Napló, 1965. július (Veszprém, 21. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-10 / 161. szám
IO Naplemente la,de a tálaló! Kedvelt hely Balatonaligán a Balaton Gyöngye kisvendéglő. Szép ízléses a berendezése is. Természetes, hogy elsősorban nem ez, hanem a jó étel, az udvarias kiszolgálás vonzza a vendégeket. Mégis van, ami szemet szúr. A nagyteremben „Mária Terézia” korabeli tálalóasztal, ami sehogy sem illik vénségével és csúnyaságával a miliőbe — nem is beszélve a rajtalévőkről, amelyek a következők: kétkilós fehérkenyér egy üvegdugón, egészségügyi papírtartó, összegyűrt konyharuha és asztalterítő, szivacs, papírdarabok és mindezek mellett a tányérok. Fölöttébb csúnyán fest a környezetben ez a tálaló. Vagy ez nem tartozik az étteremhez? (B. L.) NAPLÓ Változások a Balaton élővilágában A szokásosnál nagyobb arányú balatoni halpusztulás országszerte élénk visszhangot váltott ki. Ezzel kapcsolatban egymással ellentétes megállapítások kerültek a sajtó hasábjaiba és az Esti Hírlap július 3-i számában Vita a balatoni halpusztulás okairól címmel cikket is közölt. A Magyar Nemzet július 1-i számában kéthasábos cikkben írja, hogy Aldrin mérgezés okozta a balatoni halak pusztulását. Dr. Woynarovich Elek professzor, a debreceni Kossuth Lajos Tudomány Egyetem Állattani Tanszékének vezetője, aki korábban a tihanyi Biológiai Intézetet vezette, közölte az említett cikkben, hogy a halpusztulásnak a növényi kártevők ellen használt Dieldrin és Aldrin talajfertőtlenítők az okai. Az Esti Hírlapnak adott nyilatkozatában dr. Nechay Olivér, a Földművelésügyi Minisztérium Növényvédelmi Osztályának helyettes igazgatója cáfolja dr. Woynárovich Elek megállapítását. A debreceni professzor szerint ezekből a növényvédő szerekből 2 ezer tonnát importáltunk és a Balaton-környéki termelőszövetkezetek ennek jelentős részét kapták. A Földművelésügyi Minisztérium illetékese szerint az egész ország mindössze 60 tonna Aldrin & 115 tonna Dieldrin nevű hatóanyagot kapott, s ebből a Balaton környéki vízgyűjtő medencék területén összesen 35 tonnát használtak fel. Számítások szerint — állapítják meg — ahhoz, hogy a Balaton vize a halakra mérgező legyen, legalább 400 tonna Aldrinra és több mint 130 tonna Dieldrinre lett volna szükség. Mindezt természetesen a vízbe kellett volna önteni. Ha figyelembe veszszük tehát, hogy ezeket a vegyszereket 15 centiméter mélyen munkálják a földekbe, szinte elképzelhetet-Mit is „színesedik" a víz? Megszűnt a halpusztulás, de az okot még véglegesen nem tisztázták Mesterséges mérgezési kísérletek Tovább folytatják a tudományos vizsgálatokat sem, hogy kifejezetten a nevezett két növényvédőszer okozta a halpusztulást. A probléma tisztázására, az érdeklődök tájékoztatására munkatársunk felkereste a vizsgálatokat végző tudományos intézetek kollektívájának egyik leghivatottabb szakemberét, dr. Entz Bélát, a Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Intézetének helyettes igazgatóját és tőle kért tájékoztatást a tudományos vizsgálatok eredményeiről. Mindenekelőtt kell jelenteni, hogy az a beható tudományos kutató munka, amely tavasszal a balatoni halak nagyobb arányú pusztulása miatt elkezdődött, még nem fejeződött be, tovább folytatódik. A kutató szemével figyelve a Balatont, érdekes meglepetéseket tapasztaltunk. Az utóbbi időben több változás történt a Balaton élővilágában. Ismeretes, hogy a tó vize télen letisztul, de később fokozatosan megindul a szervesanyag termelés, amelyhez hozzájárul még a partról bemosott szervesanyag és növényi tápanyag, s ez a folyamat általában ősszel éri el tetőpontját. A szervesanyag felhalmozódás a többi között kedvező körülményeket teremt a tömeges alga vegetációhoz. Ez az ismert folyamat ez évben sokkal hamarabb, már május, június hónapokban lezajlott. A kék moszatok olyan tömegben szaporodtak el a vízben, hogy június utolsó napjaiban már szabad szemmel is láthatóvá vált a víz „színeződése.” A jelenség mindenképpen a tó vízében nagyobb mennyiségben oldott szerves anyagokkal hozható összefüggésbe. A jelenlegi vizsgálatok még nem bizonyítják, hogy a halpusztulást kifejezetten az Aldrin és a Dieldrin elnevezésű növényvédőszerek okozták, de feltehető, hogy a halpusztuláshoz közük van. Megállapítottuk ezenkívül, hogy olyan parazitikus élő szervezetek, a többi között rákok kerültek a Balatonba, amelyek eddig itt ismeretlenek voltak. A keszthelyi öbölben például az elmúlt napokban a bolharákok tömeges pusztulását is tapasztaltuk, amely szintén olyan figyelmeztető számunkra, mint a már lezajlott halpusztulás. Feltételezés szerint a Balatonba telepített halakkal és haltáplálék szervezetekkel olyan