Napló, 1965. március (Veszprém, 21. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-23 / 69. szám
4 NAPLÓ Megemlékező ünnepségket tartottak megyeszerte márcus 20-21-én Megyeszerte megemlékeztek a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának a 46-ik évfordulójáról. Tapolcán, március 20-án délelőtt megkoszorúzták a Tanácsköztársaság emlékművet, este műsoros ünnepséget rendeztek a községi pártbizottság üléstermében. Ugyanezen a napon koszorúzási ünnepséget tartottak Pápán is, a Devecseri Vértanúk emlékművénél. Március 20-án Ajkán 600 fiatal részvételével megrendezték a Diák Ifjúsági Napot. Az erőmű kultúrotthonában a gimnázium és a két ipari tanuló intézet hallgatói tartottak vetélkedőt, s ünnepi műsort. Impozáns ünnepséget rendeztek Várpalotán a felszabadulás 20-ik évfordulója és a Tanácsköztársaság kikiáltásának 46-ik évfordulója tiszteletére. Délelőtt 8.30 órakor leleplezték Kovács Ferenc szobrászművész alkotását, a Munkásmozgalom szobrát. Az avató ünnepségen részt vett dr. Bodogán János elvtárs, a megyei tanács vb. elnöke, Bíró István elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője, valamint a város politikai, gazdasági és társadalmi életének számos képviselője. Az ünnepségen Mórocz György, a városi tanács vb. elnökhelyettese mondott beszédet, majd Nagy-Gyevi Béla, a városi pártbizottság titkára és Kiss János, a városi tanács vb. elnöke helyezett el koszorút a város párt- és tömegszervezeteinek nevében. A koszorúzási ünnepség után a Jó Szerencsét Művelődési Házban megnyitották Mórocz Miklós festőművész gyűjteményes kiállítását. Ezután a városi pártbizottság, a tanács és a Népfront együttes ülésen emlékezett meg a felszabadulás és a Tanácsköztársaság évfordulóiról. Az ülésen Kápolnás János, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára 28 aranyérmet adott át a városfejlesztésben kitűnt, társadalmi munkában élenjáró dolgozóknak. Keszthelyen, az Agrártudományi Főiskola nagytermében a járási és a városi KISZ bizottság rendezett megemlékező ünnepséget. Tegnap délután veterán találkozót tartottak a városi pártbizottságon. Szombaton, a sümegi pártszékházban is megrendezték az 1919-es veteránok találkozóját. 1935 — Semmalweiss em I. év Az UNESCO — az alapításának 600. évfordulóját ünneplő bécsi egyetem javaslatára — az 1965- évet Semmelweis-emlékévnek deklarálta. Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete, az Akadémia Orvostörténeti Bizottsága és a Hazafias Népfront augusztusban ünnepélyesen emlékezik meg a nagy magyar orvosról. Az ünnepi ülés után leleplezik a Semmelweis-ház udvarán felállított emlékszobrot, Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrászunk alkotását és átadják rendeltetésének a Semmelweismúzeumot. Régi harcosok emlékeznek... Veteránok találkozója Veszprémben Kedves, családias ünnepségen találkoztak vasárnap a veszprémi veteránok. Délután három órára minden szék foglalt volt a Dózsavárosi Építők Kultúrotthonában, virág és bor mellett, a régi idők emlékeit idézték az egykori vöröskatonák, direktóriumi tagok és pártszervezők. — Köszönjük a pártnak, hogy megemlékezett rólunk — mondta meghatódva az egyik idős kommunista... Együtt vagyunk, akik élünk, párttagok és pártonkívüliek egyaránt. —Emlékezzünk meg a mártírokról, akik a legkedvesebbet, az életüket áldozták a Magyar Tanácsköztársaságért — javasolta Plank Mihály. A jelenlévők egyperces néma tisztelgéssel adóztak az elhúnyt mártírok, hősök és bajtársak emlékének. Kárpi Kálmánnak, a Vasas Szakszervezet megyei elnökének, a szakmaközi bizottság városi titkárának megemlékező