Napló, 1964. szeptember (Veszprém, 20. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-25 / 225. szám
4 Ösztöndíjasok a Petőfi Színházban Innen, Veszprémből, azonnal választ kaptak. Nem átitatta őket a színház vezetősége. Megtudhatták: segédszínészi állás nincs. Arra azonban lehetőség nyílik, hogy ösztöndíjasokként indulhassanak a pályán. Húsz közül négyen feleltek meg: Timár Ilona, Lengyel István, Juhász János és Gábori István. Verseket mondtak. Azután monológokat klasszikusok műveiből. Az osztályzatokat a Lendvay—Bicskei—Turián trió osztogatta, Balatonalmádiban. Ilona és a lottó Timár Ilona Nagykanizsáról jött, szőkén. Azt, hogy a szeme milyen, nem tudhatom, mert sötét napszemüvegét egy pillanatra sem veszi le. Szépen beszél. Azt hiszem, Bicskey Károly vezető-rendezőnek is ez a véleménye, aki majd beszédtechnikára és színészmesterségre tanítja a fiatalokat. — Óvónő voltam. Imádom a gyerekeket. És hogy a színházat nem ok nélkül szeretem, ezután kell majd bizonyítanom... Timár Ilona, a volt óvónő „átment” az első vizsgán. Elválik majd, lesz-e színésznő belőle. Szorgalma, fegyelmezettsége máris megmutatkozik, nézi az óráját, nem felejti, hogy az ösztöndíjasnak minden foglalkozási órán, minden próbán jelen kell lennie. Pedig még elmondhatná — amit utólag Turián Györgytől tudok meg —, hogy a lottón nyert társasutazási jogát eladta. Igen, egy jövendőbeli színésznőnek a divat felé pénzzel kell fordulnia. Pista, az ügyelő Lengyel István játszott is, ügyelt is már Szegeden. Az a hat mondat, amit gyerekkorában elmondott, az tette a színház szerelmesévé. Úgy kellett az apának, az üzemi színjátszónak: miért vitte és állította gyerekét a színpadra? Azóta le sem lehet onnan vakarni. Sem orvos, sem katonatiszt nem lett belőle, mint később — a megriadt szülők akarták. Nyakas, de nem fenegyerekként kitanulta a vasesztergályosságot. — Csak azért, hogy színész lehessek — mondja. Jelentkezett a főiskolára, de Ádám Ottó háromszor is „kirúgta”. Azután sokszor megizzadt a szegedi színpadon, szerepekben is és a háttérben is — ügyelőként. Ezt az utóbbi funkciót most, az Egy vasárnap New Yorkban előadásai alatt is kitűnően tölti be. ígéretes fiatal Lengyel István. Színházunk vezetői már tavaly, amikor Újlaki Károlyt felvették, megígérték neki, hogy ebben az évadban — vizsga nélkül is — jöhet... „Mint aki a sínek közé esett.. A felvételin Kosztolányi Dezső költeményével vizsgázott a másik Pista: Gábori István. Csinos kölyök, bogárszemű. Budapestről jött, majd meglátjuk: Veszprémben megállja-e a helyét. Segédszínészi állásért már ő is ostromolta a Petőfi Színházat. Nem, egyelőre a színpad helyett csak tanuljon meg. A reményre, hogy színész lesz, a vizsgán elmondott Shakespeare-monológ feljogosítja. „Árvából lesz.. Jó katona lehet az árvából, de — „ha van benne spiritusz” — jó színész is lehet. Juhász János jó színész szeretne lenni. Egy teljesen elárvult fiatalember, aki segédmunkásként is a színpadról álmodott, köszöni meg az ösztöndíjat, a táppénzt és az ingyenlakást az új otthonban. Budapesten hallotta a veszprémi színház hírét. Olvasta is. Pályázott, elég tehetségesnek bizonyult, s lám, fölvették. Most már Bicskei Károly, Bencze Zsuzsa és Szabó Ottó gondja, hogy a Pista gyerek nemcsak a színészmesterségben jusson előbbre, hanem — nem sok hiányzik hozzá — megszerezze az ösztöndíjasok számára is kötelező érettségit. A fiatalok sorsát, fejlődését tekintve így kezdődik az évad a Petőfi Színházban. A vezetők nem voltak elfogultak, nem a veszprémiség, a tehetség döntött. Négy tehetségesnek ítélt színésznövendék sorsa formálódik: kiváló szakemberek, neves művészek kezében. A négy jelölt boldog. Egyöntetűen vallják: a „bánásmód” kultúrált, szigorúan és igényesen emberséges. Cserhát József Gábori István Timár Ilona Lengyel István Juhász János Száznyolcvanezer méter ruhaszövet. Hatalmas menynyiség. Bőven beterítené a Budapest—Pápa közötti utat, színültig megtöltene egy közepes