Középdunántúli Napló, 1959. június (Veszprém, 15. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-02 / 127. szám

Jókedvű a tagság A­zok a kiváló szőlősgazdák,­­ akik a messze földön hí­res balatonfüredi borokat terme­lik, ez év tavasza óta termelő­­szövetkezetbe tömörültek. A ba­latonfüredi Kisfaludy Tsz nevét ugyan még nem sokan ismerik, de az itt egyesült százhúsz leg­kiválóbb szőlősgazda évtizedes tapasztalatokon alakuló szaktudá­sa, a tagság lendületes munkája a biztosíték arra, hogy ez az új szövetkezet is hamarosan a leg­jobbak, a legismertebbek közé emelkedik. Amikor a vendég végigjárja a tsz határát, a tihanyi félsziget alá nyúló Balaton-parti szőlőtáb­lákat, mindenütt szorgos munka­brigádokat lát. A szőlősdombok között csörgedező kis patak part­ján hatalmas kádakban keverik a permetlevet Innen szállítják az anyagot a permetező brigád­nak, amely soha nem látott szor­galommal, az idővel versenyezve dolgozik. A májusi langyos nap­sütéseket követő záporok megsür­gették a permetezők munkáját. A szőlősgazdák, akik hosszú té­­pelődés után választották a közös gazdaságot, most első közös tény­kedésük alkalmával bebizonyítot­ták a közös összefogásban rejlő lehetőségeket, erőket. Három­négy nap alatt végeztek a szőlő­permetezéssel, amire jóformán még nem volt példa az utóbbi időben Balatonfüreden. Borversenyeken, borkiállítá­­sokon olyan sok díjat nyert szőlősgazdák most a „több szem többet lát” jelszóval együtt hasz­nosítják szaktudásukat, legjob­ban bevált módszereiket. Bertók Pál, a nemzetközi borversenyen ezüst­érmet nyert szőlészeti bri­gádvezető reménykedve beszél nagy terveiről. — Nagy lehetőségeket rejt ma­gában ez a vidék. A szakember szemével nézve sokkal többet vá­rok ettől a vidéktől, mint amit most terem. Jelenlegi szőlőink jó állapotban vannak, az eddigi je­lek, az apró fürtöcskék, a vesz­­szők fejlődése jó közepes termést ígérnek. A legnagyobb problé­mát viszont az okozza, hogy nyolcvankét hold szőlőnk száznál is több táb­lában helyezkedik el. A szőlők között sok olyan parcel­la húzódik, amely részben nem a szövetkezeté, részben még más növényt terem. Nagy terveink vannak a közös tábla, a nagyüze­mi szőlősgazdaság kialakítására. A jövőben a közbeeső parcellákat a hagyományos füredi fajtákkal telepítjük be. Ennél a munkánál már gondolunk a jövőre is, na­gyobb sortávolságra telepítünk, hogy zavartalanul alkalmazhas­suk az új agrotechnikai módsze­reket, minél több munkafolyama­tot gépesíthessünk. L­egtöbb gondot a gyors, ha­­lasztást nem tűrő permete­zés okoz. Most az erőinket szám­talan helyen kézipermetezőgépek­kel kell hasznosítani, s mindez sok felesleges munkát igényel. A mostani permetezési feladatokat csak a tagság határtalan lelke­sedésével, reményen felüli mun­kakedvével tudtuk ilyen hamar elvégezni. A sok jó szakember, aki ebben a termelőszövetkezet­ben dolgozik mind sok és hasz­nos tanáccsal járul hozzá nagy terveink megvalósításához. — Azt szeretnénk, ha Balaton­­füred borvidéke híresebb lenne, mint valaha is volt. — A munkakedv kitűnő, tréfa, nóta teszi vidámabbá a tagok hangulatát, munkáját — jókedvű a tagság. Bizakodva nézünk a jövőbe. Ez a munkakedv, a ta­gok ötletes, leleményes munkája, jövőbe vetett hite, biztató jel szö­vetkezetünk jövőjére, tagságunk boldogulására. Sz. J. Felfújható „vízimellény“ az idei fürdőidényben A Balaton partjain és a Duna men­tén nyaraló dolgozóknak ezen a nyá­ron újfajta „vízikellékekkel” kedves­kedik a budapesti Pálma-gumigyár. A már ismert és népszerű „vízire­­kamiékon” kívül, könnyen kezelhető és kis kézipumpával felfújható gumi­matracokat is készítenek, amelyek összehajtva a kiráruszlók hátizsákjá­hoz erősítve,­­ célszerűen hordozha­tók. Igen