beszéde után, közvetlen baráti beszélgetés alakult ki az 1919-es Tanácsköztársaság idős veteránjai között. — 1918-ban beléptem a szovjet Vöröshadseregbe — kezdte Kapcsos Vilmos elvtárs ... Nem jöttem haza: nem volt itthon se földem, te lovam, semmim. Kétszer sebesültem meg a csatákban. Amikor a magyar Tanácsköztársaság bajban volt, hazautaztam- védeni, az első magyar proletárdiktatúrát. Koccintás közben, egyre meghittebbé, bensőségesebbé vált a hangulat. Az arcok kipirultak, a szavak sokasodtak: csak egyetlen ember ült zárkózottan az asztalnál. Valaki megjegyezte: — A harcban is mindig ilyen szótlan volt. — Nem ért rá beszélgetni — toldotta meg a másik... Léb Antal, a 49-es zászlóalj határbiztosító géppuskása volt. Az idős, őszhajú veteránok között, egyetlen ,,fiatal” üldögélt az 53 éves Király Lajos. Apja mártírhalált halt a siófoki vérengzésnél. — Minden évben egyszer, megkeresem a siófoki közös sírt — mondta elmerengve... Nyolc éves voltam amikor apámat a fehérek elhurcolták a Temető utcai lakásunkból. Még az ágyneműt is felszaggatták a szuronyokkal: törtéig, zúztak, kerestek valamit... A múltban többször voltam munka nélkül, mint munkában. Megbélyegzett engem is az akkori társadalom ... Az asztal sarkán hárman nézegetnek egy képes újságot: Szőgyi István, Heizler Pál és Budai István. Szőgyi István 67 éves nyugdíjas tetőfedő, egykori vöröskatona 45 éve őrzi a Képes Krónika 1920. június 29-i számát. Az egyik fényképfelvétel a vörös tüzérek citadellái harcát örökítette meg. A képen mindhárman felismerhetők: negyedik társuk, Torma Mihály azóta már meghalt. A veteránok kezében végigjár az újság: lapozzák, forgatják, emlékeket elevenítenek fel. Később előkerül Szőgyi István vöröskatona szabadságoslevele is, melyet Kozák ütegparancsnok írt alá. — Tizennégy nap szabadságot kaptam családi ügyben ... Nem térhettem vissza: elbukott az 1919-es Tanácsköztársaság, mire a szabadságom letelt. — A legtöbb vöröskatonát az egykori Temető-hely, a mai Dózsa-város küldte Veszprémből — emlékezik Kozma József, hajdani vörös járőr. 1947-es országgyűlési pótképviselő ... Érre ma is büszkék vagyunk. Az idős veteránok nemcsak a jelesebb ünnepeken találkoznak. Legtöbbjüket a megyei építőipari vállalat nyugdíjazta: vasárnaponként, bor és kártya mellett a régi harcokról, tűzpróbáról emlékeznek az Építők Kultúrotthonában... Jónéhány nyugdíjas még ma is ellátogat az üzembe: átadják a tapasztalataikat a fiataloknak Túri István hajdani flottilás, 45-ös rendőr, 1959 óta rendszeres látogatója a munkahelyeknek. — Sok segítséget kaptam a vállalat veteránjaitól, főként az első lépéseknél — véleményezi Fésűs István, az építőipari vállalat pártbizottságának titkára. — Ma sem restellek segítséget kérni; gazdag tapasztalataikra mindig számíthat a pártbizottság. A vendéglátók , a városi párt- és tömegszervezetek, a megyei építőipari vállalat és a szakmaközi bizottság képviselői a veteránoknak kijáró tisztelettel és megbecsüléssel köszöntötték a Tanácsköztársaság egykori harcosait, s kegyelettel emlékeztek meg az elesett hősökről és mártírokról, akik életüket áldozták az első magyar proletárdiktatúráért ... Kása András A veteránok a régi képes újságot mutatják Komoróczki Istvánnak, a városi pártbizottság osztályvezetőjének 1965. náremus SS. Meghalt Meder István rendőrőrnagy Élete delén, sok küzdelemmel és harccal mögötte, tragikus hirtelenséggel elhúnyt Meder István rendőrőrnagy elvtárs. 1920-ban született Budapesten. Gyermekkorában megismerte a nélkülözést. A négy polgári elvégzése után kereskedő tanonc lett. Apja a nincstelen szabósegéd, a 19-es vöröskatona tanította a harcra. 