Napló, 1967. március (Veszprém, 23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-14 / 62. szám

c ‘3­4 Ír Nagy baloldali előretörés a francia választásokon A francia választások má­sodik fordul­­a után hétfőn reggel vált ismeretessé az új nemzetgyűlés összetétele. Négyszáznyolcvanhat hely közül négyszáznyolcvannégy sorsa biztosan eldőlt. Az egyik korzikai mandátumot választási szabálytalanság miatt — megóvták, ez lenne egyébként a de gaulleista több­séget biztosító parlamenti hely. A 486. mandátum hova­tartozása csak jövő vasárnap válik ismeretessé, ekkor vá­lasztanak Francia-Polinéziá­­ban. Az alábbiakban közöl­jük 485 nemzetgyűlési hely megoszlását, zárójelben a le­lépő nemzetgyűlés 482 helyé­nek elosztása. M­R 201 (233) A vasárnapi választáson megválasztották képviselővé többek között Grenoble-ban Mendes-France volt minisz­terelnököt, Arras-ban Guy Mollet-t, a szocialista párt főtitkárát. Független köztársasá­giak 43 (49) Degaulleista szövet­ség összesen 244 (282) FKP 73 (41) Baloldali demokrata­szocialista szövet­ség 116 (104) Egyesült Szocialista Párt 5 (1) Baloldal összesen 194 Demokratikus Centum 27 (38) Egyéb 20 (18) Megválasztották a KOT Szakszervezeti Tanácsát A Középdunántúli Szénbá­nyászati Tröszt üzemei szer­vezett dolgozóinak képviselői vasárnap Veszprémben, a tröszt kultúrtermében tartot­ták küldött-értekezletüket, amelyen megjelent és felszó­lalt Ábrahám Ferenc, a Veszprém megyei Pártbizott­ság titkára. Továbbá helyet foglalt az elnökségben Kluj­­ber László, a Móri Járási Pártbizottság első titkára, Vigh Árpád, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Köz­pontjának titkára, Simon Ist­ván, az SZMT elnökségének tagja, Hidasi István, a tröszt Kossuth-díjas igazgatója, a bányák kitüntetett dolgozói. A tröszt szakszervezeti bi­zottságának írásbeli beszámo­lóját kiegészítő szóbeli jelen­tést Nagy Gyula TB titkár terjesztette a küldöttek elé. Szólt az öt esztendő alatt vég­zett munkáról, a gondokról és feladatokról. Elmondta, hogy a szervezett dolgozók áldozatos munkája, a tröszt­bizottság irányító és segítő tevékenységével párosulva mind mozgalmi, mind gazda­sági téren gyümölcsözőnek bizonyult. A feladatokról szólva töb­bek között említette az elő­adó: minden dolgozónak azon kell munkálkodni, hogy az önköltség állandó csökkenté­se mellett növeljék az árbe­vételt. Ezen feladatok megol­dása képezi az alapot annak a programnak a megvalósítá­sához, amelyet a IX. kong­resszus a gazdasági előbbre­­jutás, a szocializmus építése érdekében adott. De ez az alapja a különböző — a kül­döttértekezleten is szobáké­ról,­­ — szociális gondok meg­oldásának. Majd arról szólt, hogy a tröszt és az üzemek önállóságának növekedése megköveteli: a tröszti és üze­mi tanácsok, bizottságok na­gyobb erőfeszítéseket tegye­nek az üzemi demokrácia ér­vényesítésére, kiszélesítésére. A vezetés gondjait — a vá­lasztott testületeken keresz­tül — jobban meg kell osz­tani a dolgozókkal — mon­dotta többek között Nagy Gyula. A 16 felszólaló közül is többen foglalkoztak ezek­kel a kérdésekkel. Megválasztották ezután a felsőbb szervek választására küldötteket, és a Tröszt Szak­­szervezeti Tanácsát. Ezen 35 tagú testület soraiból végre­hajtó­ szervként 11 tagú tröszt-bizottságot választot­tak, amelynek elnöke Jármai Ervin, titkára Nagy Gyula lett. Világ proletárjai, egyesüljetek ! .. UM ni A 1967. március 14. 