban és színekben. A textilgyárak iparművészei minta- és színkreációkban szívesen használják a bolgár népművészet motívumait. A fonalak és a szövetek színezésére használt festékek kiváló minősége biztosíték, hogy a különféle színárnyalatok, a selyemfehérneműk világos pasztellszíneitől, az estélyi ruhák nehéz selyemszöveteinek sötét tónusáig tartósak maradnak. 101 millió telefonállomás van a világon Az ENSZ statisztikai jelentése szerint 1956 január 1-én az egész világon 101 millió távbeszélőállomás működött. Az évi átlagos növekedéssel együtt — évente hatmillió — most az állomások száma mintegy 110 millió. A statisztika kimutatja, hogy a legtöbb távbeszélő állomás az Egyesült Államokban van, ahol száz lakosra 33,6 állomás jut. Utána következik Svédország. 100 főre eső 28 álloírással, Majd Sváig, 24,3 állomással, Dánia 20 állomással, Anglia 13,4, Hollandia 10,3, Németország 7,6, Franciaország 7,2, majd Olaszország 4,4 állomással. A lebonyolított beszélgetések számát tekintve, az Egyesült Államokban egy lakos évente. 406 beszélgetést folytat, Svédországban 355-öt, Dániában 276 ot, Svájcban 177-et, Hollandiában 100-at és Nyugat-Németországban 60-at, ít;_________: Tanévnyitók A SÜMEGI DIÁKOK ünnepélyes keretek között kezdték meg a tanévet. A gimnázium diákjai a járási kultúrházban tartották az ünnepélyt. Dr. Homér Janka igazgató üdvözölte az új és régi tanulókat. Beszélt az előttük álló munkáról és a jó tanulás fontosságáról. Az ünnepélyes tanévnyitót színvonalas kultúrműsorral tették még kedvesebbé. Az általános iskolákban kedves és megható jelenet volt az első osztályosok köszöntése és fogadása. Minden elsőosztályost egy nyolcadikos vezette az osztályba. Bemutatták nekik az egész iskolát is. NAGYGYIMÓTON ünneplő ruhába öltözött fiúk és lányok sorakoztak fel a feldíszített iskola udvarán a tanévnyitóra. Sok szülő, érdeklődő és a nevelők jelentek meg az ünnepségen. Balogh István igazgató meleg szeretettel köszöntötte a tanulóit és a vendégeket, majd az elkövetkező tanév feladatairól beszélt.. A tanulók kedves műsorral ünnepelték meg az év kezdetét. A szülői munkaközösség és a nőtanács nevében Mezei Józsefné kívánt jó tanulást a pajtásoknak. Ij orvosi rendelőt kapott Igod Az ellenforradalom előtt kezdték újjáépíteni az orvosi rendelőt Ugodon. Az események, s az anyaghiány miatt elhúzódott az építkezés. Dr. Szily István körorvos és a tanács tervei alapján a nehézségek ellenére is elkészült az orvosi rendelő. Olyan szép, korszerű ez az új egészségügyi intézmény, hogy akármelyik városban is megfelelhetne. Felszerelése is kifogástalant, sőt fogászati kezelésre is alkalmas a rendelő. Az építkezést a falu lakossága is segítette társadalmi munkával. I Magyar filmhét Veszprémben Az őszi évadra jól felkészült a Moziüzemi Vállalat A tervekben lapozgatva láttuk, hogy jónéhány kellemes meglepetést tartogatnak a filmet szerető, szórakozni vágyó közönségnek. Az őszi évad egyik kiemelkedő eseménye lesz a Vörös Október Filmszínház magyar filmhete. A filmhéten bemutatásra kerül végre az az új magyar film, amelyről már annyit hallottunk. Szeptember 12-én a veszprémi mozi műsorára tűzi a Gerolsteini kaland című operettfilmet. A koldusbotra jutott nagyhercegség mindenható kancellárja a zilált anyagi helyzeten egy házassággal próbál segíteni, Gerolstein trónszéke szakadozott, kincstára kong az ürességtől, Pecunia uralkodójának ruhatárában pedig öltönyök helyett zálogcédulák lógnak a fogasokon. Mindkét ország kancellárja azt hiszi, hogy a másik arannyal teli államkasszát őriz. Elhatározzák, hogy Pecunia urát, Martint összeházasítják Antóniával, Gerolstein nagyhercegnőjével. A szép és fiatal Antónia a szerelmet csak hírből ismeri. Egy gerolsteini törvény szerint a hajadonok addig nem mehetnek férjhez, amíg a nagyhercegnő pártában van. A megértő Antónia álruhában útra kel, hogy megismerje kijelölt férjét. Martin nagyherceg éppen egy gazdag, de csúnya és öreg férj vadász bárónő elől menekül, szintén álruhában, így találkozik a két fiatal romantikus körülmények között. Egymás kilétéről mit sem tudva, szerelemre lobbannak. A szerelem találékony. A vadásznak hitt Martin a gerolsteini udvarba kerül, ahol káprázatos karrier várja. Szinte minden nap előléptetik. A szemfüles kancellár, Bumm és a rendőrfőnök felfedik a szerelmesek