Napló, 1961. november (Veszprém, 17. évfolyam, 258-283. szám)
1961-11-25 / 278. szám
4 NAPRÓL NAPRA mi november 24 szombat NAPRÓL NAPRA * A PÁPAI VÁRKASTÉLY] legjobb tulajdonosa a városgazdálkodási vállalat lehet! — állapította meg a megyei tanács vb. Ha az ott elhelyezett intézmények a vállalatnak fizetik a költségvetésükben biztosított bérleti díjat, a tatarozást, karbantartást is olcsóbban meg lehet oldani. — A NORMARENDEZÉS végrehajtása a tanácsi iparban csak átmenetileg okozott keresetcsökkenéseket. A csökkenés csak olyan helyeken volt tartós, ahol a dolgozók előzőleg indokolatlanul vettek fel béreket. — EGY TEXASI GYÁr revolver alakú nyéllel ellátott kanalakat, késeket és villákat hoz a karácsonyi piacra. A különféle evőeszközökön más , más revolvermodellek vannak, úgy hogy az egész készletből megismerhetjük a revolver- Pillanatkép A sokat szenvedett magyar nyelv egyik szép virága került a kezembe. Arról volt szó a sokszorosított kiadványban, hogy a városban kevés a szemetes edény. A mondat így folytatódott: „..az összegyűlt szemét a kevés edényzetből kifolyólag kifolyik ...” Ebből a mondatból kifolyólag néhány szemetes edényt és nagyon sok magyar nyelvtanfolyamot kellene biztosítani a város és a jelentések fogalmazói javára! (1) Robbanás Dudaron A 64. sz. AKÖV dudari telepén Sashalmi János és Jakab József, az AKÖV dolgozói egy taxi benzintartályát leszerelték, és a telep kazánházában akarták kimosni. A kazán nyílt tüzelésű, a párolgó benzingőzök hirtelen berobbantak. Két dolgozó , szerencsére csak kisebb égési sebeket szenvedett, de eletük figyelmeztető: kezeljük óvatosabban a gyúlékony anyagokat! ! — ÖT ÚJ ÜZLETET adnak át még ebben az évben az ajkai új lakótelepen. Ezzel a lakótelep kereskedelmi ellátottsága jelentősen megjavul. A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI! A lottó 47. játékhetének nyerőszámai a következők: 11, 15, 56, 58, 79. A legközelebbi jutalomsorsoláson a 44. játékhét szelvényei vesznek részt. — HELYESBÍTÉS: 1961 november 24-én apróhirdetés rovatban megjelent 2754 sz. hirdetés, Pápai FMSZ-nél jelzett gyapjúfonal kiadás dec. 7.-e helyett dec. 5-én lesz. (x) — ŐSZI MÁLNASZÜRET SVÁJCBAN. Svájcból jelentik, hogy Egnachban az idén másodszor szüretelik a málnabokrok termését. A gyümölcs éppen olyan nagy, mint az első termés idején és rendkívül édes. Egyes bokrok ugyananynyi termést hoztak, mint a nyár elején. Kalendárium A Nap kel. 7.03 órakor, nyugszik 15.59 órakor. A Hold kel: 18.52 órakor, nyugszik 9.36 órakor. Névnap: KATALIN. Időjárásjelentés Várható időjárás szombat estig: sokfelé köd, a Dunántúlon felhős idő. Gyenge légáramlás. Az éjszakai lehűlés mérséklődik. A MAI NAPON 90 évvel ezelőtt, 1871 novemberében született ALEKSZANDR SZPENDZAROV SZOVjet örmény zeneszerző és karmester. Moszkvában, Pétervárott, a Krímben, és 1924-től kezdve Jerevánban dolgozott. Zenekari művei mintegy nyomon követik életútját (KRÍMI VÁZLATOK, JEREVÁNI ETŰDÖK), orosz és örmény nyelvű balladákat dolgozott fel és mint a jereváni konzervatórium tanára, nevéhez fűződik az örmény nemzeti opera megteremtése (1928). * ' ALEKSZANDR SZPENDIAROV 655 évvel ezelőtt, 1306-ban e napon halt meg JACOPONE DA TODI olasz költő, őt tartják a Stabat Mater szerzőjének. 105 évvel ezelőtt, 1856-ban született GEORGIJ PLEHANOV orosz marxista filozófus. 