Napló, 1963. április (Veszprém, 19. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-08 / 82. szám
L/ 350 Világ proletárjai, egyesüljetek ! NAPLÓ U MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZONSÁGI ÉS I MEGYEI IllACS NFNI XIX. évfolyam — 82. szám.Ara 50 fillér Kedd, 1963. ápri, 9. Tehetségről és szorgalomról adtak számot az ipari tanulók "-íív Befejeződött a kulturális szemle Várpalotán Vasárnap délután befejeződött az ipari tanulók területi kulturális szemléje Várpalotán. A záróünnepélyt és az eredményhirdetést a Jó Szerencsét Művelődési Házban tartották meg a délutáni órákban. Németh János elvtárs, a KISZ Veszprém megyei Bizottsága kultúrfelelőse záróbeszédében üdvözölte a szemle résztvevőit és vendégeit. — Bizonyítéka volt ez a kétnapos szemle az intézetekben folyó jó kulturális és művészeti nevelő munkának — mondotta többek között. — A fiatalok ünnepe volt ez a két nap, amelyen tehetségükről adtak számot. Nem mindenki kap most jutalmat, de az elismerés mindenkinek egyformán jár. Az idén is magas színvonalat eredményezett a jó felkészülés. — Beszéde végén a KISZ MB nevében köszönetet mondott az országos és megyei szerveknek. Várpalota társadalmi szerveinek, az intézetek tanárainak, a várpalotai MVM 305-ös Iparitanuló Intézetnek pedig átadta a KISZ megyei bizottságának ajándékát, egy díszes serleget. Kiosztották a díjakat Ezután a zsűri kiosztotta a díjakat: arany, ezüst, bronz érmeket és okleveleket. A néptánc csoportok közül aranyéremmel jutalmazták a zirci 307-es, a pápai 304-es és az ajkacsingeri 301-es intézet tánccsoportját. A tánczenekarok közül a székesfehérvári 320-as és a fűzfői 303-as intézet zenekara kapott első díjat. Aranyérmet ítélt a zsűri hegedűszólójukért Csányi Béla és Kungya György székesfehérvári ipari tanulóknak. A színjátszó csoportok közül négy intézet nyert aranyérmet: a dunaújvárosi 316-os, a székesfehérvári 320-as, a várpalotai 305-ös és a kiemelkedően jó zirci 307-es intézet színjátszói. Az utóbbiak közül kitűnő teljesítményt nyújtott Sipos András. Az irodalmi színpadok közül a várpalotaiak vitték el a pálmát, igényes vers, próza, színjátszó és zenés összeállításukkal. Műsoruk a munka dicséretével foglalkozott Rajtuk kívül aranyérmet kaptak a székesfehérváriak és dunaújvárosiak is. Meg kell emlékezni a Balatonaligai Állami Gazdaság tanulói irodalmi színpadának jó teljesítményéről is. Egyéb művészeti ágban is több aranyérmet osztottak ki. A székesfehérvári, herendi és pápai intézet énekkarának, a keszthelyi és pétfürdői szellemi öttusa csapatnak. A 41 szavaló közül Nagy Dezső (Ajka), Buhla Irén (Keszthely), Kullai József és Matrácz Klára (Várpalota), társastáncért Szabó Magda, Szabó Erzsi, Kullai József és Lőrinc Imre kapott aranyérmet. Több és jobb művészeti csoport Negyedszer rendezték meg az idén a területi szemlét 1350 részvevővel. A fejlődés azonban nemcsak számszerű, örvendetes a minőségi fejlődés, különösen a színjátszóknál és az irodalmi színpadoknál. Tavaly mindössze három irodalmi színpad nevezett, most a kilenc induló közül három kapott aranyérmet jó teljesítményéért és témaválasztásáért. Szembetűnő volt a szavalók fejlődése is, mind előadásmódban, mind témaválasztásban. Megszólaltatták József Attilát, Adyt, Juhász Ferencet, Simon Istvánt, és több klasszikus mellett a