Középdunántúli Napló, 1958. augusztus (Veszprém, 14. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-01 / 180. szám

Ismerjük meg a Közép-Keletet IRAK közel-keleti arab állam, a Tigris és az Eufrátes alsó folyásánál fek­szik. Északon Törökországgal, ke­leten Iránnal, délen, illetve dél­keleten Szaúd-Arábiával és Ku­­waittel, nyugaton pedig Jordániá­val és Szíriával határos. Területe 435 415 négyzetkilomé­ter, lakosainak száma 5 100 000. Nagy részük arab, jelentős kurd, török, örmény és perzsa kisebb­ségekkel. Uralkodó vallása a mo­hamedán, a lakosság 75 százaléka analfabéta. Fővárosa Bagdad 887 ezer lakossal, második legnagyobb városa Moszul (580 000). Kőolajban a világ egyik leg­gazdagabb országa. Olajforrásai 1952-ben 1 040 000 000 fontsterlin­­get jövedelmeztek. 1958-ban 30 millió 603 074 tonnát termeltek, ennek nagy részét az angol érde­keltségű Iraq Petroleum Co. hoz­ta felszínre. Olajtermelése az egész közép-keleti olajkitermelés 16 százalékát teszi ki. Az ország­ban még jelentős arany, vas, réz és mangánlelőhelyek is vannak. A lakosság nagyobb része me­zőgazdasággal foglalkozik. A dús termőtalaj és a kedvező éghajlat évi kétszeri aratást tesz lehetővé. Irakban több min­t ötven millió datolyapálmáról szüretelnek, ame­lyek a világ datolyatermésének 80 százalékát adják. Egyéb ter­mékei a búza, rizs, árpa és gya­pot. A népesség jelentős hányada félnomád pásztoréletet él, és a jó­füvű legelőkön nemesfajtájú bir­kákat és szarvasmarhákat hizlal­nak. A földterület több mint há­romnegyed része 272 nagybirtoko­sé, a datolyaültetvények és a gya­potföldek pedig angol és amerikai tőkések kezén vannak. Hárommil­lió parasztnak semmi, vagy csak talpalatnyi parcellája van. Az ipari munkásság száma meg-, közelíti a milliót, nagyobb része kisüzemekben dolgozik, egyetlen nagyipari ágazata az olajbányá­szat, amelyben közel 100 000 mun­kást foglalkoztatnak. Története: Irak a hajdani Me­zopotámia területének egy részén fekszik. Időszámításunk előtt négy-ötezer évvel itt hozták lét­re az első ismert államalakulato­kat az asszír, babilon és szumír népek. Bagdad, az arab kalifátus idején élte fénykorát, amelynek az 1250-es tatárdúlás vetett vé­get. Irak az egykor egységes arab­­birodalom részenként a XVI. szá­zad elején török hódoltság alá került. Ez az első világháború vé­géig, négy évszázadig tartott, ami­kor az angol uralom váltja fel. Mezopotámia angol mandátumos terület lett. 1932-ben lejárt a man­dátum, ekkor az Iraknak átke­resztelt Mezopotámiából az an­gol stratégiai szükségletnek meg­felelően lehasítják a mai Jordá­nia területét, Irak pedig formai­lag önálló királyságként alakul meg. Az angolok a hasemita ural­­kodóházból származó Husszein egyik fiát Irak, a másik fiát pe­dig Jordánia trónjára ültetik. Az angol uralom megnyomorított közállapotokat teremt. A tömeg­­felháborodást az 1920, 1941, 1948 és az 1952-es években vérbefoj­­tott felkelések jelzik. A második világháború után az angolbarát Nuri Szaid miniszter­­elnöksége alatt Irakot mindinkább bevonják közép-keleti angol-ame­rikai agresszív tömbpolitikába. Angol sugalmazásra Irak és Tö­rökország 1955 februárjában Bag­dadiban kölcsönös együttműködési szerződést ír alá, amely a meg­kötés színhelye után kapja a „bagdadi paktum" nevet Fél­éven belül csatlakozik a szerző­déshez Nagy-Britannia, Pakisztán és Irán. A bagdadi paktumot az iraki közvélemény élesen elítélte és többször tüntetett ellene. 