1883-ban külföldön megszervezte a MUNKA FELSZABADÍTÁSA nevű marxista csoportot, 1900-ban az ISZKRA szerkesztője lett, ez időből származnak fontos művei. A SZOCIALIZMUS ÉS A POLITIKAI HARC, NÉZETELTÉRÉSEINK, A MATERIALISTA TÖRTÉNELEMFELFOGÁS. Élete utolsó részében, 1903-tól kezdve a mensevikek vezére lett és elárulta a forradalmat. Tévedései ellenére nagy szerepe volt a marxista elvek elterjedésében. 105 évvel ezelőtt, 1856-ban született SZERGEJ TANEJEV orosz zeneszerző, a moszkvai konzervatórium igazgatója. ORESTEIA c. opera-trilógiájával a nyugati irányzatú orosz iskola megalapítója. 75 évvel ezelőtt, 1886-ban született BALASSA IMRE író. Művei közül életrajzi regényei emelkednek ki Mozartról, Petőfiről és Kossuthról. 96 évvel ezelőtt, 1865 november 25-én született Horváth Cyrill irodalomtörténet író Veszprémben. NAPLÓ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa • MEGVONTÁK a III. Sztálinváros nevét Dunaújvárosra változtatta negyedévi prémiumot a Veszprém és Környéke A Magyar Szocialista Munkáspárt Sztálinváros! Bi- Vendéglátóipari Vállalat Ittsága, a városi tanács és a Hazafias Népfront helyi .. vezetőjétől mert anöksége, új szocialista városunk dolgozóinak kívánjál .... íra azzal a kéréssel fordult a Népköztársaság Elnöki használaton kívüli alesanácsához, hogy változtassa meg a város nevét. A körök hasznosításában nem épköztársaság Elnöki Tanácsa eleget tett a kérésnek és jártak el kellő körültekint Pálinváros nevét Dunaújvárosra változtatta. (MTI) réssel. I — DR. ALBERT SCHWEIT- I ZER, a lambarenei leprakórház vezetője, Nobel-békedíjas, hozzájárult ahhoz, hogy a ke-letnémetországi Senftenberg a bányavárosban utcát nevezzenek el róla. Levelében Scweitzer professzor a következőket írta Senftenbergbe: „Nagy a örömömre szolgál, hogy önök ilyen sokra értékelik kiállásoamat a béke fenntartásáért és, harcomat az atomfegyverek e ellen.” — SZEKERES JÁNOS elvtárs f. hó 25-én délután 17 órakor tanácstagi beszámolót * * S 6 tart a szabadságpusztai kultúrteremben, a 43. sz. választóké- s rület részére. ) Ki volt a nyújtóval? ! Egy kis bajor faluban nem- rég a tanítónak ellopták ná-árom házinyulát. Miután első fj haragja elpárolgott, a nyilván- jól valóan ötletes férfi a követkebző írásbeli feladatot adta tanítványainak: „Mit ebédeltünk vasárnap?” És lám, a tanító ötlete kiválónak bizonyult, mert egyik tanítványa lelketősen beszámolt a remek nyúl 5. pecsenyéről, melyet szüleivel együtt elfogyasztott. Ezzel a tanító jó nyomra bukkant és t. rövidesen elfogták a nyúltól nyájt. A tallózás a statisztikában Az állami közutak több mint 60 százalékán van távolsági autóbuszjárat. * Hazánk behozatalában legjelentősebb szerepe a nyersanyagoknak és félkésztermékeknek van 60 százalékos arányban. Azonban ez is jelentősen kisebb, mint az 1949- es 7 százalék. * A legtöbb kedvezményes üdülő Budapesten volt 1960- ban (50 000), Siófokon 41 000. — ARANYKOSZORÚS JELVÉNNYEL tüntette ki a Magyar-Szovjet Baráti Társaság Veszprém megyei elnöksége Ditrói Józsefet, a Veszprémi Városi Tanács VB. elnökét és Kaiser Gézát, a Balatonarácsi Tangazdaság és Szakiskola igazgatóját, a magyar és szovjet nép barátságának ápolásában szerzett kiemelkedő érdemeiért. — GOMBOR JÓZSEF elvtárs f. hó 25-én 17 órától tanácstagi beszámolót és fogadóórát tart a I. sz. fiúiskolában az 53. sz. választókerület részére. — CSOMAI FERENC elvtárs f. hó 26-án délután 18—20 óráig tanácstagi fogadóórát tart Jázmin u. 9. szám alatt a 73. sz. városi választókerület részére. 