Napló, 1961. január (Veszprém, 17. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-20 / 17. szám

1961. január 26. NAPRÓ „TAVASZ“ A KERTBEN Még tél van, de a malomsoki Szebb Jövő Termelőszövetkezet kertészetében már a tavaszra készülődnek. A fogatosok trágyát szállítanak, a nők melegágytakarókat gyártanak, a férfiak pedig vetik a magot az ágyasokba. Inkább tavaszias, mint télies az idő. Ha bágyadtan is, de süt a nap, és fényével bearanyozza a tájat. Az ég derült, pajkos madarak röpködnek alatta. Ha nem januárt mutatna a naptár, könnyen márciusnak néznék az időt a malomsokiak. A százholdas, ma már kietlen, letarolt kertészetben mintegy harmincan serénykednek. Sok közöttük a fiatal. Az állandó kertészeti brigádnak tizenhat férfi tagja van, de a nők is becsülettel kiveszik a részüket a munkából. Különösen nyáron tudnak sokat segíteni, amikor összetorlódnak a tennivalók. A kertészet vezetője Ivanov Imréné, aki férje mellett 14 éve kertészkedik. Férjétől tanulta el és örökölte a mesterséget, aki jelenleg más fontos beosztásban dolgozik. Mindketten a kertészkedés szerelmesei. Jórészt nekik köszönhető, hogy a kertészetben szakucerű, szapora munka folyik, és abban is nagy érdemük van, hogy tavaly a 730 ezer forint tervezett bevétel helyett mintegy egymillió forint jövedelmet adott a kertészet. A kertben télen, nyáron akad tennivaló. Most fő feladat a melegágyak készítése, és a magvak elvetése. A készülő melegágyak 150 centiméter szélesek, 12,5 méter hosszúak és 60 centiméter mélyek. A melegágyak aljába trágyát hintenek, majd földdel tetézik. A gereblyézett, porhanyós földbe ujjnyi magtakaró alá helyezik a magot. Jelenleg melegágyi retket vetnek. Négyszáz ablakalj lesz belőle. Ezt követi majd a paprika és káposzta, együttesen 850 ablak alatt. A tavasszal kiültetnek 20 hold paprikát, 12 hold paradicsomot, 10 hold káposztát, 10 hold karfiolt és 10 hold kelkáposztát. Ezenkívül több holdon zöldségfélét és korai új burgonyát termesztenek. Ebben a gazdasági évben a tavalyi száz holddal szemben 200 katasztrális holdon kertészkednek. Egy-egy területet többször is kihasználnak, így 272 katasztrális hold termékére köthettek termelési szerződést. Sokat fejlődött az utóbbi két évben a malomsoki Szebb Jövő Termelőszövetkezet kertészete. Két évvel ezelőtt harminc katasztrális holdon 500 ablakkal kezdtek. Tavaly már száz holdon, 1600— 1700 ablakkal kertészkedtek. Amíg a szövetkezet alakulásakor a kertészet csak részben volt öntözéses, ma az egész területet ellátják vízzel. A termelőszövetkezet tavaly 270 ezer forint értékben permetező öntözőberendezést vásárolt, ötven százalékos állami kedvezménnyel. Ezenkívül a munkák meggyorsítása és megkönnyítése végett RS—09-es kerti traktort és egy palántázó gépet is beszereztek. A termelőszövetkezet tagja a MÉK-nek, és ez a tagság sok előnnyel jár. A szövetkezetnek nem kell foglalkoznia értékesítései, a felvásárló szerv végzi el helyette. Nem kell a piacokat járni, a friss árut közvetlenül a MÉK veszi át a szövetkezettől. A szerződéses termeltetés előnye, hogy éven át biztosítva van a megtermelt növények elhelyezése, és a MÉK tagság után a részjegytől függően, visszatérítést kapnak a vállalattól. Az idén a tavalyinál nagyobb tervszámokat kapott a kertészet. Ebben az évben egymillió háromszázezer forint bevételt terveznek kertészeti termék értékesítéséből, vagyis 570 ezer forinttal többet, mint tavaly. E hatalmas tömegű áru megtermelése nagy, de megoldható feladat elé állítja a termelőszövetkezetet és a kertészeti brigád tagjait. Az adottságok adva vannak, és mint eddig, ezután is élnek ezekkel a lehetőségekkel a kertészet dolgozói. KÁSA ANDRÁS Dolgozik a lánybrigád. Munkában a kertészek. (Fotó: Péterfay Endre) n Az újítások megvalósítói A Pápai Textilgyárban Pap József brigádjára bízták az elfogadott újítások kivitelezését, illetve a prototípusok elkészítését. Most fejezték be a szódakészítő gép elkészítését — ezzel házilag oldják meg az üzem védőital ellátását. PADRAGKÚT MAGYARORSZÁG térképe megváltozott. Nem nagyon, csak egy picikét. Ahol eddig két aprócska pont volt, oda most egyet, de valamivel nagyobbat