Középdunántúli Napló, 1958. július (Veszprém, 14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-01 / 154. szám, Balatoni

és Az Országos Műemléki Felügye­lőség nem sokára befejezi a bala­­tonszentgyörgyvári „Csillagvár" tatarozásét, úgy, hogy az máris értékes látnivalója a balatonpart­­nak. Erdő szélen áll, hegyoldalban, a szentgyörgyi régi téglaégető mel­lett, két kilométerre a vasútállo­mástól. Hozzá jelzett turistautak vezetnek, Szentgyörgyről is, Be­­rényről is, Vörsről is. Csillagalakja miatt nevezik „Csillagvárnak." Ödön boltozata, vasrácsos ablak­jai, toronylépcsője, beépített kútja eredeti régiségükben maradtak meg, csupán a lerontott torony he­lyén épült tetőszerkezet a XVIII. században. Ekkor kezdték erdészlaknak használni. 1945-ig a Festeticseké volt, majd az erdészeté, most pe­dig a Somogy megyei Idegenfor­galmi Hivatal vette tulajdonába, hogy turistaközponttá, közkinccsé, idegenforgalmi látványossággá te­gye. Már most is egészen különle­ges élmény az épület megtekinté­se. Ha a sötét, szűk csigalépcsőkön lemegyünk a katakombákhoz, ha­sonló alsó traktusba, úgy érezzük, ilyet csak képen, moziban láttunk. Nemsokára elkészül korhű be­rendezése is. Muzeális törökkori tárgyak fogadnak bennünket és szuroktól csöpögő falú konyhájá­nak ízes falatjai, hűs pincéjének zamatos borai. Móricz Béla Tatarozzák Balatonszentgyörgy törökkori erődjét Bántja a szemet Keszthelyen is megnyílt a Totó­lottó kirendeltség. A szép és tet­szetős belső berendezés mellett nem maradt el az üzlet külső ké­pének csinosítása sem. A portál szép lenne, de ... Igen ez a de sok szemet keserít meg. Ugyanis a ki­rakatban lévő hirdetés (tábla) nagy betűkkel adja az érdeklődők tud­tára, hogy többek között: „Totó kollektív szelvények átvé­tele.” (Nem sajtóhiba, valóban így van írva!) Nem tudjuk bosszankodjunk, vagy nevessünk-e rajta. Bosszan­kodjunk, hogy ennyire gondatla­nul, nemtörődöm módon készítet­ték el a feliratot, vagy nevessünk azon, hogy az illetékesek olyan könnyen átsiklanak felette. A jó magyar helyesírás nem így diktál­ja?­ Mi történik akkor, ha egy né­met, vagy más nemzetiségű turista (mert ilyen napjainkban szép szám­mal akad Keszthelyen), például a postán „átvételi” elismervényt kér? Bizonyára mosolyognának a kéré­sen. De őszintén: vajon nem In­kább e felirat érdemel egy harsány kacajt? (sz-1) Új parkrészekkel bővült a hévízi fürdőtelep Virágokkal ültették be Hévízen a park egyik részét és az egész terü­letet csinosították. A színehagyott padokat tetszetősen átfestették, és a fürdőházhoz vezető utat valóság­gal látványossá varázsolták. Az új parkrészek nagyban hozzájárulnak a fürdőtelep képének külső látvá­nyosságához és még szebbé, még gyönyörköd­tetőbbé varázsolták méltán világhírű, gyógyvizű váro­sunkat. 