1951. mvemsier 23. Farmakológiai értekezlet Pekingben Tíznapos farmakológiai értekezletet tartottak Pekingben, amelyen az új gyógyszerek előállítása terén folytatott kutatások eredményét tekintették át. A fiziológiai tudományok kínai társaságának 1926-ban történt megalapítása óta ez az első ilyen értekezlet, amelyen farmakológusok, orvosok és tudományos dolgozók vettek részt. Az értekezlet során Csang Csang-sao professzor a farmakológia jelenéről és jövőjéről tartott előadást. Más professzorok és kutató dolgozók az új gyógyszerek kutatása terén alkalmazott jövőbeli eljárások problémáit ismertették. Az értekezlet vitáinak egyik legfontosabb tárgya volt: az elméleti kutatás és az új gyógyszerek kutatása között fennálló kapcsolat. -■ ■.-------— « —0= m —. ■ —” * ------------B = Újvári mosolyog, micsoda ostoba hólyag! Beleszórnak és szétpukkad. Keresztesi az ablakon át az udvarra néz Liszi és a nyomozó éppen ekkor lépkednek visszafelé, a főépület mellett. Megállnak, a főhadnagy valamit magyaráz a fiúnak, arca komoly, majdnem szigorú. Hevesi még mindig ott horgonyoz a Keresztesi háta mögött. Ő is az udvart nézi most. Kicsit összehúzza a szemét. S e pillanatban eszébe jut, hogy szombaton délben a tűzeset előtt Keresztesi javasolta az együttes ebédelést. Persze, alkalomadtán tudatni kell erről azt a nyomozót. Azok köttem még mindig ott ácsorognak az udvaron és tárgyalnak. Vajon miről? Egy munkás lép be a szobába. — Hevesi elvtársat kéri a főmérnök elvtárs, tessék lejönni hozzá. — Igen, megyek. Amikor Hevesi kilép, megszólal Újvári. — Hallották? Úgy látszik, Hollán nem volt hajlandó kiparancsolni a virágokat. Jobbnak látszott hát bocsánatot kérni. Micsoda alak! — Hagyja el, ez egész rendes dolog volt tőle. — Rendes dolog?! Diplomácia! Maga nem ismeri őt. Keresztesi fölemelkedik. — Hozok egy kis vizet ezeknek a szegényeknek. Ma még nem kaptak egy cseppet sem. S megy kifelé a kannájával. Lóbálja a kannát, megy a folyosón a mosdó felé, gumitalpú cipőjének neszét elnyeli a csend. Messzebb, majdnem a folyosó végén félig nyitott ajtó. Egy trarfi beszél odabent, tompított hangon, majdnem suttogva. De azért hallani, amit mont. — Ne félj semmitől! Én tőlem soha nem tudja meg senki. — S kis csend után forrón: Szeretlek. Szeretlek... Kattan a készülék, a beszélő letette a hallgatót. Keresztesi gyorsítja lépteit, utálja a gondolatot, hogy hallgatózás gyanújába keveredjék. Valaki kifordul a folyosóra a háta mögött. Megfordul. Lojzi szól utána. — Hová megy? Ezután a kertet is maga fogja öntözni? — A virágaimnak viszek egy kis vizet. A fiú melléje kerül. — Magát is kihallgatták a tűzeset ügyben. Keresztesi kartárs? — Természetesen. — És mit mondott? Az idős férfi élesen néz rá a szemüvege mögül. — Az igazat, fiam. Lojzi nevet. — De furcsán mondta ezt. Mi titkolnivalóm lehetne ebben az ügyben? — Azt mindenki maga tudja. Mit kérdezett a nyomozó? — Mindenfélét. Hogy miért mentem vissza, meg, hogy ki javasolta az együttes ebédelést. Aztán azt is megkérdezte, nem vettem-e észre valami különöset?