Napló, 1964. november (Veszprém, 20. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-12 / 265. szám

1964. november 11 Túlteljesítette tervét a pápai földműves­­szövetkezet Túlteljesítette harmadik ne­gyedévi tervét a Pápa és Vi­déke Körzeti Földművesszövet­­kezet. A szövetkezet a harma­dik negyedévben 520 ezer fo­rint, az év három negyedében 1 millió 350 ezer forint nyere­séget ért el. A szövetkezet több­­­bek között nagyban hozzájá­­­­rult a lakossági szolgáltatások­­ biztosításához is. Százezer fo­rint értékkel 26 községben áru­sított háztartási cikkeket. Kü­lönös gondot fordított a háló­zatfejlesztésre, így többek kö­zött Mezőlakon, Dákán és Ba­­konyjákón fodrászüzletet nyi­tottak, Szerecsenyben, Kupon és Homokbödögén új boltot és italboltot építettek. A szövet­kezet háromnegyedévi terve 57 millió 304 ezer forint volt, a tervteljesítés 59 millió 541 ezer forint. Mattes József NAPLÓ A leggyakoribb válási okok A szocialista viszonyok kedvező lehetőségeket te­remtenek a házasságkötés­re és családalapításra. En­nek nyomán minden eddi­ginél magasabbra emelke­dett hazánkban a házasság­ban élő felnőtt, lakosság száma. Emellett azonban — s részben ezzel összefüggés­ben — a felbontott házassá­gok aránya is megnőtt. Az A második világháborút megelőző évekhez viszo­nyítva a felszabadulást kö­vetően jelentősen emelke­dett a jogerősen felbontott házasságok száma. A válá­soknak 15—20 éven belül bekövetkezett meghárom­szorozódása olyan feltűnő jelenség, hogy ennek okait sokan kutatják ma is. A házassági bontóperek elemzése során kiderül: a jogerősen felbontott házas­ságokban szereplő felek kö­zött a városi lakosság ará­nya lényegesen magasabb, mint a falusié. Budapestre a válások mintegy 40 szá­zaléka, a vidéki városokra 24, a községekre pedig 33 százaléka esik. Mind gyak­rabban fordul elő, hogy a feleségek felperesként lép­nek fel, vagyis ők kérik a házassági kötelék feloldá­sát. Érdekes adatot mutat még az elemzés: a rövid ideig (2—3 év) és a hosszú ideig (20 éven felül) fenn­állott házasságok felbontási aránya is emelkedett. A bontóperek során a fél­ENSZ demográfiai évköny­vének adatai szerint e te­kintetben hazánk a múlt években a második, har­madik helyen állt világvi­szonylatban. fiak jelentős része elismeri a nők egyenjogúságát, de csak elméletben. Természe­tesnek tartja, sőt elvárja: a termelőmunkában rész­vevő feleség egyedül lássa el a háztartási munkát és a gyermekek nevelésével járó teendőket. A házasélet terheinek ilyen igazságtalan megosz­tása a feleségben olyan visszahatásokat válthat ki, amelyek önmagukban is elegendő alapul szolgálhat­nak az egyetértés megbom­lására. A feleség túlzott megterhelése előbb-utóbb odavezethet: „elhanyagol­ja” háztartását és a gyer­mek gondozását, mert kép­telen mind a termelőmun­kában, mind a háztartás­ban huzamosabb ideig tel­jes értékű munkát végezni. A férjek pedig ahelyett, hogy megfelelő részt vál­lalnának az otthoni munká­ból , kifogásolják felesé­gük munkáját. Így aztán el­kerülhetetlen az együttélés romlása, majd megszűnése, vizsgálat nélkül fel kellene bontania.” Az úgynevezett megegye­zéses válásról így intézke­dik a Legfelsőbb Bíróság: „A házastársaknak a házas­ság felbontására irányuló szabad, befolyásmentes, ko­molyan megfontolt, végle­ges elhatározáson alapuló közös akaratnyilvánítása a házasság felbontása szem­pontjából lényeges körül­mény. Ha a házastársak az életközösséget megszakítot­ták, és az együvétartozást minden vonatkozásban fel­számolták, az rendszerint a felek egyetértő válási szán­dékának megfontoltságára és véglegességére mutat." Lényeges része az irány­elvnek: „A bontást kérő házastárs kötelességsértő magatartása alapján is fel kell bontani a házasságot, ha az már véglegesen meg­romlottnak