Napló, 1961. március (Veszprém, 17. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-01 / 51. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NAPLÓ AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam — 51. szám. ARA 60 FILLÉR Szerda, 1961. március 1. -------- ■ • V r A munkaszervezés hónapja V A múlt év márciusában rendezett először munkaszervezési hónapot a szakszervezetek megyei tanácsa. Olyan kérdések kerültek akkor felszínre, amelyekről eddig bizony elfelejtkeztünk. Óriási tartalékok szunnyadtak és bújnak még ma is előlünk ezen a területen. Akkor még a vezetők sem tudták, hogy mit is tegyenek. A szárnypróbálgatás megmutatta: biztos elvi alapok kellenek,hogy világosan lássák a feladatokat, a lehetőségeket. Alkalmazni az általános elveket a munkahelyeken, a dolgozóknál, ez kell ahhoz, hogy biztos legyen az eredmény. Hogy ez így van, száz és száz adat igazolja — a második, októberi munkaszervezési hónap tapasztalataiból is. A rádiókávagyár teljes termelési értéke hat százalékkal nőtt októberről novemberre, a létszám közel hat százalékos csökkenése mellett. Ez az egy példa is igazolhatná, hogy mekkorák a lehetőségeink. De szinte mindenki ismeri ezeket. A munkaidő és a gépek jobb kihasználása, az ésszerű létszámátcsoportosítások, a szállítási útvonalak lerövidítése — mindmind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy százasokkal, ezresekkel adjunk többet, s hogy többet is élvezhessünk a munka áldásaiból. Példák sorakoznak: a herendi bányánál a fő szállítóvágat kihasználását majdnem kétszeresére növelte a lépcsőzetes robbantás bevezetése. Jobban szervezett munka, kevesebb kiesés csillehiány miatt, nagyobb termelés. Vagy például a Pápai Húsipari Vállalat sonkaüzemében bevezetett futószalagos szállítás, a termelékenység növelése mellett jelentősen megkönnyítette a dolgozók munkáját is. Téglagyárainkban, ahol lehetőség volt rá, már le húzza a téglás csilléket. Ismét az a helyzet, mint az előző példáknál. Ide tartozik azonban a bérezések kérdése is. Tagadhatatlan, hogy béreink nagy része még nem a legfontosabb gazdaságpolitikai feladatok megoldására ösztönöz. Idegenkednek ezek bolygatásától, „kényes kérdés” — mondták, és ezzel valóban azzá teszik. Pedig a munkások véleményének meghallgatásával, közösen a legnehezebbnek látszó kérdések is megoldhatók. De csak velük együtt! 1960 januárjától szeptemberig az Ajkai Üveggyárban 22 munkanap esett ki késések miatt. Ez is tartalék! Fegyelmezettebben, észszerűbben, nagyobb körültekintéssel, a dolgozók véleményére támaszkodva lehet csak dolgozni. Hogy az utóbbi mindenütt valósággá váljék, nagy részben a közvetlen parancsnokokon, a művezetőkön, csoportvezetőkön múlik. Kötelességeik megkövetelése akkor lesz eredményes, ha jogaikról sem felejtkeznek el a vállalati vezetők. A munkaerők átcsoportosítása, ésszerűbb felhasználása máris eredményekben jelentkezik. Az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohónál 51 munkást alkalmazhatnak más munkakörben munkaszervezési tartalékok feltárása, műszaki intézkedések révén. Megyénkben túlsúlyban vannak a vegyipari jellegű üzemek. A múlt év októberének tapasztalatai alapján érdemes lenne foglalkozni a monoton munkaidő csökkentésével, ahol úgy látják, hogy más tennivaló már nem akad. Egy műszer 15—20 percenkénti leolvasásával megbízott dolgozó belefásul az egyhangú, idegfáradtságot okozó munkába. Ha itt ésszerű elfoglaltságot biztosítunk, sokkal frissebben végzi a munkáját. A