Középdunántúli Napló, 1959. március (Veszprém, 15. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-01 / 51. szám
1959. március 1. KÖZÉPDUNÁNTÚLI NAPLÓ Egy képviselői fogadónap után A Napló január 24-i számában tudósítás jelent meg Pap János elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának képviselői fogadónapjáról. Több mint egy hónap telt már el azóta, s azért, hogy tájékoztassuk olvasóinkat, tudakozódtunk: mi történt a panaszttevők ügyeivel, gondjaival. Mint ahogy a panaszttevők tapasztalhatták, a képviselő nyomban intézkedett, megkereste a kérdéses ügyben az illetékeseket, hogy orvoslást találjanak. Huszár Aladár elvtárs, a Veszprémi Városi Tanács elnökhelyettese kérdésünkre elmondta, hogy a tanács intézkedett özv. Jung Istvánná ügyében. A panaszos azt mondta el Pap elvtárs fogadónapján, hogy még 1950-ben, miután a Vízművekhez ment dolgozni, elvonták tőle az addig rendben folyósított hadisegélyt, és így kislánya középiskolai taníttatása igen nagy terhet ró a családra. Ennek könnyítéséhez kérte a képviselő segítségét. Huszár elvtárs most arról tájékoztat bennünket, hogy méltányosnak találták özv. Jung Istvánná kérését, és ezért intézkedtek, hogy a kislány iskolájában fokozott szociális gondoskodásban részesüljön. Intézkedtek, hogy ezt a tandíj megállapításánál, az iskolai étkezésnél és minden más vonatkozásban érvényesítsék. Németh Zoltánné rendkívül nehéz lakásgondját mondta el a megye országgyűlési képviselőjé,nek. Valóban mostoha viszonyok között élt az elvált Némethné két kicsiny gyermekével. Éppen ezért eléggé elhamarkodottan a városi tanács gyámügyi előadója olyan előterjesztéssel fordult a tanács vezetőihez, hogy a két kisgyermeket helyezzék el állami intézetben, mert nem biztosított a mostani viszonyok mellett a gyerekek zökkenőmentes nevelése. A fogadónap után Pap elvtárs alapos, mindenre kiterjedő vizsgálatot sürgetett. Ez meg is történt, és így kiderült, hogy elfoogadhatatlan a korábbi felterjesztés. Ezután a tanács másképp határozott. Nem úgy kell Némethné problémáját megoldani, hogy a gyermekeket állami intézetbe helyezik, van erre más megoldás is. Némethné boldogságára az emberségesebb felfogás győzött. A Kiss Lajos lakótelepen új lakást utaltak ki számára. Az ügyek pozitív intézése mellett amolyan se hideg, se meleg félmegoldásokkal is találkozunk. Néhol tessék-lássék módon foglalkoznak a dolgozók bejelentéseivel. Török Sándor (Veszprém, Szabad Nép u. 7.) azt panaszolta el az udvarukban lakó családok megbízásából, hogy a KIK kezelésében lévő lakások nagyon elhanyagoltak, az ajtók kihülésétől kell tartani, egy helyen az éléskamrának még ablakkerete sincs, megfagy benne minden, és még sok mást elmondott. A fogadónap után Pap elvtárs továbbította a Szabad Nép utcai lakosok panaszát az illetékesekhez. Nemsokára rá meg is jelent egy asztalos a helyszínen. Nem úgy történt a dolog, hogy megfelelő műszaki felmérés előzte volna meg, meghatározva, hogy ezt és ezt kell kijavítani, hanem úgy, hogy egy asztalos menjen ki és ... esi- Háljon valamit Csinálgatott is... Dolgozgatott__ újságot olvasgaj tott az illető, úgyhogy idő múljon, nap haladjon. A lakók panaszára aztán az asztalost visszarendelték, és mást küldtek helyette. Ez becsületesen dolgozott ugyan, de néhány nap után anélkül, hogy befejezte volna a munkát, elmaradt, nem jött többet. Senki sem tudja, hogy miért. Az éléskamra azóta is ablak- keret nélkül ásítozik, az egyik szoba ablaküveg nélkül (az üveteget pokróc helyettesíti) és más is félig kész munkát lehet látni itt is, ott is. A KIK-kel és a hozzátartozó lakások helyzetével kapcsolatban érdemes még egy megjegyzést tenni. Tény, hogy a KIK igen sok vonatkozásban nem áll feladata magaslatán. Nem végzi el időben azokat a szükséges javításokat, amelyek helyrehozása kellő időben sokkal kisebb öszszegbe kerül, mint amennyi annak halogatásával később. A megkezdett javításokat sem végzik el igen sokszor kellő gonddal és felelősséggel, a Szabad Nép utcai eset is