1958 elején a Közel-Kelet teljes újjáalakulásának első döntő lé­péseként a függetlenség és az egy­ség nevében Egyiptom és Szíria egyesüléséből létrejön az Egyesült Arab Köztársaság. Ennek ellen­súlyozására angol-amerikai ösz­tönzéssel Irak és Jordánia kirá­lyai létrehozzák az Arab Szövet­ségi Államot Amikor Irak fegy­veres erőit a bagdadi paktum ré­vén a libanoni felkelés leverésére akarják fel­használni­, ennek elibe vág a sikeres iraki­ forradalom. A hadsereg tisztikarának nemzeti érzelmű tagjai vezetésével, 1958 július 13-ról 14-re virradó éjszaka számbavehető ellenállás nélkül megdöntik a monarchiát é­s, ki­kiáltják az Iraki Köztársaságot. A felkelők megölik az angol be­folyás legfőbb támaszait: Fejszal királyt Abdulillah trónörököst, és Nuri Szaid miniszterelnököt. A köztársaság első miniszterelnö­ke a forradalom előkészítésében és végrehajtásában kiemelkedő szerepet játszó Abdu­l Karim Kasszem tábornok lett. Az új kormány síkraszállt az arab egy­ség és függetlenség politikája mel­lett és első ténykedései közé tar­tozott, hogy barátsági és kölcsö­nös segélynyújtási szerződést kö­tött az Egyesült Arab Köztársa­sággal. Az Iraki Köztársaság kormánya szavatolta a­ nyugati hatalmakkal kötött szerződések megtartását, de ugyanakkor jelezte, hogy szándé­kában áll kilépni a bagdadi pak­tumból. Az Iraki Köztársaságot eddig 24 ország kormánya ismer­te el, közöttük első helyen az Egyesült Arab Köztársaság, illet­ve a szocialista országok kormá­nyai. E­gy­ebé­sz lenyelt egy miniatűr rádióleadát Egy kelet-német sebész lenyelt egy miniatűr rádióleadát, hogy tanulmá­nyozza annak hu­mwilludótágát a belső vizsgálatoknál A kelet-német hírügynökség sze­rint a kis adóállomás útja körülbelül 24 óráig tart ki emberi testben. 4 26 mm-es kapszulában elhelyezett készülék szüntelenül tájékoztatja az orvost az emésztőberendezés nyomó­­táról is mmnalmáról Az ásvány­olaj-analitika korszerű eszközökkel dolgozik: ultraibolya­spektrográf, infravörös-spektrométer és gázkromatográfiás analizátor áll rendelkezésére. A Budapesti Gépkísérleti Állomás az úgynevezett fékpadi kísérleteken — még az országúti próbák előtt — próbálja ki, helyesek-e az intézet el­méleti számításai az egyes motorfaj­ták hajtó- és kenőanyagaira vonat­kozólag. A petrokémia De nézzük az olajkutatás másik fő titját: a petrokémiát. Csak né­hány eredmény, mely fémjelzi az in­tézet eddigi működését nemcsak előt­tünk, hanem a külföldi szakemberek szemében is.