Napló, 1964. december (Veszprém, 20. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-13 / 292. szám
A legújabbak HÁZAK MŰANYAGBÓL A moszkvai városépítészek legújabb találmánya. A falak három rétegből állanak: üvegszövetből, hengerelt műanyagból és polisztirénből. A panelek találkozását nyújtható műanyaggal töltik ki. Az ablakok üvegből és poliészterből készülnek. A műanyagházak előnye: jobban tartják a meleget, jobban védenek a hidegtől. Az 5 cm-es műanyagfal félméteres betonfallal és 30 cm-es fafallal egyenértékű. FORRADALOM A SZÉNBÁNYÁSZATBAN Jó eredménnyel próbálták ki az Egyesült Államokban az „önműködő bányászt”, amely egyetlen technikussal elektronikusan irányíott 800 tonnás óriásgép. Mozgó garázs-feljáróra emlékeztet és elképesztő ütemben dolgozik; percenként 8—12 tonna szenet választ le a bánya faláról. ÚJ MÓDSZER A TALAJ TAVASZI FELMELEGÍTÉSÉRE Jakutában, ahol télen mínusz 65 fok hideg van, komoly probléma, hogyan melegítsék fel tavasszal a földet. A legújabb kísérleti módszer: csövekből álló vázrendszerre szintetikus hártyát feszítenek, amely átengedi ugyan a napsugarakat, de nem engedi meg, hogy kalóriájuk veszendőbe menjen a levegőbe. A hártya valósággal „üvegházat” alkot, amely lehetővé teszi, hogy a talaj négy méter mélységig felmelegedjék, tehát kétszer olyan mélyen, mint nyáron természetes körülmények között. Az új eljárást elsősorban Mimiiben, a külszíni gyémánttelepeken vezetik be. ELEKTRONIKUS ÍRÓGÉP — GYERMEKEKNEK Amerikai technikusok elektronikus írógépet készítettek, amely beszél és megtanítja a gyermekeket a szavak helyes kibetűzésére. Valahányszor egy billentyűt lenyomnak, a kérdéses betű megjelenik a papírlapon, s egy hang kimondja a betű nevét. Az új elektronikus rendszer csalafintasága: a betűket csak akkor lehet leütni, ha a szavakban a megfelelő helyre kerülnek. Egyébként valahányszor egy szót leírnak, az „írógép” szótagolva megismétli. A gépet különleges „programadó” eljárással más nyelvekre is át lehet állítani. FATIGOMÉTER Leningrádban olyan készüléket szerkesztettek, amely lehetővé teszi a gépkocsivezetők fáradtságának ellenőrzését. Különböző vizsgálatok ugyanisegybehangzóan azt mutatták, hogy a közúti baleseteket nagy százalékban a gépkocsivezetők fáradtsága okozza. Az új készülék tűből áll , amelyet az ellenőrzött gépkocsivezetőnek egy kapcsolótábla nyílásaiba kell beszúrnia. Valahányszor a tű egy nyilas falához ér, a készülék hibát jelez, rem hordozható új készünk ,neve „Fatigométer”. ’ V.Pari M- t-'V’-ból) ... * . H. F. —~-------------~ ml Harc a fagy pusztításai ellen Földünk leghidegebb vidékein a fagykárok évről évre jelentős veszteségeket okoznak a mezőgazdaságban, ezért a fagyvédelemmel kapcsolatos problémáknak a Meteorológiai Világszervezet Agrármeteorológiai Szakbizottságának legutóbbi ülése jelentős teret szentelt. A korszerű fagyvédelem elméleti, és gyakorlati kérdéseivel rendkívül sokat Dessens professzor hazatérése után a francia kormánytól 1 700 000 frankot kapott mesterséges felhőképző kísérleteihez. Felhőképző telepét az annemezan-i fennsíkon rendezte be, és az elmúlt években több ízben sikerült is felhőt képeznie mesterséges úton. A felhőképző berendezés tulajdonképpen egy 3200 négyzetméter területen, hatszög alakban felállított 100 darab, nagyteljesítményű lángszóró, amelyeket a diesel motorral működtetett pumpák gázolajjal táplálnak. Ha a 100 lángszóró egyszerre lép működésbe, úgy összesen 700 000 kw hőenergiát termel. A francia professzornak azonban, páradús időben 5 lángszóró üzemeltetésével is sikerült felhőt képeznie. Dessens tehát a zivatarfellegekhez szükséges felszálló, nagy erejű meleg légórafoglalkoznak Franciaországban. A francia fagyvédelmi szakkörök egy ideig nagy reményeket tápláltak Hessens professzor mesterséges felhőképzési kísérletei iránt. A kongói tanulmányútja során figyelte meg, hogy csapadékmentes vidékek kakaóültetvényein a munkások nagy kiterjedésű cserjék felgyújtásával igyekeztek, — néha sikerrel — felhőt képezni, már a lángszórók segítségével elő tudta állítani. A francia tanár, módszerét ugyan a Föld csapadékmentes