legfontosabb helyeken rendeződik a normakérdésekkel foglalkozó időmérő alkalmazása. Ez biztosítani fogja a folyamatos, az élet valóságától, követelményeitől nem elszakadó munkát. Nagyon sok vállalatnál nem ismerik még mindig a gépek kihasználtsági fokát, pedig egészen hihetetlen tartalékokat fednek fel az ilyen mérések. A faárugyárban 85, a tanácsi kőfejtő vállalatnál 75 százalék ez az érték. Arról nem is szólva, hogy a Szentgáli Mészmű kapacitásának csak 55—69 százaléka van hasznosítva. Sürgető intézkedéseket követelnek az így felfedett adatok. És aki ezek mögött nem veszi észre a mindennapi élet szükségszerű javulását, az nem végezhet jó munkát. A mai nappal induló új munkaszervezési hónap bizonyosan nagy előrelépést jelent ismét, felmérhetjük, hogy mit végeztünk eddig, mennyit hajtottunk végre az októberi határozatokból. Eldönthetjük, hogy folyamatos-e munkaszervezési tevékenységünk, nem csak ezekre a hónapokra szűkül-e. Titkolt tartalékok kerülnek felszínre, hogy többet, jobbat adhassunk országunknak, hogy szebben, örömtelibben élvezhessük a tavaszt, a nyári, gazdagodó életünket. ... Vezető szovjet és angol újságírók, politikusok tanácskoztak Angliában London (TASZSZ), Sussex grófság egyik kisvárosában befejeződött vezető szovjet és angol újságírók és közéleti személyiségek háromnapos megbeszélése, amelynek tárgya a békés együttélés volt. A találkozón szovjet részről ott voltak: Szurkov író, a Szovjet—Brit Társaság elnöke, Adzsubej és Majevszkij újságírók, Zsukov, a Kulturális Kapcsolatok Szovjet Állami Bizottságának elnöke és mások. Az angol közéletet Maclean konzervatív képviselő, Healey, Strachey, Mayhem munkáspárti képviselők, Hotter volt moszkvai brit nagykövet és több más ismert közéleti személyiség képviselte. A kiadott közlemény szerint a két fél egyöntetűen támogatja a békés együttélés alapelveit és a részvevők javasolják mindkét kormánynak, hogy erélyes eszközökkel törekedjenek a leszerelés megoldására, a nukleáris fegyverkísérletek megtiltására. Szükségesnek tartják a könyvek, hírlapok, folyóiratok, rádió- és televízióadások, művészeti alkotások cseréjét, mert ezzel is erősíteni lehet a népek békéjét és barátságát. (MTI) Hruscsov elvtárs Szverdlovszkban Szverdlovszk (TASZSZ). Kedden Szverdlovszkba, az Ural-vidék nagyvárosába érkezett Nyikita Hruscsov miniszterelnök, , a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára. Kíséretében van Dmitrij Poljanszkij, az OSZSZSZK miniszterelnöke, a pártelnökség tagja, és Gennagyij Voronov, az elnökség póttagja. Hruscsov, Poljanszkij és Voronov részt vesz az Ural-vidék kiváló mezőgazdasági dolgozóinak értekezletén. (MTI) Üdvözlő távirat A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának és a mongol népnek, a magyar kommunisták harcos, testvéri üdvözletét fejezte ki a Mongol Népi Forradalmi Párt megalapításának 40. évfordulója alkalmából. (MTI) Jelentés a földekről Vetik a tavaszi árpát, mákot és a borsót megyénk tsz-ei Megkezdődött a munka a főrdért. Gépek dübörögnek, fogatok bögnek sorjában a dűlőutakon,mberek szorgoskodnak, trágyát eregetnek, műtrágyát szórnak. Néhol már a vetőgépek is zakatolnak. A korai tavasz is segít a szántó-vető embereknek. A tavaszi munka indulásáról, az első napok eredményeiről szól összeállításunk, amelyet a járási tanácsok mezőgazdasági osztályaitól kaptunk. NAPONTA 180—200 FOGAT DOLGOZIK MÁR A KESZTHELYI JÁRÁSBAN Egy hete kezdődött meg a munka a keszthelyi járás termelőszövetkezeteiben. Elsőnek