Napló, 1964. április (Veszprém, 20. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-08 / 81. szám

1 * *•••••••»•»»«,»» ,, • . . • •••••• ••• • - •••• . • • ........................ • • • • MaW t , • • .• ............................................................................................................................... JW . 4 • • 1;':;MA|I| fi ■ • ................................................................ ................................................................................................ . . . ....................................................................................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................... * . ......... .............................................................................................................................................. 1 A szovjet párt- és kormány­­küldöttség látogatása Martonvásáron fc' "b­y tf. Sz. Hruscsov, a Szov­jetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnö­ke, a szovjet párt- és kor­mányküldöttség vezetője, valamint a delegáció több tagja kedden délelőtt Mar­­tonvásárra, a Magyar Tu­dományos Akadémia mező­­gazdasági kutatóintézetébe látogatott. A vendégek tár­saságában volt Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke. Ko­mócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Népszabadság főszer­kesztője, Németh Károly, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára. Amer­re elhaladtak, mindenütt sokan köszöntötték N. Sz Hruscsovot és a többi ked­ves vendéget. A vendégek gépkocsiosz­lopa háromnegyed 11 óra­kor kanyarodott az intézet elé. A bejáratnál Juhász Já­­nos, a Fejér megyei Pártbi­zottság első titkára, dr. Er­dei Ferenc, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, Bujdosó Imre a Fejér megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottságának elnö­ke, Senkár István, a járási pártbizottság titkára, Gon­­da István, a járási tanács végrehajtó bizottságának elö­ke, Márton János, a községi pártszervezet titká­ra, Luk­ács János, a Marton­­vásári­ Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, to­vábbá dr. Rajki Sándor, a kutatóintézet igazgatója, va­lamint az intézet több más vezetője fogadta a vendé­geket. Az üdvözlések után dr. Rajki Sándor részletes tájé­koztatót adott az intézet te­vékenységéről, kutatási programjáról, eredményei­ről. Ezekben az eredmé­nyekben nagy része van azoknak a gyümölcsöző kapcsolatoknak, amelyeket szovjet kutatókkal, intéze­tekkel építettek ki. Csak­nem valamennyi hasonló jellegű szovjet tudományos intézménnyel állandó ösz­­szeköttetésben állnak, rend­szeres gyakorlattá vált a különböző tanulmányok, tu-­­dományos dokumentumok,­­ sőt a nemesítési alapanya­­­­gok cseréje is. A közvetlen és szoros kapcsolatokra jel­­­­lemző, hogy az utóbbi öt­­esztendőben a martonvásári­­ kutatóintézet valamennyi­­ tudományos munkása hosz­­szabb-rövidebb időt töltött a Szovjetunióban tanul­mányúton, s természetesen jó néhány szovjet kollégát Martonvásáron láttak ven­dégül. A magyar és a szovjet kutatók együttműködése különösen termékeny a bú­za fagyállóságának fokozá­sában, nemesítésében, vala­mint a kukorica hibridizá­cióban, így Lukjanyenko akadémikus, a Krasznodari Kutatóintézet helyettes igazgatója, a híres bezosz­­tája és szkoroszpelka búzák nemesítője állandó kapcso­latot tart az intézettel, s ő küldte meg az itteni neme­sítő munka segítésére az általa kinemesített bezosz­­tája 1, és 4, valamint szko­roszpelka 3 és 3/b fajtákat. Ezután