területeinek klímaviszonyának megjavítására szeretné felhasználni, de kísérleteire felfigyeltek a francia mezőgazdaság fagyvédelmi szervei is. Sajnos ezzel az eljárással sem esőztetés, sem célzott felhőréteg kialakítása nem lehetséges. Dessens az elmúlt években több ízben produkált zivatarfelhőt például Bretagne felett, de abból az eső Nyugat-Németország felett hullott le. Ugyanezen okból alkalmatlan ez a módszer fagyvédelmi szempontból is, a gyakorlatban ugyanis a képzett felhőréteget a kívánt terület fölötti légrétegből a légáramok hamarosan elsodorhatják. A módszer egyébként is rendkívül költséges, megvédi azokat a fagy ellen. Még egyszerűbb eljárás a füstgyertyák alkalmazása. Végezetül meg kell emlékezni a könnyű műanyagok felhasználásáról a fagy elleni harcban. Különösen polietilén, poliészter és PVC-takarókat alkalmaznak jó eredménnyel például rózsatövek letakarására, valamint — vetés előtt — a talaj előmelegítés céljából és a növénykultúrák téli kifagyása ellen. Mindaddig, amíg az atomenergia békés célokra történő felhasználása nem teszi lehetővé földünk klímaviszonyainak megfelelő átalakítását, keresik a módszereket a pusztító fagy elleni védelmi harchoz. Endresz István A műterhő máshol öntöz Mesterséges havazás A jelenleg alkalmazott módszerek közül jól bevált az úgynevezett esőszerű öntözés, amely a kísérletek eredményei szerint a növényeket —7 C fokig terjedő fagy ellen védi. Az öntözés, vagy inkább permetezés során a permet nem haladhatja meg a 20 köbméter/hektár mennyiséget. Ez óránként 2 mm csapadéknak felel meg. Mihelyt a levegő hőmérséklete + 4,5 C fokig süllyed, a permetező gépeknek bevetésre készen kell állniuk. A permetezést + 3 C foknál kell megkezdeni. A permetezésnél ügyelni kell arra, hogy a növény hőmérséklete + 2,7 C fok alá ne süllyedjen, ennél az értéknél ugyanis még nem szűnik meg az élettevékenység. Amikor a növényt kívülről már jégréteg fedi, belső hőmérséklete kissé emelkedik, ez a körülmény viszont megvédi sejtjeit a fagy hatásától. A permetezést a fagy megszűnéséig kell folytatni. A permetező berendezések hóképzésre is felhasználhatók, amennyiben megfelelő kiegészítő szórófejjel látják el azokat. A kutatók meleg levegőt szolgáltató ventillátorokkal, gázfűtéssel történő fagyvédelmi berendezésekkel, sőt az utóbbi időben infra fűtéssel is kísérleteznek. Őselefánt haradványai Gazeres közelében egy homokbányában 75 centiméter hosszú őselefántállkapcsot találtak. Gabriel Maniere régész és Norbert Casteret barlangkutató mintegy négy méterrel a föld felszíne alatt találta meg a pliocén, vagy esetleg a plesztocién korszakból származ.P maradványokat. Füst és műanyagakarók A fagy elleni küzdelemben továbbra is fontos fegyvernek tartják a füstölési eljárásokat. Az utóbbi években nagyüzemi szempontból is bevált a vegyszeres füstölés, amelyet az olaszok alkalmaztak elsőízben. Erre a célra mozgó berendezésekben kéndioxid és ammónium keverékből ködöt fejlesztenek. A vegyszeres ködréteg bevonja a környező növényeket és BEBALZSAMOZOTT KROKODILOK Az egyiptológusok mumifikált krokodilusok belsejében sok papiruszt találtak, amelyeken értékes felírásokat olvashattak. A krokodil fejét és hasát a balzsamozáskor papiruszokkal töltötték ki. Tőzegmohák Kabhegyen A mintegy 350 mohafaj él hazánkban, s mindegyikről köztudott, hogy szereti a nedvességet. Mégis feltűnő, hogy a tőzegmohák a vízzel való bő elöntést kedvelik. Növénytani szempontból nevezetes az öcsi Nagy-tó, mely a Kab-hegy déli lábának bazaltján alakult ki. A tó helyén a bazalttakaró lapályosan mélyített, amiben lényegében a talajvíz gyülemlett fel. Ebbe az enyhén savanyú talajvízbe az évezredek során változatos növények telepedtek. Számunkra legérdekesebbek a tőzegmohák, amelyek a magashegyvidékekről csak elvétve ereszkednek le. Az öcsi Nagy-tó tocsogós, sásos szilytyós partját elhagyva a többékevésbé nyíltvízű gyékényes-zsombékos széles övébe kerülünk, ahol a mozgás meglehetősen nehéz. A víz derékig ér és a növényzet egészen a fenékig sűrű és szinte áthatolhatatlanul buja. A tó közepén úgynevezett úszóláp van. Itt anyucira