Napló, 1964. november (Veszprém, 20. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-12 / 265. szám
1964. november 11 Túlteljesítette tervét a pápai földművesszövetkezet Túlteljesítette harmadik negyedévi tervét a Pápa és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet. A szövetkezet a harmadik negyedévben 520 ezer forint, az év három negyedében 1 millió 350 ezer forint nyereséget ért el. A szövetkezet többbek között nagyban hozzájárult a lakossági szolgáltatások biztosításához is. Százezer forint értékkel 26 községben árusított háztartási cikkeket. Különös gondot fordított a hálózatfejlesztésre, így többek között Mezőlakon, Dákán és Bakonyjákón fodrászüzletet nyitottak, Szerecsenyben, Kupon és Homokbödögén új boltot és italboltot építettek. A szövetkezet háromnegyedévi terve 57 millió 304 ezer forint volt, a tervteljesítés 59 millió 541 ezer forint. Mattes József NAPLÓ A leggyakoribb válási okok A szocialista viszonyok kedvező lehetőségeket teremtenek a házasságkötésre és családalapításra. Ennek nyomán minden eddiginél magasabbra emelkedett hazánkban a házasságban élő felnőtt, lakosság száma. Emellett azonban — s részben ezzel összefüggésben — a felbontott házasságok aránya is megnőtt. Az A második világháborút megelőző évekhez viszonyítva a felszabadulást követően jelentősen emelkedett a jogerősen felbontott házasságok száma. A válásoknak 15—20 éven belül bekövetkezett megháromszorozódása olyan feltűnő jelenség, hogy ennek okait sokan kutatják ma is. A házassági bontóperek elemzése során kiderül: a jogerősen felbontott házasságokban szereplő felek között a városi lakosság aránya lényegesen magasabb, mint a falusié. Budapestre a válások mintegy 40 százaléka, a vidéki városokra 24, a községekre pedig 33 százaléka esik. Mind gyakrabban fordul elő, hogy a feleségek felperesként lépnek fel, vagyis ők kérik a házassági kötelék feloldását. Érdekes adatot mutat még az elemzés: a rövid ideig (2—3 év) és a hosszú ideig (20 éven felül) fennállott házasságok felbontási aránya is emelkedett. A bontóperek során a félENSZ demográfiai évkönyvének adatai szerint e tekintetben hazánk a múlt években a második, harmadik helyen állt világviszonylatban. fiak jelentős része elismeri a nők egyenjogúságát, de csak elméletben. Természetesnek tartja, sőt elvárja: a termelőmunkában részvevő feleség egyedül lássa el a háztartási munkát és a gyermekek nevelésével járó teendőket. A házasélet terheinek ilyen igazságtalan megosztása a feleségben olyan visszahatásokat válthat ki, amelyek önmagukban is elegendő alapul szolgálhatnak az egyetértés megbomlására. A feleség túlzott megterhelése előbb-utóbb odavezethet: „elhanyagolja” háztartását és a gyermek gondozását, mert képtelen mind a termelőmunkában, mind a háztartásban huzamosabb ideig teljes értékű munkát végezni. A férjek pedig ahelyett, hogy megfelelő részt vállalnának az otthoni munkából , kifogásolják feleségük munkáját. Így aztán elkerülhetetlen az együttélés romlása, majd megszűnése, vizsgálat nélkül fel kellene bontania.” Az úgynevezett megegyezéses válásról így intézkedik a Legfelsőbb Bíróság: „A házastársaknak a házasság felbontására irányuló szabad, befolyásmentes, komolyan megfontolt, végleges elhatározáson alapuló közös akaratnyilvánítása a házasság felbontása szempontjából lényeges körülmény. Ha a házastársak az életközösséget megszakították, és az együvétartozást minden vonatkozásban felszámolták, az rendszerint a felek egyetértő válási szándékának megfontoltságára és véglegességére mutat." Lényeges része az irányelvnek: „A bontást kérő házastárs kötelességsértő magatartása alapján is fel kell bontani a házasságot, ha az már véglegesen megromlottnak tekinthető. Ellenben, ha