Zalaváron, Várvölgyön láttak munkához a termelőszövetkezeti tagok. A várvölgyiek két nap alatt elvetettek húsz hold mákot és öt hold borsót. Zalaváriak tíz hold mák vetését jelentették be a járásnál. Az árpa vetését a balatongyöröki Balatongyöngye Termelőszövetkezet kezdte meg. A héten azonban a munka teljes lendülettel megkezdődik mindenütt a járásban. Naponta 180—200 fogat dolgozik a földeken, a gépállomás pedig 45 erőgéppel segítette a beindulást. Néhány napon belül ők is teljes kapacitással állnak munkába. 1400 HOLD FEJTRÁGYÁZÁS A PÁPAI JÁRÁSBAN A pápai járásban a fejtrágyázást 1407 holdon végezték el a termelőszövetkezetek. A mákvetést 103 holdon, a tavaszi árpa vetést pedig húsz holdon. Az első jelentés szerint a nyárádi termelőszövetkezet jól indult a munkákkal. Húsz hold árpát és ugyancsak húsz hold mákot már elvetettek. A vaszari Hunyadi Termelőszövetkezet 30 hold mákot vetett el. Borsót huszonegy holdon, szántóföldi zöldséget pedig tíz holdon vetettek a járásban. A homokbödögei termelőszövetkezet tíz hold borsó vetését jelentette be. A tavaszi munkák első hírei biztatóak. Egyre többen dolgoznak a mezőkön, s a szorgos kezek nyomán napról napra változik az eredmény is. MEGKEZDTÉK A KORAIAK VETÉSÉT A VESZPRÉMI járásban A veszprémi járásban először Hidegkútról érkezett jelentés a tavaszi munkák megkezdéséről. A borsót vetették el leghamarabb. Vörösberényben szintén a földben van a borsó, Nagyvázsonyban pedig a mákot vetették el a múlt héten. Az első jelentés szerint 400 holdon fejtrágyázták le az őszi vetéseket. Elsőnek mindenütt a külföldi búzafajtákra szórták ki a műtrágyát. Különösen jól malad a fejtrágyázás a tótrázsi és nagyvázsonyi határban, még a talaj ugyan gépi munkára sem alkalmas ezért kézzel szórják a műtrágyát. Ezzel is időt akarnak nyerni. Jó ütemben és szervezetten történik a tavaszi kalászosok vetőmagcseréje. A termelőszövetkezetek 1400 mázsa minőségi árpa vetőmagot és 300 máza zab vetőmagot igényeltek. A vetőmagcsere a beütemezés szerint történik. A szállítást eddig még zavartalanul bonyolították le a termelőszövetkezetek. (J. M.) Az 1961. évi tennivalókról tárgyalt a megyei tanács Kedden délelőtt tartotta első negyedévi ülését a megyei tanács. Az elnökségben helyet foglalt Pap János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Bakos István elvtárs, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke. Az ülés levezetésére Szabó Kálmán elvtársat, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagját, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét választották meg elnöknek. Az első napirendi pontban — amelynek előadója Bakos István elvtárs volt — a megyei tanács 1961. évi munkatervét tárgyalta meg a tanács. A munkaterv a megye tervét és a terv végrehajtásához szükséges intézkedéseket tartalmazza. (A tervet a Napló hasábjain már ismertettük.) Elsőként Németh István, a megyei népi ellenőrzési bizottság elnöke szólalt fel. A népi ellenőrzés vizsgálatai alapján felhívta a tanács figyelmét, hogy egyes termelőszövetkezetekben igen nagyok az állatelhullási veszteségek. Dr. Penkov Iván elvtárs, a veszprémi kórház sebész-főorvosa kérdést intézett a mezőgazdasági osztályhoz: mit tettek az ilyen nagymértékű állatelhullások megelőzésére? A kérdésre később dr. Bodogán János elvtárs, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese válaszolt. Elmondotta, hogy az állatorvosok általában lelkiismeretesen dolgoznak, figyelmeztetik a