— Miféle különöset? — Robbanást, vagy ilyesmit. — Robbanást? Nevetséges. — Egyáltalán nem az. Én ugyanis valóban hallottam a robbanást, amikor visszamentem telefonálni. — Hallucinált. — Nem. Egészen határozottan állíthatom. — Fantazmagória! Ki akarhatott itt robbantani! A fiú vállat von. — Aztán észrevett egy nagyon furcsát. Legalább is szerinte furcsát. — Ugyan?! — Azt mondja, a párkányzat minden földszinti ablakon épen maradt, csak az egyiken omlott be. Azon, ahol a maga virágai sorakoztak. Szerinte ez roppant érdekes. Keresztesi sóhajt. — Szegény virágok. A fiú áll, figyeli, amint a másik teletölti a kannát. — Ottó bácsi... — Nos? — Maga budai? — Persze. Tudja, nem? — Kicsit vár, majd azt mondja: — Bökje ki, mit akart kérdezni? — Tulajdonképpen semmit... — No, halljam! — Illetve csak annyit... De hát ilyesmiről maga biztosan nem tud. A fiú zavartan nevet. — Nem ismer ott Budán valami rendesebb helyet, ahová este elvihetek valakit? — Mit gondol maga rólam? Nem vagyok lokáltörzsvendég. — No. Talán mégis ismer egyet. — Szemét hely. Még a végén megverik. — Nem bánom én. Mondja hát! — A Napsugár. De oda igazán ne menjen! Nem magának való, higgye el! — Nahát! — Mit hahotázik itt a fülembe?— Meg kell őrülni, hogy mik derülnek ki egyesekről? Keresztesi megindult a tele kannával. S csak úgy a válla felett szól vissza: — Azért szemtelennek nem kell lenni. VII. A Napsugárban Szól a dzsessz. Igen, a valódi, hamisítatlan dzsessz. A zenészek fehér szmokingja csillog a zenekart megvilágító sárga fényben és csillognak a hangszereik. Vijjog a furulya, rikolt a piszton, sikolt a szakszofon, ritmusra dalol a zongora, csattan az üstdob, a tenyérnyi táncparkett kék fénybe burkolózik, az asztalok körül füstfátyol lengedez. Falba épített ezüst légcsavarok hajtják a levegőt, a hőség mégis kibírhatatlan. A lányok válla fényesen remeg, olajbarna bőrükön szikráznak a fénypászták. A kellemes fehér ingek között egynéhány színes , s a színesek mintha jobban rángatnák tagjaikat, merészebben dobnák derekukat a tánc ütemére. S a színes ingesek mind együvé tartoznak. Egy asztalnál ülnek, velük három-négy lány is és jóval hangosabbak a kelleténél. — Dodó hol van? — visítja egyikük. — Neked már csak Dodó számít? — fermed rá az egyik fiú. — Dodó ma nem dajhadozik, üzleti tárgyalása van. — Ez jó! Dodó és az üzlet! — Fogd be már a csőröd! Mi is vagyunk olyan fiúk, mint Dodó. — Csak szeretnétek. Egy másik lány veti ezt a válla fölött, egy fásult arcú barna lány, fülében diónyi díszekkel. Szemében jó adag megvetés. — Ne nézd csak, a hercegnőt! Mi az kisanyám, talán untatunk? Lemorzsolódhatsz, ha akarsz, nem megyünk utánad kunyerálni. — Nem tudom, akkor is így szórnád-e a sódert, ha Dodó itt lenne. — Hagyjatok már a fenébe, azzal a Dodóval? Valami baj van az epetekkel. Gyerünk inkáb táncolni. Négyen elmennek, a többi unatkozva néz körül. Pincér siet el arra. — Hé papa, hozzon még három konyakot. De gyorsan, mert évek óta szomjazunk. A „papa”, egy öreg, fáradt pincér rábólint, és megy, hozza a három konyakot a pénzes legényeknek. Aztán elalszik minden fény, csak a mikrofon környékére vetődik egy sárga sugár, és megjelenik a dizőz. A fekete nő csupa érzékiség és csupa ritmus. Óriási ováció fogadja, íme, egyes ifjak eszményképe, a dzsessz-énekes. Az ember, akiért felelőtlenül és következmények nélkül lehet rajongani, aki a valóságos életből elvisz egy másik, egy álomvilágba, a lehetetlenségek és banalitás világába, aki egyfajta zavaros szentimentalizmust testesít meg a romantikátlan generációban. (Folytatjuk) Túri András: A MEG A GYÁR