Napló, 1964. november (Veszprém, 20. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-04 / 259. szám

Csak rám nincs Gyarapodik a Mezőlaki Gépállomás szükség ? A Napló október 2. számában, Regös István. „Mert az erederek úgy kívánják a szeretetet...» rímmel megjelent eBikéhez szeretnék megjegyzést főzni. Végzett ápolónő vagyok, jelenleg nem dolgozom, mert lKá-ben betegségem miatt le kellett számolnom. Most már egészséges vagyok, az ápolónő pályát hivatásomnak tekintem, mégsem tudom elintézni, hogy újra dolgozhassam. Az illetékesek arra hivatkoznak, hogy bejáró lennék — Bamagon lakom — és emiatt vasár- és ünnepnapokon késve érkeznék munkahelyemre, de ezt a késést délután rádolgoznám. „.. tucatnyi kórházban érdeklődtem a főorvostól. Van-e elegendő ápolónő?” — idézem a cikk sorait — a válaszok egyértelműek! Nem! Tehát csak Veszprém lenne az a város, ahol elegendő az ápolónő, még a nemrég átadott új kórházat is beleértve? Vagy csak rám nincs szükség? Az államunk 30 ezer forintot költ ránk, míg tanulunk — ezt is a cikkből tudtam meg — miért nem használják akkor ki a kínálkozó lehetőségeket? Nem értem, miért írják az újságok, hogy kevés az ápolónő, miért kérik a lányokat, hogy jelentkezzenek ápolónőképző iskolába, ha a meglevőket sem helyezik el. Somlai Józsefné Barnay Már régebben is központ volt Mezőlak, major központ. Aztán gépállomást kapott a falu, amely egyike lett a legnagyobbaknak,modern, háromhajós szereldéjével. A gépállomás már a jövőbe tekint, amikor majd gépjavító lesz. Ebben az évben tágas raktárt kapott, modern szervízműhelyt, régiből átalakított új szereldét. Még a téli előtt tető alá kerül az új irodaház, melyben étkezde és konyha is lesz. Új villanyhálózatra 290 ezer, közművesítésre 70 ezer, legényszállóra, lakószobára és fürdőre 500 ezer forintot, összesen több mint három millió forintot költenek a kialakuló falusi üzemre. Ma már mind komolyabb szerepet tölt be a környező községek termelőszövetkezeteinek életében is, mint gépjavító. Minden építkezési munkát házilag végeznek el. Könnyítenek az építőiparon is, magukon is, a földeken nem dolgozhatnak (esőzések vagy más miatt), akkor munkát adnak a traktorosoknak az építkezésen. Terveik szerint télen sem szüneteltetik a munkát. Tető alatt, ablakok mögött kedvező körülményeket biztosítanak a hidegben is a munkásoknak. S amikor újra traktorra kell ülni az embereknek, az új épületekben is megtörténhet majd a ..honfoglalás”. Horváth István Osztom nézetét Nagy megelégedéssel olvastam Horváth István „Mire való a diákkocsi” című cikkét a Napló október 28-i számában, írása nemcsak az én egyetértésemmel találkozott, hanem a felnőttekével is. Már hat éve minden nap utazom és naponta hallottam tőlük: „helytelen a MÁV-tól, hogy első osztályú bérletjegyet ad ki diákoknak, amikor külön kocsit is biztosít részükre.” Most már azt is hangoztatják, hogy nem váltanak elsőosztályú jegyet, mert nincs férőhely, a diákok elfoglalják. Meggyőződésem, hogy nem a helyfoglalás a legnagyobb baj — bár az sem lehet közömbös, hogy az I. osztály diákokkal telik meg és a diákkocsi néha üresen fut , hanem a diákok renitenskedése zavarja a felnőtteket. Ezért hibásak a diákok, de a felnőttek is, mert nem figyelmeztetik őket, de a MÁV is, mert ' ' .ikbérletet ad ki az első osztályra. Vágász István ipari tanuló, Uzsabánya. Az ajkai barnakőszén jubileuma Az egykori tudósítások tanúsága szerint 1864-ben Pozdor Gyula ajkai földbirtokos kútmélyítés közben szénrétegre bukkant. Ezzel a történettel kezdődik az ajkai barnakőszén immár száz éves története. A kőszéntelep első tudományos feldolgozói között találjuk Hanken Miksa és Szabó József hírneves természettudósainkat. A nevezetes évforduló alkalmából a Magyarhoni Földtani Társulat a Középdunántúli Csoporttal közösen centenáriumi ülésszakot rendez novemberben Ajkán. Az ünnepi ülésen fővárosi és vidéki geológusok számolnak be az ajkai barnakőszénmedence bányászatának történetéről, földtanáról, vízföldtanáról és bányavízvédelméről, kőszéntelepeinek szénkőzettani és kőszénkémiai vizsgálatairól. Hörömpöly Miklós Szorgalmas emberek Egyszerű