1943 őszén a frontra indították. Két társával együtt megszökött a véres háború elől. A nyilasok elfogták, Ausztriába deportálták. Újra megszökött, a hegyekben bujkálva lopakodott haza, amikor a németek ismét elfogták és a stockeraui internálótáborba vitték. A szovjet csapatok szabadították ki 1945 májusában. 1946-ban jelentkezett a demokratikus rendőrséghez. 1947- ben a Zirci Járási Rendőrkapitányság bűnügyi nyomozója lett. Sokat tanult, sokat dolgozott. Munkatársai és elöljárói becsülték emberségét, töretlen hitét, akaratát és munkabírását. Hamarosan jelentős beosztást kapott: alosztályvezetőnek, majd osztályvezetőnek nevezték ki a járási, majd a megyei kapitányságon. Legutóbb a Veszprém Városi-Járási Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője volt. Könyörtelenül harcolt a bűn ellen, sok jelentős akciót eredményesen irányított. A Közbiztonsági Éremmel és a Kiváló Szolgálatért, Érdeméremmel tüntették ki. 1945-ben kérte felvételét a pártba. Soha nem tántorodott el a szocializmus ügyétől. 1956-ban is fegyverrel harcolt a reakció ellen. Méder István rendőrőrnagy elvtársat a BM. Veszprém megyei Rendőrfőkapitányság saját halottjának tekinti. Temetése ma délután 17 órakor lesz a Vámosi úti temetőben. Meteorológiai világnap: 1965 március 23 . Hétfőn a Technika Házában sajtótájékoztatót rendeztek az 1965. március 23- án tartandó meteorológiai világnap programjának ismertetésére. Dr. Dési Fri■gyes egyetemi tanár, az Országos Meteorológiai Intézet igazgatója tájékoztatásul elmondotta, hogy az idei meteorológiai világnapot a meteorológiai világhálózat kialakításának jegyében tartják. A Meteorológiai Világszervezet naponta 8000 időjárási megfigyelési adatot és több mint 700 magaslégköri mérési eredményt összesít, illetve továbbít az egyes országok meteorológiai intézeteinek. Az előrejelzések iránt támasztott fokozott igény szükségessé teszik a még szélesebb körű együttműködést az egyes országok között, az úgynevezett meteorológia fehér foltok felszámolását, végső soron pedig a meteorológiai világhálózat kiépítését. A világközpontokat máris kijelölték. Az egyik Moszkvában lesz, a másik Washingtonban. Hamarosan sor kerül a regionális központok kijelölésére is. A meteorológiai világhálózat kiépítésének előkészítését már 1964-ben megkezdték, a gyakorlati megvalósítás végső terveit azonban csak 1967-ben tárgyal,ták meg az ötödik meteorológiai világkongresszuson. Ugyancsak hétfőn nyitották meg a meteorológiai világnap alkalmából rendezett kiállítást a Technika Házában. Júniusban lesz a Ki mit tud döntője és a televízió nézői körében igen népszerű műsor ez évi versenyeit két jelentős esemény, hazánk felszabadulásának 20. évfordulója, s a nyári IX. Világifjúsági Találkozó jegyében rendezik meg. Az 1965 évi ,,Ki mit tud?” verseny alapeszméje: „mit mutatnál be hazánk kultúrájából más országok fiataljainak?” A két első műsorral ellentétben a Kommunista Ifjúsági Szövetség kulturális szemléjének keretében országszerte városi, megyei, járási és helyi selejtezőversenyeket rendeztek. Ezeken a találkozókon mintegy húszezer fiatal vett részt, s sokszáz műsorszám közül válogatták ki azt a százat, amelyet a televízió képernyőjén a megrendezendő hat nyilvános selejtező versenyein a nagyközönség is láthat. A hat selejtezőből a legjobbak kerülnek az elődöntőbe, azok pedig akik itt is megállják helyüket, a júniusban sorra kerülő döntőben vetélkednek. A KISZ Központi Bizottsága és a Magyar Televízió az idén rendezi meg harmadik alkalommal a „Ki mit tud?” vetélkedőt. A fiatalok