Középdunántúli Napló, 1957. november (1. évfolyam, 258-283. szám)
1957-11-01 / 258. szám
2 KÖZÉPDUNÁNTÚLI NAPLÓ FATÖRZSBŐL KIVÁJT HOMBÁR, a Bakonyi Múzeum új szerzeménye Néhány hete egy szép és ma már kevés helyen fellelhető találtunk az egyik Bakonyszentkirály törzshombárt bakonyi faluban, lyon és szállítottuk be a múzeumba. Hatalmas fatörzsből készítették a közel két méter magas, egy méter átmérőjű hombárt. A megfelelő méretre fűrészelt fatörzset bizony elég fáradságos munkával vájhatták, vagy talán égették ki belsejét, amíg mostani hombár alakját megkapta. Jó testes alkotmány, pár kiló híján két mázsa, megfér benne vagy hatnyolc mázsa gabona. Úgy építették be a kamrába, mert most, hogy elszállítására került a sor, ki kellett a ház, a kamra oldalfalát bontani, mert az ajtón nem fért ki. Fatörzset a Bakony vidékén a múltban sok mindenfélére használtak fel. Hetivásárainkon még ma is lehet látni fából esztergályozott famozsarakat, dehát ezek nem nagyon számítanak fatörzsnek. De Déldunántúlon, Őrségben hajdina törésre ennél sokkalta nagyobb mozsarakat használtak, ezek már inkább sorolhatók a fatörzsből készült használati tárgyakhoz. A Bakonyban még ittott látható a kamrában, vagy a tornácon álló fatörzshombát, amiben gabonát tartanak. Sőt találtunk az udvarban fatörzsből vájt négy méter kerületű disznóólát is, oldalán ajtónyílással, tetején pedig lefedve. ezelőtt az egyik bakonyi faluban érdekes méhkaptárt találtam: egyszerű fatörzsből készült. Valahol a Bakony erdejében olyan odvas fára bukkantak, amiben méhek tanyáztak. (Vadméhnek mondják, bár ugyanaz a fajta, mint a házi méh, csak épp az erdőben fészkel.) Aki találta, nem volt rest, az odvas fatörzsrészt kifűrészelte és hazavitte, a méhcsaláddal egyetemben, tetejét lefedte és háza előtt felállította. Éltek a méhecskék darab ideig, de végül is elpusztultak erdőről hozott lakásukban. Külön meg kell itt jegyeznem, hogyfatörzsből készült egy zirci, emberalakú méhkaptár is, ami jelenleg szintén a Bakonyi Múzeumban van. Emberfejalakja festett, s egyik faragott kezében tálcát tart, amibe vizet öntöttek a szomjas méheknek. is ismerünk, ahol szintén a kivájt, vagy odvas fatörzset használták fel. Olykor, ha az ilyen kút már el is tűnt, esetleg emléke, mint helynév, megmaradt napjainkig. Szentgálon a katolikus templomban fatörzsből kivájt keresztelőkutakat állítottak, mintegy jelezvén, hogy a Bakony erdőségeiben vagyunk. Egyetlen fatörzsből vájták ki a múltban a balatoni bödönhajókat, de ezek már a múlt század végén eltűntek nagy tavunkról, s most már csak elvétve kerülnek elő valamilyen szerencsés véletlen folytán az iszap, tőzeg alól a Balaton környéki lápos, mocsaras területekről, ugyan a fatörzsből vájt néprajzi tárgyakhoz, de szüret lévén, meg kell itt emlékeznünk a présházakban még ma is működő hatalmas faprésekről, ezek gerendáit szintén jó vaskos fatörzsekből ácsolták ki. De talán közelebb esik tárgyunkhoz egy fagyökértörzsből kivájt tőtike, amin át a kipréselt szőlőnedűt csorgatják a hordókba. Legalább is folyathatták a múlt században, mert jelenleg a badacsonyi Szegedy Róza ház néprajzi kiállításán pihent meg érdekes látnivalóként. Dr. Vajkai Aurél Bodonkutakat Nem sorolhatók Néhány évvel találunk aztán fatörzsből vájt komolyabb tárgyakat is. Kivájtak fatörzset jászolnak, ilyen darabok még ma is használatosak, sőt kivitték a Balaton melléki szőlőhegyekbe is, az ottani istállókba. De még a jászolnál is hatalmasabb vályút készítettek, amiben a takarmányt keverték. Ilyen több méter hosszú, vagy másfél méter széles monstrumot láttam az egyik faluban, s csak azért nem hoztuk még be, mert nem tudjuk, hogy hova helyezzük. Amíg a hombár, disznóól, kaptár fennálló fatörzsek, úgy a takarmánykeverő, a jászol, vályú, fekvő helyzetű. A fatörzset több formában használták vízgyűjtésre, általában a vízzel kapcsolatban. Fatörzsből vájt vályúk meglehetősen elterjedtek még ma is. De a még lábon álló, élő fát a Bakonyban felhasználták érdekes módon vízgyűjtésre. A szentgáli alsó erdőben vagy száz négyzetkilométer területen forrás nem fakad, itt az állatok itatására földbe ásott nagy gödrökben gyűjtik a csapadékvizet. Az ember számára azonban másképp gondoskodnak. Ha erre alkalmas odvas fát találnak, a törzsön végig függőleges irányú metszéseket ejtenek, mintegy csatornákat, hogy az esővíz azokon könnyebben lefolyjon a törzs alsó részében lévő odúba. Ebben így összegyűlik az esővíz, amit a szomjas pásztor bodzafacsövön szív ki. Gondos kezek az ilyen odvas, esővízgyűjtő fa törzshöz mindjárt bodzafacsövet helyeznek, ilyen kezdetleges vízgyűjtőberendezést a közelmúltban még alkalmam volt a Bakonyban láthatni. A SZOVJET FILM ÜNNEPE Kép az „Anya” című filmből. TELEFONBESZÉLGETÉS