Középdunántúli Napló, 1959. augusztus (Veszprém, 15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-01 / 179. szám

2 Egészségügyi ötletnap Pápán A közelmúltban egészségügyi ötletnapot tartott a Pápai Textil­gyár szövő II. üzemének Vörös­­kereszt szervezete. A gyűlést az üzem egészségvédelmének érde­kében rendezték, és mint a hoz­zászólásokból is kitűnik, a dolgo­zók sok értékes javaslatot tettek. Megjelent az ülésen dr. Stein­­hoff József üzemorvos, a vállalat vezetői részéről Cser Zoltán, a szakszervezeti bizottság részéről Hollós Imréné, és a Vöröskereszt városi szervezete részéről Né­meth Imréné. Mielőtt a dolgozók elmondták volna észrevételeiket, az üzemor­vos ismertette a városban fellé­pett vérhas-megbetegedések tanul­ságait, és felhívta a figyel­met a védekezésre. Ezután a gyű­lés részvevői szólaltak fel. Hor­váth János, az előkészítő vezető­je többek között javasolta, hogy több lezárható ládát helyezzenek el az üzemben, és nagyobb gon­dot fordítsanak a levegő tisztítá­sára, valamint az ebédlő szellőzte­tésére is. Pala Károly raktáros mosdó felszerelését javasolta a raktárba, Keresztes Gábor az öl­tözők számának növelését, Szabó Józsefné csévélő pedig a kazetta­­ládák kibélelését kérte. A hozzászólások bizonyítják, hogy a dolgozók nyitott szemmel járnak. Figyelmük az üzemen kí­vülre is kiterjed. Gőz József alap­szervezeti párttitkár az utcára ki­lépő dolgozók érdekében jármű­­közlekedést gátló oszlopok elhe­lyezését javasolta. Az említetteken kívül még sok hasznos észrevétel és javaslat hangzott el. Az ötleteket az üzem­orvos és Cser elvtárs nyomban értékelte és a könnyen megvaló­­síthatókat a Vöröskereszt jutal­mazta. A vállalat vezetői részéről Cser elvtárs megígérte, hogy a többi javaslatot is folyamatosan megvalósítják. Sok tapasztalattal és eredmé­nyesen zárult a Pápai Textilgyár­ban az egészségügyi ötletnap , amelyet valószínűleg több követ majd. Hová lesz az öskü­i víz? Már második éve apadnak a kutak Öskü községben. Nem átok sújtotta a falut, és földalatti titokzatos szörny­ről sem tudnak, „aki az ösküi vizen élne. — Hová lesz akkor a víz? — teszik fel a kérdést a lakók nap-nap után, ahogy üresen húzzák fel a kútból a vödröt. — Mert ha a Hanta-pusztai bánya ártatlan a dologban, akkor csak valamilyen „földöntúli” oka le­het. A végső igazság kiderítése az Or­szágos Vízügyi Főigazgatóság felada­ta. Ők talán — szakemberek segítsé­gével — pontot tudnak tenni a két éve húzódó vita végére, hogy van-e a bányának köze a vízhiányhoz, vagy nincs? Mert nemcsak „erkölcsi” si­kerről van szó, hanem pénzről is. Oskü idei községfejlesztési tervé­ben szerepel egy törpevízmű építése, amely 110 ezer forintba kerülne, még úgy is, hogy a falu sok társadalmi munkát vállalt. Ha viszont kiderülne, hogy mégis a bánya szívja el a vizet, akkor nyugodtan kérhetnék a tröszt támogatását. Ezért várják hát úgy az esküiek a vízművek dolgozóit, mint aki csodát tesz velük: megoldja a titokzatos rej­télyt. (m. e.) BOBEPOJIN ANTALI napló Tegyük otthonosabbá a várpalotai munkásszállókat A Várpalotai Szénbányászati Tröszt bányászainak jelentős ré­sze, 666 bányász, munkásszállókon lakik. Annak ellenére, hogy a férőhelyek száma 869, tehát mint­egy kétszázzal több, mégis egyes helyeken túlzsúfoltság tapasztal­ható. A munkásszálló a dolgozók otthona, nem mindegy tehát, hogy milyen környezetben élnek az ott­­lakók. Ha valóban otthonuknak érzik, akkor annak hatása nem­csak a magánéletükben, hanem munkahelyükön is érződik. Ehhez a feltételeket is biztosítani kell. Vannak rendezett szállók. A Petőfi-szálló például parkírozott környezetével, s szép szobáival ki­vívta a dolgozók megelégedését. Másutt, és különösen a Cseri-szál­lón, a környezet miatt ezt nem tudták biztosítani. Ide került egyébként a legtöbb deklasszált, illetve