Napló, 1964. május (Veszprém, 20. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-13 / 110. szám
Ki olvasó kérdez... ... Lehetséges, hogy Keszthelyen a mólónál hónapok óta ottfelejtett üzemanyagtartály elszállításáról csak a nyári szezon végén intézkednek az illetékesek? I ‘ CSÁRDA FOGAS “1 CSáMM 1 1 XP'H i í? s ! I I I 0 i ' X V I KÍ S | ... A tihanyi „Fogas” csárda esőáztatta, lekopott cégtábláját ez évben is „elfelejti” a földművesszövetkezet átfestetni? Vagy a kérdés nagyon is „fogas”? Öregek napja Balatonfűzfőn A Vöröskereszt helyi szervezete szombaton tartotta meg Balatonfűzfőn az „öregek napját”. Több mint 100 nagymama és nagypapa vett részt a kedves ünnepségen, ahol megjelentek a párt, a tanács, valamint a helyi tömegszervezetek vezetői is. A Vöröskereszt titkárának üdvözlő szavai után a kis óvodások köszöntötték a kedves „öregeket”, majd uzsonnával kedveskedtek. A már hagyományossá vált megható és kedves ünnepség a késő délutáni órákban ért véget. Hontvári Károly BERKESI ANDRÁS: Balatonfűzfői ___ Második este már nehezen bírta tovább. Valakivel beszélnie kell, mert beleőrül. Fel-alá sétált szobájában. Odaállt az ablakhoz. Az eső vigasztalanul zuhogott. Az úttest túloldalán egy alacsony, esőkabátom férfit pillantott meg. Éppen jött egy villamos, de a férfi nem szállt fel. — Úgy látszik, a kislányt várja. — gondolta István és kesernyésen elmosolyodott. — Ilyenkor nem jó randevúzni. — Felvette ballonkabátját, vastagtalpú sportcipőjét, barna, puhakalapját, és elindult. — Felmegyek Eszterhez — határozta el magában. A kapuban megállt. Azon gondolkozott, hogy felszálljon-e villamosra, vagy sétáljon be a Battyhyáni utcába gyalog. Még végére sem ért a gondolatamikor a villamos nagy zajjal megállt. De máris indult tovább. Csak az alacsony, esőkabátos férfi álldogált. István egy hirtelen elhatározással átszaladt az úttesten, és felugrott a mozgásban lévő kocsira. Elmosódva látta, hogy ugyanabban a pillanatban egy magas, karcsú alak is elválik a fal mellől, és utána szalad. Az ismeretlen közvetlen a sarkában volt. Két vagy három lépést még szaladnia is kellett, mert Istvántól nem tudott felugrani a lépcsőre. A fiú gyorsan fellépett, és segítette a magas alakot. — Köszönöm, — lihegte a férfi... — Majdnem lemaradt — mosolyodott el a fiú, és hozzátette — az én hibámból... — Nem tesz semmit — válaszolt az ismeretlen —, fontos, hogy fenn vagyok. István megállt a peronon. Átnézett a másik kocsiba. Az alacsony esőkabátost már ott látta. — Úgy látszik, megunta a várost — gondolta a fiú Nem jött a kislány. A Széll Kálmán téren leszállt, és gallérját felhajtva elindult. Nem sietett. Úgyis megázik — gondolta. Felsétált a Batthyány utcába. Közvetlenül a fal mellett ment, hogy némiképp védje magát az esőtől. Mikor a sarkon befordult, ösztönösen hátranézett. Mintha egy elmosódott alak beugrott volna a kapu alá. Nyugtalan érzés fogta el, de csak egy másodpercig tartott. — Képzelődöm, rosszak az idegeim — gondolta. A 48-as számú ház előtt megállt. Belépett a kapun, de nem ment be. A házmesterfiú a kapubejáratot seperte. Adott neki egy forintot, és felküldte Eszterért. Nemsokára sietős lépteket hallott, majd hirtelen megtorpanást, de mire hátranézett már senkit sem látott, csak futó léptek zaja verte fel az utca csendjét. Kinézett a kapu alól. Sehol senki, csak az eső esett. Pár perc múlva megjelent Eszter. Arcát az izgatottság pirosa festette, de szemében aggódás volt. István eléje sietett. — Nem haragszol? — kérdezte a lányt. — Mi történt, István? Két napja nem tudunk rólad semmit... — Ráérsz? Van egy kis időd számomra? — Van — felelte a lány, és megfogta a fiú karját. — Gyere fel hozzám. — Nem, inkább üljünk be valahova — ajánlotta a fiú. — Ahogy akarod. De akkor hozok ernyőt. Meg pénz sincs nálam. — Nálam van — mondta István. Eszter sietve távozott. A fiú gondokba merülve sétált a kapu alatt, majd megállt a bejáratnál, és egykedvűen bámulta az esőtől fényes utcaköveket. — Itt is vagyok — hallotta a lány hangját. — Hova megyünk? — Van itt valami csendes kis eszpresszó a