Napló, 1965. június (Veszprém, 21. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-09 / 134. szám
fy,1d:4 ► * « A hívott fél gyorsan jelentkezik Bekapcsolták Balatonfüred új, elektronikus vezérlésű telefonközpontját Halló Füred?! Egyes postahivatal? — kérdezzük a telefonban. — Érdeklődünk, bekapcsolták már az új távbeszélő központot? ■ A válasz: igen. S egyúttal közlik, hogy a mi beszélgetésünk az első, amelyet az új telefonközpont segítségével létrehoztak. Az üdülőtelep postahivatala mellett modern, lapostetős téglaépület emelkedik. Ebben helyezték el azúj telefonközpontot, amelyet a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár Telefonfejlesztési Osztályának munkatársai szereltek fel. Az épület belsejében a tágas helyiséget szinte teljesen betöltik az egymás mellett sorakozó műszerszekrények. A szemlélő önkénytelenül is arra gondol, hogy a főváros egyik nagy telefonközpontjában jár. A külsőleg is impozáns telefonközpont egyike a legmodernebbeknek. A magyar híradástechnikai ipar egyik legújabb alkotása. A szakemberek kísérleti jelleggel hozták létre; ez a munka mintegy előfutára egy nagyobbszabású sorozatgyártásnak, amely megalapozza a hazai távbeszélőhálózat korszerűsítését. A crossbar rendszerű telefonközpont segítségével automatikusan, tárcsázással léphetnek érintkezésbe a hívek akár távolabbi helyekkel is. Az új szektor központ a veszprémi gócközponton keresztül bekapcsolódott az országos távleválasztó hálózatba. A balatonfürediek ezentúl jelentős időnyereséggel használhatják távbeszélőkészülékeiket, mert a hívások gyorsasága feltétlenül megnőtt. A nagyforgalmú üdülőtelepen jelenleg nyolcszáz előfizető élvezheti az új központ előnyeit, de szükség esetén az előfizetők száma meg is kétszerezhető. A posta, amely a Balaton vidékén fokozatosan modern távbeszélő hálózatot épít ki, az új szektorközpontot a közeli, településeken újabb végközpontokkal kapcsolhatja össze. A végközpontok kialakításával a környező községek és nyaralóhelyek előfizetői is automatikus kapcsolással juthatnak távbeszélő vonalhoz. Az új telefonközpont, amely egy ideig még kísérleti jellegűnek számít, és biztonságképpen a régi központ fenntartása mellett működik, már az idei balatoni szezonban lényegesen érezteti hatását ,az utóbbi időben erősebben megterhelt távbeszélő hálózatban. Ötvenöt nappal határidő előtt A tapolcai vasúti csomópont üzemi konyhájának bővítési, korszerűsítési munkálatait az idén tavasszal kezdték meg. Az előre tervezett határidő augusztus elejét jelölte meg, de június 5-re elkészült a munka. A mintegy 700 ezer forintos felújítást a Tapolcai Pályafenntartási Főnökség munkásai végezték, Csuha László vezető pályamester irányításával és vállalták, hogy a Vasutas Napra befejezik azt. Vállalásukat derekas munkával teljesítették. i BIAPLO3 A Kőfaragó és Szobrászipari Vállalat dolgozói Veszprémben a Stadion környékén épült házak között nagy területet füvesítenek, parkosítanak. A város eddig tízezer forintot áldozott az itteni parkosításra, de nagyon nagy a kár is, amit meggondolatlan kezek, gyerekek okoztak. Fotó: Péterfay A korszerűség és fejlődés aban a világméretű GAZDASÁGI VERSENYBEN, amely a két társadalmi rendszer között folyik —m a , szocialista országok sorában , — hazánk is résztvesz. Magyarország azon „versenyzők” egyike, amelynek különösen érdeke, hogy mielőbb felzárkózzék az élen haladókhoz. Ennek — a többi között — az az