sűrű a nád, a nádtippan, és egyéb növényzet, hogy rózsáikból, tarackjaikból a nyílt vízen úszó tömör szövedék képződik. Az úszólápot kecskefűzek, rezgőnyárfák és nyírfák teszik hangulatossá. Ez az enyhén savanyú és bővizű úszóláp kiváló lakóhely a tőzegmoháknak, tavunkban összesen hat tőzegmohafaj él. Ennyi tőzegmohafaj együtt nálunk csak néhány hegyvidéki tóban akad, nyugati és északi tájainkon. A fajok közül a hegyeslevelű tőzegmoha tűnik ki, amely ritka egész Európában. Hazánkban csak az őrségi Szőce környékén ismeretes. T É érdemes megvizsgálni, hogy a tő-tőzegmohák miért kedvelik a bővizű úszólápot? Ha megfelelő mikroszkópi metszetet készítünk a tőzegmoha leveléről, akkor az apró, zöld színtestecskéket tartalmazó sejtek között óriási, úgynevezett víztartó sejteket látunk. A zöld színtestek működéséhez — a tőzegmohák esetében — úgy látszik sok vízre van szükség. Valószínűleg a testükben felhalmozódó sok víz miatt sápadt zöld, sőt majdnem sárga a tőzegmohák színe, amely szín már messziről elárulja jelenlétüket a többi növény friss zöldjében. Dr. Papp Jenő Építőelemekből készülnek a Nehézvegyipari Kutató Intézetben a kísérleti berendezések állványai, de még a lépcsők, korlátok is. A praktikus és könnyen szerelhető és többször is felhasználható elemeket alkalmazhatnák a sok szerelést,átépítést végző szerves vegyipari üzemeink kísérleteiknél. De megérné a sorozatgyártást is elkezdeni: biztos lenne rá vevő az ipar más területeiről. A tapasztalatokat Veszprémben mindenki megszerezheti! (Péterfay Endre felvétele) Egy ember, aki 120 nyelven beszél Carlo Tagliavini profeszszor nagy feltűnést keltett másfél évvel ezelőtt egy New Yorkban megtartott nyelvészeti kongresszuson, ahol 50 nyelven üdvözölte a megjelenteket. Tagliavini a filológia doktora 50 tudományos akadémia tagja. Már 12 éves korában hat nyelven beszélt, filológiai doktorátusát 22 éves korában szerezte, akkor már 15 nyelven tudott. Jelenleg 120 nyelven beszél. Kifogástalanul beszéli az összes európai nyelveket és nyelvjárásokat. Huszonöt nyelven tartott egyetemi előadásokat. Természetesen mindenki kiváncsi, hogyan érhette el ezt az eredményt: „Nem elég a tehetség, — szokta mondani a profeszszor. Munkára, sok rendszeres munkára is szükség van” . Nézete szerint csak az első két-három nyelv megtanulása a nehéz. Ettől kezdve a többi már könnyebben megy. Tagliavini évente kéthárom nyelvvel szaporítja nyelvismeretének kincsestárát. Most az eszkimók nyelvéről ír könyvet, közben szórakozásképpen különféle nyelvek humorának gyűjteményét állítja össze. Könyvét ő maga fogja húsz nyelvre átfordítani. Fiatal magyar tudós kutatóai Örményországban A magyar Szalmási Pál az első külföldi aki elvégezte a jereváni egyetem aspirantúráját. Szalmási Pál az örmény-római kapcsolatok történetét tanulmányozta Asot Abranjan professzor vezetésével, s a közeljövőben szándékozik e témával foglalkozó diszszertációját megvédeni Budapesten. Szalmási Pál ezzel egyidejűleg az örmény és a magyar nép történelmi kapcsolatait is kutatta. Többek közt sikerült bizonyítania az európai örténészek feltevését, hogy azon törzsek egy izé, amelyek a VIII. században Magyarország területén laktak, átmentek a Kaukázus gerincén és Északörményországban telepetek le. „Petőfi Sándor örményországban” című munkájában a fiatal tudós bemutatja, hogyan terjedt el Petőfi költészete ebben az országban. A Jusziszapenij című örmény folyóirat (Északi fény) körülbeül egy évszázaddal ezelőtt kinyomtatta Petőfi lángoló dalait, ám a szerző nevét, nyilván a cenzúrára való tekintettel nem tüntetné fel. Szalmási Pál három és félévi jereváni tartózkodása idején olyan jól elsajátította az örmény nyelvet, hogy több művet lefordított magyarról. E műveket a köztársaság sajtója közölte. Szalmási munkája nyomán a magyar olvasók is megismerkedhetnek az örmény klasszikusok neves lefordított műveivel. Óriás gomba Vlagyimir Balakin (Szovjetunió) az egyik városkörnyéki erdőben 6 kilogramm 750 grammos gombát talált. Az óriásgomba magassága 58 centiméter volt. Balakin tíz barátját vendégelte meg ebből az egyetlen gombából.