­­ Teljesen új, önállóan kidolgo­zott technológia a karbamidos pyra­­finkiválasnál. Bármilyen olajipari hulladékokból cerezint tudnak elő­állítani■ fit a fehér, viasz­szerű anyag, melyet elsősorban az élelmiszer­­csomagoló ipar használ, külföldön na­gyon keresett cikk■ fi­» » hároméves tervben Almásfüzitőn megindul nagy­üzemi termelése, nyilván sok valutát hoz a népgazdaság konyhájára. « Ugyancsak önálló kutatás ered­­me a kromatográfiás finomítás elve. Szilárd, nemesis anyagon (tzi­­likagéma) átfolyatva az olajat, a szeny­­nyező anyagokat teljesen leköti ez a nagyfelületű, úgynevezett adszorbens. (Ha egy grammnyi ilyen „szivacsos“ anyag feletit egymás mellé rak­nánk, 4—500 négyzetmétert tenne ki!) Így állítjuk elő a teljesen színte­len, szagtalan és íztelen gyógyászati fehérolajat, amely tulajdonképpen tehát csak tisztított kőolaj. 4 beteg, aki orvosságként lenyeli, aligha gondolja, hogy „petróleumot" iszik­! Az eljárásnak világviszonylatban is nagy jelentősége van. Eddig ugyanis e helyett egy rendkívül költséges, nagy veszteséggel járó, kénsavval dolgozó eljárást alkalmaztak. (Ná­lunk különösen drága volt, hisz a kénsav importcikk!) Az intézet péti, kísérleti üzemkomplexuma már al­kalmazza az Új eljárást. .. Az emberiség növényi és állati eredetű zsírszükséglete állandóan nő. Viszont rengeteg zsiradékot haszná­lunk fel háztartási és főleg ipari szap­pan gyártására. Az intézet petroké­­nikusai gázolajból kiváló, a szap­pant tökéletesen helyettesítő mosó­szert „mersalát”s­at állíttatok elő. Nem­sokára az Egyesült Vegyiművek és a Fűzfői Nitrokémia gyártja nagy tömegben, cseppfolyós és póralak­ban.­­ Még a szovjet vegyészek is ér­deklődnek az oxoszintézis nevű eljá­rás iránt, mely a műanyagok, főleg műszálak hajlékonyításártak, a „ri­degség" kiküszöbölésének technoló­giáját teszi gazdaságosabbá. jg Legnagyobb jelentőségű ppira­­kérr mai eredményük a kenőolaj adalék anyagok előállítása. Az „ősidőkben“, (kb. 60 évvel ezelőtt!!!) motorkenés­hez ellátt és növényi olgiakat hasz­náltak (például repceolajat). Csak­hogy ez kevés is volt, drága is volt. Rájöttek, hogy ásványolajból is lehet kenőolajat gyártani , s ezzel egy­­időre, úgy látszott, megoldották a problémát. Igen ám, csakhogy a gép­ipar nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is fejlődött, nagysebes­ségű csúszó és forgó alkatrészek je­lentek meg, nagyobb nyomás, na­gyobb súrlódási hő, stb. Az új, meg­növekedett kívánalmaknak az ás­ványi kenőolaj nem tudott megje­lenni. A MÁFKI kutatói két kenő­olaj adalékot állítottak elő: az és szovjet dokumentáció alapján, az ,,A-4“-et. Ezekből az adalékokból 1—1,5 százalékot keverve az ásványolaj eredetű kenőolajba, az a legnehezebb feltételek között is ki­tűnően alkalmazhatóvá válik. A földgáz No és az intézet „másik profilja“, a földgáz? — a földgázkutatás terén is óriási jelentőségűek eredményeik. A földgáz partiális oxidációja (kevés oxigénnel történő elégetése) révén gázelegyet kaptak, mely szénmo­­noxidból, acetilénből és kevés hidro­génből áll. Különösen az­ acetilénnek, mint alapanyagnak van óriási jelen­tősége a műtrágyagyártásban. Ezt az eljárást alkalmazzák a romániai Buciumen­ben újonnan létesített kí­sérleti földgáz-üzemben, mely ma­gyar-román kooperáció jegyében épült és működik. A Tiszavidéki Vegyi­­kombinát is ezzel az eljárással készít majd műtrágyát a román földgázból. (Mint riportsorozatunk első felében utaltunk erre, a hazai földgázkészle­­tek a felszabadulás