Középdunántúli Napló, 1958. április (Veszprém, 14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-01 / 77. szám

KEZEPBIMNTÍV NAPLÓ AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam — 77. szám. ARA 50 FILLÉR Kedd, 1958. április 1. Harcban Magyarországért írja: N. Mihajlov, a Szovjetunió Hőse, gárdavezérőrnagy Tizenhárom esztendővel ezelőtt szabadult fel Magyarország, s ez­zel megvalósult a magyar nép legjobbjainak évtizedes vágya. A ma­gyar proletariátus hosszú évek során, rendkívül nehéz helyzetben küz­dött szabadságáért és függetlenségéért. A Horthy-féle véres diktatúra a kommunisták ezreit vetette börtönbe, a nacionalista és soviniszta propaganda pedig megbénította az emberek gondolatait, éleslátását. Ezután a Horthy—Szálasi-féle fasiszta csoport Magyarországot a Szov­jetunió elleni háború szakadékába taszította és alkalmat adott a hit­leri Németországnak, hogy a magyar nép hazáját „Németország stra­tégiai védelmi vonalává“ építse ki. A fasiszták a magyar nép szenve­désein keresztül akarták elodázni a pusztulás idejét. E rendkívül súlyos időben a magyar dolgozók képtelenek rajták saját erejükből lerázni a német megszállók és horthysta bérenceik igá­ját. A kommunisták legjobbjai mindent megpróbáltak, hogy az orszá­got megmentsék a pusztulástól, de a kegyetlen terror minden igaz szót elnyomott. A felszabadítást tehát csak a Szovjetunió hadserege hozhatta meg, amely 1944 őszén kezdte meg hadműveleteit Magyar­­ország felszabadításáért. A 2. ukrán front csapatai szétverték a 6. fasiszta német hadse­reget és elfoglalták Debrecen városát. A szovjet csapatok hamarosan tovább indultak a Duna vonala felé. Ugyanakkor a 3. ukrán front, a dunai hadiflotta és a jugoszláv népi felszabadító hadsereg segítségé­vel, Magyarország déli területein harcolt. A két front f­óerői északról, keletről és délnyugatról közelítették meg a magyar fővárost, s 1944 december 26-án, a fasiszták több mint 10 hadosztályból álló budapesti védőseregét teljesen körülzárták. Parancsnokságunk meg akarta kímélni Budapest lakóit a nagyará­nyú pusztulástól, s ezért ultimátumot intézett a fasiszta seregek ve­zérkarához. A nácik azonban, reménykedve a Hitler által nagyképűen hangoztatott segítségben, visszautasították a javaslatokat és felhábo­rító módon meggyilkolták a szovjet parlamentereket. Megkezdődött Budapest ostroma. A 2. ukrán front csapatai egy­másután számolták fel a körülvett ellenséget, s 1945 február 13-án a magyar fővárost teljesen megtisztították a német­ nyilas csapatoktól. Budapest lakói nagy szeretettel fogadták a szovjet katonákat, akik sokszor utolsó falat kenyerüket is megosztották az éhező lakos­sággal. S amikor a hitleristák rablásai következtében kiürültek az élel­miszerraktárak és éhhalál fenyegette a lakosságot. Vorosilov marsall eleget tett Budapest demokratikus erői kérésének és a Szovjetunióból 800 teherautó gabonát, valamint más élelmiszereket szállítottak Ma­gyarországra. A szovjet katonák hidakat építettek, házakat mentettek meg a teljes pusztulástól, egyszóval segítettek a város vérkeringésé­nek megindításában. Március elején a Balaton környékén csapataink erős német vé­delmi állásokkal tálalták szembe magukat. A hitleri parancsnokság célja az volt, hogy csapataink déli szárnyának szétverésével megállít­sák a Vörös Hadsereg előrenyomulását. A német hadvezetés hatalmas erőket vont össze erre a csatára. Több mint 30 hadosztály és az egész 4. német légiflotta harcba indult. A Szovjet Hadsereg ereje azonban kudarcba fullasztotta a németek utolsó próbálkozásait is, s március 16-án, 17-én a 2. és a 3. ukrán front feltartóztathatatlanul elindult Bécs felé. Előrenyomulása során megsemmisítő csapásokat mért a meg­szállókra, és 1945 április 4-én teljesen felszabadította Magyarországot. Mint a magyarországi felszabadító harcok egyik részvevője, őszin­tén kijelenthetem, hogy minden magyar városban a lakosság körében igaz barátokra találtunk. Éppen ezért a felszabadulás évfordulóján mindig erre az igaz barátságra emlékezünk­. Büszkén tekintünk a ma­gyar nép nagyszerű sikereire a szocialista építés területén. Úgy