ötletes újítás a felfújható vízimellény is, amelyet a motorcsó­­nakosok, vitorlázók nyakba akaszt­hatnak, és felborulás esetén ez a mel­lény megmenti őket a vízbemerülés­­t­­. A veszprémi Vörös­kereszt a gyermekekért A Veszprém Városi Vöröske­reszt Szervezetének vezetősége el­határozta, hogy a gyermeknap al­kalmával a gyermekkórház cse­csemő­otthonában lévő elhagyott, és félárva csecsemőket gumi- és műanyagjátékokkal ajándékozza meg, melyeket a vezetőség­ küldöt­tei szombaton délelőtt adtak át. Veszprém Város Vöröskeresztes Szervezetei közül 11 helyi csoport: a MÉK, Rendelőintézet, SZTK, Veszprémkülső, MÁV, Megyei Bíróság, Patyolat, ÉDÁSZ, Megyei Kórház, Magyar Nemzeti Bank, Gyermekkórház, Gyógyszertári Vállalat, amelyek 1958 karácsonya óta patronálják a Balatonkenesei Nevelőotthonban lévő 24 fő tel­jesen elhagyott árva gyermeket, s a gyermeknap alkalmával sem feledkeztek meg kis patro­náltjaikról. Több vöröskeresztes aktíva bejelentette, hogy a nyári szünidőben családi környezetük­be vesznek egy-egy gyermeket, hogy ezáltal is enyhítsék elhagya­­tottságukat, magánosságukat és az eddig nélkülözött szülői szeretet­ből is igyekeznek juttatni szá­mukra. " Az ördög nem alszik... A Veszprém Városi Önkéntes Tűzoltó Egyesület a közelmúltban értékes filmelőadást tartott a vállalati tűzvédelmi felelősök ré­szére. Többek között bemutattak egy asztalosüzemet, ahol egy el­dobott cigarettától tűz keletkez­hetett volna, ha ... A vállalat igazgatója álmában ráeszmélt ar­ra, hogy a tűzvédelmi intézkedé­sek elhanyagolása milyen súlyos anyagi kárt okozhat a kiválóan dolgozó vállalatnak, és másnap már szigorú tűzvédelmi intézke­déseket léptetett életbe a válla­latánál. Mert: „Az ördög nem al­szik” — hirdeti a film címe is. A dohányzási tilalmat sokan megszegik. A könnyelműen eldo­bott cigaretta napjainkban is je­lentős tűzkárokat okozhat A szenvedélyes, erős dohányosok lefekvés után az ágyban dohány­füsttel ringatják álomba magu­kat Számos esetben komoly kö­vetkezményei vannak az ilyen könnyelmű cselekedetnek. K. A. szokása szerint, amikor aludni tért, rágyújtott egy ciga­rettára, s alig szívta el félig, ami­kor elaludt. Az égő cigaretta ki­esett a szájából a párnára. A gyúlékony anyag percek alatt lángba borult és fojtó füsttel töl­tötte meg a szobát. Mire K. A. felébredt, annyira rosszul lett, hogy nem bírt menekülni. Mire segítségére siettek volna,­­ meg­fulladt. A „Az ördög nem alszik” című tanulságos kisfilm is igen helye­sen foglalkozik az ágyban tör­tént dohányzás veszélyével. A dohányzásból eredő tűzesetek elleni harc nemzetközi méretek­ben folyik, s ezen a vonalon je­lentős szerep jut a plakátoknak is. A bolgár tűzoltók a szivarkás dobozokra megelőző tűzrendészeti képet, szöveget nyomtatnak. Mi is alkalmazunk hasonló képeket a gyufásdobozok címkéjén, azonban ezt nagyobb mennyiségben kelle­ne kiadni. Tartsuk be azt a tűzrendészeti előírást, hogy csak a kijelölt he­lyen dohányozzunk és a cigaret­tavéget alkalmas hamutartóba — szükség szerint vízzel telt edény­be — dobjuk. (Sz. V.) Megnyílt Veszprémben az első „gyorskiszolgáló“ bolt Szombaton reggel megnyitották Veszprémben, a Kiss Lajos lakótele­pen a megye első „gyorskiszolgáló” fűszer- és cse­megebolját. A vásárlók ebben az üzletben fele ann­yi idő alatt eszközölhetik vásárlásaikat, mint ed­dig. Remélhetőleg, ez a korszerű áru­sítóhely hamarosan oly népszerűvé válik, hogy gyors ütemben követni fogja a többi is Veszprémben, és a megye egyéb helyein. KÖZÉPDUN­ÁNTÚLI NAPLÓ Félkilós vargányák Veszprém és Zala megye erdőiben A langyos tavaszi napsütés, az aranyat érő májusi esők hatásá­ra nagy tömegben jelent meg a vargánya Veszprém és Zala me­gye erdőiben. Az Erdeiterméket