három kultúrotthonnal — Tapolca? — Igen. Járási Tanács művelődési felügyelő. _ A tapolcai járási kultúrházban hogyan készülnek november hetedike megünneplésére? — Hatodikán este lesz az ünnepi műsor, a volt vasutas, jelenleg járási kultúrotthonban. Mindazok, akik a rendezvényen fellépnek, s mindazok, akik az előkészítő munkában részt vesznek, nagyon szép ünnepséggel szeretnének adózni a Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékének. — Milyen lesz az ünnepi est műsora? — A műsorban fellépnek a honvédség szavalói, a kultúrotthon zenekara, a kultúrotthon kultúrcsoportja, Vágvölgyi elvtárs, iskolaigazgató és még sokan mások. A műsorban majd megtalálni a szórakoztató számok mellett a klasszikus zene és komoly művészet gyöngyszemeit, valamint régi forradalmi és ősi orosz népi dalokat is. Hetedikén felvonulás lesz és megkoszorúzzuk a hősi emlékművet. *» Ajka? — Igen. Müller kultúrotthon igazgató. — Hogyan készülnek a nagy ünnepre? — November hatodikán este kedves vendégeket látunk az erőmű kultúrotthonában. A székesfehérvári szovjet helyőrség kultúrcsoportja látogat el Ajkára. Közös műsort adunk. Az ajkai központi együttes a csehszlovákiai vendégszereplésre tanult legjobb műsorszámokkal lép fel. Népi tánccsoportunk például a leánytánccal mutatkozik be, és a központi együttes szalonzenekara is ad műsort. Egyébként november 3-án kultúrcsopportunk Budapesten szerepel a Vegyipari Szakszervezet által hirdetett központi bemutatón . — Várpalota? — Hogyan készülődnek, m lesz a program november hetedikén? — Népi csoportunk a csehszlovákiai műsorból ad körülbelül egy órás előadást. Az ünnepi műsor további részében fellép a kultúrotthon fúvószenekara, az állami általános iskolaés a zeneiskola növendékei is. A városi pedagógus énekkart éppen erre az alkalomra szervezték, sajnos az énekkar csaknem valamennyi tagját levette lábáról az influenzás járvány. Reméljük, hogy az ünnepre ők is egészségesek lesznek. Olyan ünnepet szeretnénk, amilyen eddig november 7-én Várpalotán még nem volt. K KÓNIKA 1846 november 1-én — 111 évvel ezelőtt — járt Széchenyi István, a nagy társadalmi reformátor Veszprémben, a balatoni hajózás megindulását elősegíteni. 1845 nyarán megy először Balatonfüredre bizottsággal, szakértőkkel, hajógyári mérnökökkel, a „Balatoni Gőzhajózás” előmunkálatainak megindítására. Alig egy év — Széchenyit jellemző — kitartó, lelkes munkájával létrejön a „Balatoni Gőzhajózási Társaság”, és vízrebocsátják 1846 október 18-án az első balatoni gőzöst, a „Kisfaludy”-t. Széchenyinek, 1846 november 1-én, és az utána következő napokon Veszprémben tett látogatásának célja, hogy megszerezze a város támogatását. Mindent személyesen irányít. Alkotó erejének a balatoni gőzhajózás megszervezésére lekötött részére legjobban rávilágít munkatársához, Hertelendyhez írt egyik levelének részlete: .......Barátom, egykönnyen elveszíteni nem engedem a csatát. ... én csak akkor magasodom, akkor válik legény belőlem, midőn borúsra fordul az idő, és midőn mindenki azt kiáltja: rím megy, nem lesz belőle semmi.” „Nem engedjük magunkat átnevelni" — kiabálta néhány fiatal náci a Bad Grund-i színház előadásakor, ahol az Anna Frank naplója című színművét játszották. A közönség elzavarta a tüntetőket. Egyébként ez ilyenfajta esemény nagyon ritka Németországban, ahol hónapok óta 15 színház játssza ezt a darabot. A nyugat-németországi nézőközönségre igen nagy hatást gyakorolt a zsidó kislánynak a története, aki hosszú időn keresztül rejtőzködött, hogy a nácik le ne tartóztassák. A darab okozta benyomás olyan nagy, hogy az előadás befejezésekor nem is tapsolnak, ezt méltatlannak találják a történtekhez. Egyébként a műsoron is rajta van, hogy „tapsolni tilos". A darab végén a függöny leereszkedik és a nézőközönség templomi csendben hagyja el a termet. Hasonló hatást gyakorolnak az előadások a francia Gaston Báty színház közönségére. Mikor Anna Frank letartóztatása után a függöny összecsukódik, teljes a csönd. Csupán a zárószó után kezdi a nézőközönség megtapsolni a színészeket. A szakemberek — a rendkívül dicsérő kritikák ellenére kételkedtek a darab sikerében — mondván: „túlságosan komor". A szakértők tévedtek, mert a színházak nézőtere estéről-estére zsúfolt és pótszékeket kell beállítani. Sőt azt is megállapították, hogy sokan másodszor is megnézik a színművet. A francia előadás főszereplője a 19 éves Pascale Andre, aki forró sikert arat. Annyira átéli a szerepét, hogy személyét szinte azonosítják Anna Frankkal. Európai siker: Anna Frank naplója A Szovjet Film ünnepe képrejtvény pályázata ^2 A Szovjet Film ünnepe képregény pályázata A színész neve: 0 • Melyik filmben látta: A beküldő neve és címe: 1957. november 1.