közelben? — kérdezte a fiú. — Menjünk az Old Firenzébe, az nagyon csendes kis hely. — Elindultak. — Gyere te is az ernyő alá, megengedem, hogy belém karolj. — Rámosolyott a fiúra. István nem kérette magát. Az ernyő alá bújt, majd kivette a lány kezéből. — Te karolj belém. — Eszter engedelmeskedett. Szorosan a fiú mellé húzódott. Érezte István izmos karját. — Na, most beszélj — mondta pár lépés után. — Nem is tudom, mit mondjak. Fura egy helyzet. Otthon már nem bírtam az egyedüllétet, mindenáron találkozni akartam veled. Magam sem tudom, hogy miért. Most meg képtelen vagyok beszélni. Láttál már ilyet? Óvatosan lépkedtek. A tócsákat kerülgették. Pár lépés után Eszter izgatottan kérdezte tőle: — Mondd már mi történt veled... A nővérem mondta, hogy kerestél... István magához szorította a lány karját. — Bolond dolgok történtek velem — mondta. Aztán akadozva elmesélt mindent. Még Lanyi Évát sem hagyta ki. Eszter figyelmesen hallgatta. Mire befejezte az elbeszélést, megérkeztek az eszpresszóhoz. Kevesen voltak. Az ablaknál leültek egy asztal mellé. A fiú két feketét rendelt. Eszter hallgatott, arca elkomorult. Nem tetszett neki az éva-dolog. A fiú hangjából azt vette ki, hogy a kenyereslány nem közömbös neki. ’ (Folytatjuk) 20 Olvasóink, levelezőink írják Segítséget kérnek a sármellékiek Sármelléken két ktsz működik — egy cipész és egy fodrász. Az utóbbi, férfi és női részleggel. Az elhelyezésük nagyon mostoha. Ezért a községi tanács vb. részéről javaslatot tettünk a ktsz-ek vezetőinek, de a KISZÖV-nek is, hogy a részlegek kedvezőbb elhelyezése végett vásároljanak épületet. A cipész részleg egy magántulajdonban levő romos épületben működik és a ház már összedőléssel fenyeget. A fodrász részleg pedig egy 5x5 méteres helyiségben van, s itt két részleg — férfi és női — üzemel. A vendégeknek — mivel a helyiség kicsi — az udvaron kell várakozniuk, míg sorra kerülnek. A cipész kisz romos épületére — mely magántulajdon — a tulajdonos már évekkel előbb megkapta a bontási engedélyt. Rendszeresen látogatja a tanácsot és már többször bejelentette — mivel az épület összedőléssel fenyeget — a következményekért felelősséget nem vállal. Azért is indokolt az épület lebontása, mert a község központjában van és nagyon rontja arculatát. A községi tanács kb. két hónapja levélben felkereste a KISZÖV vezetőségét. Javasoltuk, vásároljanak épületet — erre van lehetőség — és itt helyezzék el a részlegeket. A szolgáltatást is tudnák bővíteni, mert helyet kaphatna a tervezett motor és villamossági javító részleg is. Levelünkre a mai napig sem válaszoltak. Arra sem érdemesítettek bennünket, hogy megírják véleményüket, javaslatunkra. Joggal kérdezzük, hogy a 2500 lelkes község lakóinak jogos kívánságát , a cipész és fodrász részleg problémáit az illetékesek mikor teljesítik. Tóth Károly VB. elnök, Sármellék Lehet-e szórakozni a veszprémi „Szarvas" étteremben? Veszprém város idegenforgalma évről-évre jelentősebb lesz. Sok turista kedveli a szép magyarnótákat. Ezek a vendégek a „Marosvölgyit” és a „Szarvas” éttermet keresik. Az utóbbi időben nagyon sokan megkérdezik: „lehet-e szórakozni a Szarvas étteremben? Érdemes-e odamenni? A válasz legtöbbször egyértelmű. Nem! Nincs olyan nap, hogy ne veszekednének, kiabálnának és a szórakozni betért vendégeket ne zavarnák a magukról megfeledkezett ittas, részeg emberek. Belekötnek és durva szavakkal illetik a számukra ismeretlent is. Az étterem felszerelését rongálják, a poharakat összetörik. Hasonló bírálattal a többi egységet nem lehet illetni. Az üzemek dolgozói példás rendet tartanak. Betartják a rendeletet, ittas embert nem szolgálnak ki — még a tervteljesítés érdekében sem. 18 éven aluliaknak nem adnak szeszesitalt. Ha a Szarvas étteremben is hasonlóan cselekednének, nem bosszankodnának a szórakozni betért vendégek. Molnár István Kultúrház, de milyen? Marcalgergelyi község lakosságának túlnyomó többsége az állami gazdaságban dolgozik. A gazdaság tartja fenn a községi kultúrházat is. Berendezésével nincs baj — a szakszervezet gondoskodott róla — de az épület