anyagok is kerültek be a tóba, amelyek változást okoznak annak élővilágában. Elengedhetetlen, hogy a halgazdálkodás szempontjából is állandóan tudományosan is figyelemmel kísérjük a Balaton élővilágát, a lezajló jelenségeket, mert ezek általában jelző rendszerül is szolgálhatnak. A tavaszi halpusztulás is figyelmeztet arra, hogy újabb halfajok és táplálékszervezetek meggondolatlan betelepítésével a jövőben ne avatkozzunk be a tó élővilágába. A Balatonnál nem elsődleges szempont a halgazdálkodás eredményének a fokozása, hanem az szükséges, hogy az idegenforgalomnak, az üdülőknek egészséges, tiszta vizet tudjunk biztosítani. Intézetünk több tudományos intézettel együtt tovább folytatja a kísérleteket, hogy véglegesen tisztázza a halpusztulás és az egyéb változások okait — mondotta nyilatkozatában dr. Entz Béla. A vita tehát még nem zárult le, az okokat még keresik, mindenesetre örömmel nyugtázzuk, hogy a halpusztulás megszűnt. Az a beható és széleskörű tudományos munka, amely az okok felderítésére megkezdődött biztató. (székely) 1965. július 18. Balatonfüireden rendezik meg a röplabda, Veszprémben a tornász és birkózó Balaton-bajnokságot A hagyományos Balatonbajnokságok évről évre sok sportkedvelőt csalogatnak a magyar tengerhez. Az idén is közel húsz sportágban rendeznek országos jellegű versenyeket, balatoni találkozókat. A Balatonbajnokságok népszerűek, szerte az országban élénk érdeklődést keltenek. Nem egy sportágban NB. I-es csapatokat, kiváló, érdemes és I. osztályú sportolókat láthat a szabadságát töltő, a Balaton partján üdülő közönség. A népszerű versenyek fővárosi és vidéki sportolók találkozójának is beillenek. A résztvevők a hasznost összekötik a kellemessel, a kemény csaták után jót fürdenek a Balatonban. A versenyprogram szerint július 17—18-án Balatonfüreden rendezik meg a felnőtt női, az ifjúsági női és férfi röplabda tornát. A Balaton-bajnokságra egybegyűlt kiváló tornászok a veszprémi egyetem tornacsarnokában mérik össze tudásukat július 16—17-én. Ugyancsak a veszprémi egyetemi tornacsarnok lesz a színhelye a birkózók versenyének július 23—24— 25-én. Érdekesnek ígérkezik az NB. I-es Dorog július 14-i tapolcai vendégszereplése, ahol az alacsonyabb osztályban derekasan helytálló Honvéd együttes ellen játszik MNK mérkőzést. Több sportágban augusztusban találkoznak a sportolók. Kis kirándulás BALATONAKARATTYA Akarattya neve elválaszthatatlan Rákóczi szilfájától... És aki itt jár, az mind fel is keresi a nagy szilfát. Nem is kell messze menni érte. A szilfa köré kialakított park végéből, igen szép a kilátás a tihanyi félsziget felé és tiszta időben a badacsonyi hegyeket is látni. Ködös időben a Balaton innen végtelen tenger benyomását kelti. Lent, a magas part alatti sárga jelzésű úton — a vasutasok üdülőjének szomszédságában — a domb oldalán leljük hazánk egyik növényritkaságát, a tátorjánt. Ez a májusban virágzó, vaskos szárú, terebélyes növény — védett. ALSÓÖRS A Szabadság-kilátóhoz innen a balatoni kék jelzés vezet — ha keleti irányban megyünk rajta. Jóval hosszabb a kék jelzés melletti út, hogyha északnak indulunk el — mert Lovason, Paloznakon, Csopakon keresztül a Tamás-hegyre, s onnan Balatonfüredre juthatunk rajta. Két érdekes, másfélórás sétát is ajánlhatunk. A sárga jelzésen a festői szépségű Királykút völgybe, a zöld jelzésen a gyönyörű Malomvölgybe lehet eljutni. Alsóörsön senki ne mulassza el megnézni az egyedülálló műemléket, a gótikus kisnemesi udvarházat, amelyben ma is laknak. S ha valaki a képzőművészetet szereti , érdemes elsétálni a négy kilométerre fekvő Felsőörsre, a román stílusú templomhoz. Igen érdekes és szép részletek maradtak fenn itt a középkori templomból (amelyhez csatlakozott a barokk stílusú átépítés.) LOVAS Lovas község határában került elő a világ legöregebb ilyen bányája, a lovasi festékbánya. Az itt talált eszközöket a veszprémi és tihanyi múzeum kiállítási termeiben lehet megnézni. A község határában fakad az első savanyú vízforrás. CSOPAK Az üzletekben árusított csopaki víz forrásához gyorsan eljuthat a kiránduló, ha a zöld körjelzést követi. A József savanyúvíz-forráshoz vezet az útja, s e forrás vizét nevezik csopaki víznek. Érdemes egyszer a forrásnál is megkóstálni! Innen is eljutni olyan kilátóhelyre, ahonnét gyönyörűen látni a magyar tengert. A vasúttól a zöld jelzésen kell csak elindulni és a szurdokszerű Nosztoryvölgyön át a veszprémfajszi Kálváriához vezet az út, ahonnan a Balaton északi része mellett a Balatonfelvidék hegyeire. Csak ne türelmetlenkedjünk az úton — az állomástól két és fél óra kell, míg ideérünk! NE aggn@‚ menjen napszemüveg nélkül’ ....— A NAPRA