nagyságú raktárát. Ennyi anyagból készít csak nadrágot a Pápai Ruházati KTSZ konfekció részlege. Húszfajta szövetből, gazdag fazonválasztékban és méretben 40 000 darab nadrágot készítenek itt negyedévenként a nagykereskedelem számára. Természetesen ilyen nagy mennyiségű termelés kisüzemi módszerekkel nem végezhető eredményesen, ezért a szövetkezet konfekció részlege áttért a „gyárszerű” termelésre. Kettős műszakban ,szalagszerű termeléssel készülnek a nadrágok. — Őszi újdonságunk lesz a „rugalmas” szövetből készült nadrág —mondja Varga elvtárs, a szövetkezet elnöke. — A Csepeli Posztógyár új és tegyük hozzá mindjárt, nagyon szép terméke ez a „rugalmas” szövet, egyelőre próbaképpen 600 darab sínadrágot készítünk belőle kétféle, fekete és mogyorószínben. A munkaigényes, szép és kellemes viseletű szövet tulajdonsága, hogy valóban rugalmas, feszülésnél, feszítésnél enged s utána visszahúzódik eredeti állapotába, tehát nem törik, nem kopik a nagyobb igénybevételű helyeken, például térdben, ezért különösen sportruháknál várunk kiváló eredményt tőle. A „nadrággyár” csak a nagykereskedelem számára dolgozik, a férfi és női méretes részlegek, a javító részleg azonban a város és a járás lakosságának igényeit elégíti ki. Az utóbbi, a javító részleg munkáját emelik ki a szövetkezet vezetői elsősorban. A hűvös, őszies idő beköszöntével előkerülnek az őszi-téli ruhadarabok: öltönyök, kabátok, vastagabb szövet aljak s alig akad olyan, amelyiken valami kis igazítás, átalakítás, vagy javítás ne akadna. A Fő tér 26 szám alatti javító részleg mindezeket a munkákat szinte fillérekért végzi el. Ajánlatos tehát a később torlódás elkerülése végett már most bevinni az alakításra, javításra váró őszitéli holmikat a szövetkezet javító részlegéhez. A férfi méretes részleg a Márton István utca 2 szám alatt dolgozik. Nemrég érkeztek meg a legújabb őszi és téli ruha és öltönyszövetek s a megrendelő a színek és minőségek gazdag választékából választhatja ki a neki tetszőt. A részleg dolgozóinak keze alól kikerült öltönyök, kabátok, egyenruhák márkái a szövetkezetnek. Nemcsak a város, de a járás területéről is egyre többen keresik fel megrendeléseikkel őket. A nők számára az ősz és a tél, általában a hűvösebb idő mindig külön problémát jelentett az öltözködésben. Nyáron könynyű és olcsó az öltözködés, hiszen egy divatos fazonú kis karton, vagy vászonruha is széppé, elegánssá teszi viselőjét. Ősszel nagyobbak és forintban mérve is súlyosabbak a női öltözködési gondok. Nézzük meg, milyen őszi meglepetéseket tartogat a nők számára, milyen olcsó megoldásokat ajánl a Pápai Ruházati KTSZ női méretes részlege, amely a számtalan jólsikerült divatbemutatójával már bebizonyította, hogy ízlésformáló és divatirányító szerepet játszik Pápán a női öltözködésben. A legutóbbi budapesti divatbemutatón láttuk az új őszi és téli női divatot, mondják a Fő tér 22 szám alatti női mértékes részleg vezetői. — Egyszóval jellemezve: sokrétű és sokszínű. A szoknya általában 3—4 centiméterrel hosszabb lett, továbbra is divatos az enyhén karcsúsított derék, a szoknya viszont továbbra is szűk és egyenes — legalább is a rengeteg bemutatott modell közül ezek a fazonok nyerték el most is leginkább a nagyközönség tetszését. Elmondják, hogy továbbra is divat ősszel a nők számára a nadrágviselet, sőt egyes párizsi divattervezők kosztümökhöz és komplékhez is nadrágot terveztek. Kevéssé valószínű, hogy ez a „divat” nálunk meghonosodjék, de megnyugtató azokra nézve, akiknek őszi és téli ruhatárában jelentős szerepet játszott eddig is a nadrág. A szövetkezet ruhaszalonjában egyébként a megrendelők a legújabb magyar és külföldi divatlapok egész sorából válogathatják ki a nekik legjobban tetsző fazonú ruhát. Szövetanyagból is gazdag a választék, de hozott anyagból is dolgoznak. Őszi és téli ruhagondjaiban akár alakítás, akár javítás, új öltönyök, felöltők, női ruhák, kabátok készítésénél keresse fel mindenki bizalommal a Pápai Ruházati