tatarozása felületes. Ha jut rá pénz, télen, fagyos időben végzik a munkát. Az ilyen tatarozásnak persze sok értelme nincs, mert a fagy leszívja a maltert. Tavaszra olyanok lesznek a falak, mint előbb, „viharvertek”. A kultúrház most is siralmas állapotban van — szégyene a kultúrának. A Pápai Állami Gazdaság vezetői megkereshetnék a módját annak, hogy egyszer valóban rendbehoznák ezt a pusztulásra ítélt épületet. Horváth István Válaszolnak az illetékesek a háztáji gazdaságban tartott állatállomány növelése nem történhet a közös gazdaság kárára Idős tsz-tag vagyok. Koromnál fogva nehezebb munkát már nem tudok végezni. A ház körül azonban még eldolgozgatok, örömmel etetgetem állataimat, pláne ha van miből. Nálunk minden tsz-tag kapott 200 négyszögöl kaszálót, természetesen pénzért. Még olyanok is kaptak, akiknek nincs marhájuk. Mi pénzért sem kaptunk a feleségemmel, mint mondják azért, mert a kapálást nem végeztük el. úgy segítettem magamon, hogy az árokparton és az utak mellett lekaszáltam a füvet. Azonban ezzel sem volt szerencsém. A Berzsenyi Dániel Tsz veszprémpinkóci üzemegységének vezetője a lekaszált fű nagyobb részét bevitette és szétosztotta a kocsisok között, pedig ők kaptak háztáji kaszálót és három forintért füvet. A megállapított fűbér összegét is magasnak tartom. Földjáradékot nem kapok és a kevés nyugdíjamból a fűbért sem tudom megfizetni. Szemes Károly tsz-tag Veszprémpinkóc * Bejelentését a Devecseri Járási Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya felülvizsgálta. Közölték: „Szemes Károly bejelentett kártalanítási igényét 1963 november 28-án a termelőszövetkezet közgyűlése megtárgyalta. Panaszát elutasították. A közgyűlés határozata ellen bejelentést tett a Devecser Járási Ügyészségnél. Az ügyészség megkeresésére a mezőgazdasági osztály 5033/1964. számú határozatában kötelezte a tsz elnökét, hogy a panaszt terjeszsze ismét a közgyűlés elé, újbóli döntés végett. Ez év március 20-án megtartott közgyűlés a kérését ismét elutasította. A fűbérrel kapcsolatos panaszára közlöm, hogy annak mértékét a járás öszszes termelőszövetkezeteiben az ez év elején megtartott közgyűlések állapíttották meg. A járás tsz-eiben a normák hasonlóak a kisberzsenyi tsz-éhez. Egy tehén után 200, két tehén után 1200 forint. A módosított 1959. évi 7. tvr. 29. szakasza (c) pontja alapján önálló háztartással rendelkező tsz-tag háztáji gazdaságában egy tehenet, egy-két növendékmarhát és egy-két anyakocát tarthat, malacaival együtt, ennek a második tehene már meghaladja azt a mértéket, melyet a jogszabály engedélyez. A termelőszövetkezet nem tiltja meg a második tehén tartását, azonban ilyen esetben a fűbért jelentősen magasabb összegben állapítja meg. Ez nem erkölcstelen, mivel a háztáji gazdaságban tartott állatállomány növelése nem történhet a közös gazdaság kárára. Antal János osztályvezető.” Megjavítják a gyári hibás varrógépet fával a vállalat beszállítaná a gépet javításra, azonban a szállítás közben esetleg előforduló egyéb meghibásodásért felelősséget nem vállal. Én sem vállalok, mert a gép hibájáért mint az eset is igazolja a bolt sem vállalt felelősséget. Kérem válaszoljanak mitévő legyek, kihez forduljak segítségért. Levélírónk kérését továbbítottuk a MESZÖV Kereskedelmi Főosztályhoz. Közölték: „Hauk János kérése elintézést nyert. Megállapodtunk a veszprémi Vas- Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat osztályvezetőjével — Sárai Jenő elvtárssal —, hogy a meghibásodott varrógépfejet visszaküldik a gyártóműnek és megjavítják. Javítás után visszaszállítják a vásárlónak, Hauk elvtársnak. A tótvázsonyi boltvezetőt utasították, hogy adjon segítséget a varrógép beeső tagolásához elszállításához. Szanyi Gyula osztályvezető Varrógépet vásároltam a tótvázsonyi földművesszövetkezeti vegyesboltban — írja levelében Hauk János tótvázsonyi olvasónk. — Azonban használni nem tudom. Hibás, szaggatja a cérnát. A bolt nem cseréli ki a gyári hibás gépet, a Veszprém megyei Vasipari Szolgáltató Vállalat pedig a helyszínen nem javítja meg. Az AKÖV darabárus jára-