példázza ezt. De mindemellett hangsúlyozni kell egy másik dolgot is, ami a lakókra hárul. És pedig azt, hogy nem kímélik, nem ritkán valósággal rombolják a KIK kezelésében lévő épületeket, mert nem a miénk, majd a KIK ... Mindkét felfogáson változtatni kell. Az állam pénzével és értékeivel nem könnyelműsködhet senki. Az új szövetkezeti tagok március első hetében kezdenek munkába a szentgáli Szabadság Termelőszövetkezetben. Először fakitermeléssel, erdőtisztítással és trágyaszállítással foglalkoznak, később a gyümölcsösben s a földeken találnak munkát. Szervezetten, egységesen vonulnak majd ki a határba. Mindenki tudja hol, melyik brigádban dolgozik, s mi lesz a teendője. A legutóbbi közgyűlésen ugyanis nemcsak a vezetőséget bővítették ki, hanem öt brigádvezetőt is választottak. Két állattenyésztő és három növénytermesztő brigád alakult a pontos s jó munka érdekében. Sok földdel kell megbirkózniuk az idén az új és a régi termelőszövetkezeti tagoknak. A termelőszövetkezet a község szocialista átalakulása révén nagy földterülettel és sok új taggal gyarapodott, így a közeljövőben az eddiginél jóval nagyobb célok és feladatok várnak megvalósításra. Leginkább az állattenyésztés terén kell előre lépni. Amíg 260 holdon gazdálkodott a szövetkezet, inkább a növénytermesztés volt a főbb üzemág. A mostani, közel 4000 kat.holdas területen, az állattenyésztés lesz majd virágzó. A sok földnek több trágya kell, a sok embernek több jövedelem. Nagy bevétel pedig csak az állattenyésztés s a belterjes gazdálkodás útján biztosítható. Még nem készült el a módosított éves termelési terv, de a főbb tennivalókat s terveket ismerik az emberek. Hogyne ismernék, amikor sokat beszélgettek, s beszélgetnek erről ma is. Milyen jövő áll a szövetkezet előtt? Erre könnyű a válasz. A közös gazdaság előtt korlátlan a lehetőség, s a jövő olyan lesz, amilyenné a tagok kovácsolják. A termelőszövetkezet vezetőinek előzetes számítása szerint elsősorban az állattenyésztés, ezen belül a szarvasmarha és a sertéshizlalás adja majd a fő hasznot. Ebben az évben 200 db szarvasmarhát és 90 db sertést hizlalnak s értékesítenek. Ezenkívül nagy gondot fordítanak a juhtenyésztés fejlesztésére és a baromfinevelésre. A gyapjútermelés terén nagyok a lehetőségek. A volt juhállomány nemrég ugyanis 486 juhval növekedett, s így jelenleg 1026 juh áll a szövetkezet tulajdonában. Jó juhászok is akadnak a tagok között, így minden lehetőség megvan a juhtenyésztés fellendítéséhez. A baromfitenyésztés is kifizetődik a gazdaságban. A szövetkezet fennállása óta mindössze egy évben foglalkoztak baromfineveléssel a tagok, az idén a kedvezményes lehetőségekkel élve, újra megteremtik a baromfinevelés feltételeit. Ebben az évben 2000 db csirkét és 1000 db pulykát vásárolnak, melyek neveléséből haszon származik már ebben az esztendőben. ) Szólni kell még a Vöröscsillagpusztai házhely-tulajdonosok problémájáról is. (A fogadónapon arról beszélt megbízottjuk, hogy nagyon lassan halad a házhely ügyek rendezése, és az árát is sokallák.) Pap elvtárs levelére Bacsó János, az OTP megyei fiókjának igazgatója azt a választ adta, hogy meggyorsítják a házhely ügyek rendezését, és azon lesznek, hogy olyan árakat állapítsanak meg, amelyek elfogadhatóak lesznek minden érdekelt számára. Nem egy, a panasznapon felvetett ügyben még nem történt érdemleges intézkedés. Bonyolultságuk, másrészt tárgyi nehézségek miatt. A fentiekből azonban így is kitűnik, hogy a panaszok nem maradnak eredmény nélkül, a képviselő gonddal, felelősséggel foglalkozik velük. (Tu) A növénytermesztés terén leginkább a nagy hasznot biztosító termelvények előállításával foglalkoznak. Mintegy 200 hát. holdon burgonyát, 30 holdon pedig cukorrépát termelnek. Nagy gondot fordítanak még a takarmánytermesztésre, valamint a gyümölcstermesztés fokozására. Tavaly 11 1 000 forint bevételt adott a gyümölcsös, az idén ennél jóval többre számítanak. Az idén termőre fordul a 10 hold új telepítésű gyümölcsös, így a tavalyi 