Napló, 1964. szeptember (Veszprém, 20. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-25 / 225. szám

4 Ösztöndíjasok a Petőfi Színházban Innen, Veszprémből, azonnal választ kaptak. Nem átitatta őket a színház ve­zetősége. Megtudhatták: segédszínészi állás nincs. Arra azonban lehetőség nyí­lik, hogy ösztöndíjasokként indulhassanak a pályán. Húsz közül négyen feleltek meg: Timár Ilona, Lengyel István, Juhász János és Gábori István. Verseket mondtak. Azután monológokat klasszikusok műveiből. Az osztályzatokat a Lend­­vay—Bicskei—Turián trió osztogatta, Balatonalmádiban. Ilona és a lottó Timár Ilona Nagykani­zsáról jött, szőkén. Azt, hogy a szeme milyen, nem tudhatom, mert sötét nap­szemüvegét egy pillanatra sem veszi le. Szépen beszél. Azt hiszem, Bicskey Ká­roly vezető-rendezőnek is ez a véleménye, aki majd beszédtechnikára és szí­nészmesterségre tanítja a fiatalokat. — Óvónő voltam. Imádom a gyerekeket. És hogy a színházat nem ok nélkül szeretem, ezután kell majd bizonyítanom... Timár Ilona, a volt óvó­nő „átment” az első vizsgán. Elválik majd, lesz-e szí­nésznő belőle. Szorgalma, fegyelmezettsége máris megmutatkozik, nézi az óráját, nem felejti, hogy az ösztöndíjasnak minden fog­lalkozási órán, minden pró­bán jelen kell lennie. Pe­dig még elmondhatná — amit utólag Turián György­től tudok meg —, hogy a lottón nyert társasutazási jogát eladta. Igen, egy jö­vendőbeli színésznőnek a divat felé pénzzel kell for­dulnia. Pista, az ügyelő Lengyel István játszott is, ügyelt is már Szege­den. Az a hat mondat, amit gyerekkorában elmondott, az tette a színház szerelme­sévé. Úgy kellett az apá­nak, az üzemi színjátszó­nak: miért vitte és állította gyerekét a színpadra? Az­óta le sem lehet onnan va­karni. Sem orvos, sem ka­tonatiszt nem lett belőle, mint később — a megriadt szülők akarták. Nyakas, de nem fenegyerekként kita­nulta a vasesztergályossá­­got. — Csak azért, hogy szí­nész lehessek — mondja. Jelentkezett a főiskolára, de Ádám Ottó háromszor is „kirúgta”. Azután sokszor megizzadt a szegedi színpa­don, szerepekben is és a háttérben is — ügyelőként. Ezt az utóbbi funkciót most, az Egy vasárnap New Yorkban előadásai alatt is kitűnően tölti be. ígéretes fiatal Lengyel István. Szín­házunk vezetői már ta­valy, amikor Újlaki Ká­rolyt felvették, megígérték neki, hogy ebben az évad­ban — vizsga nélkül is — jöhet... „Mint aki a sínek közé esett.. A felvételin Kosztolányi Dezső költeményével vizs­gázott a másik Pista: Gá­bori István. Csinos kölyök, bogárszemű. Budapestről jött, majd meglátjuk: Veszprémben megállja-e a helyét. Segédszínészi állá­sért már ő is ostromolta a Petőfi Színházat. Nem, egyelőre a színpad helyett csak tanuljon meg. A re­ményre, hogy színész lesz, a vizsgán elmondott Sha­­kespeare-monológ feljogo­sítja. „Árvából lesz.. Jó katona lehet az ár­vából, de — „ha van benne spiritusz” — jó színész is lehet. Juhász János jó szí­nész szeretne lenni. Egy teljesen elárvult fiatalem­ber, aki segédmunkásként is a színpadról álmodott, köszöni meg az ösztöndíjat, a táppénzt és az ingyen­lakást az új otthonban. Bu­dapesten hallotta a veszp­rémi színház hírét. Olvasta is. Pályázott, elég tehetsé­gesnek bizonyult, s lám, fölvették. Most már Bics­kei Károly, Bencze Zsuzsa és Szabó Ottó gondja, hogy a Pista gyerek nemcsak a színészmesterségben jusson előbbre, hanem — nem sok hiányzik hozzá — megsze­rezze az ösztöndíjasok szá­mára is kötelező érettségit. A fiatalok sorsát, fejlődé­sét tekintve így kezdődik az évad a Petőfi Színház­ban. A vezetők nem voltak elfogultak, nem a veszpré­­miség, a tehetség döntött. Négy tehetségesnek ítélt színésznövendék sorsa for­málódik: kiváló szakembe­rek, neves művészek kezé­ben. A négy jelölt boldog. Egyöntetűen vallják: a „bá­násmód” kultúrált, szigorú­an és igényesen emberséges. Cserhát József Gábori István Timár Ilona Lengyel István Juhász János Száznyolcvanezer méter ruhaszövet. Hatalmas meny­­nyiség. Bőven beterítené a Budapest—Pápa közötti utat, színültig megtöltene egy közepes nagyságú rak­tárát. Ennyi