oka, hogy a magyar népgazdaságban lényegesen nagyobb szerepe van a külkereskedelmnek, mint például a nagy országokban. Ezt bizonyítja, hogy nemzeti jövedelmünk mintegy harmada az export és az import útján,, a külkereskedelmi forgalommal van kapcsolatban. Hazánkban az egy főre jutó külkereskedelmi forgalom — dollárban számítva — eléri az Egyesült Államok és meghaladja Olaszország egy lakosra jutó külkereskedelmi forgalmának színvonalát. Mint ismeretes, a világpiacon nem annyit adnak termékeinkért, mint amennyibe került, hanem annyit, amennyit a nemzetközileg elismert munkaráfordítás indokolttá tesz. Márpedig ennek színvonalát általában az adott terméket nagy tömegben szállító, viszonylag fejlett országok diktálják. Ezért arra kell törekedni, hogy lehetőleg olyan termékeket exportáljunk, amelyeknek hazai összes munkaráfordítása nem haladja meg a nemzetközi piacon is szükségesnek ítélt munkát. A világszínvonalat sokan csak műszaki-technikai szempontból ítélik meg. Világszínvonalú mondják: a legjobb műszaki paraméterekkel rendelkező gyártmány, a legélenjáróbb tudományos vívmányokat megtestesítő termék (elektronikus számítógépek, automatikák stb.) Ez igaz, de a dolognak csak az egyik oldala. A világszínvonal: nemcsak műszaki, hanem gazdasági kategória is. A műszakilag korszerű gyártmány is csak abban az esetben gyarapítja az ország nemzeti jövedelmét, ha az előállításra fordított összes munkaráfordítás valóban „kifizetődővé” teszi a termék előállítását, és a kül- vagy belföldi értékesítését. Általában igaz, hogy minél korszerűbb, minél jobb minőségű valamely gyártmány, berendezés, annál több munkát ismertet el, viszonylag annál nagyobb értéket képvisel a világpiacon. Ámde a műszaki korszerűség mellett mindig mérlegelni kell a gazdasági korszerűséget is, vagyis azt, milyen társadalmi munkaráfordítással állíthatjuk elő ezt a bizonyos műszaki színvonalat. Az aránytalanul sok munkaráfordítást igénylő magas műszaki színvonal, jövedelem helyett esetleg veszteséget okoz a népgazdaságnak. Ezért a világszínvonal „megcélozása” a műszaki paraméterek nemzetközi összehasonlításán túl a munkaráfordítások (a termeléknység) nemzetközi összehasonlítását és elemzését is szükségessé teszi. A VILÁGSZÍNVONAL ELÉRÉSÉT sokszor az egy lakosra jutó termelés színvonalával jellemzik! A társadalmi gazdaságnak valóban fontos mutatója az egy lakosra jutó szén, villamosenergia, acél, gyapjú, lábbeli, stb. termelése. Ezért sokan tették fel a kérdést: jó-e, ha az ipari termelés évi növekedés üteme csökken, nem fokozódik-e ezáltal lemaradásunk a világszínvonaltól? Ideje túltenni magunkat azon, hogy gazdasági előrehaladásunkat elsősorban egyik vagy másik nép, gazdasági ág termelésének egyébként is igen sok tényezőtől befolyásolt növekedési üteméből ítéljük meg. Az előrehaladás döntő ismérve, hogy az, amit termelünk, magas színvonalon és hatékonyan elégítse ki a társadalmi szükségleteket. Ezért a termelés fejlődésének ütemét alá kell rendelni annak, hogy — adott gyártmányösszetétel és választók mellett — milyen szükségletek kielégítésére van gazdaságosan mód, s a termelést a reálisan kielégíthető szükségletek határáig kell növelni; a termelés növelése valóban hozzájáruljon a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javulásához, a befektetések (anyag, bér, import, beruházások stb.) hatékony megtérüléséhez.ermészetesen TÁVOL ÁLL TŐLÜNK, hogy most azt bizonyítgassuk: az