21 kát. holddal szemben 31 kát. holdról kapnak gyümölcsöt az idén. A megnövekedett területen ez évben a 46 régi tag mellett 184 új tag is dolgozik. Sok munka vár rájuk. Ennek ellenére kevesebb verítéket kell hullatniuk, mint az egyéni kisparcellákon. A termelőszövetkezet annyi gépi munkát kíván végeztetni a gépállomással, amennyit a traktorok bírnak. Vagyis a munkák nehezét éven át gépek végzik, s így sok emberi erő marad más, egyéb jól jövedelmező feladatok végzésére. A gépi művelés által jobbak lesznek az átlagok, s a bevételek is. Egy munkaegységre — számítás szerint — 45 forintot oszt majd tagjainak a termelőszövetkezet az őszi zárszámadáskor. őszig azonban még sok tennivaló akad a közösben. Mik a legfontosabbak? A tavaszi munkák megkezdésére van szükség először, később más irányú feladatok kerülnek előtérbe. Jelenleg kisebb istállókban várakoznak a jószágok, s mielőbb szükség lenne nagy, közös istállókra. A szövetkezeti tagok szerint kellene egy új 100 férőhelyes tehénistálló, s egy 500 férőhelyes juhhodály. Ezek felépítése csak állami segítséggel lehetséges. Kisebb átalakítási munkákat a tsz önerőből is képes elvégezni. Terv szerint három olyan épületet alakítanak át az idén saját erőből, ahol 150 db állatnak lesz megfelelő férőhely. A szövetkezet tervei és elgondolásai szépek, és megalapozottak. Megvalósításuk nem követel túlzott erőfeszítést, csak szorgalmat, lendületet s akaratot. K. A. Kezdés előtt A kis táblák sorsa /a kabátot lecsalogató, korai felmelegedést hozó napsugarak éledő, újuló falvakat aranyoznak be. Szocialista tavaszra ébredt megyénk sok-sok községének dolgozó parasztsága. A korai tavaszt nem ők hozták — az időjárás szeszélye helyezte február végére. Azt azonban, hogy új jelzője született, hogy „szocialistának” nevezhetik — már saját maguknak köszönhetik. Saját maguknak és a párt hűséges katonáinak, a fáradhatatlan népnevelőknek, akik ott voltak közöttük a vajúdás óráiban, segítették őket a nagy elhatározásban. A szocialista tavaszra ébredt községek dolgozó parasztsága ízlelgeti már a kollektív gondolkodást. Egyik első közös problémája volt: hirdessék meg ország-világnak, hogy egységesen, egy akarattal léptek az új útra. Tudja meg ezt mindenki, aki csak arra téved. S falvaink határában új névtáblák kerültek a régiek helyébe. Környékbeli üzemekben festették, helyben készítették valamennyit, s azt adták hírül az arra járó idegeneknek: nem akárhová, hanem termelőszövetkezeti községbe lépnek be. A kis táblák ezek csupán, három szó áll rajtuk. A falu neve **• mellett annyi: „TERMELŐSZÖVETKEZETI KÖZSÉG”. A kis tábláiktól, parcelláiktól megszabadult, hatalmas szocialista táblákat kialakító, nagyüzemi gazdálkodásba kezdő parasztok hirdetik velük: szakítottak a múlttal, bíznak a jövőben. Ünnepségek, táblacserék... ez talán a legfontosabb? Lehet, hogy valaki így teszi fel a kérdést. Tudjuk, valóban ezernyi gond, probléma van most i, szocialista tavasz hajnalán a falvakban, s a nyilatkozatok aláírása nem jelenti a munka befejezését. Tudjuk, hogy olyan sürgősen megoldandó feladatok állnak az immár termelőszövetkezeti tagokká vált tegnapi egyéni parasztok előtt, mint az alakuló közgyűlés megtartása, a közös munka megszervezése és megkezdése. Tudjuk, hogy olyan problémáink vannak a falun, mint a földrendezés, a gépek elosztása, a beruházások megkezdése. Való igaz, ezek mind-mind súlyosabb gondok, nehezebb problémák, előbbrevaló teendők az ész, a jövőt formálni kész értelem számára. Ám nem mondhatunk ellent a szív parancsának sem. Másfélszáz községünk parasztsága fordított hátat ezekben a hetekben a tegnapnak, s néz szorongással teli reménységgel, nagynagy bizakodással a holnap, elébe. Érzi, tudja, hogy jobb, szebb lesz újfajta élete, s ha még nem is látja a hozzá vezető út minden rejtelmét, ha aggasztják is az esetleges buktatók, ha problémázik is a közös munkán , a szíve örömmel teli. Ki ne örülne annak, amikor nagy fába vágja a fejszéjét, amikor nagy elhatározások, nagy