anyagból ké­szít csak nadrágot a Pá­pai Ruházati KTSZ konfek­ció részlege. Húszfajta szövetből, gaz­dag fazonválasztékban és méretben 40 000 darab nadrágot készítenek itt negyedévenként a nagy­kereskedelem számára. Természetesen ilyen nagy mennyiségű termelés kis­üzemi módszerekkel nem végezhető eredményesen, ezért a szövetkezet konfek­ció részlege áttért a „gyár­szerű” termelésre. Kettős műszakban ,szalagszerű ter­meléssel készülnek a nad­rágok. — Őszi újdonságunk lesz a „rugalmas” szövetből készült nadrág —mondja Varga elvtárs, a szövetkezet elnöke. — A Csepeli Posztógyár új és tegyük hozzá mindjárt, na­gyon szép terméke ez a „ru­galmas” szövet, egyelőre próbaképpen 600 darab sí­nadrágot készítünk belőle kétféle, fekete és mogyoró­színben. A munkaigényes, szép és kellemes viseletű szövet tulajdonsága, hogy valóban rugalmas, feszülésnél, feszítésnél en­ged s utána visszahúzó­dik eredeti állapotába, tehát nem törik, nem ko­pik a nagyobb igénybevé­telű helyeken, például térd­ben, ezért különösen sport­ruháknál várunk kiváló eredményt tőle. A „nadrággyár” csak a nagykereskedelem számá­ra dolgozik, a férfi és női méretes részlegek, a javító részleg azonban a város és a járás lakosságának igé­nyeit elégíti ki. Az utóbbi, a javító részleg munkáját emelik ki a szövetkezet ve­zetői elsősorban. A hűvös, őszies idő beköszöntével előkerülnek az őszi-téli ru­hadarabok: öltönyök, kabá­tok, vastagabb szövet aljak s alig akad olyan, amelyi­ken valami kis igazítás, át­alakítás, vagy javítás ne akadna. A Fő tér 26 szám alatti javító részleg mindezeket a munkákat szinte fillé­rekért végzi el. Ajánlatos tehát a később torlódás elkerülése végett már most bevinni az alakítás­ra, javításra váró őszi­téli holmikat a szövetke­zet javító részlegéhez. A férfi méretes részleg a Márton István utca 2 szám alatt dolgozik. Nemrég ér­keztek meg a legújabb őszi és téli ruha és öltönyszöve­tek s a megrendelő a színek és minőségek gazdag választékából vá­laszthatja ki a neki tet­szőt. A részleg dolgozóinak ke­ze alól kikerült öltönyök, kabátok, egyenruhák már­kái a szövetkezetnek. Nem­csak a város, de a járás te­rületéről is egyre többen keresik fel megrendeléseik­kel őket. A nők számára az ősz és a tél, általában a hűvö­sebb idő mindig külön problémát jelentett az öl­tözködésben. Nyáron köny­­nyű és olcsó az öltözködés, hiszen egy divatos fazonú kis karton, vagy vászonru­ha is széppé, elegánssá te­szi viselőjét. Ősszel nagyob­bak és forintban mérve is súlyosabbak a női öltözkö­dési gondok. Nézzük meg, milyen őszi meglepetéseket tartogat a nők számára, milyen olcsó megoldásokat ajánl a Pápai Ruházati KTSZ női méretes részle­ge, amely a számtalan jól­sikerült divatbemutatójával már bebizonyította, hogy ízlésformáló és divatirányí­­tó szerepet játszik Pápán a női öltözködésben.­­ A legutóbbi budapesti divatbemutatón láttuk az új őszi és téli női divatot, mondják a Fő tér 22 szám alatti női mértékes részleg vezetői. — Egyszóval jelle­mezve: sokrétű és sokszínű. A szoknya általában 3—4 centiméterrel hosszabb lett, továbbra is divatos az eny­hén karcsúsított derék, a szoknya viszont továbbra is szűk és egyenes — legalább is a rengeteg bemutatott modell közül ezek a fazo­nok nyerték el most is leg­inkább a nagyközönség tet­szését. Elmondják, hogy tovább­ra is divat ősszel a nők számára a nadrágviselet, sőt egyes párizsi divatter­vezők kosztümökhöz és komplékhez is nadrágot terveztek. Kevéssé valószí­­nű, hogy ez a „divat” ná­lunk meghonosodjék, de megnyugtató azokra nézve, akiknek őszi és téli ruha­tárában jelentős szerepet játszott eddig is a nadrág. A szövetkezet ruhaszalon­jában egyébként a megren­delők a legújabb magyar és külföldi divatlapok egész sorából válogathatják ki a nekik legjobban tetsző fazonú ruhát. Szövetanyag­ból is gazdag a választék, de hozott anyagból is dol­goznak.