Napló, 1963. április (Veszprém, 19. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-08 / 82. szám

L/ 350 Világ proletárjai, egyesüljetek ! NAPLÓ U MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZON­SÁGI ÉS I MEGYEI IllACS N­FNI XIX. évfolyam — 82. szám.Ara 50 fillér Kedd, 1963. ápri­, 9. Tehetségről és szorgalomról­­ adtak számot az ipari tanulók "-íív Befejeződött a kulturális szemle Várpalotán Vasárnap délután befejeződött az ipari tanulók területi kulturá­lis szemléje Várpalotán. A záró­ünnepélyt és az eredményhirde­tést a Jó Szerencsét Művelődési Házban tartották meg a délutáni órákban. Németh János elvtárs, a KISZ Veszprém megyei Bizott­sága kultúrfelelőse záróbeszédé­ben üdvözölte a szemle résztve­vőit és vendégeit. — Bizonyítéka volt ez a két­napos szemle az intézetekben fo­lyó jó kulturális és művészeti ne­velő munkának — mondotta töb­bek között. — A fiatalok ünnepe volt ez a két nap, amelyen tehetségükről adtak számot. Nem mindenki kap most jutalmat, de az elismerés mindenkinek egyformán jár. Az idén is magas színvonalat ered­ményezett a jó felkészülés. — Be­széde végén a KISZ MB nevében köszönetet mondott az országos és megyei szerveknek. Várpalota társadalmi szerveinek, az intéze­tek tanárainak, a várpalotai MVM 305-ös Iparitanuló­ Intézet­­nek pedig átadta a KISZ me­gyei bizottságának ajándékát, egy díszes serleget. Kiosztották a díjakat Ezután a zsűri kiosztotta a dí­jakat: arany, ezüst, bronz érme­ket és okleveleket. A néptánc csoportok közül aranyéremmel jutalmazták a zirci 307-es, a pápai 304-es és az ajkacsingeri 301-es intézet tánc­csoportját. A tánczenekarok kö­zül a székesfehérvári 320-as és a fűzfői 303-as intézet zenekara ka­pott első díjat. Aranyérmet ítélt a zsűri hegedűszólójukért Csányi Béla és Kungya György székes­­fehérvári ipari tanulóknak. A színjátszó csoportok közül négy intézet nyert aranyérmet: a du­naújvárosi 316-os, a székesfehér­vári 320-as, a várpalotai 305-ös és a kiemelkedően jó zirci 307-es intézet színjátszói. Az utóbbiak közül kitűnő teljesítményt nyúj­tott Sipos András. Az irodalmi színpadok közül a várpalotaiak vitték el a pál­mát, igényes vers, próza, színját­szó és zenés összeállításukkal. Műsoruk a munka dicséretével foglalkozott Rajtuk kívül arany­érmet kaptak a székesfehérváriak és dunaújvárosiak is. Meg kell emlékezni a Balatonaligai Állami Gazdaság tanulói irodalmi szín­padának jó teljesítményéről is. Egyéb művészeti ágban is több aranyérmet osztottak ki. A szé­kesfehérvári, herendi és pápai intézet énekkarának, a keszthe­lyi és pétfürdői szellemi öttusa csapatnak. A 41 szavaló közül Nagy Dezső (Ajka), Buhla Irén (Keszthely), Kullai József és Mat­­rácz Klára (Várpalota), társas­táncért Szabó Magda, Szabó Er­zsi, Kullai József és Lőrinc Imre kapott aranyérmet. Több és jobb művészeti csoport Negyedszer rendezték meg az idén a területi szemlét 1350 rész­vevővel. A fejlődés azonban nem­csak számszerű, örvendetes a minőségi fejlődés, különösen a színjátszóknál és az irodalmi színpadoknál. Tavaly mindössze három irodalmi színpad nevezett, most a kilenc induló közül há­rom kapott aranyérmet jó telje­sítményéért és témaválasztásáért. Szembetűnő volt a szavalók fej­lődése is, mind előadásmódban, mind témaválasztásban. Megszó­laltatták József Attilát, Adyt, Ju­hász Ferencet, Simon Istvánt, és több klasszikus mellett