a másik házastárs a kötelességsértő magatartást megbocsájtja és még van remény a házasság megmentésére , akkor a keresetet el kell utasítani.” A különböző szintű bíróságok már alkalmazzák a Legfelsőbb Bíróság fontos irányelveit. F. J. A Legfelsőbb Bíróság irányelvei a válásról Megháromszorozódott a válások száma A válóokokról A szocialista erkölcsi felfogás nem vált még általánossá. A házassági kötelékben álló férfiak és nők gyakran felelőtlenül elhagyják családjukat, hogy másokkal lépjenek közös háztartásra. Nem kíséri kellőképpen a közvélemény rosszallása a házastársát, gyermekeit elhagyó házasfél magatartását. Sok esetben ezek a kapcsolatok a munkahelyen kezdődnek. Gyakori, hogy a férj a háztartási munkában és a gyermek nevelésében eltörődött feleségét fiatalabb munkatársnője kedvéért elhagyja. Gyakori válási ok a fiatalon, meggondolatlanul, kellő ismeretség hiányában kötött házasság is. A házasságot sértő magatartás miatt ugyancsak gyakran sénlik fel házasság. Sok házasság megromlásának az okozója az alkohol mértéktelen fogyasztása. A Legfelsőbb Bíróság irányelveiről A Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban irányelvként szögezte le: „Népi köztársaságunk jogi és erkölcsi rendje védi és szilárdítja a házasság és a család intézményét. A házasságot azonban nem tekinti felbonthatatlannak, a reménytelenül megromlott, társadalmi rendeltetésének betöltésére alkalmatlanná vált házasság felbontását megengedi.” Nagyon fontos a következő megállapítás is: „A házasságot komoly és alapos ok esetén bármelyik házastárs kérelmére fel kell bontani. Olyan egyedi ok azonban nincs, amelynek fennállása esetén a bíróságnak a házasságot minden további A garat nem jár üresen Kétszázötven évvel ezelőtt forgatta rreg először a Séd vize a kádártai malom lapátkerekét. Azóta sok víz lefolyt a Séden, de sok búza is keresztül ment a garaton. Ma már nem lát búzát a garat, az öreg malom megfiatalodott, s ha olykor nagyon nyikorog a lapátkerék, segítik a meghajtást villanymotorral is. A malom, már nem is malom. Új nevet adtak neki. Takarmánykeverő üzem. Csibetápanyag és egyéb jószág-eleség válogatott „menüjét" keveri itt Nagy Gyula keverőmester. A gépek itt is utat törtek maguknak, hogy megkíméljék a nehéz fizikai munkától az embereket. A kukoricát gépen morzsolják, melyet gumiszalag szállít a szárító farmerekre, amelyben 40 percenként 5 mázsa száraz kukorica fordul meg. Valamikor napi 60 mázsás liszt őrlésre készült az üzem. 1963-ban 152 mázsa, 1964-ben 200 mázsa tápot készítenek műszakonként, s emellett a létszám 5 fővel kevesebb, mint tavaly. Éjszaka pihen a keverőüzem, „talán erőt gyűjt" az újabb száz évekre. Nappal azonban nincs egy perc megállás, a garat nem jár üresen. A Séd vize zuhogva forgatja az öreg lapátokat, s messziről hallani, ahogy zúg a malatti. Igen, malom, mert hiába keverőüzem, az öregek, meg a fiatalok is így szokták meg. Fent balra: A gumiszalagról a szárítóba ömlik a kukorica, ahonnan Magasházi Jánosné és Angerman Antalné lapátolja az elevátorhoz. Fent jobbra: Papp Ferenc molnár szállításhoz készíti elő a téli zsákokat. Jobbra: Nagy Gyula keverőmester tartályos mérlegen állítja össze a csibetápot. (Fotó és szöveg: Szabó Ferenc) Pillantás a népgazdaságba Miről vallanak a háztartási könyvek? Nem minden háztartásban vezetnek háztartási könyvet. Pedig ez nem felesleges időtöltés: csak az gazdálkodik ésszerűen, aki megtervezi a havi bevételeket és kiadásokat, s azután ellenőrzi, hogy betartja-e a saját tervét. Az az ezernégyszáz munkáscsalád, amelynek háztartási adatait a statisztikusok rendszeresen feldolgozzák — ilyen tekintetben példát mutat a többi háztartásnak.természetesen minden család más