előtti rablógaz­­dálkodás következtében erősen kime­­rültek.) Népgazdaságunk számára felbecsül­­hetetlen kincs az a szakmai társadal­­mi tevékenység, melyet munkatársai a különféle munkabizottságokban (desztillációs bizottság, szabványügyi bizottság, stb.) fejtenek ki. Ezekben a­ munkabizottságokban a termelési­től a fogyasztásig minden ..lépcsőt 14 képviselő szakemberek jelen vannak, s a kormányzat intézkedéseiben a gazdasági élet valamennyi területén e bizottságok munkájára támaszk­o­dik. -­ 4 jelen feladatok szolgáló tudó» laboratóriumában bontakozik ki előt­­tünk igazán a jövő képe, adott eset­­ben a kőolaj jövője. Mert van jövője» 4 kőolaj karrierje nincs lehanyatlás­ban, sőt, felfelé ível, beláthatatlan^ csak sejthető út áll előtte. Ezt a jö­­vőt, a fejlődésnek ezt, az Útját építi az az ember, az a társadalom, amely­­ről a költő írti», s,... — ilyenek­ vagyunk Új nép, másfajta raj. Másként ejtjük a Fejünkön másként tapad a haj-Nem isten, nem is az ész, hanem a tszén, virs és olaj, s a való anyag teremtett minket.” (József Attila) Koncz István / (Vlgsy „ A gomböntő halála“ Benamy Sándor, a Táncsics Kiadó gondozásában megjelent kis művét októberi epizód alcímmel látta el Műfajilag ezt a százegynéhány ol­dalas könyvecskét a riport is az el­beszélés határvonalára kell helyezni. Riportszerűvé teszi a dokumentum­­anyag valósága, és a történés felvá­zolása. Felépítésében és igényeiben azonban az elbeszélés felé hajlik. Ez a kettősség a mű irodalmi értékét nem mindig szerencsésen befolyásol­ja, nem úgy az eszmei értékét. Az író eszmei mondanivalója vilá­gos. Politikai látásmódja zavarmentes. A sok ellentmondás között az alap­fonalat mindvégig határozottan tart­ja a kezében és hitelesen mutatja meg: egyrészt az októberi ellenforra­dalom fasizálódás felé máris utat ve­vő, a faji gyűlöletet szárnyain hordó arcát, másrészt azonban azt is, hogy nem lehet „nem politizálni“. Frei­­mann, a gomböntő kivégzése látszat­ra véletlen, összetévesztették valaki­vel. Ha csak ennyi történt volna is, már sokat mondana arról, hogy egy szennyes áradat vakon gyilkol. Ennél azonban több történt. Benamy jól kivehetően mutatja be a felbújtót, aki nagyon jól tudta, hogy Freimann — nem Gáti. A gerokkos szikár úri­ember, aki bőrét óvja, s háttérből irányít, jellegzetes mozgatóereje a magyar ellenforradalomnak. Halálos ellensége­­ a szocializmusnak és — igen ez történt! — ellensége volt a ■soha nem politizáló Freimannak is. Két okból: Freimannnl­­ már üldözte, halálra ítélte valamikor. A fasiszta koncentrációs táborban, ő ezt nem felejtette el. Legfeljebb Freimann fe­lejtette el Életével fizetett érte. S fizetnie kellett a gerokkos szemlélete alapján azért is, mivel halkan és későn, mert visszaborzadni az ártat­lan ember kivégzésétől. Az már csu­pán az események külső burka, hogy megtévesztett emberek előtt valami címkét kellett adni személyének, a gomböntőt azok, akik kivégezték, ki­végezték volna, mint Freimannt is. Ez aligha lehet vitás. Azonban a kö­­rülállók, a hallgatók, vagy halkan tapsolók közöl sokan lettek volna, akik már tétováztak volna. Lett volna olyan is, aki