1 illjfÉle ANMlgSn «ÉfuJpe 5118 1 Ml Mriiw (Ml/.1 i.’HHTEBB 1Tt6­ . J frapok — MA IFJÚSÁGI NAGYGYŰLÉS LESZ AZ SZMT SZÉKHÁZBAN — MEGEMLÉKEZÉSEK MEGYESZERTE — ÜNNEPÉLYES KISZES FOGADALOMTÉTEL — TíZ NAP A KISZ-ÉRT — A három tavaszi forradalmi ünnep, március 15., március 21. és április 4. jegyében hir­dette meg a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség idei első félévi akció­prog­ramjának legjelentősebb ese­ményét, a forradalmi ifjúsá­gi napokat. A három hétig tartó ünnepség-sorozat jelen­tőségét az is emeli, hogy most emlékeznek meg a fiatalok a KISZ fennállásának tizedik évfordulójáról. Ezekben a napokban szerte az országban ünnepi taggyűléseket tarta­nak a kiszes alapszervezetek,é­s emléklapokat, emlékjelvé­nyeket adnak át az alapító tagoknak, és azoknak, akik már tíz éve tagjai az ifjúsági szövetségnek. Veszprém megyében is, ha­sonlóan az ország többi me­gyéjéhez, ma lesz az ünnepé­lyes indítás. Este ifjúsági nagygyűlést tartanak az SZMT székház nagytermé­ben, utána műsort hallgatnak végig a résztvevők. Holnap minden városunkban megko­szorúzzák a fiatalok a 48-as hősök emlékműveit, majd az alábbiak szerint alakul a program. Pápa Ma rendezik meg a közép­­iskolások nyilvános szakköri bemutatóit, holnap délelőtt ünnepi nagygyűlést tartanak a fiatalok, s ezen minden is­kola ötven diákból álló dísz­századdal vesz részt. Ezután kerül sor a középiskolák be­mutatóira, a helikoni válogató versenyre. A Tanácsköztársaság év­fordulóján a Jókai Közgaz­dasági Technikumban az is­kola és a KISZ alapszervezet névadójának — Jókai Mór és Geisler Eta — szobrát leple­zik le a díszteremben. Mind­két szobrot a pedagógus KISZ szervezet egyik tagja, Eisler László készítette. Délután a devecseri vértanúk emlékmű­ve előtt négyszáz új KISZ tag tesz fogadalmat. A Forradal­mi ifjúság című megyei fotó­­kiállítást április 4-én nyitják meg. A pápai járás legjelentő­sebb rendezvénye az ugodi körzeti ifjúsági találkozó lesz, amelyen 35 alapszervezet ki­­szesei vesznek részt április 12-én. Ajka Diákifjúsági napot tarta­nak március 21-én a két szakmunkásképző intézet és a gimnázium valamennyi ta­nulójának részvételével. Nagygyűléssel indul a nap, majd az új KISZ tagok fo­­gadalomtételére kerül sor, ezt szórakoztató kultúrműsor kö­veti. Sportversenyeket is ren­deznek egymás között a diá­kok, este pedig közös bált tartanak. Az alapszervezetek egy ré­sze feldolgozta tízéves törté­netét, ezek közül a Jókai-bá­­nya alapszervezetének törté­nete teljes részletességgel em­lékezik vissza az elmúlt idő­szakra. A gimnázium kiszesei az egész vá­ros ifjúsági moz­galmának történeti dokumen­tumait összegyűjtik. Keszthely A keszthelyi fiatalok este a múzeum előtt gyülekeznek, s az úttörők és a kiszesek kö­zös koszorút helyeznek el az emlékműnél. Diáknapot rendeznek ők is március 21-én, ekkor tartják a fogadalomtételt. A színház klubhelyiségében a KISZ ala­pítótagjainak részvételével műsoros klubdélutánt és ifjú­sági bált rendeznek. „Tízéves a KISZ” című kiállításukat is ekkor nyitják meg. A járási rendezvények kö­zül a legjelentősebbnek az április 3-ra tervezett sármel­léki körzeti ifjúsági találkozó ígérkezik. A találkozó ifjúsági nagygyűléssel kezdődik, kü­lönböző bemutatókkal folyta­tódik, majd tábortűzzel és if­júsági bállal fejeződik be. Veszprém A mai nagygyűlés és a hol­napi koszorúzás után pénte­ken a szakmunkásképző ott­hon alapszervezete ünnepi taggyűlésen Táncsics Mihály nevét veszi fel. A Tanácsköz­társaság és a KISZ megala­kulásának évfordulóján min­den iskola és üzem alapszer­­vezete megemlékezést tart. A vegyipari technikum ünnepi műsoros délutánján az ifjú­sági szocialista brigádok tag­jait is meghívják, színész­­diák-tanár találkozót rendez­nek. A közgazdasági techni­kum a pártszékház nagyter­mében, a Lovassy gimnázium­i Vörös Október Filmszínház­ban, a Kállai gimnázium pe­dig az iskola tornatermében rendez politikai ünnepélyt és műsort A vegyipari techni­kum szervezésében ezekben a napokban tartják a veszpré­mi KISZ-kupa sportversenye­ket is. Az ifjúsági napok legszín­­tompásabb rendezvényének ígérkezik a kiszesek ünnepé­lyes fogadalomtétele, amelyet a megyeszékhely felszabadu­lásának 22. évfordulóján, március 23-án tartanak meg a Vöröshadsereg téren. Hét­százötven ifjúmunkás és diák, kétszázötven ifjúgárdista tesz fogadalmat ekkor. A fogada­lomtételen a