mai világirodalom békeharcos költőit is. A szemle nagy eredménye az állami gazdaságok mezőgazdasági tanulóinak szereplése. Sem témaválasztásban, sem színvonalban nem maradtak el az ipari tanuló iskolák mögött, s közülük is többen kaptak arany, ezüst vagy bronz jelvényt. Hiba azonban, hogy az élelmiszeripari és kereskedelmi tanulók távol maradtak. Egyetlen kereskedelmi iskola — a székesfehérvári — nevezett csak és szerepelt jó eredménnyel. Jó szervezés A szemle jól sikerült, a rendezők dicséretet érdemelnek a jó szervezésért, a zökkenőmentes lebonyolításért. A KISZ MB sokat és jól foglalkozott az előkészítéssel, hasznos volt a területi kulturális bizottság létrehozása. A résztvevők így búcsúztak: „Viszontlátásra Gézaházán.. . az ipari tanulók hagyományos találkozóján. Megvan az alap, hogy majd az a találkozás is eredményes legyen és ipari tanulóink a bakonyi találkozón is bebizonyítsák tehetségüket, műveltségüket! Húszezer turista gyűlt össze a Vöröskősziklánál Vasárnap már kora reggel benépesült a Pilis-hegységben magasló Vöröskőszikla környéke. Színes, sebtében felvert campingsátrak virítottak a fák között s 20 000 természetbarát gyűlt a felszabadulási emlékmű köré, amelynek alapkövét éppen tizenöt esztendővel ezelőtt helyezték el itt. Délben, a magyar és a szovjet himnusz után Demján Éva és Keres Emil szavalt, majd Egri Gyula, az MTST elnöke mondott ünnepi beszédet az egybegyűltek előtt, akiknek soraiban jelen volt a Magyarországon tartózkodó Zamercev vezérőrnagy, Budapest egykori városparancsnoka, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kossa közlekedési és postaügyi miniszter, Tausz János belkereskedelmi miniszter, D. Raimbekov, a budapesti szovjet nagykövetség képviselője és a Természetbarát Szövetség számos vezetője. A leányfalusi úttörő-énekkart és a szentendrei helyőrség zenekarát köszöntötte ezután nagy taps, majd elhelyezték az emlékmű alatt az emlékezés koszorúit. Az ünnepély keretében kiosztották a Felszabadulási Természetjáró Emlékverseny és a 900 kilométeres Kék-túra díjait és emlékjelvényeit. Az ünnepség után a meghívott vendégek a Lajos-forrásnál ünnepi turista ebéden vettek részt, az emléktúra sok ezer résztvevője pedig a késő délutáni órákig pihent és szórakozott a Vöröskősziklánál. Üdülési szezon előtt — Balatonfüreden Már a nyárra az üdülési szezon megnyitására készülődnek Balatonfüreden: festik a kerti bútorokat. (Fotó: Szabó Ferenc) Bauxittermelés a szocialista Magyarországon és a kapitalista Görögországban — Az Izvesztyija cikke — a monopóliumoknak, de aligha szolgálja az ország iparosítását. Az athéni vezetők jól tudják, hogy partnereiknek „hegyes könyökük” van és sem Franciaország, sem pedig Nyugat-Németország nem szándékozik beengedni Görögországot az ipari országok sorába. „Kincsének” egy részét Magyarország is külföldre szállítja. Magyar bauxit az alapanyaga Csehszlovákia, az NDK és Lengyelország alumínium-iparának. De a magyar ipar sok cikket gyárt aluminiumból. Már el is készültek az alumínium vasúti kocsik, villamosok és más iparcikkek mintapéldányai. A szerző megemlíti, hogy alumínium-kohászatának fejlesztéséhez Magyarországnak nincsenek elegendő energiaforrásai. Ezért a közeljövőben a magyar bauxitot a XXII. Kongresszus nevű volgai erőműhöz viszik feldolgozás végett. Itt a Volgának a magyarországihoz képest olcsóbb vízienergiája kiolvasztja az alumíniumot. Az alumínium öntecsek azután visszakerülnek Magyarországra. A magyar alumínium öregbíti a magyar áruk hírnevét, s lehetővé teszi Magyarország számára, hogy még jobban bekapcsolódjék a nemzetközi szocialista munkamegosztásba, megtartsa és megerősítse helyét a kapitalista piacon. 