alacsonyabb fejlődési ütem éppen olyan kedvező, mint az előrehaladás gyorsabb üteme. Nem erről van szó. Az előrehaladás gyorsabb üteme kétségtelenül jobb* feltéve, ha az egyben megfelelő hatékonyságot és stabilitást biztosít az ország számára. Ellenkező esetben reálisabb és ésszerűbb az előrehaladás üte** mének átmeneti csökkenté* se, ami alkalmat ad „a sorok rendezésére”, a nép-* gazdaságon belüli aránytalanságok megoldására, áthidalására. Az idei tervelőirányzatok szerint például az állami iparban a termelés emelkedésének 70 százalékát a termelékenység növekedéséből kell fedezni. Kedvező jelnek tekinthetjjük, hogy az első negyedévben ez az arány több mint 80 százalék volt, sőt egyes iparágakban létszámnövekedés nélkül növelték a termelést. Ez arra utal, hogy — legalábbis az élőmunka-ráfordítások tekintetében — javult a termelés hatékonysága. Az elmondottakból következik, hogy a békés gazdasági versenynek csak az egyik része az egy lakosra jutó termelés és fogyasztás növelése. Nem kevésbbé fontos része azonban a termelés hatékonyságának, a termelékenység színvonalának növelése. Magyarországnak tehát nemcsak az egy főre jutó termelés és fogyasztás tekintetében kell egy idő múltán megközelítenie vagy elérnie a legfejlettebb országokat, hanem a ráfordítások, a termelékenység színvonala tekintetében is. A TÁRSADALMI GAZDASÁG NÖVELÉSÉNEK ugyanis éppen a termelékenység fokozása a legfontosabb forrása. Ez a feltétele a gazdasági növekedés üteme gyorsításának, az előnyös külkereskedelmi tevékenységnek és ezen keresztül az életszínvonal növelésének. * „j. •». Varga, György | T Módosított fejlesztési tervek Meggyorsul Ajka város fejlődése Ajka fejlődéséről 1958- ban készítettek egy általános rendezési tervet, amelyet azonban túlhaladnak a követelmények. Az ipari üzemek gyorsan bővülnek, növelik termelésüket, különösképpen a timföldüzem, az üveggyár és a szénbányászat. Bővül a VTR gyár ajkai üzemegysége és az Úrkúti Mangánércbánya ajkai üzeme is. Ez és az általános fejlődés megköveteli, hogy módosítsák azokat az elképzeléseket, amelyeket a város fejlesztéséről korábban kialakítottak. Az már bizonyos, hogy Ajkán jelentékeny területek épülnek be a következő évtizedben. A régi Ajkán több úgynevezett magasbeépítés történik. A városközpont a mai, marad, módosítva. Az építkezések előkészítésekor a többi közt figyelembe kell venni, hogy Ajka lakossága is jelentékenyen nő a következő egy-másfél évtizedben. Elérheti a 30 000-et. Ez azt is megköveteli, hogy a lakásépítkezések üteme is növekedjék, állami és magánerőből egyaránt. Az 1960- ban meglevő 3544 lakás, az azóta épített lakásokkal együtt városiassá teszi ugyan Ajkát, de a jövőben sokkal több lakásra lesz szükség. . Nem csekély gondot okoz a jövőben Ajka közintézmény-ellátottságának elégtelensége is. A közintézmények szétszórtak is, elosztásukat területileg is korszerűbbé kell tenni. A város kulturális intézményei is lényegesen fejlődnek a következő időszakban, úgyszintén a parkok, zöldterületek is. Ajka Város Tanácsa igyekszik alaposan előkészíteni mindent, ami létesül, ami a hatáskörébe tartozik. Gyűjtik a lucernát Gyűjtik a háztáji lucernát a bakonyszentlászlói József Attila Tsz tagjai. A termelőszövetkezet minden családnak 200 négyszögöl háztáji lucernát osztott. A 75 éves Tóth Józsefné büszkén újságolja, hogy Lajos fiának — aki a tehenészetben dolgozik — már 200 munkaegysége van. Fotó: Péterfay