KTSZ szaküzleteit, mert rövid határidőre, figyelmesen, pontosan és szakszerűen végzik el a vállalt munkát! (x) *****...................01 ************* Újdonság a „rugalmas" szövet! Felkészült az őszi és téli divatigények kielégítésére a Pápai Ruházati KTSZ NAPLÓ Új vezetőség, új tervek az eszperantistáknál A veszprémi eszperantó kör szeptember második felében tartotta vezetőségválasztó gyűlését. De Chatel Éva, az eddigi titkár egyéb elfoglaltsága miatt lemondott tisztségéről. Az elnöki tisztet Lőwey Jenő tölti be. Alelnök Letényi Tibor, titkár Sziklai Frigyes lett. Az új vezetőség új tervekkel és javaslatokkal állt a tagok elé. Megtárgyalták az eszperantó nyelv oktatásának kérdését, s baráti beszélgetés keretében s tervezgették a kör jövő évi munkáját. N. I. 1964. szeptember 25. „Támadás“ az érdeklődés felkeltésére A Közgazdasági Társaság megyei elnökségi ülése közel egyéves múltra tekint vissza a Magyar Közgazdasági Társaság Veszprém megyei Csoportja. A napokban tartott elnökségi ülésen dr. Borsi Lőrinc, a társaság elnöke ismertette az eddig végzett munkát, amely sok pozitív vonás mellett több hiányosságot is mutat. Alapvető hiányosság — amit a taglétszám lassú emelkedése is jelez — hogy nem kielégítő a megye közgazdászainak tudományos érdeklődése. Ennek javítására hozott határozatot két dologban is az elnökség. Eddig a tudományág minden területével „ömlesztve” foglalkoztak, ezentúl a társaság szakosztályokra bontva végzi munkáját. Az ipari szakosztályt dr. Arányi János, a KDT számviteli osztályának vezetője, a mezőgazdaságit Somos János, az MNB osztályvezetője, a kereskedelmit Siklósi Sándor, a Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója vezeti, így a területek elhatárolásától a vezetőség egy-egy területen az érdeklődés nagyobb fellendülését várja. Szintén mozgatónak szánta az elnökség a pályázati felhívást, melyet a közeljövőben adnak ki. Az előre körvonalazott témák érdekesnek és hasznosnak látszanak. Ezek a következők: Az anyagi ösztönzők szerepe a vállalati és a népgazdasági érdek összhangjának biztosításában; A szolgáltatások terén megnövekedett igények kielégítésének lehetősége Veszprém megyében; A tsz-ek gazdasági lehetőségei az idegenforgalom és a lakosság ellátásának biztosításában; Az idegenforgalom hatása Veszprém megye áruforgalmának összetételére és a kereskedelmi hálózat fejlesztésére. Nagy „támadást” indított tehát az elnökség az érdeklődés felkeltésére. Ha ez eredménnyel jár, jó hatással lesz az egyén és a vállalatok gazdasági tevékenységének fejlődésére. Tovább kell tökéletesíteni az oktatási, pedagógiai módszereket A műszaki egyetemek feladatairól Milyen fő feladatok vár- nak a műszaki egyetemekre az új tanévben — erről tájékoztatta az MTI munkatársát Rigler György, a Művelődésügyi Minisztérium műszaki felsőoktatási főosztályának vezetője. — Fő feladat — mondotta bevezetőben a főosztályvezető — tovább tökéletesíteni az oktatási, a pedagógiai módszereket, megszilárdítani a reform eddigi eredményeit. A továbbiakban is nagy gondot kell fordítani a laboratóriumi foglalkozásoknál, valamint az audiovizuális oktatásnál az eszközök alkalmazására, így például a korszerű oktatógépek, a filmek, az ipari televízió, a magnó felhasználására. Ezzel kapcsolatban az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság külön témabizottságot hozott létre „ az információs közlés audiovizuális techni-ikai eszközei és módszerei” című tanulmány kidolgozására. Továbbra is egyik legfontosabb feladat a fiatalok nevelése. A közelgő KISZ kongresszus tézisei az egyetemi KISZ szervezetek elé is feladatként állítják a hivatástudat elmélyítését, a tanulmányi fegyelem megszilárdítását. A KISZ-szel összhangban az ifjúság nevelésében igen nagy szerep jut az oktatóknak is. — A közeljövőben a műszaki egyetemek rektorai és dékánjai országos tanácskozáson beszélik meg az oktatással kapcsolatos időszerű kérdéseket — fejezte be tájékoztatóját Rigler György.