1980-ig az egy főre eső alumínium-termelés tekintetében Magyarország túlszárnyalja az Egyesült Államoknak, a jelenleg legtöbb alumíniumot termelő országnak a színvonalát. (MTI) Moszkva (TASZSZ) Az Izvesztyija szombati számában B. Rogyionov összehasonlítja, hogyan gazdálkodik bauxit-készletével a kapitalista Görögország, a közös piac úgynevezett „társult tagja” és a szocialista Magyarország, a KGST egyik tagállama. A cikkíró rámutat, hogy Görögország nem maga rendelkezik ásványi kincseivel , mert 2010-ig egy francia tröszté a bauxit kiaknázásának a joga. Az ezüstösen csillogó görög fém — írja Rogyionov — aranyat ér Szovjet jegyzék a nyugatnémet kormányhoz A szovjet kormány jegyzéket intézett a bonni kormányhoz, amit Szemjonov külügyminiszterhelyettes szombaton nyújtott át Naupertnek, a Német Szövetségi Köztársaság moszkvai ügyvivőjének. A jegyzék hangsúlyozza: a szovjet kormány a nagy átmérőjű acélcsövek kivitelének megtiltását nyílt ellenséges lépésnek tekinti. A szovjet kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a nyugatnémet fél szigorúan teljesítse vállalt kötelezettségeit. A Német Szövetségi Köztársaság a tilalommal megszegte a Szovjetunióval ■ fennálló kétoldalú kereskedelmi egyezményét. Ez a tény — mondja a jegyzék — aláássa a bizalmat a Német Szövetségi Köztársaság, mint kereskedelmi partner iránt, megsérti azt a nemzetközi jogi alapelvet, amely a szerződések iránti hűséget követeli meg. A Szovjetunió külkereskedelmét évekre előre megtervezi és ennek során figyelembe veszi kereskedelmi partnereinek érdekeit. Ezért azok, akik a Szovjetunióval folytatott kereskedelmet gazdasági rablóháború módszereire próbálják építeni, csak saját maguk alatt vágják a fát — hangsúlyozza a szovjet kormány jegyzéke. .......... Csehszlovák filmnapok kezdődtek Zalaváron Csehszlovák filmnapok kezdődtek április 6-án, szombaton este Zalavár községben. Az ünnepi megnyitón részt vett a Budapesti Csehszlovák Nagykövetség mellett működő kulturális intézmény, a Csehszlovák Kultúra titkára, Magda Hajós, valamint a Hunnia Filmgyár dramaturgja, Kézdi- Kovács Zsolt. A művelődési ház nagyterme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Az iskola igazgatója, Szalai Lajos köszöntötte a vendégeket, majd Magda Hajós szólt a közönséghez, tolmácsolta a nagykövetség és a Csehszlovák Kultúra üdvözletét. Ezután Kézdi-Kovács tartott rövid előadást a filmművészetről. Az estet kedvessé és hangulatossá tette a község irodalmi színpadának és az iskola énekkarának közreműködése. A zalavári csehszlovák filmnapokon a Zendülő fiatalok, a Senki nem tud semmit című csehszlovák filmeket, valamint a csehszlovák magyar koprodukciós Pirosbetűs hétköznapok című filmet vetítik. A csehszlovák magyar barátság jegyében rendezték meg a filmnapokat a községben, a honfoglaláskori szláv fejedelemség központjában. Mai számunkban: Recept helyett jó tanácsok (2. oldal) A „lebukott galeri“ (4. oldal) SPORT (5—6 oldal)