1. Férjek A balatonföldvári Magyar Pamut üdülő­kertjében fiatal leányok, asszonyok a bujkáló nap utolsó su­garait is felhasználva igyekeztek bámulási tervüket teljesíteni. Szí­vesen álltak a fényképezőgép elé. Én sem félnék a fényképésztől, ha olyan csinos lennék, mint Kovács Béláné és Magó Károlyné. Szilágyi néni, az üdülő gondnoka már in­kább pongyolában, mint a két fia­tal mamája, áll közéjük. Az üdülőben mindenki igen jól érzi magát. Még Szilágyi néni is, akinek különben sok gondja van­: hízott egy-két kilót. Persze, ő már nemigen goncsol az alakjára. A Fa­­latoknak a rossz idő miatt, sajnos, volt elég idejük pihenni. Egy kifogásuk van csak. Kevés a férfi. Na, nem mindenféle férfira, elsősorban a férjeikre gondolnak. Férj és feleség ugyanis nem jöhet az üdülőbe. Szilágyi néni szerint a gyár üzemi bizottsága könnyen megoldhatná a dolgot. De nemhogy nélkül segítenének, hanem még nehezítik is az ő munkáját. Budapestről csak leküldenek néha-néha egy-egy há­zaspárt, de hely nincs részükre. Rendszerint azzal küldik el őket, hogy majd az üdülőben elintézik. Itt persze nem tudnak intézkedni, így a házaspárok kénytelenek „maszek alapon" napi ötven forin­tos árért máshova költözni. Ebből mindig Szilágyi néninek van kelle­metlensége. Esik, vagy nem esik, jó a ha­ngulat a Baricskai csárdában „Magán“ tábor Szárszón Trbán már Sárbogárdon piheni " , fáradalmait az a két tanító néni, aki Balatonszárszón a tábort szer­vezte. Léd­ei Erzsébet is Kokas Ferenc­­né ezzel az üdüléssel akartak el­búcsúzni kis alsótagozatos tanít­ványaiktól. Az iskolaév befejezése előtt elhatározták, hogy kis tanít­ványaiktól úgy búcsúznak el, hogy azok sokáig ne felejtsék el őket. A székesfehérvári MÁV étkezdével megállapodtak abban, hogy szá­mukra naponta ebédet adnak. Min­den nap gyorvonat szállította az ételt. Mint mondták, sokszor még a repülőgép sem lett volna elég gyors. Rengeteget tudtak enni a gyerekek. Reggeliről, vacsoráról a két tanító néni gondoskodott. Ma­guk főztek a 18 gyereknek. Ami­kor megkérdeztük a kis úttörőket, hogyan érzik magukat, mind azt­­ mondta, hogy szívesen maradná­nak még két hétig. A tanító nénik csak nekünk súgták meg, hogy ők bizony már alig várják, hogy ott­hon legyenek. Sék­ei Erzsébet ugyan csak azért siet, mert úttörőtáborba készül. Ha nem jön meg a papír, akkor egy újabb „magán" kirán­dulást szervez. A balatonföldvári KISTEX-üdülőben pontosan 200 vendég tartózkodik e napokban. Kitűnően érzik magu­kat, csupán a kedvezőtlen időre panaszkodnak. Társasjátékokkal, olvasással és rádiózással töltik el az időt. Az üdülőnek röplabdapá­lyája is van, de most szomorúan ázik az esőben... A beutaltak el­ismerően nyilatkoznak az üdülő vezetőjéről, Vandrák Béláné kiváló dolgozóról, aki mindent elkövet, hogy pihenésük zavartalan és kel­lemes legyen. IG j6. július 2. Amíg esik az eső... A vitorlás azért szalad ,»« És amíg észre nem veszik . •« Hová menjünk kirándulni? Autóbusz kirándulás! Ismerd meg hazá­dat! Hirdetik a plakátok Siófokon a Somogy megyei Idegenforgalmi Hivatal kirakatában. Sok esetben szűk­nek bizonyult az autóbusz a kirándulások napján, kü­lönösen nagy az érdeklődés azokon a napokon, amikor nem kedvező az idő a strandolásra. A következő hétre egy egésznapos kirándulást ajánlunk, amely végigviszi a kirándulót a Balaton déli partján és végül Hévízen nyújt lehetőséget a kelle­mes fürdőzésre. Siófokról kiindulva 9 km nyílegyenes műúton visz a busz bennünket, jobbról magunk mögött hagyva ked­ves kis családi villákkal telepítve Balatonszéplakot, majd a gyermekek nyári paradicsomát, Zamárdit. Első meg­állónk előtt csodálatos kilátás tárul elénk — a szán­­tódi kanyarban — a tihanyi félsziget festői