­­ Őszi és téli ruhagondjai­ban akár alakítás, akár ja­vítás, új öltönyök, felöltők, női ruhák, kabátok készíté­sénél keresse fel mindenki bizalommal a Pápai Ruhá­zati KTSZ szaküzleteit, mert rövid határidőre, fi­gyelmesen, pontosan és szakszerűen végzik el a vál­lalt munkát! (x) *****...................01 ************* Újdonság a „rugalmas" szövet! Felkészült az őszi és téli divatigények kielégítésére a Pápai Ruházati KTSZ NAPLÓ Új vezetőség, új tervek az eszperantistáknál A veszprémi eszperantó kör szeptember második fe­­l­­ében tartotta vezetőségvá­­l­­asztó gyűlését. De Chatel­­ Éva, az eddigi titkár egyéb­­ elfoglaltsága miatt lemon­dott tisztségéről. Az elnöki tisztet Lőwey Jenő tölti be. Alelnök Letényi Tibor, tit­kár Sziklai Frigyes lett. Az új vezetőség új ter­vekkel és javaslatokkal állt a tagok elé. Megtárgyal­ták az eszperantó nyelv ok­tatásának kérdését, s bará­ti beszélgetés keretében s tervezgették a kör jövő évi munkáját. N. I. 1964. szeptember 25. „Támadás“ az érdeklődés felkeltésére A Közgazdasági Társaság megyei elnökségi ülése közel egyéves múltra te­kint vissza a Magyar Köz­­gazdasági Társaság Veszp­rém megyei Csoportja. A napokban tartott el­nökségi ülésen dr. Borsi Lőrinc, a társaság elnöke ismertette az eddig végzett munkát, amely sok pozitív vonás mellett több hiá­nyosságot is mutat. Alap­vető hiányosság — amit a taglétszám lassú emelkedé­se is jelez — hogy nem ki­elégítő a megye közgazdá­szainak tudományos érdek­lődése. Ennek javítására hozott határozatot két do­logban is az elnökség. Eddig a tudományág minden területével „öm­lesztve” foglalkoztak, ezen­túl a társaság szakosztá­lyokra bontva végzi mun­káját. Az ipari szakosztályt dr. Arányi János, a KDT számviteli osztályának ve­zetője, a mezőgazdaságit Somos János, az MNB osz­tályvezetője, a kereskedel­mit Siklósi Sándor, a Ruhá­zati Kiskereskedelmi Vál­lalat igazgatója vezeti, így a területek elhatárolásától a vezetőség egy-egy terüle­ten az érdeklődés nagyobb fellendülését várja. Szintén mozgatónak szánta az el­nökség a pályázati felhí­vást, melyet a közeljövőben adnak ki. Az előre körvona­lazott témák érdekesnek és hasznosnak látszanak. Ezek a következők: Az anyagi ösztönzők szerepe a vállala­ti és a népgazdasági érdek összhangjának biztosításá­ban; A szolgáltatások terén megnövekedett igények ki­elégítésének lehetősége Veszprém megyében; A tsz-ek gazdasági lehetősé­gei az idegenforgalom és a lakosság ellátásának bizto­sításában; Az idegenforga­lom hatása Veszprém me­gye áruforgalmának össze­tételére és a kereskedelmi hálózat fejlesztésére. Nagy „támadást” indított tehát az elnökség az érdek­lődés felkeltésére. Ha ez eredménnyel jár, jó hatás­sal lesz az egyén és a vál­lalatok gazdasági tevékeny­ségének fejlődésére. Tovább kell tökéletesíteni az oktatási, pedagógiai módszereket A műszaki egyetemek feladatairól Milyen fő feladatok vár-­ nak a műszaki egyetemek­re az új tanévben — erről­­ tájékoztatta az MTI mun­katársát Rigler György, a Művelődésügyi Miniszté­rium műszaki felsőoktatási főosztályának vezetője. — Fő feladat — mondot­ta bevezetőben a főosztály­­vezető — tovább tökélete­síteni az oktatási, a pedagó­giai módszereket, megszilár­dítani a reform eddigi eredményeit. A továbbiak­ban is nagy gondot kell fordítani a laboratóriumi foglalkozásoknál, valamint az audiovizuális oktatásnál az eszközök alkalmazására, így például a korszerű ok­tatógépek, a filmek, az ipa­ri televízió, a magnó fel­­használására. Ezzel kapcso­latban az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság külön témabizottságot ho­­zott létre „ az információ­s közlés audiovizuális techni-­i­­kai eszközei és módszerei” című tanulmány kidolgozá­sára. Továbbra is egyik leg­fontosabb feladat a fiata­lok nevelése. A közelgő KISZ kongresszus tézisei az egyetemi KISZ szerve­zetek elé is feladatként ál­lítják a hivatástudat elmé­lyítését, a tanulmányi fe­gyelem megszilárdítását. A KISZ-szel összhangban az ifjúság nevelésében igen nagy szerep jut az oktatók­nak is. — A közeljövőben a mű­szaki egyetemek rektorai és dékánjai országos tanács­kozáson beszélik meg az oktatással kapcsolatos idő­szerű kérdéseket — fejezte be tájékoztatóját Rigler György.

Next