büntetett előéletű elem. Ezek fertőzik a levegőt, különö­sen akkor, ha sokan vannak együtt. Jónéhányat már elbocsá­tottak közülük fegyelmi úton, ezek azután az ottlakó családok­nál húzták meg magukat lesve, hogy fizetés után, és az italozás hatása alatt, hogyan nyerhetnek a többiektől kártyán annyit, amennyivel munka nélkül fenn­tarthatják magukat. Ennek a le­hetetlen állapotnak a rendőrség segítségével igyekeztek véget vet­ni. Azóta tapasztalható javulás, amihez nagy mértékben hozzájá­rult az is, hogy önálló KISZ-szer­­vezet alakult, és aktívan munká­hoz kezdett. Javítani kell természetesen a feltételeket is. Több helyen, an­nak ellenére, hogy sok a légy, hi­ányzik a szúnyogháló. Egyes he­lyeken a kerékpárokat a szobák­ban tárolják, erre alkalmas más hely hiányában. Ezen változtatni kell! A munkásszállók a nevelés esz­közei. Azokká kell válniuk Vár­palotán is, ahol különösen indo­kolt ez, hiszen a szállón lakók 50 százaléka 18—24 év közötti, és 70 százaléka nem haladta túl a 30 éves életkort. Különösen a fiata­lokra káros, hogy a szállók büfé­jében italmérés folyik. A szállót nem lehet italbolttá változtatni. Éppen ezért a szeszesitalok áru­sítását meg kell szüntetni, amire a szakszervezetek megyei tanácsa már határozatot is hozott. Az utóbbi időben nagyon hiány­zott a munkásszállók önkormány­zati szerveinek munkája. Most folynak az újjáválasztások. A leg­­fontosabb feladat lesz majd érvé­nyesíteniük a részletesen kidolgo­zott működési szabályzatot, ami­vel jelentős javulást érhetnek el a szállók életében. Vannak eredmények a kulturá­lis, politikai nevelő munkában éppen úgy, mint a szállók sport­életének fejlődésében. A vezetők és a társadalmi szervek funkcio­náriusai rendszeresen látogatják a munkásszállókat, és ott elbe­szélgetnek a dolgozókkal. Különö­sen jó munkát végeznek a nyug­díjas szakszervezeti tagok, akik időközönként elbeszélgetnek a szállók lakóival a régi és az új bányászélettel kapcsolatosan. Új­ságokkal, vezetékes rádiókkal és a külső szállókon televíziós ké­szülékekkel igyekeznek szórako­zási lehetőségeket teremteni. Fi­ók-könyvtárak is vannak vala­mennyi helyen, hiba azonban, hogy ritkán cserélik a könyveket, pedig igen nagy az érdeklődés. Ezt bizonyítja az is, hogy az Ál­lami Könyvterjesztő autója egy alkalommal kint járt a Cser­-szál­lón és több, mint 2000 forint érté­kű könyvet adott el. A sportban még előbbre lehetne jutni, ha a tisztasági versenyhez hasonlóan, a szállók között sportversenyeket szervezne a KISZ és a szakszer­vezet. A múlt év vége felé 140 000 fo­rintot fordítottak Várpalotán a szállók csinosítására, kulturális létesítményére. Az idén újabb nagyobb összegekkel akarják még barátságosabbá, otthonosabbá ten­ni a szállón lakók életét. A je­lentős összegek mellett azonban még többet lehetne tenni, ha tár­sadalmi munkával megszerveznék a szállók környékének parkosítá­sát, rendezését. A munkásszállók helyzetének állandó javítása közös ügy. Nem­csak a vezetőknek van mit ten­niük, de van bőven az ott lakók­nak is. Közös összefogással, egy­más nevelésével, a meglévő lehe­tőségekhez mérten még nagyon sokat tehetnek ezért Várpalotán. (B. J.) Nincs más megoldás ? A múlt szombaton délután rettenetesen fájni kezdett beteg fülem. Arra gondoltam, hogy Keresztes doktor ugyan péntekre hívott — amikor szolgálati úton vidéken voltam­ — azért ma is elmehetek rendelésre. Az SZTK-ban természetesen szombat délután nincs rendelés, így hát a kór­házba siettem. — Kádár doktort, az ügyeletes orvost keresem — szóltam az egyik nővérnek. — Kézzé meg az ügyeleti szobában — válaszolta. — Kincs ott telefon? — Kincs. Elmentem, megkerestem a szobát. Hát telefon az volt benne, de ügyeletes orvos már nem! Az ott talált nővér nem tudott hollétéről sem­mit, pedig szerinte fél háromkor