tekinthető. El­lenben, ha a másik házas­­társ a kötelességsértő ma­gatartást megbocsájtja és még van remény a házas­ság megmentésére , akkor a keresetet el kell utasí­tani.” A különböző szintű bíró­ságok már alkalmazzák a Legfelsőbb Bíróság fontos irányelveit. F. J. A Legfelsőbb Bíróság irányelvei a válásról Megháromszorozódott a válások száma A válóokokról A szocialista erkölcsi fel­fogás nem vált még általá­nossá. A házassági kötelék­ben álló férfiak és nők gyakran felelőtlenül el­hagyják családjukat, hogy másokkal lépjenek közös háztartásra. Nem kíséri kellőképpen a közvélemény rosszallása a házastársát, gyermekeit elhagyó házasfél magatar­tását. Sok esetben ezek a kapcsolatok a munkahelyen kezdődnek. Gyakori, hogy a férj a háztartási munká­ban és a gyermek nevelésé­ben eltörődött feleségét fia­talabb munkatársnője ked­véért elhagyja. Gyakori válási ok a fiata­lon, meggondolatlanul, kel­lő ismeretség hiányában kötött házasság is. A házas­ságot sértő magatartás mi­att ugyancsak gyakran sé­nlik fel házasság. Sok házasság megromlásának az okozója az alkohol mér­téktelen fogyasztása. A Legfelsőbb Bíróság irányelveiről A Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban irányelvként szögezte le: „Népi köztársa­ságunk jogi­ és erkölcsi rendje védi és szilárdítja a házasság és a család in­tézményét. A házasságot azonban nem tekinti fel­bonthatatlannak, a remény­telenül megromlott, társa­dalmi rendeltetésének be­töltésére alkalmatlanná vált házasság felbontását megengedi.” Nagyon fontos a követke­ző megállapítás is: „A há­zasságot komoly és alapos ok esetén bármelyik házas­társ kérelmére fel kell bon­tani. Olyan egyedi ok azon­ban nincs, amelynek fenn­állása esetén a bíróságnak a házasságot minden további A garat nem jár üresen Kétszázötven évvel ezelőtt forgatta rr­eg először a Séd vize a kádártai malom lapátkerekét. Azóta sok víz lefolyt a Séden, de sok búza is keresztül ment a garaton. Ma már nem lát búzát a garat, az öreg malom megfiatalodott, s ha olykor nagyon nyikorog a lapát­­kerék, segítik a meghajtást villanymotorral is. A malom, már nem is malom. Új nevet adtak ne­ki. Takarmánykeverő üzem. Csibetápanyag és egyéb jószág-eleség válogatott „menüjét" keveri itt Nagy Gyula keverőmester. A gépek itt is utat törtek maguk­nak, hogy megkíméljék a nehéz fizikai munkától az embereket. A kukoricát gépen morzsolják, melyet gumiszalag szállít a szárító farmerekre, amelyben 40 percenként 5 mázsa száraz kukorica fordul meg. Valamikor napi 60 mázsás liszt őrlésre készült az üzem. 1963-ban 152 mázsa, 1964-ben 200 mázsa tápot készítenek műszakonként, s emellett a létszám 5 fővel kevesebb, mint tavaly. Éjszaka pihen a keverőüzem, „talán erőt gyűjt" az újabb száz évekre. Nappal azonban nincs egy perc megállás, a garat nem­ jár üresen. A Séd vize zuhogva forgatja az öreg lapátokat, s messziről hallani, ahogy zúg a malatti. Igen, malom­, mert hiába keverőüzem, az öregek, meg a fiatalok is így szokták meg. Fent balra: A gumiszalagról a szárítóba ömlik a kukorica, ahonnan Magasházi Jánosné és Angerman Antalné lapátolja az elevátorhoz. Fent jobbra: Papp Ferenc molnár szállításhoz készíti elő a téli zsákokat. Jobbra: Nagy Gyula keverő­mester tartályos mérlegen ál­lítja össze a csibetápot. (Fotó és szöveg: Szabó Ferenc) Pillantás a népgazdaságba Miről vallanak a háztartási könyvek? Nem minden háztartás­ban vezetnek háztartási könyvet. Pedig ez nem fe­lesleges időtöltés: csak az gazdálkodik ésszerűen, aki megtervezi a havi bevétele­ket és kiadásokat, s azután ellenőrzi, hogy betartja-e a saját tervét. Az az ezernégyszáz mun­káscsalád, amelynek ház­tartási adatait a statisztiku­sok rendszeresen feldolgoz­zák — ilyen tekintetben példát mutat a többi ház­tartásnak.