munkás emberekről írok, akik szívesebben dolgoznak, mintsem lehelet írjanak. Nehéz számukra a ceruza, de annál könnyebb a szerszám, a fizikai munka, amellyel tekintélyt szereztek maguknak munkahelyükön a pápai Elekthermaxban. Munkájukkal szerezték meg a megbecsülést Papp erinc „Vöröscsillag’’ bugrájának tagjai. Szorgalmas emberek, már több éve brigádban dolgoznak. Eleinte a szocialista brigád címért küzdöttek, majd később „Vöröscsillag’ néven elnyerték a szocialista brigád címet. Becsülettel helytállnak, felajánlásaikat mindig teljesítik. Ennek eredménye, hogy a legutóbbi értékelés is jó munkájukat dicsérte, valamennyi brigádtag pénzjutalomban részesült, a brigádvezető, Papp Ferenc pedig megkapta a kiváló dolgozó címet. Dicséretükre legyen mondva, a brigádból négyen önkéntes rendőri szolgálatot is teljesítenek. Papp Ferenc brigádvezető nagyszerűen kovácsolja egybe a brigádot, ezt bizonyítja munkájuk, eredményük és nem utolsó sorban a jó közösségi szellem. Élenjárnak a társadalmi munkavégzésben is. Sikereik részese Varga István művezető is, akit szeretnek és becsülnek. A Vöröscsillag brigád — e nagy család — mintaképe gyárunk brigádmozgalmának. Ez nem frázis ... tetteik igazolják. Mogyorósi János Forduljunk a miniszterhez? Berhida — Rostáspuszta — lakói és újságelőfizetői nevében fordulok a Napló szerkesztőségéhez. Kérjük, segítsenek elintézni panaszunkat, hogy az előfizetett újságjainkat időben megkaphassuk. Nem túlzás — sajnos ez az igazság —, hogy már több mint két hete nem kézbesítik a rostáspusztai előfizetőknek az újságot. Hiába reklamáltunk emiatt a kézbesítőnél és a postahivatalnál, nem intézkedtek! Úgy tudjuk, a terjesztés a posta feladata — ha így van — miért bosszantják az előfizetőket hanyagságukkal. Berhida, Rostáspuszta küngösi kerület lakói nevében: Lőre József MHB titkár Cikkeink nyomán... tz „órák“ még nem kerültek meg Lapunk szeptember 16-i számában „Elveszett órák nyomában” címmel kritikai anyag jelent meg, amelyben a Veszprémi Építőgépjavító gépkocsijainak kihasználatlanságát bíráltuk. A megjelent cikkre az ÉM. Épületgépjavító és Gépgyártó Vállalat vezérigazgatója a következőket válaszolta: „Az újságcikkben kifogásolt mulasztások ügyében vizsgálatot folytattam 8-as számú gyárunknál a tehergépkocsik üzemeltetésével, illetve kihasználásával kapcsolatban. A vizsgálat eredményeként megállapítottam, hogy a bírálat lényegében helytálló. A vizsgálat folyamán a gyár illetékes vezetőjének, illetve ügyintézőjének jelenlétében jegyzőkönyvet vettünk fel, amelyben rögzítettük a tehergépkocsi üzemeltetésével, illetve kihasználásával kapcsolatosan megállapított hiányosságokat, szabálytalanságokat. Ezzel egyidejűleg nyolc pontból álló intézkedési utasítást adtam ki a gyár igazgatójának. Jablonkai István vezérigazgató” A fenti címmel lapjukban megjelent bíráló cikkükre válaszul közöljük, hogy dr. Payr Zita, a veszprémi Kiss Lajos lakótelepi körzet fogorvosa legutóbb szeptember 5-től volt ismétlődő betegsége miatt táppénzes állományban. A város többi körzetét ellátó fogorvosok — összesen hat körzet van — előző megállapodásunk alapján vállalták dr. Payr Zita körzete betegeinek ellátását, de csak a sürgős eseteket (foghúzás, fájdalomcsillapítás). Mivel ezen időben a hat fogorvos közül kettő szabadságon és egy beteg volt, csak három fogorvos dolgozott, s így fogpótlást vállalni már nem voltak képesek. Nem értünk egyet a cikk megállapításával, hogy „Kíméletlenül kihúzzák . Akinek a foga fáj, tartsa nyelvét rajta fogát és ha nem engedi — mert nincs rá szüksége — felállítják, elküldik.” Csak a fogszakorvos és nem a beteg tudja megállapítani, hogy fogát ki kell-e húzni, vagy megtartható. Ha a javaslat ellenére sem engedi kihúzni a fogát a beteg, mit tehet hát a fogorvos: elküldi és nem húzza ki „kíméletlenül.” Dr. Payr Zita okt. 16-án munkába állt. Azonban tekintettel betegségének gyakori rosszabbodására és ezzel kapcsolatos hiányzásaira, munkaképességének elbírálása, esetleg lerokkantosítása folyamatban van. Újabb fogorvosokat — bár jelentkező lenne és óraszámot is biztosítunk — lakáshiány miatt fogadni