vonulatára és az apátsági templomra, így jutunk el a szántódi rév­hez, melynek bejáratánál találjuk a Révcsárda épületét, mely a maga nemében a hozzátartozó lábas pajtával és istállóval különösen értékes műemlékünk. A csárda fa­lán emléktábla hirdeti Csokonay Vitéz Mihály emlé­két. Még lesétálunk a révhez, ahonnan az északi partra a tihanyi révhez közlekedik naponta motoros komp. 10 tőbbhaladott Balatoniföldvár kikötőjét, sétányát, a régi Földvár sáncait tekintjük meg ét kilá­tójából az észak­i part panorámájában gyönyörködhe­tünk. Következő állomásunk Balatonszárszó. Itt József Attila emlékének áldozunk. Tragikusan végződött éle­tének történetét végig kísérhettük az 1957. évben lé­tesített emlékmúzeumban. Bronz szobrát a park előte­rében nézhetjük meg. Balatonszemet — Balatonlelle — B­alatonboglár után Fonyód kettős hegye tárul elénk. Először a bel­telepi villasort néztük meg, majd gyalogosan felkapaszkodunk a Várhegyre, hogy beszippantsuk a Balaton leheletét és gyönyörködjünk a csodálatosan szép tájképben, mely a szemünk elé tárul. Tiszta időben belátható az egész hatalmas tó. Nyugat felé Keszthely, Kelet felé a tihanyi félsziget, és a kenepei parkok, szemben a nyugodt mél­tósággal terpeszkedő Badacsony, tőle balra az ugyanc csak koporsó alakú Szentgyörgyhegy kikandikáló csücs­ke, jobbra a Guides, a váromladékoktól csipkézett Cso­bánc, és a révfülöpi hegyek láthatók. Hátunk mögött délnek pedig a mintegy húszezer holdas egykori tőzeges, vizenyős Nagyberek. Visszasétálunk a buszhoz, a fonyódi Alsóvár ásatásait megtekintve folytatjuk utunkat tovább. Balatonkeresz­­túron a XXVIII. században épült barokk-rokokó stílusú templom és a belsejét díszítő Dorffmajster freskók je­lentenek látványosságot. Innét továbbindulva, Balaton­szentgyörgytől délre érjük is a négy sarok-rondellával ellátott négyzetalakú várárokkal körülvett Csillagvárat, mely nevét négyágú csillagalakú alaprajzáról kapta. Itt szorgoskodó munkásokat találunk, csak az Országos Mű­­­emési Felügyelőség irányításával restaurálják a várat. Különösen érdeklődésre tart számot görög-kereszt alakú pincéje, a Mesterien faragott kőből készült csigalépcsője, mely a pincébe és a tetőre visz fel. A Csillagvár egyet­len ilyen természetű és ma is lakható állapotban fenn­maradt vára az országnak. Balatonszentgyörgy után jutunk el a Balaton észak-nyugati csücskébe, Keszthelyre. Legelő­ször a Balatoni Múzeum neobarokk palotájánál, az or­­szág egyik legnagyobb vidéki múzeumánál állunk meg- Itt végignézzük a Balatonkörnyék történetével és ter­­mészetrajzával kapcsolatos anyagokat. Utána tekintjük meg a Balatonkörnyék legszebb gótikus templomát, mely a Fő­ téren áll. Etzután a 72 holdas parkban álló és a TfVIII. században építeni szezdett festetics-kastélyt tekintjük meg, melynek egyik­ szárnyában van kihe­­lyezve a freikart könyvtár. Az ott elhelyezett kincset érő muzeális anyag rendkívül érdekes látnivaló­i teszthely után buszunkkal b­órtunk a hévízi kata­lanba, ahol egy kedvet üdülőtelep, egy nagy park kö­zepén találjuk a tavat. Bőségesen nyílik­ időnk arra, hogy a tó 34—35 Celsius fokos vizében m­egfürödjünk. Még érdekes megtekintenünk a Helytörténeti Mezey­­rpott melyben érdekes anyag van ?lhely?i-Y?t

Next