a mai vi­lágirodalom békeharcos költőit is. A szemle nagy eredménye az állami gazdaságok mezőgazdasá­gi tanulóinak szereplése. Sem té­maválasztásban, sem színvonal­ban nem maradtak el az ipari ta­nuló iskolák mögött, s közülük is többen kaptak arany, ezüst vagy bronz jelvényt. Hiba azon­ban, hogy az élelmiszeripari és kereskedelmi tanulók távol ma­radtak. Egyetlen kereskedelmi is­kola — a székesfehérvári — ne­vezett csak és szerepelt jó ered­ménnyel. Jó szervezés A szemle jól sikerült, a rende­zők dicséretet érdemelnek a jó szervezésért, a zökkenőmentes le­bonyolításért. A KISZ MB sokat és jól foglalkozott az előkészítés­sel, hasznos volt a területi kultu­rális bizottság létrehozása. A résztvevők így búcsúztak: „Viszontlátásra Gézaházán.. . az ipari tanulók hagyományos ta­lálkozóján. Megvan az alap, hogy majd az a találkozás is eredmé­nyes legyen és ipari tanulóink a bakonyi találkozón is bebizonyít­sák tehetségüket, műveltségüket! Húszezer turista gyűlt össze a Vöröskősziklánál Vasárnap már kora reggel be­népesült a Pilis-hegységben ma­gasló Vöröskőszikla környéke. Színes, sebtében felvert camping­­sátrak virítottak a fák között s 20 000 természetbarát gyűlt a fel­­szabadulási emlékmű köré, amely­nek alapkövét éppen tizenöt esz­tendővel ezelőtt helyezték el itt. Délben, a magyar és a szovjet himnusz után Demján Éva és Keres Emil szavalt, majd Egri Gyula, az MTST elnöke mon­dott ünnepi beszédet az egybe­gyűltek előtt, akiknek soraiban jelen volt a Magyarországon tar­tózkodó Zamercev vezérőrnagy, Budapest egykori városparancs­noka, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kossa közlekedési és postaügyi miniszter, Tausz János belkeres­kedelmi miniszter, D. Raimbekov, a budapesti szovjet nagykövetség képviselője és a Természetbarát Szövetség számos vezetője. A leányfalusi úttörő-énekkart és a szentendrei helyőrség zenekarát köszöntötte ezután nagy taps, majd elhelyezték az emlékmű alatt az emlékezés koszorúit. Az ünnepély keretében kiosztották a Felszabadulási Természetjáró Em­lékverseny és a 900 kilométeres Kék-túra díjait és emlékjelvé­nyeit. Az ünnepség után a meg­hívott vendégek a Lajos-forrásnál ünnepi turista­ ebéden vettek részt, az emléktúra sok ezer részt­vevője pedig a késő délutáni órá­kig pihent és szórakozott a Vö­röskősziklánál. Üdülési szezon előtt — Balatonfüreden Már a nyárra az üdülési szezon megnyitására készülődnek Bala­­tonfüreden: festik a kerti bútorokat. (Fotó: Szabó Ferenc) Bauxittermelés a szocialista Magyarországon és a kapitalista Görögországban — Az Izvesztyija cikke — a monopóliumoknak, de aligha szolgálja az ország iparosítását. Az athéni vezetők jól tudják, hogy partnereiknek „hegyes kö­nyökük” van és sem Franciaor­szág, sem pedig Nyugat-Német­­ország nem szándékozik beenged­ni Görögországot az ipari orszá­gok sorába. „Kincsének” egy részét Magyar­­ország is külföldre szállítja. Ma­gyar bauxit az alapanyaga Cseh­szlovákia, az NDK és Lengyelor­szág alumínium-iparának. De a magyar ipar sok cikket gyárt aluminiumból. Már el is készültek az alumínium vasúti kocsik, villamosok és más iparcikkek mintapéldá­nyai. A szerző megemlíti, hogy alu­mínium-kohászatának fejleszté­séhez Magyarországnak nincse­nek elegendő energiaforrásai. Ez­ért a közeljövőben a magyar bauxitot a XXII. Kongresszus ne­vű volgai erőműhöz viszik fel­dolgozás végett. Itt a Volgának a magyarországihoz képest olcsóbb vízienergiája kiolvasztja az alu­míniumot. Az alumínium önte­csek azután visszakerülnek Ma­gyarországra. A magyar alumí­nium öregbíti a magyar áruk hír­nevét, s lehetővé teszi Magyarország számára, hogy még jobban bekapcsolódjék a nemzetközi szocialista munkamegosztásba, megtartsa és megerősítse helyét a kapitalista piacon. 