érez­zük, hogy mi, szovjet katonák valóra váltottuk mindazt, amelyről a magyar nép és az egész haladó emberiség legjobbjai álmodoztak. Éppen ezért a Szovjetunió kötelességének tartotta, hogy a ma­gyar kormány kérésére segítsen leverni azokat az ellenforradalmi erő­ket, amelyek 1956 októberében a néphatalom ellen fordultak. Hiszen az ellenforradalmárok azokat a vívmányokat akarták megsemmisíteni, amelyeket a magyar dolgozók 12 esztendő áldozatkész munkájával létrehoztak. Április 4-én, a magyar nép nemzeti ünnepén, nemcsak azt ünne­peljük, hogy Magyarország elindulhatott a szocialista fejlődés útján, hanem azt is, hogy létrejött a magyar és a szovjet nép soha el nem múló barátsága. Takarékossági mozgalom Veszprém megye állami gazdaságaiban Az ipari üzemek példájára a kormány felhívása nyomán Vesz­pém megye egyre több állami gazdaságában bontakozik ki a ta­karékossági mozgalom. A Lovászpatonai Állami Gaz­­daságban a napokban értekezletet ártottak, amelyen a kormány­­felhívás ismertetésén kívül meg­vitatták a takarékossággal kap­­csolatos teendőket. A dolgozók társadalmi ellenőrzésével akarják elérni, hogy a gépi és fogaterőnél a minimálisra csökkentsék az úgy­nevezett holtfuvart, vagy üres­járatot. Ezenkívül megszigorítják a beszerzési, anyagfelvételezési és a göngyölegek felhasználásának ellenőrzését. Hozzávetőleges szá­mítások szerint csupán ezekkel mintegy háromszázezer forint megtakarításhoz jutnak. A Küngösi Állami Gazdaság­ban a benzinmotorok dieselesíté­­sét tervezik. Az átalakításra fordított költ­ség egy esztendő alatt meg­térül, sőt a nyáron még mintegy 45 000 forint hasznot is hoz. Világ proletárjai, egyesüljetek! Mai számunkból: Borzavar 13 esztendeje A szakszervezeti kultúrmunka időszerű kérdései B-52. négyzet Vasárnapi sportesemények (5—6. old.) Az indonéz kormánycsapatok folytatják előnyomulásukat Szingapúr (Reuter) A Reuter a medani rádióra hivatkozva je­lentette vasárnap este, hogy a közép-szumátrai felkelők az egész arcvonalon hátrálnak az Észak- Szumátra felől előrenyomuló in­donéz kormánycsapatok elől. A medani rádió szerint a felkelők szemlátomást utolsó erőfeszíté­sekre készülnek az Indiai-óceán partján fekvő Padangnál, és a hegyek között lévő Bukattinggnél. Légifelderítés alapján megálla­pítható, hogy a felkelők hidakat robbantanak fel, s megkezdődött a menekülés Padangból. Az AP tudósítójának jelentése arról számol be, hogy a felkelők vasárnap aláaknázták a padangi repülőteret, és megkezdték a re­pülőtér környező lakosságának elszállítását. A­ padangi rádió utasította Telek Bajur kikötőne­gyed lakosságát, hogy hagyja el otthonát, és költözzék a száraz­föld belsejében lévő falvakba, hozzáfűzte azonban, hogy ez csu­pán „átmeneti jellegű intézke­dés”. A felkelők parancsnoksága megtiltotta, hogy polgári szemé­lyek lépjenek a padangi repülő­tér területére, s bejelentette, hogy aláaknázták a repülőtérhez ve­zető utakat. (MTI) Állásfoglalások Brazíliában a szocialista országokkal folytatott viszony normalizálásáért Montevideo (TASZSZ) Mint az Imprensa Popular című lap közli, Minas­ Gerais állam törvényhozó gyűlésének 14 különböző pártál­lású képviselője egyhangúlag ál­lást foglalt amellett, hogy Brazí­lia állítsa helyre a Szovjetunióval és a kelet-európai országokkal a kereskedelmi kapcsolatait Brazília kereskedelmi főtaná­csa, valamint iparkamarája ugyancsak síkraszállt a brazil­­szovjet kapcsolatok normalizálá­sáért. (MTI) Magyar képzőművészeti kiállítás Moszkvában — szovjet kiállítás Budapesten Moszkva (MTI) A moszkvai Puskin múzeumban gyors ütem­ben folynak „A magyar forradal­mi művészet” című képzőművé­szeti kiállítás előkészületei. A ki­állítás április 1-én nyílik, a Ma­gyarország felszabadulásának 13. évfordulójával kapcsolatos moszk­vai ünnepségsorozat első esemé­nyeként. Szovjet részről Mihaj­­lov, a kulturális ügyek miniszte­re, magyar részről Mihályfi Ernő művelődésügyi miniszterhelyet­tes mond megnyitó beszédet. Rövidesen útnak indítják Moszkvából Budapestre az ápri­lisban nyíló szovjet képzőművé­szeti kiállítás anyagát. * „A magyar forradalmi művé­szet” kiállítására szombaton, az