Értékesítő Vállalat közép- és nyugatdunán­túli telepein alkalmi munkások nagy számban láttak hozzá az­­erdei csemege gyűjtéséhez. Már az első napokban félkilós példá­nyok is kerültek a gyűjtők kosa­raiba. Veszprém és Zala megye nagy­kiterjedésű erdőiből idén tervek szerint száz mázsa szárított var­gányát szállítanak el, nagyobb­részt külföldre. Ny­ilvánosságnak — a nyilvánosságról... A múlt héten szerény, de meg­lepő kiállítás nyílt a szakszerve­zetek megyei tanácsa székházá­ban. Sok itt járt üzemi bizottsági elnök, brigádvezető, brigádtag — egyszóval ipari munkás tekintette meg. Ilyen és ehhez hasonló el­szólásokat leshetett el a riporter a tablók előtt: — Ezt nálunk is meg lehetne csinálni... — No, majd elküldjük mi is a dekoráció-felelősünket egy kis ta­pasztalatcserére, hadd tanuljon... A kiállítás — mint minden ki­állítás — a nyilvánosságnak szól. Nem is ebben van az érdekessége és meglepő volta, hanem abban, amiről szól. A kiállítás tárgya ugyanis szintén nem más, mint a­­ nyilvánosság! A verseny, a kongresszusi mun­kaverseny nyilvánosságáról van szó. Március 6 óta sokszor és sok helyütt elhangzott, hogy a párt kongresszusa tiszteletére indított munkaversenynek — bár elsősor­ban nem külsőségekben, kápráza­tos dekorációban, hanem a tarta­lomban és az eredményben kell megnyilvánulnia — mégis nyilvá­nosan kell folynia. Úgy, hogy azok, akik versenyeznek, a mun­kások, brigádok, üzemrészek és gyárak, időről-időre folyamatosan végigkísérhessék eredményeik alakulását , vagy éppen lemara­dásukat. Azért van szükség a verseny nyilvánosságára, hogy mindenki tudjon róla, hogy min­denkit mozgósítson a többiek pél­dája. Ezt példázza ez a kiállítás is. A két széntröszt, a Pápai Tex­tilgyár és az Elekthermax, a He­rendi Porcelángyár, a Peremarto­­ni Ipari Robbanó plakátjait, fali­újságtábláit, eredményhirdetőit állították ki — példaképül a töb­bi gyár, üzem elé. Sok hasznos ta­pasztalatról tanúskodnak a kiállí­tott tablók: a palotai táblákon ér­dekességképpen bemutatták az egyes bányák sokszorosított üze­mi híradóit. A Pápai Textilgyár művészien kidolgozott plakátjai a pazarlást csúfolják ki, ötletekben leggazdagabbnak az Elekthermax tablóit találtuk, nagyon szellemes például a ,JS f­or más­ bánat” című karikatúra... No, de többet nem árulkodunk, tessék eljönni, s megnézni. Érde­mes! A Veszprém megyei Könyvtár kezelésében lévő művelődési autót a munkásszállások és a kulturális központoktól távoleső falvak lakóinak művelődésére használják fel. A könyvtár, a TIT és más kulturális szerv szak­képzett előadókat, magnetofonra felvett előadásokat küld ki vi­dékre. A művelődési autót rövidesen agregátoros vetítőberendezéssel szerelik fel, s gyakran keresik fel azokat a községeket, ahol még nem működik mozi. Az új művelődési autó bonyo­lítja majd le a községek kezelé­sébe adott könyvtárak könyvcse­réjét is. « Hova látogat el megyénkben a művelődési autó? 1959. Június 7. A láthatatlan beruházás — Elítélték a Fű­szért beruházási előadóját — A múlt év tavaszáig állott a veszprémi FŰSZERT alkalmazá­sában dr. Szabolcs (Kucsera) Endre, beruházási előadó. A Vesz­prémben jól ismert, 38 éves férfi kezdetben példásan végezte ten­nivalóit, és senki nem gondolt arra, hogy megtéved és rossz út­ra tér. De a kínálkozó alkalom, a bűnös pénzszerzés lehetősége magával ragadta: elsikkasztotta vállalata, a népgazdaság pénzét. Most erélyesen védekezik a me­gyei bíróság előtt, ahol tagadja bűnösségét a döntő bizonyítékok súlya alatt is. Hangoztatja: nem érzi magát bűnösnek, annak el­lenére, hogy a „látszat” ellene szól, így kezdődött... Pedig a bíróság nem „látszat” alapján állapította meg bűnössé­gét. A tárgyaláson szinte szemlél­tetően peregnek le az