­­természetesen minden család más beosz­tással gazdálkodik, és sa­játos életkörülményei sze­rint. Akad, aki zsíros ke­nyéren él és a fogához ver minden fillért, csakhogy minél előbb együtt legyen a lakás, vagy a kocsi ára. De akad olyan is, akinél a hó vége már tizedikén „kezdődik”. A vizsgált háztartások adatai sok mindent elárul­nak a családok gazdálkodá­sáról. Például azt, hogy mennyit költenek élelme­zésre, ruházkodásra és Az egyes adatok arról tanúskodnak, hogy az idén — az életszínvonal javulá­sával — tovább csökken az élelmiszerekre fordított összeg aránya a háztartások kiadásaiban, ugyanakkor növekszik az iparcikkvá­sárlás. A munkabérek át­lagos színvonala idén mint­egy négy százalékkal maga­sabb az egy év előttinél. Számos családban emelke­dett a keresők száma is. Ha az egyes fontosabb élelmiszerek vásárlásának az alakulását vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a ke­nyér és a cukor, a hús- és a hentesáru, a tej és a vaj átlagos fejenkénti fogyasz­tása az idén emelkedett, míg a burgonya és a zöld­ség, a főzelék és a gyü­mölcs, a zsiradék és a tojás­­fogyasztás kisebb volt a tavalyinál. A háztartások bevásár­lásainak második legna­gyobb tétele a ruházkodás. Ennek az adatnak az ér­tékelésénél figyelembe kell venni, hogy a ruházati cik­kek vásárlásainak a zöme mindig az év második fe­lére esik. Itt is, mint az élelmiszereknél, a mennyi­ségről a minőségre tolód­egyéb beszerzésre. Ezek az adatok akkor sem változná­nak meg lényegesen, ha sokkal nagyobb lenne a nyilvántartott háztartások és háztartási könyvek szá­mal­tak át az igények. Ugyan­akkor tovább emelkedett a háztartási kiadásoknak az a tétele, amelyet bútorok és háztartási villamos gé­pek, kocsik és motorkerék­párok, valamint TV ké­szülékek beszerzésére for­dítottak. Az ilyen kiadások növekedésében természete­sen nagy szerepe volt az OTP hitellevélnek is. A háztartási könyvek tanúsá­ga szerint azonban a mun­kásháztartások kiadásainak főleg az az összege nőtt meg, amely a családiház­építést, a ház- vagy a telek­­vásárlást foglalja magában. A bérszínvonal emelkedése mellett ebben szerepe van annak is, hogy a művelő­désre és szórakozásra for­dított kiadás valamelyest csökkent. Ez adatok átlagos képet nyújtanak a munkásháztar­tások vásárlásainak meg­oszlásáról. De jól mutatják azt a tendenciát, amely — a családok bevételeinek nö­vekedésével — a kiadások alakulásában érvényesül és alkalmasak arra, hogy ösz­­szehasonlítsuk a magunk háztartási könyvével. Ádám László A munkásháztartások vásárlásainak százalékos megoszlása (az összkiadás — 100) a 1 |J fa A -• * 5 71 fj L-­hi ‹4­ 0 N N ‹‡ •2 2 3 rj Sr-* !ua 2u *© 5 tu « 52 ‡ « Hva W'« ES­k­s­w 1903 47,7 7,4 15,2 10,3 3,4 2,1 2,4 4,2 7,3 1964 I. félév 47,2 7,3 14,4 10,7 3,6 1,9 2,4 5,3 7,2 Az ország legöregebb eszperanti­stája Kevesen tudják, hogy megyénkben, Balatonsze­pezden él az ország legöregebb eszperantistája, Mol­nár Gyula. Látogatásunkat örömmel fogadta, hiszen ebben a csendes kis faluban nagyon régen beszélhetett a nemzetközi nyelven. Most árad belőle a szó: a dal­lamos, kellemes hangzású eszperantó szavak, mon­datok. Elmondja, hogy még a múlt században lett eszperantista. Sok érdekességet mesél a magyar esz­perantó mozgalom kezdeti éveiről, a nagy kudar­coktól a nagy sikerekig ... • Gyula bácsit gyakran látogatják családja tagjai, gyermekei, unokái, dédunokája. A fehérhajú, fehér­­bajszú idős ember velük is megismerteti Zamenhof nyelvét, az eszperantót. Bár 91 éves, de még jól tartja magát. Lelkesen szól arról, hogy ez a nemzetközi nyelv az egyik leg­nagyobb eszköze az egymáshoz való közeledésnek, a békének. A veszprémi eszperantisták remélik, hogy az 1966- os budapesti és veszprémi eszperantista világkong­resszuson vendégül láthatják Molnár Gyulát. Nemere István 5

Next