nenyit mondott volna... A könyv művészi megformáltsága azonban elnagyolt, nem egy helyen az elsietettség benyomását keltő. Jel­lemrajzai általában kitté túlságosan egysíkúan idealizáltak. Freimann alakja is inkább szavakban, mintsem cselekedetekben viseli magán a kis­polgárság jegyeit. Családi élete „kis feleség" — szinte már lakkozásszerűen egyszerűsített jelleget visel magán. Máshol viszont mélyrehatóan ábrá­zol, döbbenetesen mélyre hatol. Frei­­mann az akasztófán lóg már, de még él. Gondolkodik, haldoklik. „A felhő­kön föléje ereszkedő őszi sugarak a felesége arcát himbálták, szálaikon hirtelen elrántották, megint arcához lebbentették, újból visszakapdosták és most már kerek, kemény, ijesztően fekete, négylikacsú óriásgombként tartották felettem" Az író világot látásmódja, stílusá­nak fel-fel villanó sziporkái, megele­venítő ereje, azt sejtetik, hogy meg­újuló, tisztuló irodalmunkat még je­lentős alkotásokkal gazdagíthatja Be­namy Sándor. (Cs. D.) lSáS. augusztus 1. Csohány Gabriell Savanyú tej mézzel (Kossuth), 192 oldal, kötve 12,50 forint Az írónő háromszor járt Bulgá­­­riában, s hol hosszabb, hol röv­i­­debb időt töltött délkeleti baris­tahiknál. Útirajzában sok érdekes élményt, tapasztalatot gyűjtőt® össze az országról. Svéd vendégek A minap szárnyrakett a hír: svéd vendégek tartózkodnak Pápán. A Központi szállóban lak­nak — mondották a jól­értesültek —, családláto­gatásra érkeztek. Félig­­meddig hazajöttek. Ha­za... — nagy szó ez, a messzi hideg északi or­szágból 12 esztendő után hazatérni a dunántúli kis városba, nem min­dennapi esemény. Az asszonyka, Bernát Ilona, a második világháború viharában sodródott ki Svédországba. Szülei 4 fasiszta téboly áldozatai lettek. Alekszander Gumar, férje feledteti vele gyermekkora háborús szörnyűségeit. Alek­szander Gumar gépla­katos Svédországban. Boldogan élnek, bár néha fájó emlékek kí­sértenek.M­a Fáj az el­vesztett család s ez em­lékezetébe idézi a gyer­mekkort. Ezért jöttek Magyarországra. Alekszander Gumar, a svéd férj az északi em­ber szemlélődő kíváncsi­ságával megnézett min­dent ebben a városban. Megtekintette a Pápai Textilgyárat, ahol fele­sége dolgozott, elbeszél­getett a gyár dolgozói­val, összehasonlította a munkáséletet, nem utolsó sorban a technikai fej­lettség terén. Leginkább az érdekel­te, hogy milyen körül­mények között dolgoz­nak munkatársai, a gép­lakatosok. A gépek és a szerszámok mint is­merősei üdvözölték, s még tolmácsra sem volt szükség, a lakatosmű­hely egy-egy öreg „sza­kijával”, mutogatva­­a megértették egymást. — A technikai fejlete­­ségben nem nagy kü­lönbség van egy svéd textilgyár és a magyar gyár között — mondotta —, azonban nagy kü­lönbséget látok a mun­kás­védelemben, a szak­munkás megbecsülésé­ben. Talán, ha a magyar munkások ismernék a mi munkásvédelmi kö­rülményeinket, akkor értenék meg, mit kap­nak államuktól. A ma­a­gyarok őszinte barátaim­má váltak — tolmácsolta a férje szavait az asz­­szonyka —, és most lán­tom, mennyire nem azo­nosak az IUC-ban kül­földre távozottakkal, akik bizony nem szerez­tek nagy tekintélyt a magyar névnek. (Balázs) !

Next