esti órákban Moszkvába érkezett Mihályfi Ernő művelődésügyi mi­niszterhelyettes, és Dési Huber Istvánná, a nagy magyar festő özvegye. Huszonkétezer háztartási cikket és gépet exportált a pápai Elekthermax A gyártmányairól világszerte ismert pápai Elekthermax jelen­leg három külkereskedelmi vál­lalat révén négy világrész mint­egy harminc államával tart fenn kereskedelmi kapcsolatokat. A gyár külföldi piaca idén újra bő­vült, több délamerikai államból és Algériából is érkeztek nagy­tételű megrendelések. A legkeresettebbek a modern, szép kivitelű villanyvasalók, amelyből nemrégen 7000-et, egy és két főrőhelyes rezsókből több mint tízezret exportáltak ebben a negyedévben. Nagy számban vásárolnak ezenkívül villanytűz­helyt, sütőt, padlókefélőt. Több távoli állam sajátos igényeinek megfelelően, a típustól eltérően, különféle módosításokkal rendel egy-egy tételt. A gyár a megren­delők kívánságára nemrégen mo­dernebb kivitelű, áramvonalas vasalót, valamint egy kisebb tí­pusú két kilónál könnyebb súlyú villanyvasalót készített Ebben az évnegyedben kü­lönféle államokba kisebb-na­­gyobb tételekben összesen 22 ezer háztartási cikket és gépet exportált az üzem. Mit sem használ a vádlottak tagadása a zirci bűnperben A zirci FJK ügy vádlottai , Kiss József, Rábel János és Ko­vács Ferenc kihallgatásuk során minden igyekezetüket arra irá­nyították, hogy tisztára mossák magukat. Azonban hiábavaló a tagadás, már a tanúkihallgatások első napján több cselekményük­ről lehullt a lepel. Balla József tanú­vallomása még a vádlottakat „igazolta”. 1957. májusában adott el Kiss Jó­zsefnek 8 db igáskocsi kereket, de ő csak a farészt készítette el, a vasanyagot a felvásárló vette meg, a kovácsmunkát szintén más végezte, tehát „indokolt”, miért kapott kevesebbet, mint amennyi a nevére kiállított vé­teli jegyen szerepel. Novák tanú már tagadja, hogy a vételi jegyen szereplő 6 ezer forintnál is magasabb összeget teljes egészében megkapta volna Kiss Józseftől, aki most is a szo­kásos módon védekezik: „bizo­nyára át kellett dolgoztatni.” A „közös kassza“ Ugyancsak Nováktól vásároltak 2300 db fakanalat. Azokért mintegy 1500 forint­tal kevesebbet kapott, mint amennyit a vételi jegyen el­számoltak. Kiss József most is kész az „in­dokkal” — a különbséget átdol­gozási díj címén vonták le, — mondja. De a tanú sem hagyja az igazát. Kijelenti, hogy a faka­nalakon semmit sem kellett át­dolgozni, azokat olyan állapotban adta át, hogy már rántást lehe­tett velük kavarni. — Mennyibe került az áru be­szállítása. — Legfeljebb 150—200 forintba. — Hol van a még így is hiány­zó 1300 forint? — A pénznek a „közös kasszá­ban” kell lenni — állítja Kiss. — Mennyi pénz volt a közös kasszában letartóztatásukkor? — kérdezi a vádlottaktól a bíróság. Ezt sem Kiss, sem Rábel nem tudja — valószínű nem is akarja tudni. Barcza István 20 mázsa fasze­net adott el Kissnek, mázsánként 176 forintért. Összesen 3252 fo­rintot kapott érte. Ezzel szemben a vételi jegyen 3990 forint nyert elszámolást. Újabb vételi jegyet tesz a ta­nács elnöke a tanú elé. Barcza István tagadja, hogy a 15 mázsa faszénről szóló vételi jegyen a pénzfelvevő aláírása tőle származna, sőt azt is, hogy az elő­ző 20 mázsás tételen kívül még adott volna el szenet az FJK- nak. — Mit szól ehhez Kiss? — Biztos a veje adta el — fe­leli. De a tanú ezt is megcáfolja. — Tőlem szintén faszenet vá­sárolt az I. rendű vádlott — ösz­­szesen mintegy 50—60 mázsát — vallja a következő tanú, Ba­­csárdi Imre. Elmondta, hogy egy alkalommal 9 ezer forintot kapott a leszállított faszénért. Azt állít­ja, a szenet ő is fuvarozta be, amiért külön 200 forintot kapott. Ezzel szemben Kiss 950 forintot vont le fuvardíj címén a vételár­ból. „Segíteni akartam rajtuk!“ A tanács elnöke a tanú elé tár­ja a nyomozás során tett vallo­mását, amelyben 8800 forint át­vételét ismerte el, s akkor azt mondotta, fuvarköltséget nem ka­pott. — Miért vallott most mást? — kérdezi szigorúan a bíróság a ta­nútól. Kiss várakozás után lehajtott fejjel, szégyenkezve ismeri be „segíteni akartam rajtuk”. A tanúvallomásokat holnapi­­ számunkban folytatjuk.

Next