titkát. Martinnak menekülnie kell, de megszökteti Antóniát is. Ezalatt Pecunia és Gerolstein „kancellárjai“ tárgyalják a házasság anyagi feltételeit. Mindkét fél a másiktól várja az ötmilliós csekk aláírását. Nagy nehezen kitudódik, hogy se pénz, se posztó. Tárgyalás közben jut tudomásukra a leányszöktetés. Az üldözők elkésnek, és már csak az elválaszthatatlan szerelmesekkel találkoznak. Az operett világhírű mesterének, Offenbachnak muzsikája fűszerezi a filmet. Farkas Zoltán, a rendező avatott kézzel ültette át az operettet a film formanyelvére. Nagyrészt neki köszönhető, hogy a Gerolsteini kaland filmoperett a javából. Szerelmes, zenés, romantikus jelenetek váltakozznak izgalmas verekedéssel, Fanfani kardforgatással. A humor mindvégig gazdagon árad a filmből. Nagyszerűen mutatkozik be a filmben az opera színpadáról már jól ismert. Házi Erzsébet. Nemcsak kitűnő hangjával, hanem hamvas szépségével, bájos játékával lopja be magát a nézők szívébe. Darvas Iván a Liliomfi, Gázolás és sok más magyar film főszereplője, rokonszenvesen alakítja Martin nagyherceget, Gérard Philipe-ként küzd, amikor kardot forgat. Rutinos játékán kívül azonban nem nyújt nagyobb élményt. A humort, amely az egész filmen végigvonul, Feleki Kamill képviseli. Bumm kancellár szerepében alaposan próbára teszi a nézők nevetőizmait. Méltó partnere a humor tolmácsolásában a népszerű Kiss Manyi. Akik szeretik a könnyű szórakozást, nem fognak csalódni. D. G. Kulturális hírek Modern diákváros épül Zágrábban A horvát főváros egyetemének és főiskoláinak évről-évre több hallgatója van. Tavaly 15,000 diák folytatta főiskolai tanulmányait Zágrábban. Ezért a város vezetősége tervbe vette egy olyan diákközpont létesítését, amely a horvát főváros egész diákságának lakhelye lesz. A távlati terv keretében már az idén két hatalmas pavilon épül 320 egyetemista elhelyezésére. Jövőre újabb két ilyen diákszálló létesül. Ezenkívül új egyetemi épületek is szerepelnek a tervben, egyes fakultások elhelyezésére. Különös leletek a bronzkorszakból Jugoszláv író nyerte el egy nemzetközi verseny humorista díját Falangisták „lázadása“ A hétpróbás falangisták is szembefordulnak Franco terroruralmával. A madridi sajtó jelentése szerint Dionis Riduerot, az ismert spanyol kritikust, egy kubai újságírónak adott interjúja miatt letartóztatták. A híradás szerint Riduejo sértő kijelentéseket tett „Spanyolországról”. Valójában Franco uralmának 20 esztendejéről nyilatkozott megsemmisítő lebecsüléssel. Úgy látszik, még Riduejo, Franco ideológusa, a régi falangista és a hírhedt Azur hadosztály tagja is megelégelte gazdája politikáját. Letartóztatása a Francorezsim belső válságát tükrözi. Új bécsi jégrevű Az olaszországi ásatások során felszínre került különös leletek nagy fejtörést okoznak a széknek. A bronzkorszakbeli régékis agyagvázákat kiöntőcsővel készítették. A régészek úgy vélik, hogy a különös edények valószínűleg a mai szoptatósüvegek ősei. Bordigeri olasz tengerparti városban nemrégiben nemzetközi humorista versenyt rendeztek. A pályázók karikatúrákkal, nyomtatásban megjelent elbeszélésekkel, vagy eddig kiadatlan írásokkal léptek fel. Dimitrije Zsivadinovics jugoszláv pályázó a verseny első díját nyerte el „Több világosságot” című, még kiadatlan elbeszélésével. Rajta kívül díjat nyertek francia, olasz és német pályázók is. A versenyt az Olasz Újságírószövetség rendezi minden évben. Betiltott rózsák Amerikában betiltották O’Cassy ír drámaíró „Piros Shean rózsák” című színművét azzal az indoklással, hogy írója kommunista. „Szakasztott olyan kommunista vagyok” — felelte erre az író — „mint Shelley, Dickens, Byron és Milton, akik a felemelő emberszeretetet és humanizmust vallották, amit Marx is vallott és én is vallok”. A bécsi műkorcsolya egyesület jégpincéjében megkezdték az új jégrevü próbáit. A revü címe: ..Sylvia — egy táncosnő története“. Egy sztár nyilatkozik egy rádióriporternek és a revi bemutatja a táncosnő pályafutásának különböző állomásait, a balettiskolától kezdve a világhírig. 200 új halfajta A „Vityaz“ nevű szovjet hajóval 70 szovjet tudós nyolc éve kutatásokat végez a Csendes-óceánon. Mostanáig 200 eddig nem ismert halfajtát és egyéb tengeri állatot fedeztek fel. A tudós csoport egy tengeri szondát is bocsátott le 9600 méter mélységbe, ami rekord ered