beosztással gazdálkodik, és sajátos életkörülményei szerint. Akad, aki zsíros kenyéren él és a fogához ver minden fillért, csakhogy minél előbb együtt legyen a lakás, vagy a kocsi ára. De akad olyan is, akinél a hó vége már tizedikén „kezdődik”. A vizsgált háztartások adatai sok mindent elárulnak a családok gazdálkodásáról. Például azt, hogy mennyit költenek élelmezésre, ruházkodásra és Az egyes adatok arról tanúskodnak, hogy az idén — az életszínvonal javulásával — tovább csökken az élelmiszerekre fordított összeg aránya a háztartások kiadásaiban, ugyanakkor növekszik az iparcikkvásárlás. A munkabérek átlagos színvonala idén mintegy négy százalékkal magasabb az egy év előttinél. Számos családban emelkedett a keresők száma is. Ha az egyes fontosabb élelmiszerek vásárlásának az alakulását vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a kenyér és a cukor, a hús- és a hentesáru, a tej és a vaj átlagos fejenkénti fogyasztása az idén emelkedett, míg a burgonya és a zöldség, a főzelék és a gyümölcs, a zsiradék és a tojásfogyasztás kisebb volt a tavalyinál. A háztartások bevásárlásainak második legnagyobb tétele a ruházkodás. Ennek az adatnak az értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a ruházati cikkek vásárlásainak a zöme mindig az év második felére esik. Itt is, mint az élelmiszereknél, a mennyiségről a minőségre tolódegyéb beszerzésre. Ezek az adatok akkor sem változnának meg lényegesen, ha sokkal nagyobb lenne a nyilvántartott háztartások és háztartási könyvek számaltak át az igények. Ugyanakkor tovább emelkedett a háztartási kiadásoknak az a tétele, amelyet bútorok és háztartási villamos gépek, kocsik és motorkerékpárok, valamint TV készülékek beszerzésére fordítottak. Az ilyen kiadások növekedésében természetesen nagy szerepe volt az OTP hitellevélnek is. A háztartási könyvek tanúsága szerint azonban a munkásháztartások kiadásainak főleg az az összege nőtt meg, amely a családiházépítést, a ház- vagy a telekvásárlást foglalja magában. A bérszínvonal emelkedése mellett ebben szerepe van annak is, hogy a művelődésre és szórakozásra fordított kiadás valamelyest csökkent. Ez adatok átlagos képet nyújtanak a munkásháztartások vásárlásainak megoszlásáról. De jól mutatják azt a tendenciát, amely — a családok bevételeinek növekedésével — a kiadások alakulásában érvényesül és alkalmasak arra, hogy öszszehasonlítsuk a magunk háztartási könyvével. Ádám László A munkásháztartások vásárlásainak százalékos megoszlása (az összkiadás — 100) a 1 |J fa A -• * 5 71 fj L-hi ‹4 0 N N ‹‡ •2 2 3 rj Sr-* !ua 2u *© 5 tu « 52 ‡ « Hva W'« ESksw 1903 47,7 7,4 15,2 10,3 3,4 2,1 2,4 4,2 7,3 1964 I. félév 47,2 7,3 14,4 10,7 3,6 1,9 2,4 5,3 7,2 Az ország legöregebb eszperantistája Kevesen tudják, hogy megyénkben, Balatonszepezden él az ország legöregebb eszperantistája, Molnár Gyula. Látogatásunkat örömmel fogadta, hiszen ebben a csendes kis faluban nagyon régen beszélhetett a nemzetközi nyelven. Most árad belőle a szó: a dallamos, kellemes hangzású eszperantó szavak, mondatok. Elmondja, hogy még a múlt században lett eszperantista. Sok érdekességet mesél a magyar eszperantó mozgalom kezdeti éveiről, a nagy kudarcoktól a nagy sikerekig ... • Gyula bácsit gyakran látogatják családja tagjai, gyermekei, unokái, dédunokája. A fehérhajú, fehérbajszú idős ember velük is megismerteti Zamenhof nyelvét, az eszperantót. Bár 91 éves, de még jól tartja magát. Lelkesen szól arról, hogy ez a nemzetközi nyelv az egyik legnagyobb eszköze az egymáshoz való közeledésnek, a békének. A veszprémi eszperantisták remélik, hogy az 1966- os budapesti és veszprémi eszperantista világkongresszuson vendégül láthatják Molnár Gyulát. Nemere István 5