esemé­nyek ... Dr. Szabolcs (Kucsora) beruházási előadó megismerkedik Bors Lászlóval, egy veszprémi asz­talos-kisiparossal, aki jóhiszemű és mindenekfelett: tekintélyt tisz­telő, mindössze 3 elemit végzett ember, és akit a „doktori” cím módfelett nagyrabecsüléssel tölt el, így tehát érdeklődéssel és sze­mélyében nagyon megtisztelve hallgatja a beruházási előadó ajánlatát, aki különböző enyve­zett lemezeket és fűrészárukat kínál eladásra, — méghozzá —, bármily ritka dolgok is ezek, — igen méltányosan, az úgynevezett „szabad lakossági áron”. Az asztalosmester megértően bólogat arra is, amikor a doktor úr kijelent, hogy ezeket az anya­gokat akarja eladni a FÜF­­tért számára felesle­ges k apott összegen majd prc­iket szereznek be, amelyekre halaszthatatlan szük­ségük van, de ezekre nem tudnak kiutalást kapni. Megállapodnak abban, hogy dr. Szabolcs (Kucso­ra) részletekben, több fuvarral hozza majd az árut, melyeket Bors László minden szállításkor készpénzben kifizet. Az első szállítmány a FÜSZÉRT cégjelzéses teherautójával érke­zett. Követte egy másik gépkocsi is, a vállalat személygépkocsija, amely a beruházási előadót hoz­ta. Külszínre tehát minden „stim­melt”, — dr. Szabolcs (Kucsora) igen jó rendezőnek bizonyult. A gyanúnak még árnyéka sem fér­kőzhetett ahhoz, hogy ezek az enyvezett lemezek és fűrészáruk — lopott holmik, és a vállalatnak esze ágában sem volt azokon túl­adni. Az asztalos megnyugodva látta a „hivatalos” gépkocsikat, percig sem aggódott tehát, és még az sem tűnt előtte gyanúsnak, hogy a felvett pénzről a beruhá­zási előadó nem adott semmiféle elismervényt, vagy nyugtát, így folytatódott Következő alkalommal már „maszekfuvarral” érkezett dr. Sza­bolcs (Kucsora). Hitelét már meg­alapozta, nem volt szüksége to­vább „díszletre”... Most már sű­rűbb időközökben tett az aszta­losnál látogatást, és összesen 49 329 forint és 90 fillért vett át tőle. Roppant „precíz” embernek vontatkozott a beruházási előadó, mert a kerek összegből járó 10 fillért visszaadta. Csak éppen, hogy a nyugtázáshoz nem ragasz­kodott. Régi igazság, hogy minden bűn végre is napfényre kerül, és dr. Szabolcs (Kucsora) sem kerülhet­te el megérdemelt sorsát. Felfe­dezték manipulációit, és most hasztalan védekezik a bíróság előtt. Azt igyekezik bizonyítani, hogy az asztalostól kapott csak­nem ötvenezer forintért csak­ugyan különböző anyagokat vá­sárolt, és ezeket beépíttette a FÜSZÉRT építkezéseibe, tataro­zásaiba. Vesztére egyetlen tanú sincs, aki ezt igazolni tudná, de a vállalat pénztárkönyvében sem szerepel az a tekintélyes összeg, amelyet a volt beruházási előadó az asztalos kisiparostól felvett. Ar­ra a kérdésre, hogy hol szerezte be az építési anyagokat,­­ a vádlott azt állította, hogy a Vesz­prémi TÜZÉP Vállalatnál. Azon­ban itt sincs semmi nyoma állító­lagos vásárlásainak, mire most azt próbálja elhitetni a bírósággal, hogy „különböző magánszemélyek nevére” vásárolta több ízben az anyagokat, de ezekre a nevekre ma már nem emlékezik. Nemlé­tező személyek, nemlétező vásár­lási összegeit pedig a legkiválóbb könyvszakértő sem képes felderí­teni a könyvekből. A vádlott vé­dekezése a tárgyaláson gyermek­mesévé törpül. Bizonyítást nyert, hogy társadalmi tulajdon kárára, ismételten és folytatólagosan sik­kasztást követett el. És így végződött... A megyei bíróság ezért dr. Sza­bolcs (Kucsora) Endrét két és fél­évi börtönbüntetésre ítélte. Bár súlyosabb büntetést érdemelt vol­na, a bíróság enyhítő körülmény­nek mérlegelte családos, kétgyer­mekes voltát, de különösen azt a körülményt, hogy a volt beruhá­zási előadó súlyos szervi beteg­ségben szenved. Az ügyész súlyosbításért, a vád­lott enyhítésért jelentett be fel­lebbezést. Herczegh Kálmán

Next