Napló, 1961. március (Veszprém, 17. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-09 / 58. szám

NAPLÓ II. Krumah hevesen bírálta az ENSZ kongói tevékenységét — Folytatódik az ENSZ 15. ülésszaka — Antikolonialista tüntetés az ENSZ-palota előtt — Wew Torse (TASZSZ). Két és fél hónappal ezelőtt az ENSZ köz­gyűlése Hruscsov szovjet kor­mányfő kezdeményezésére törté­nelmi jelentőségű nyilatkozatot fogadott el, amelynek értelmében meg kell adni a függetlenséget a gyarmati országoknak és népek­nek. Még meg sem száradt a nyomdafesték a nyilatkozat friss példányain, a gyarmatosítók már­is az ENSZ főtitkárának közvetlen szeme láttára és részvételével, dur­ván megszegték a nyilatkozatnak és az ENSZ alapokmányának el­veit. Ezért kedden, amikor az ENSZ- közgyűlés II. ülésszaka újra mun­kához látott, felvonultak az ENSZ épületéhez az egyszerű amerikaiak, hogy erőteljesen han­got adjanak követeléseiknek. „Követeljük, hogy vonják ki az ENSZ-csapatokat Kongóból.” „Nem lehet béke, amíg Afrika nem válik szabaddá.” „A fehér­ember paradicsoma pokol a nége­rek számára.” „Le a belga hóhé­rokkal!” „Kaszavubu, Mobutu, Csombe, Kalondzsi: felbérelt, dró­ton rángatott bábuk” — ilyen fel­iratú táblákat vittek a tüntetők, négerek és fehérek, akik eljöttek az ENSZ épületéhez, hogy felhá­borodásukat fejezzék ki a gyar­matosítók és hű kiszolgálójuk, Hammarskjöld politikájával szemben. A rendőrség nem en­gedte közel az épülethez a tünte­tőket. A közgyűlés folytatólagos ülés­szakának megnyitása után Nkru­­mah, ghanai köztársasági elnök szólalt fel. — A ghanai kormány vélemé­nye szerint Lumumba meggyil­kolása a legdurvább törvénysze­gés — mondotta Nkrumah. — A kongói események bebizonyítot­ták, hogy teljesen kudarcba ful­ladt az ENSZ kongói küldetése, mert a világszervezet képviselői a belgák bábjait, Kaszavubut, Mo­­butut, Csombét és Kalondzsit tá­mogatták. Nkrumah kijelentette, hogy Gi­­zengát ismeri el a kongói kor­mány törvényes képviselőjének. A ghanai elnök erélyesen el­ítélte az ENSZ kongói képviselői­nek leplezetlenül gyarmatosító jellegű mesterkedéseit. Rámuta­tott: nyíltan kísérletet tesznek ar­ra, hogy Kongót gazdasági vonat­kozásban a közös piac országaihoz fűzzék. Ennek a törekvésnek az az egyetlen célja, hogy fenntartsák Belgium kongói pénzügyi érde­keit. Nkrumah elnök emlékeztetett rá, hogy a Biztonsági Tanács 1960 július 14-én hozott kongói hatá­rozatában határozott utasításokat adott a főtitkárnak. A ghánai el­nök tényekkel bizonyította, hogy Hammarskjöld az utasításokkal ellentétben cselekedett. Az Egye­sült Nemzetek Szervezete a leg­utóbbi időkig támogatta a kongói lázadó erőket a demokratikusan megválasztott kongói kormánnyal szemben. Az ENSZ-csapatok pa­rancsnoksága — folytatta Nkru­mah — a megbízatások megsérté­sével megakadályozta Lumum­ba miniszterelnököt abban, hogy be­szédet mondjon a leopoldvillei rá­dióban. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének ez a lépése megen­gedhetetlen beavatkozás volt Kon­gó belügyeibe, és a Biztonsági Ta­nács által az ENSZ-egységeknek adott megbízással való vissza­élést jelentett — mondotta Nkru­mah. — Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete — hangsúlyozta a ghanai elnök — lezárta a kongói repülő­tereket, és így megakadályozta Lumumba kormányát, hogy csa­patokat szállítson Katanga tarto­mányba, a lázadó egységek leve­résére, bár a főtitkár azt a hatá­­mott megbízatást kapta, hogy semmi esetre se gátolja a köz­ponti kormányt a rend és a tör­vényesség helyreállításában. Ugyanakkor az ENSZ helyi meg­bízottjainak feltételezhetően nem voltak utasításaik arra, hogy el­kobozzák azokat a katonai repülő­gépeket, amelyeket az Egyesült Államok szállított Csombénak. Ezeket a sugárhajtású gépeket az Egyesült Államok Globemaster­­mintájú szállítógépein juttatták el Katangába. Feltételezhetően annak a repülőgép-szállítmánynak a része volt ez, amelyet Belgium a NATO égisze alatt juttatott Csombénak.