termelőszövetkezeteket az állategészségügyi szempontból szükséges tennivalókra, azonban sajnos gyakori, hogy ezeket az utasításokat a tsz-ek nem hajtják végre. A sertések pestises elpusztulását a legtöbb esetben az okozta, hogy más megyékből fertőzött állatokat szállítottak. A gyomor- és bélgyulladás miatti állatelhullások oka rendszerint a férőhely és a gondozás nem megfelelő volta. A megyei tanács egyébként azon dolgozik, hogy májusig minden tsz-ben megnyugtatóan rendeződjék az állatgondozás kérdése, ezt a munkát a legrátermettebb emberek végezzék. Levitusz Károly elvtárs, a MESZÖV elnöke a baromfi- és tojásfelvásárlás kérdéseiről beszélt. Kiemelte ebből a szempontból a háztáji gazdaságok fontosságát, és kérte: a tanácsok és a pártszervezetek segítsenek a földművesszövetkezeteknek, hogy mielőbb megoldhassák a zavartalan tojás- és baromfihús ellátást. Pap János elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára volt a következő felszólaló. Bevezetésül hangoztatta, hogy fokozni kell a tanácsi munka hatékonyságát. Nagyobb következetességgel kell munkálkodni azon, hogy a végrehajtó bizottsági és tanácsüléseken elfogadott határozatok az életben is megvalósuljanak, ne forma, hanem tartalom szerint. Tíz-tizenkét évvel ezelőtt, ha azt mondtuk, hogy harcba indulunk a szocialista Magyarországért, ez a cél még egy kicsit megfoghatatlan volt. Ma más a helyzet. A mezőgazdaság szocialista átszervezése is befejeződött, most meg kell gyorsítanunk a fejlődést a termelésben, a termelékenységben, a mezőgazdaságban, az iparban, az emberek tudatában, hogy kimondhassuk: Magyarország szocialista köztársaság. Ezért kell most a munkát magasabb szintre emelnünk. Élesen elítélte Pap elvtárs az ügyintézésben újabban fellelhető lélektelen, bürokratikus vonásokat és sürgette.••■■■■■ akták mögött az embert lássák. Bátrabban, emberibben intézzék az ügyeket. Hangoztatta, hogy miként a mezőgazdaság átszervezése, a termelőszövetkezetek megszilárdítása, a termékbőség megteremtése is az egész társadalom ügye. Befejezésül elmondta Pap elvtárs, hogy a pártbizottság minden támogatást megad a munkaterv valóraváltásához. Rácz Béla elvtárs, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese a tanácsi ipar és a beruházások problémáiról szólott. Elmondta, hogy a múlt évi sikerek mögött számos kijavításra váró probléma húzódik meg. Néhány igen fontos cikkből, mint az égetett mész, tőzeg, bútor, nem teljesítették a tervet tavaly a tanácsi vállalatok. A beruházásoknál előfordult, hogy például a sümegi lakásépítkezés valóságos költsége 19 százalékkal meghaladta az előirányzatot, vagy a várpalotai iskola építése a tervezett 313 nap helyett 1452 napig tartott. Az idén az elemzőbb, jobb irányításra vár az a feladat, hogy ezeket a fogyatékosságokat kiküszöbölje. Felszólalások sora következett még, majd Bakos István elvtárs válaszai után a tanács a munkatervet elfogadta. Második napirendi pontban a tanács a tervgazdálkodási állandó bizottság munkáját tárgyalta meg. Határozatban mondta ki, hogy bár Bolyki Zoltán és Czuhadvölgyi László á. b. tagok munkájukért dicséretet érdemelnek, mégis ez az állandó bizottság volt az, amely valamennyi közül a leggyengébb munkát végezte. Ezután Baski Sándor elvtárs, — akinek v. b. tagságát és elnökhelyettesi beosztását időközben az Elnöki Tanács jóváhagyta — a tanács színe előtt letette a hivatali esküt. Befejezésül három interpellációt tárgyalt meg a tanács, és mindháromra adott választ jóváhagyta.