eltávozott. Keresni kezdték a kórház­ban, de egy óra is eltelt, és nem találták meg. Éppen azon gondolkoztam, mi lenne, ha a kórház egy betegének állapota hirtelen válságosra fordulna­­, amikor Kádár doktor megje­lent. — Itt nincs rendelés — ez volt az első szava hozzám, még mielőtt tudta volna, miért is kerestem fel. — Tudom, de sajnos, képtelen vagyok hétfőig várni a fülemmel. — Miért nem megy Keresztes doktorhoz? — Mert Almádiban lakik — adtam felvilágosítást Kádár doktor­nak, aki ezt legalább olyan jól tudja, mint én. Ismét csak gorombán rámförmedt, hogy ők nem foglalkoznak kül­ső betegekkel. . . így hát otthagytam a kórházat. Egyetlen szerény kérdésem van a város egészségügyi hatóságai­hoz: hová forduljon valaki, ha váratlanul fájni kezd a füle szombaton délután, vagy vasárnap? Azt hiszem, jobb megoldást is lehet találni, mint a balatonalmádi rárándulást. w M-s I-e ••Üzemi tanács — amelytől tanulni lehet••• A napokban választották meg a ba­latonalmádi 4-es számú Mélyépítő Vállalatnál az öt tagú üzemi tanács egyham­ar lát s a többit a törvényes rendelkezések értelmében, a szakszer­vezeti bizottság jelöli­, s az új üzemi tanács néhány nap múlva, augusztus elején tartja alakuló ülését. A válla­lat üzemi tanácsa már az elmúlt esz­tendőben is hasznos tevékenységet fejtett ki (például a műszaki fejlesz­tésre tett javaslatainak gazdasági ered­ménye 97 000 forint volt.­). Jellemző az üzemi tanács jó működésére, hogy az elmúlt év folyamán az ország első élvonalbeli építőipari vállalatai ta­pasztalatcserék folyamán tanulmányoz­ták, s átvették hasznos módszereiket. A mélyépítők üzemi tanácsának tagjai azonban szerteszét működnek a megye, sőt más megyék különböző munkahelyein. Egy-egy illésre össze­verbuválni valamennyi tanácstagot nemcsak sokba kerül, de a munkából is jelentős kiesést jelentene. Ezért az üzemi tanácson belül 5 bizottságot — egyenként 9—11 tagút — hoztak létre már tavaly, s az idei üzemi tan­ács­nak is ez a terve. Külön bizottság foglalkozik a műszaki fejlesztéssel, a munkaügyekkel, a szociális, kulturá­lis ügyekkel, a munkavédelemmel, és a társadalmi tulajdon védelmével, s külön bizottság vizsgálja a vállalat önköltségének alakulását. Az üzemi tanácsnak reszortok szerinti bizottsá­gokra való osztása reméljük,­­ úgy, mint tavaly — azt fogja eredményez­ni, hogy hathatósabban nyújthatnak segítséget a vállalat gazdasági vezeté­sében. Modern tűzoltófelszerelések a községekben Lapunk július 26-i számában hírt adtunk arról, hogy a pápai járás né­hány községét modern tűzoltófelsze­reléssel látják el. A megyei tűzrendé­szeti parancsnokságtól nyert értesü­lésünk szerint ez nemcsak a pápai járásra vonatkozik. Megyénkben ez évben tíz termelőszövetkezeti község önkéntes tűzoltósága kap kismotor­fecskendőt. Egyébként kormányunk úgy intézkedett, hogy az ötéves terv végére minden községet kismotor­fecskendővel, a nagyobb községeket pedig gépjárművel vagy gépjármű­­fecskendővel kell ellátni. 1956, Bill Botaf 1. A tej reggel kell! Veszprémben, a Kiss Lajos la­kótelepen reggel nincs tej. Azét van, de mégsincs. Van, három­negyed hétkor már ott áll kan­nákban a gyorskiszolgáló bolt sarkán a napon,­­ de abból ugyan nem iszik egyhamar senki. Nem, mert a boltot csak fél nyolc­kor nyitják, s akkor a reggelihez már késő. Él, persze elviszik, de annak jórésze aztán elpazarlódik. Hogyne, hiszen már hajnalban süti egy órát a nap, s aztán már délutánra — hát még másnap reggelre! — megalszik, vagy füs­­­szemegy, megsavanyodik. A fel­nőttek, ha csak magukról van szó — legyintenek, isznak teát, vagy megeszik a vacsoráról maradt le­vest, esetleg krumplipaprikást is reggelire. De a csecsemőknek nem lehet krumplipaprikást adni, ezt a város kereskedelmét irányító elvtársaknak is tudniuk kell. Tej kell! A tej ott áll a