­­ Nkrumah hangsú­lyozta, hogy ezeket a repülőgépe­ket Franciaországban gyártották, és az amerikai, gép szállítás köz­ben rendszeresen leszállást haj­tott végre az angol tulajdonban levő Málta szigeten. — Kérem az igen tisztelt küldötteket — mon­dotta a ghánai elnök — gondol­kozzanak el egy percre, és képzel­jék el, milyen beszédek hangzot­tak volna el itt a közgyűlés ter­mében, ha mondjuk ezeket a re­pülőgépeket Csehszlovákiában gyártották volna le a varsói szer­ződés értelmében Lengyelország­nak, azután pedig szovjet repülő­gépen Stanleyvillebe szállították volna, és ez a gép útközben kar­bantartás, vagy üzemanyagfelvé­tel céljából Romániában leszállt volna? Számos küldöttség nagy tapssal fogadta Nkrumahnak ezeket a szavait. — Az ENSZ hatóságok kongói tevékenysége — jelentette ki a ghanai elnök — azoknak a belga társaságoknak a kezére játszott, amelyek Mobutut, Kalondzsit, Csombét és Kaszavubut pénzelik. Nkrumah a továbbiakban el­ítélte azt, hogy az ENSZ állomá­nyát a nyugat-európai országokból és az Egyesült Államokból tobo­rozzák, és csaknem teljes egészé­ben kirekesztik az afrikai föld­részt képviselőit. Ennek következ­tében fordulhatott elő — hangsú­lyozta a ghánai elnök­­, hogy az ENSZ-szervek a Belgium támoga­tását élvező lázadó katonákat pén­zelték, akiknek Belgiummal együtt az volt a céljuk, hogy meg­­döntsék az ENSZ-erőket Kongóba hívó kormányt. Nkrumah elnök végezetül kije­lentette, hogy a Kongóban tevé­kenykedő külföldi csapatok kivo­nására vonatkozó javaslata első­sorban a Katangában állomásozó belga csapatokra vonatkozik. — A sajtóközlemények arról tanús­kodnak, hogy Csembe egységeit belga tisztek irányítják — mon­dotta. Nkrumah elnök kifejezte azt a reményét, hogy a közgyűlés behatóan fogja tanulmányozni a ghánai kormány javaslatait és le­hetővé teszi az afrikai országok­nak, hogy előmozdítsák a kongói probléma rendezését. Ezzel véget ért a közgyűlés keddi ülése. A szerdai ülésről, amely magyar idő szerint este 9 órakor kezdő­dött, lapzártáig nem érkezett je­lentés Apró Antal elvtárs nyilatkozata a Tribüne munkatársának Lipcse, (MTI) Apró Antal elvtárs, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsá­nak első elnökhelyettese, a KGST 14. ülésszakán részt vett magyar kormányküldöttség vezetője nyi­latkozott a Szabad Német Szak­­szervezeti Szövetség Tribüne cí­mű lapja munkatársának. KÉRDÉS: Miben látja Apró elvtárs a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa országai gazdasá­gi együttműködésének elvi és gyakorlati munkájának legfőbb célkitűzéseit? VÁLASZ: Azzal szeretném kez­deni, hogy rámutassak: a mi tá­borunkban nem az az elv érvé­nyesül, mint a kapitalista orszá­gok között, hogy „aki bírja mar­ja” és az erősebb országok el­nyomják a gyengébbeket.” A szocialista táborban a közös ér­dek, az egyenlőség, a testvéri együttműködés elve érvényesül. A szocialista tábor országai­nak gazdasági együttműködé­se számos olyan előnnyel jár, amely új nagy fejlődési lehe­tőségeket biztosít országaink­nak. Ilyen előnyök ismeretlenek a ka­pitalista országokban. A KGST tagországok gyors gazdasági fejlődésének elősegíté­sére az országok között széleskö­rű nemzetközi munkamegosztás alakult ki. Ilyen jellegű munka­megosztás a kapitalista országok között ismeretlen Már évek óta folytatjuk o­rszágaink között a teljes szuverenitás alapján a nép­gazdasági tervek egyeztetését, összehangolását, a termelés sza­kosítását. Országaink között hosz­­szú évek óta sokoldalú tudomá­nyos-műszaki együttműködés fo­lyik jelentős sikerrel. A KGST-ben tömörült országok között a gazdasági együttműködés olyan magas fokát értük el, hogy a mostani berlini tárgyalásokon már arról számolhattunk be, hogy