nem tudunk. Dr. Stark Elek megyei főorvos A szerkesztő megjegyzése: Három fogorvos hat körzet betegeit természetesen nem tudja ellátni, legfeljebb saját körzetében a sürgős eseteket. Ezt kifogásoltuk, s ez be is igazolódott, a válasz is erre utal. De mi lesz a megoldás?... A sürgős megoldás: — erre sem mi, sem pedig a betegek nem kaptak megnyugtató választ. Csak azt, hogy „nem értünk egyet a cikkel.” A válasszal természetesen mi sem. Van gazdája, mégis gazdátlan... Kovács Elemér rajzos bírálatára csak azt válaszolhatjuk, hogy Pápán az 1962—63. évben létesített korcsolyapálya hasznosítása valóban nem a célnak megfelelően történik. A városi tanács az elkészített létesítményt télen korcsolyapályának ,nyári időszakban csónakázásra kívánta hasznosítani. A munkák befejezése után — 1963 őszén — a nem kevés anyagi áldozattal megépített korcsolyapályát minden ellenszolgáltatás nélkül átadták a Pápai Spartacus sportkörnek. Megígérték, hogy az állagmegóvásról gondoskodnak, a szükséges tatarozási munkálatokat elvégzik és korcsolyapályaként üzemeltetik. Így is történt, azonban a téli üzemeltetés után a létesítmény — bár volt gazdája — gazdátlan maradt, a karbantartásról megfeledkeztek, így a nyári hasznosítás sem történt meg, igaz a csónakázáshoz szükséges eszközöket anyagi okokból biztosítani nem tudtuk. A végrehajtó bizottság segítségével igyekszünk megtalálni a módját, hogy a létesítmény télen-nyáron Pápa város lakóinak szórakozását szolgálja. Szabó Imre Pápa Városi Tanács VB. közlekedési és építési osztályvezető. Kérését teljesítik, a felvételt megismétlik Levélírónk — P. Andrásné ajkai lakos — kifogásolta, hogy az Ajkai Fényképész KTSZ kérése ellenére sem hajlandó fiáról új felvételt készíteni. Mint írja: . . . az elkészült fényképeket nem vettem át, mert szerintem a felvétel nem sikerült, nem elfogadható. A Kisipari Szövetkezetek Veszprém megyei Szövetsége levélírónk bejelentését kivizsgálta. Közlik: „Az Ajkai Fényképész KTSZ-nél készült fénykép véleményünk szerint művészileg nem kifogásolható. Amennyiben a panaszos továbbra is fenntartja elhatározását, és a képet nem veszi át, úgy megkérjük, fáradjon be az ajkai fényképész műterembe, ahol kívánsága szerint új felvételt készítenek. Surányi Lajos osztályvezető Érdek nélkül bíráskodtak Sportkedvelő ember vagyok, az természetes, hogy minden hazai labdarúgó mérkőzést megnézek — írja levelében Károlyi Gyula berhidai olvasónk. — Kint voltam a Peremarton— Fűzfő mérkőzésen is, állítom, ökölvívó mérkőzésnek is beillett volna. Sajnos a játékvezető mindebből semmit sem vett észre, vagy nem is akart észrevenni? Nem torolta meg a szabálytalanságokat. Levélírónk bejelentését kivizsgálta a MTK Veszprém megyei Tanácsa Labdarúgó Szövetsége, írják, hogy a „mérkőzésen jelen volt a szövetségi ellenőr és a sportkör képviselője és ezeket nem tapasztalta. Az ellenőri jelentés szerint a mérkőzés játékvezetője igen jól vezette a mérkőzést. A játék hevében előfordulhatnak keményebb „belemenések” — ez itt is volt —, de a játékvezető minden esetben megtorolta a szabálytalanságot. A tárgyilagosság kedvéért a mérkőzést — mivel mindkét csapat a megyei bajnokságban szerepel — Fejér megyének adták át és onnan küldtek játékvezetőket. Megállapításunk szerint tárgyilagosan és minden érdek nélkül bíráskodtak. Szelényi Dezső főtitkár Megkapta járandóságát Lingl Kálmán, a Balatonfüredi Községgazdálkodási Vállalat dolgozója panasszal fordult szerkesztőségünkhöz. Mint írta, a szentkirályszabadjai óvodánál végzett munkájáért nem kapta meg a teljes bérét. Panaszára a következő választ kaptuk a vállalattól: „Lingl Kálmán az említett munkahelyen a ténylegesen elvégzett 85 köbméter falazás helyett 133 köbméter fal felrakását adta be elszámolásra. Utólag bebizonyosodott, hogy a vitatott falazási mennyiséget azért vonták le béréből, mert itt 27 ablak elhelyezésének munkái szerepeltek. A panaszos teljesítményét a fentiek alapján, szerintünk jogos járandóságát megkapta, így egyeztető bizottsági eljárást ez ügyben n°m kívánunk indítani.” Balatonfüredi Községgazdálkodási Vállalat Szakszervezeti Bizottsága.