1980-ig az egy főre eső alumí­nium-termelés tekintetében Ma­gyarország túlszárnyalja az Egye­sült Államoknak, a jelenleg leg­több alumíniumot termelő ország­nak a színvonalát. (MTI) Moszkva (TASZSZ) Az Izvesztyija szombati számá­ban B. Rogyionov összehasonlítja, hogyan gazdálkodik bauxit-kész­­letével a kapitalista Görögország, a közös piac úgynevezett „társult tagja” és a szocialista Magyar­­ország, a KGST egyik tagállama. A cikkíró rámutat, hogy Görögország nem maga ren­delkezik ásványi kincseivel­ , mert 2010-ig egy francia tröszté a bauxit kiaknázásá­nak a joga. Az ezüstösen csillogó görög fém — írja Rogyionov — aranyat ér Szovjet jegyzék a nyugatnémet kormányhoz A szovjet kormány jegyzéket intézett a bonni kormányhoz, amit Szemjonov külügyminiszterhe­lyettes szombaton nyújtott át Naupertnek, a Német Szövetségi Köztársaság moszkvai ügyvivő­jének. A jegyzék hangsúlyozza: a szovjet kormány a nagy átmérő­jű acélcsövek kivitelének megtil­tását nyílt ellenséges lépésnek te­kinti. A szovjet kormány ra­gaszkodik ahhoz, hogy a nyu­gatnémet fél szigorúan telje­sítse vállalt kötelezettségeit. A Német Szövetségi Köztársa­ság a tilalommal megszegte a Szovjetunióval ■ fennálló kétoldalú kereske­delmi egyezményét. Ez a tény — mondja a jegyzék — aláássa a bizalmat a Német Szövetségi Köztársaság, mint ke­reskedelmi partner iránt, meg­sérti azt a nemzetközi jogi alap­elvet, amely a szerződések iránti hűséget követeli meg. A Szovjetunió külkereskedel­mét évekre előre megtervezi és ennek során figyelembe veszi ke­reskedelmi partnereinek érdekeit. Ezért azok, akik a Szovjetunióval folytatott kereskedelmet gazdasági rablóháború módszereire próbál­ják építeni, csak saját maguk alatt vágják a fát — hangsúlyoz­za a szovjet kormány jegyzéke. .......... Csehszlovák filmnapok kezdődtek Zalaváron Csehszlovák filmnapok kezdőd­tek április 6-án, szombaton este Zalavár községben. Az ünnepi megnyitón részt vett a Budapesti Csehszlovák Nagykövetség mel­lett működő kulturális intézmény, a Csehszlovák Kultúra titkára, Magda Hajós, valamint a Hunnia Filmgyár dramaturgja, Kézdi- Kovács Zsolt. A művelődési ház nagyterme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Az iskola igazgatója, Szalai Lajos köszöntötte a vendégeket, majd Magda Hajós szólt a közönséghez, tolmácsolta a nagykövetség és a Csehszlovák Kultúra üdvözletét. Ezután Kézdi-Kovács tartott rö­vid előadást a filmművészetről. Az estet kedvessé és hangulatos­sá tette a község irodalmi színpa­dának és az iskola énekkarának közreműködése. A zalavári csehszlovák filmna­pokon a Zendülő fiatalok, a Sen­ki nem tud semmit című cseh­szlovák filmeket, valamint a csehszlovák magyar koprodukciós Pirosbetűs hétköznapok című fil­met vetítik. A csehszlovák ma­gyar barátság jegyében rendezték meg a filmnapokat a községben, a honfoglaláskori szláv fejede­lemség központjában. Mai számunkban: Recept helyett jó tanácsok (2. oldal) A „lebukott galeri“ (4. oldal) SPORT (5—6 oldal)

Next