évtizedekre előrelátó, ter­vező munkát folytatunk, s ma már nemcsak éves, vagy­ ötéves, hanem ennél jóval messzebbmenő, 1980-ig szóló népgazdasági tervek előké­szítésén, egyeztetésén dolgo­zunk. Kapitalista viszonyok között ilyen évtizedekre előrelátó intézkedés soha nem volt, és nem is lehetsé­ges. A felsorolt elvek és célok gya­korlati alkalmazása lehetővé te­szi, hogy a mainál még jobba­n meggyorsuljon a szocialista orsz­­á­gok fejlődése, tovább emelkedjen a dolgozók életszínvonala, és ki­egyenlítődjön az országok közöl ma még meglevő, a kapitalizmus­tól örökölt színvonalbeli különb­ség. Ez rövid felsorolása nagyszerű céljainknak. Az említett­­néhány gondolat, azt hiszem, világossá te­szi azt is, hogy milyen nagy je­lentősége van a KGST 14. ülés­szakának. KÉRDÉS: Hogyan látja Apró elvtárs a Magyarország és a Német Demokratikus Köztár­saság közötti kapcsolatok alaku­lását? VÁLASZ: A Német Demokrati­kus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között szilárd ba­rátság és testvéri együttműködés, van. Ez az alapkérdés. Mi, ma­gyarok nagyrabecsüljük a Német Demokratikus Köztársaság dolgo­zóinak erőfeszítéseit, a szocializ­mus építésében elért sikereit. A Német Demokratikus Köz­társasággal folytatott gazda­sági együttműködésünk szé­pen fejlődik, és az elmúlt évek során jelentős ered­ményt hozott népeink javára. Országaink között 1950—1960 kö­zött például ötszörösére emelke­dett a külkereskedelmi forgalom. Magyarország külkereskedelmé­ben — a Szovjetunió és Csehszlo­vákia után — a Német Demokra­tikus Köztársaság képviseli a leg­nagyobb volument. Mint ismere­tes, aláírták a két ország 1961— 65-re szóló hosszúlejáratú keres­kedelmi megállapodásét. A tavalyi­hoz viszonyítva 16 százalékkal növekszik országaink között a forgalom. A Német Demokratikus Köz­társaság exportjában fontos helyet foglalnak el különféle gépek, komplett berendezések. Például második ötéves ter­vünk legnagyobb beruházása, az évi 1 millió tonna kapaci­tású Dunai Cementművek. Ennek az üzemnek a teljes be­rendezését a Német Demokratikus Köztársaság szállítja. Népgazda­ságunk fejlődését segítik elő a különféle gépek, műtrágya, nö­vényvédőszerek, vegyi anyagok, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaságtól vásárolunk. A lakosság szükségleteinek to­vábbi kielégítésére jelentős meny­­nyiségű gyógyászati cikkeit, bú­tort, személygépkocsit, és más­ terméket vásárolunk a Német De­mokratikus Köztársaságtól A magyar exportban fontos helyet foglalnak el a külön­féle gépek és berendezések, műszerek, példáid Ikarusz autóbuszok, televíziós készü­lékek és egyebek. Számos nyersanyagon, például hengerelt árun, alumíniumon, bauxiton és timföldön kívül, Ma­gyarország jelentős volumenben szállít különféle mezőgazdasági terméket, valamint fogyasztási cikkeket, például textilt, tínyt A magyar kormány tiltakozása a Szardínia-szigetén létesített NATO-rakétatámaszpontok ellen A Külügyminisztériumban már­cius 8-án jegyzéket nyújtottak át az Olasz Köztársaság budapesti ideiglenes ügyvivőjének. A jegy­zékben a magyar kormány tilta­kozik az olasz kormány határozata ellen, hogy a Szardínia-szigeten létesített NATO rakétatámasz­ponton hozzájárult nyugat-német katonai egységek állomásoztatásá­hoz, és rakétafegyverek kezelésé­re történő kiképzéséhez. A ma­gyar kormány az olasz kormány azon döntését a Magyar Népköz­­társaság biztonságát is közvetle­nül fenyegető lépésnek minősíti, amelyért az Olasz Köztársaság kormányának kell a teljes fele­lősséget vállalnia. (MTI) A DOLGOS MIKROBA írta: I. Orobinszkij, a krasznojarszki mezőgazdasági főiskola docense, az állatorvosi tudományok kandidátusa Az élet forrása a fehérje. Ugyancsak a fehérje minden szer­vezet fő „építőanyaga." Annak ér­dekében tehát, hogy az állatot gyorsan felneveljük, szervezetébe sok fehérje­anyagot