sarkon, süti a nap, csak ki kell mérni. Ha a boltot csak fél nyolckor nyitják, mérjék másutt, akár a boltkapu aljában, vagy a bolt előtt az ut­cán, ha jobb megoldást nem ta­lálnak, de mérjék, mert a tej reg­gel kell. Azt mondják, rövidesen meg­oldják a tej házhozszállítását. Ez nagyon jó lesz, de már most kezdjék legalább reggel hétkor mérni. Már hónapokkal ezelőtt is így kellett volna. Ezt nem tudni megoldani, rosszindulat, vagy te­hetetlenség, de legalábbis megen­gedhetetlen kényelemszeretet. Cs. I. Védekezzünk a lucerna rovarkártevői ellen! A lucerna és a lóhere nélkülözhe­tetlen és egyben legértékesebb szán­tóföldi pillangós szálas takarmány­növényünk. A világszerte keresett lu­­cernamag termesztést súlyosan ve­szélyeztetik, sőt bizonytalanná teszik a lucerna zöld részét, főleg pedig magtermését nagy számban pusztító rova­ri kártevők. A kártevők ellen legcélszerűbb a Maninger professzor által kidolgo­zott komplex védekezési eljárások betartása. Lényegében a következő védekezési módszereket alkalmazhatjuk. AGROTECHNIKAI VÉDEKEZÉS Lucernát legalább 4 évig ne vessünk abba a táblába, ahol előzőleg lucerna volt. Régi lucernatábla mellett ne lé­tesítsünk új lucernást. Magtermésre egész táblát hagyjunk meg, mert ha a tábla egy részét lekaszáljuk, az összes magkártevőt a magnak ha­gyott területre csalogatjuk, ennek pe­dig a magtermés vallja a kárát. BIOLÓGIAI VÉDEKEZÉS Eredményesen fel lehet használni a kártevők összeszedésére a pulykákat és gyöngyösöket. Nevezett baromfiak nagy előszeretettel, óriási mennyisé­get pusztítanak el a rovarokból. MECHANIKAI VÉDEKEZÉS A kaszálások után, főként a mag­fogás előtti kaszálás után, a tarló reggeli és esti tövisboronálásával a kártevők lárváinak nagy részét el­pusztíthatjuk. Igen jó eredményt érhetünk el, ha a magtermesztésre kijelölt lucer­natáblát zöldbimbós állapotban hálózzuk. A kártevőket a háló végighúzásával foghatjuk össze, a hálóba vagy vá­lyúba régi nevén ,.gritox” porozószert tegyünk. Nagyüzemben fogatos háló­val vagy vályúval dolgozhatunk. Igen alkalmas a Nádudvari-féle lógereb­­lyére szerelt vályús rovarfogó. Lényeges, hogy zöldbimbós állapot­ban végezzük el a rovarfogást. KÉMIAI VÉDEKEZÉS Igen eredményes a lucernam­ag kár­tevők elleni védekezés a különböző idegmérgekkel. A leggyakoribb magkártevők ellen Agritox porozással védekezünk. Igen sok kártevőt pusztíthatunk el már a lekaszált tarlón is, katasztrá­­lis holdanként 10 kilogramm por ki­szórásával. De a legfontosabb véde­kezési időpont a zöldbimbós állapot. Ha virágzáskor porozunk, nemcsak a kártevők elpusztításával késünk, ha­nem még a hasznos magporzást el­végző méheket is elpusztítjuk. Ezért csak zöldbimbós állapotig szabad az idegmérges védekezést alkalmazni. A legújabb porozószer, a Melipax elne­vezésű kontakt méreg. E méreg amennyiben kat, holdanként 10 kg-nál többet nem szórunk ki, a méhekre ártalmatlan. Egyébként ha ez adagnál többet alkalmazunk, a 1­091/1930. Vili. 13. FM. zz. rendeletben előírt eljárást be kell tartani, nevezetesen elő­zően bejelentést kell tenni a köz­ségi tanácsnál, hogy a méhészek figyelmeztethetők legyenek. A Melipax hatékonyságához is­m fok hőmérséklet szükséges. Ha zöldbor bős korban elmulasztottuk volna porozást, vagy a sok kártevő miat meg kell ismételni, zöldhüvelyes ál­lapotban is porozhatunk hasonló mennyiséggel. Ilyenkor különösen a lucernamagdarázs ellen tudunk leg­jobban védekezni. Igen fontos, hogy a lucernásban az esetleg megjelenő Aranka-foltoka még a magkötés előtt elpusztítsuk Ez a „Kuszkután” permetezéssel, vagy 9 százalékos kénsavas, illetve 13 száza­lékos vasgálicás permetezéssel elvé­gezhetjük. A magtermés szerződéses átvételi ára 3800 Ft. Ezt a jövedelmet csak úgy érhetjük el, ha a fenti védekezést ma­radéktalanul végrehajtjuk. Kovács Barna

Next