Szalai Dezső, in­tézeti párttitkár a pártszer­vezet tevékenységéről szá­molt be. A tájékoztatók után csak­hamar kötetlen, baráti han­gú beszélgetés alakult ki, amely természetesen szak­mai témák körül forgott. Nyikita Hruscsov számos kérdést tett fel. A beszélgetés során az intézet munkatársainak fi­gyelmébe ajánlotta, hogy a hazánkban elterjedt és na­gyon jól bevált szovjet be­­zosztású 1-esnek új vetély­­­társa is támadt a mironov­­s­ka 800-as elnevezésű búza­­­­fajtában, amelynek ter­mesztése főleg hidegebb ég­hajlat alatt előnyös. Meg­említette, hogy szülőfalujá­ban, Kalinovkában ezzel a búzafajtával a nagy téli hi­degek ellenére 43 méter má­zsa termést takarítottak le egy hektárról, míg a bé­­zosztása ilyen körülmén­y­ik között csak 21 mázsás átla­got adott. Természetesen melegebb éghajlatú vidéke­ken a bezosztása előnyö­sebb a mironovkánál. Szóba kerültek a lucerna termesztésében elért mar­tonvásári eredmények is. Nyikita Hruscsov érdeklő­déssel hallgatta a tájékoz­tatást: az intézetben előál­lított lucernamagvak a nemzetközi piacon is kere­settek. Tréfásan megjegyez­te: a martonvásáriak ne na­gyon bízzák el magukat, mert Üzbegisztánban sem ülnek ölhetett kézzel a szakemberek, s ugyancsak jó hírnevet vívtak ki ma­guknak a lucernatermesz­­tésben. A tapasztalatcsere ezen a területen is minden bizonnyal hasznos lenne a martonvásáriaknak és az üzbegisztániaknak egyaránt. Amikor a kukorica és bú­zatermesztés aktuális tudo­mányos kérdéseire terelő­dött a szó, Nyikita Szerge­­jevics sok megszívlelendő észrevételt fűzött a szak­emberek ismertetőihez. A továbbiakban N. Sz. Hruscsov azokról az elgon­dolásokról beszélt, amelyek alapján a Szovjetunióban tovább akarják tökéletesí­teni a mezőgazdaság szer­vezetét, irányítását. A köz­ponti gondolat a termelés specializálása, szakosítása, mert ez teszi lehetővé a nagyüzem­ nyújtotta lehető­ségek teljes kihasználását. Természetesen megfelelő közgazdasági számítások után, a gépesítés előnyeinek kihasználásával, tudomá­nyos alapon folytatott ter­melő munkával lehet iga­zán nagy eredményeket el­érni. A csaknem másfél órás beszélgetés végén dr. Rajki Sándor igazgató N. Sz. Hruscsovnak, Kádár János­nak és a szovjet küldöttség tagjainak a híres martonvá­sári hibrid kukoricák csöve­iből összeállított mintakol­lekciókat az intézet élete­ről, munkájáról készült al­bumokat, ismertető füzete­ket nyújtott át. Hruscsov a szovjet párt- és kormány­­küldöttség nevében ajándé­kokkal viszonozta a figyel­mességet. Ezután a vendégek meg­tekintették a kutatóintézet parkjában levő, Beethoven emléket őrző kis szigetet. A parkban összegyűlt dol­gozók a séta közben hosz­­szantartó tapssal, meleg ba­rátsággal köszöntötték N. Sz. Hruscsovot, a szovjet párt és kormányküldöttsé­get. A vendégek a séta vé­gén búcsút vettek a házi­gazdáktól, s gépkocsin visz­­szautaztak a fővárosba. Ülést tartott a megyei tanács Tegnap ülést tartott a Veszprém megyei Tanács, amelyen megtárgyalta „A Balaton északi partjának további fejlesztését a regio­nális tervek figyelembevé­telével.”