kell juttat­nunk. Nem véletlenül törekszenek a kolhozok és szovhozok állatte­nyésztői arra, hogy az állatok ta­karmány­adagjában növeljék a legtöbb fehérjét tartalmazó növé­nyeket. Az ember ősidők óta felhasznál­ja láthatatlan barátai, a hasznos mikrobák szolgálatait. Ezek a mikrobák részt vesznek számos élelmiszer előállításában, segíte­nek a növénytermesztésben, a ter­mészetben közreműködnek az anyagok körforgásában. A baktériumok kolosszális gyorsasággal szaporodnak. Elmé­letileg kiszámították, hogy kedve­ző viszonyok között egy mikroba­sejtből 48 óra alatt 18 tonnányi baktérium­tömeg halmozódhat fel! Így tehát találni kellett olyan mikrobát, amely gyorsan növelni tudja a fehérje­tömeget az állati takarmányokban. A sertés bélrendszerének mik­­roflóráját hosszú ideig tanulmá­nyozva, felfedeztem ezt a csodála­tos segítőtársat. Ezt a mikrobát, amelyet előttünk senki sem tanul­mányozott, a többi mikroba közül elkülönítettük és szaporítottuk. Meglepően „serény” mikrobának bizonyult: a nitrogént közvetlenül a levegőből felvéve, hihetetlen gyorsasággal „gyártotta” a fehér­jét. Ehhez kedvező környezetet teremtettünk: főtt burgonyába te­lepítettük a mikrobát. A burgo­nya, mint ismeretes, mindössze 1 százalék fehérjét tartalmaz. Mik­roorganizmusunk néhány órás munkája után a burgonyában a fehérje mennyisége megnyolcszo­­rozódott. Így a közönséges burgo­nya tápértékben fölébe került sok fehérjében gazdag szemester­ménynek. Preparátumunk más növények­be telepítve is, meglepő eredmé­nyeket hozott. A korpa például mindössze 1,5 százalék fehérjét tartalmaz. A mikrobával való ke­zelése után azonban 9,5 százalék fehérje halmozódik fel benne. A szalmalisztben a mikroba 4 szá­zalékra, a fűből, szalmából és burgonyából készült silóban pe­dig körülbelül 2 százalékkal nö­veli a fehérjét. Az új mikrobát a nitrogénbak­tériumok közé sorolták, és a „suis” (disznó — latin nyelven) nevet adtuk. A burgonyából ké­szített preparátumot kozmobakte­­rinnek (takarmány-baktérium) ne­veztük el. Nos, milyen eredményeket ér­tünk el azáltal, hogy az új prepa­rátumot a takarmány-adagba ke­vertük? Hetvenöt malaccal végez­tünk kísérletet, naponta minden malacnak 700—900 gramm prepa­rátummal kezelt burgonyát ad­tunk. A napi súlygyarapodás va­lóságos rekord — 70—90 száza­lékkal meghaladja az ellenőrző csoportok súlygyarapodását. A malacok szemlátomást igen jól érezték magukat, étvágyuk meg­növekedett, bőrük rózsaszínű lett, szőrük kifényesedett. Érdekes megemlíteni, hogy az állatok sú­lya nem a zsírlerakódás, hanem a növekedés és fejlődés eredmé­nyeként lett nagyobb. Azok a ma­lacok, amelyek kormobakterint kaptak, erősebbek és magasabbak a többinél. Mikrobánknak más, fontos tu­lajdonságai is vannak. A fehérjén kívül a takarmányban növeli a tejsav, a vitaminok és a növeke­dés-serkentők mennyiségét. Olyan antibiotikumot is termel, amely a szervezetre káros baktériumokat megöli. A preparátum minden állatte­nyésztő telepen felhasználható. A szokásos takarmányozással szem­ben csupán az a különbség, hogy a kozmobakterinnel kezelt takar­mányt a lepárlás után 10—20 óra hosszat állni hagyjuk. A krasznojarszki mezőgazdasá­gi főiskola tangazdaságában most előkészületek folynak annak ér­dekében, hogy a preparátumot a háziállatok valamennyi fajtájánál alkalmazzuk. A határterületi szer­vezetek határozata folytán Krasz­­nojarszkban külön laboratóriumot szerveznek a preparátum töme­ges előállítására és további tanul­mányozására. De már most is meggyőződéssel elmondhatjuk, hogy ez az olcsó fehérjeképző anyag felbecsülhetetlen szolgála­tokat tesz majd az állattenyész­tőknek. Mi, a krasznojarszki me­zőgazdasági főiskola tudományos munkatársai, igen örülünk, hogy hozzájárulhatunk az SZKP Köz­ponti Bizottsága januári plénu­mán hozott határozatok teljesíté­séhez. .

Next