tettek érnek meg benne, amikor egész korszakkal szakít, hogy jobbat alkosson magának, családjának, országának. S ezek a kis útjelző táblák mást is jeleznek. Azt, hogy a már szocialista útra lépett községeink lakosai érzik tettük jelentőségét, büszkék arra, hogy közösen folytatják tovább életüket munkájukat. Ez a büszkeség, ez a szívdobogtató ünnepélyesség pedig biztató a jövendőre is. Azt a reményt táplálja bennünk, hogy a nehezebb gondok, égető problémák megoldását is ugyanígy veszik majd kezükbe a lassan szocialistává formálódó emberek k is táblái ezek az újuló falunak. Nemsokára ezek maradnak * * már csak a kis táblákból ... amikor az idei termés learatása, betakarítása után kialakulnak a mezsgyenélküli hatalmas tagok. Vagy talán ezek sem maradnak meg? Tésen a helybeli középparasztok kezdeményezték, hogy miután ők már aláírták a nyilatkozatot , átmennek a szomszédos Jásdra is. Sok ott a rokon, ismerős, s az ő szavukra jobban hallgatnak. S így van ez szerte a megyében. Szombaton reggel érkezett a híre, hogy a párt szavára, a népnevelők munkájának nyomán, a szomszédos községek és a helybeli szövetkezetiek tanácsaira hallgatva — egy egész járás parasztsága is az új utat választotta már. A pápai járás megyénk első szövetkezeti járása lett. .. Ma pedig már a devecseri járást is termelőszövetkezeti járásként köszönthetjük. Új táblák készülhetnek tehát, amelyek már nem egy község határába valók. A járásba vivő utak mentén azt hirdethetik: termelőszövetkezeti járásba érkezett az utas. Van-e még jelentőségük ott, a pápai és a devecseri járásban a kicsi tábláknak? Ma még természetesen igen. Hisz a változás, az újjászületés olyan rohamosan érkezett, hogy szinte meg sem melegedhettek a helyükön ezek a névjelző táblák, s nem árt, ha továbbra is ébren tartják az újaz alkotás felett érzett örömöt, felelősségtudatot. Ám mi lesz a sorsuk holnap ? Ugyanaz, ami a többi kis tábláé... odakint, a földeken... Ezek a falvakat jelző táblák lassan történelemmé válnak, hiszen a járások egymás után jelenthetik be, hogy a hozzájuk tartozó negyven-ötven község immár az új úton jár. Nemcsak egyes falvakban szűnnek meg a kis táblák, a kis parcellák, hanem egész járásokban, sőt... Holnapután... nem kell már sok idő hozzá, nem kell különleges jóstehetség a megjövendöléséhez__ előbb-utóbb a járások határából is elkerülhetnek a táblák. Kicsit előrekalandozott talán a gondolat? Lehetséges. De a kis útjelző táblák sorsáról ez jut az eszünkbe most, amikor hírül adhatjuk az első szocialista járás megalakulását, lesz tehát a táblákkal? A múzeumba kerülhetnek majd, a szocialista építés dicsőséges múzeumába, azok mellé a képek mellé, amelyek azt mutatják, hogy egyszer a magyar földön kis táblák, kis parcellák voltak, azokon görnyedt a parasztember ... Igen, ez a kis táblák sorsa. Beleolvadnak a nagyokba, összefonódnak, összeölelkeznek velük. Ez a jövendő útja, a szocialista jövendőé... amelynek útjelző tábláinál büszkén áll meg a mai kor embere. Baktai György Csaknem 18 millió forintot takarítottak meg újításokkal a múlt évben a kohó- és gépipar üzemei A kohó- és gépipar üzemeiben és kutatóintézeteiben az elmúlt esztendő folyamán 176 találmányt jelentettek be. Ebből elfogadtak ötvenkettőt. Bevezetésre került az előbbi évekből visszamaradottakkal együtt hetvennégy. A Kohó- és Gépipari Minisztérium iparpolitikai osztálya most öszszegezte a termelésben már részt vevő találmányok eredményét. Ezek szerint a feltalálóknak kifizettek 1 millió 562 ezer 328 forintot. A bevezetett újítások által elért megtakarítás már az 1958-as esztendőben 17 millió 808 ezer 800 forint. a Üvegszövet-karosszériát kapnak a Panni robogók A műanyag-karosszéria hazai gyártására kísérletek kezdődtek a Csepel Kerékpárgyárban. Az ehhez szükséges üvegszövetet a Kispesti Selyemszövő új műhelyében készítik, amely egy évvel ezelőtt kezdte meg működését. A Csepel Kerékpárgyárban a több réteges üvegszövetet műanyaggal vonják be, és ezzel nagy szilárdságúvá válik. .