. Az ülésen jelen volt és felszólalt a Balaton­part számos szakértője is. A megyei tanács megtár­gyalta a tanácsi szervek 1964. évi költségvetését, s rendeletet alkotott a csator­­tázási teendőkről. Minőségi fehér borfajták vizsgája Badacsonyban Kiváló szakemberek értéke­lik a badacsonyi borokat A Szőlészeti Kutató Inté­zet badacsonyi telepén ked­den az ország számos kivá­ló szakemberének részvéte­lével borminősítést tartot­tak. A szakemberek meg­vizsgálták azokat a minősé­gi fehér borfajtákat, ame­lyeket a badacsonyi kísér­leti telepen termeltek. A jó minőségű badacsonyi bo­rok régi, nagy hírükhöz méltóan, most is elismerést váltottak ki. A szakemberek behatób­­­ban foglalkoztak néhány rendkívül értékes, de ke­vésbé elterjedt fajta vizsgá­latával. A legjobb fajták között vizsgázott például a rajnai rizling, amely kiváló tulajdonsága miatt nagyobb figyelmet érdemelne és az eddigieknél jobban igényt tartana a nagyobb arány­ban való elsziporításra. A rajnai rizling, mint köztu­domású, a gyengébben ter­mő fajták közé tartozik, de e hátrányos tulajdonsága ellenére is rangot követel magának a történelmi bor­vidék hagyományos fajtái között. A borminősítő szakembe­rek megvitatták a borkeze­lési problémákat is. N. Sz. Hruscsov beszédeivel megjelent magyar nyelven az SZKP februári plénumának teljes anyaga Rekordidő alatt fordították le és jelentették meg könyvalakban hazánkban a Szovjetunió Kommunista Pártja 1964. februári plénumának teljes anyagát. A 350 oldalas kötet tartalmazza I. P. Volovcsenkó­­nak, a Szovjetunió mezőgazdasági miniszterének elő­­adói beszédét, a plénumon elhangzott 16, korreferátum és 26 hozzászólás teljes szövegét, továbbá N. Sz. Hrus­csov záróbeszédét és a plénum határozatát. Megjelent a könyvben N. Sz. Hruscsovnak az a beszéde is, ame­lyet a határozat végrehajtásáról tartott a párt-, tanács- és mezőgazdasági szervek vezető funkcionáriusainak február 28-i értekezletén. A könyv az Országos Mezőgazdasági Könyvtár­ban rendelhető meg. A szovjet küldöttség magyarországi látogatásának világvisszhangjából­ ­ MOSZKVA A Nyikita Hruscsov ve­­­­zette szovjet párt- és kor­mányküldöttség útja most, amikor a látogatás második hetébe lép, változatlanul az érdeklődés középpontjában­­ áll. „Erőnk az egység és a barátság!" „Találkozás Ka­zincbarcikán, az ifjúság vá­rosában.” „A barátság or­szágútját járva". —­ilyen címek alatt számol be vala­mennyi szovjet lap első ol­dalán a kazincbarcikai és a miskolci látogatásról. A Pravda teljes terjedelmé­ben közli Kádár János és­­ Nyikita Hruscsov kazinc­­i­barcikai beszédét és telefo­­j­­ón továbbított képet meg­érkezésükről a Borsodi Ve­gyikombinátba. VARSÓ A lengyel lapok továbbra is nagy helyet szentelnek a szovjet párt- és kormány­­küldöttség magyarországi látogatásának. Valamennyi lap az első oldalon számol be a kazincbarcikai és mis­kolci útról. A lapok részle­­teket közölnek Hruscsov és Kádár beszédeiből. LONDON Állandóan fokozódik a helyeslő visszahatás, amely­­lyel az angol közvélemény fogadja a szovjet miniszter­­elnöknek Magyarországon mondott beszédeit. Az an­gol lapok, köztük a tekin­télyes Times és az ötmilli­ós példányszámú Daily Ex­press az eddiginél is na­gyobb teret szentelnek a kazincbarcikai látogatásnak és kiemelik Hruscsov bé­kés és józan gondolkodás­­módjának kifejezésre jutá­sát. Bőven utalnak a szov­jet kormányfő szavaira, amelyeket az életszínvonal emelésének fontosságáról mondott. A Daily Express kedvező jelnek tartja, hogy ezzel egyidőben a tekinté­lyes Fulbrigth amerikai sze­nátor is a hidegháború szel­lemének elűzését sürgette. Tavasz a határban Megkezdődött a tavaszi szántás a Balaton partján. Pöfögő traktorok húzzák az ekéket és szántják a föl­det a tavasziak alá. A tarika sürget, mert sok időt rabolt el a tél. (Első képünk). A szőlőkben is megélénkült az élet. A monoszlói ha­tárban szorgoskezű asszonyok készítik a talajai az új bornak. Pirkálás a tsz szőlőjében. (Második képünk.) Péterfay Endre felvétele

Next