helyeznek. Amit Padragnak és Csékútnak neveztek eddig, az most — az Elnöki Tanács rendelete alapján — Padragkút lett. * EGÉSZ SOR AUTÓBUSZ Masajkai vasútállomás előtt, vagy hat darab. Gyors a vérkeringés ebben a helyét, formáját most kereső, új városban, jó a közlekedés is. Padrag felé először külsejű , Jakarusz” egy igénytelen indul, gyerünk hát azzal. Nem viseli meg az út a köhögő, hörgő öreg motort, alig indultunk, már ott is vagyunk. Érdekes kép fut el a kocsi jégvirágos ablakai előtt. Szép öreg parasztházak, de mellettük, velük egy sorban, vagy önálló telepekben már modern, egységes terv szerint, munkások igényére épített lakások, házak sorakoznak. Jellemző képe ez az iparosodás útjára tért településnek. A két falu, Csékút és Padrag teljesen összeépült. Egy bácsika, aki úgy látszik, szintén idegen, el is téveszti. Csékúton akart leszállni, de mire megkérdezte, már Padragon voltunk.— Nem baj — vigasztalják az utasok — úgyis Padragban ez már! * MESÉL A FÖLD, a két falu földje. „Podrug”-nak hívták az egyik részét, már az Árpádok idejében. Afféle igazi bakonyi népek, mocsarak, nádasok, erdők sűrűjében élő, szabad mészégetők volt ez. Dúlta tatár, üldözte faluja török, gyötörte az ellenreformáció, de a kicsiny falucska mindig megmaradt, lakosságában egymást követték a generációk. Csak éppen szabad mészégetőkből a győri jezsuiták jobbágyai lettek. Csókát a helybeliek tudomása szerint nem sokkal fiatalabb település, „Csókát”-ruk hívták valamikor. Tisztavízű források fakadtak itt a mocsár ezek mellett pihentek világában, meg az utasok, innen a név. A történelem viharai azonban itt kicserélték a lakosságot. Németek települtek meg a török pusztítás után elnéptelenedett határban, ekkor ,,Schenkuf‘-nak nevezték a falut, nyilván a magyar név egyszerű eltorzításával. ’ * . A FÖLD MÉLYÉNEK KINCSEI nyitották meg az itteni föld történetének új korszakát. Aknát mélyítettek, a padragi határban még a háború alatt. Ez a primitív kis bánya fejlődött naggyá, ebből lett a modern Táncsics és Hunyadi-akna. Bányásszá lett a hajdani mészégető kései utóda, bányásszá lett Csékút időközben minden külső behatás nélkül visszamagyarosodott lakossága A bánya és a szocializmus együtt felvirágoztatta a két falut. Új ma a házak, lakások hatvan százaléka, új az a kiegyenlített, biztos életszínvonal, ami a lakosság körülményeit jellemzi. Csak az idén 40 házat épített az állam. Kellett a hely, hiszen tíz év alatt kétezerről négyezerre nőtt a két község lakossága, terjeszkedtek is. Addig terjeszkedtek, míg most csak a leggyakorlottabb őslakosok tudják megmondani, hol végződik az egyik falu, hol kezdődik a másik. Egyébként is, már ma közös a két falu orvosi ellátása, patikája. Padragra járnak iskolába mindkét településről a gyerekek, Padragon vannak az üzletek, egyesülőben a két falu keét tsz-e. * AZ ELNÖKI TANÁCS határozata — az egységes község megteremtése, Padragkút — tehát egy már fennálló helyzethez igazodik. Egyet is ért vele mindenki a faluban, örülnek, annál inkább, mert hét esztendeje ők kérték tanácsüléseiken, ezt az intézkedést. Egy veszély fenyeget, mégpedig az, hogy a csékúti bányászok között éretlen viccelődés indult meg arról, hogy „kútba ejtettek bennünket“. Vagyis sajnálják azt a két betűt, ami elmaradt falujuk nevéből. Gyerekes játék ez, a hangulatot csak akkor zavarhatja, ha a tréfálkozás felhecceli a közvéleményt. A helyi vezetők ügyelni akarnak rá, hogy ez ne következhessék be. Nagy terveik vannak ugyanis. Új üzletek, jobb kommunális lehetőségek teremtése, új tanácsház a falu közepén. Nem közeli remények ezek, de megvalósulásuk előbb remélhető, ha igazán egységesen szereti lakóhelyet a volt két község lakossága. * NÉHÁNY KILOMÉTER a távolság mindössze Ajka és Padragkút között, de ezt is ideghúrként íveli át a szenet szállító kötélpálya. És az országút szélein, acélcsizmás betonlábain egyre kijjebb lépeget a város. Egy-két évtized múlva talán megint megváltozik itt Magyarország térképe, nagy- Szeged, vagy nagy-Miskolc példájára, megizmosodott karjaiba öleli majd ez a város is a vérkeringésébe szervesen beletartozó ,,perem-községeket. Földeák! Bé&a