Néphadsereg és a Komszomol egy-egy dísz­szakasza is részt vesz. Ven­­czel János, a megyei KISZ bizottság első titkára ünnepi beszédet mond. A veszprémi járás kiemel­kedő ünnepségét Fűzfőgyár­telepen tartják szombaton a Nitrokémia és a MOM inté­zet KISZ szervezetének közös rendezésében. A fűzfőgyárte­lepihez hasonló lesz a heren­di és a peremartongyártelepi megemlékezés is. Peremar­­tongyártelepen a vállalat zászlót ajándékoz a KISZ szervezetnek. Az úttörőcsapatok is meg­emlékeznek ezekben a na­pokban a KISZ születésének tizedik évfordulójáról. A „Tíz nap a KISZ-ért” elnevezésű akció során az úttörők felke­resik testvér KISZ-szerveze­­teiket, és közös programokon vesznek részt. m­­a Kagyolib legény? Hat község vetélkedője Veszprémvarsányban • Két hónappal ezelőtt meg­jelent a tésiek küldöttsége Szápáron, a cselényieké Ba­­konybélben, a bakonyszent­­királyiaké Veszprémvarsány­­ban. — Kihívást hoztunk. — Állunk elébe! Ezek a kihívások nem bicskás-botos verekedésre szóltak, mint hajdan. A KISZ zirci járási bizottsága szer­vezte meg az akciót a hat­ vál­lalkozó községben. — Nemes versenyre hívjuk ki a község apraját és nagy­­ját, mutassuk, meg egymás­nak, ki a nagyobb legény. A versenytársak megálla­podtak abban hogy milyen mezőkön mérik össze erejü­ket, s a tánccsoportok, az énekkarok, a szavalók, az énekesek és a többiek készül­­ni kezdtek a próbára. Heteken át olyan volt a hat község, mint a méhkas. Azután elérkezett a kitű­zött időpont, amikor minden­ki megmutathatta, mit tud. Izgalmas verseny során a té­siek legyőzték a szápáriakat a csetényiek a bakonybélie­­ket, a bakonyszentkirál­yiak a veszprémvarsányiakat (Egy év múlva a vesztesek vissza­vághatnak.) Most vasárnap pedig össze­gyűltek Veszprémvarsányban valamennyien, hogy a KISZ megalakulásának tizedik év­fordulója tiszteletére rende­zett nagygyűlés után ki-ki a többieknek is megmutathassa, mire képes. Zengtek a kórusok, porzott a színpad a táncosok dobban­­tásaitól, elcsendesedett a kö­zönség, amikor egy-egy sza­való lépett a pódiumra. De nemcsak a fiatalok áll­tak be a sorba, hiszen a ver­seny a községek valamennyi lakójának ügye volt. A varsá­nyi műsor szünete előtt egy idős férfi állt a függöny elé. Elsimította a kabátját, aztán reszkető hangon énekelni kezdte: „De ki tudnám pana­szolni magamat...” A cseté­­nyi Nagy Mihály bácsinak azonban, aki hetven éves ko­rában szánta rá magát a sze­replésre, hamarosan elmúlt a lámpaláza. Nagyon megtap­­solták őt, s amikor levonult a színpadról, csak ennyit mondott a bakonyszentkirá­­lyi hatvannyolc éves Szabó Sándornak: — No, ha már én föllép­tem maga is lépjen föl ám! Mindenkit­ illenék megem­líteni, szépen lelkesen csinál­­ták, de hát volt vagy négy­száz szereplője ennek az est­nek. Bemutató volt ez a vasár­napi műsor, de a rendezők gondoskodtak róla, hogy azért itt is legyen verseny. A szü­net után három csapat ült fel a színpadra, a három győztes község négy-négy ta­gú csapata, szellemi vetélke­dőre. Zárt borítékból kapták meg a csapatok a kérdéseket, rö­vid gondolkodás után kellett közösen válaszolniuk. A cse­tényiek már a történelemnél hat pontot szereztek, a tésiek hármat, a bakonyszentkirá­lyiak kettőt. Az irodalom, a sport és a mozgalmi élet te­rületéről választott kérdések során élesedett a harc, a ba­­konyszentkirályiak majdnem befogták a csetényieket, a té­siek viszont lemaradtak. Igaz, ők voltak a legfiatalabbak, s mintha a szerencse sem ked­vezett volna nekik, állandóan a nehezebb kérdéseket kap­ták. Vesztese végül is nem volt ennek a versenynek, amint ez a hat község erőpróbájának értékelése során kiderült. A járási tanács művelődésügyi osztálya ugyanis tizenötezer forintot ajánlott föl a részt­vevőknek, s ebből három­háromezret a csetényiek, a bakonyszentkirályiak és a té­siek, két-kétezret pedig a ba­­kon­ybéliek, a szápáriak és a veszprémvarsányiak kaptak. A KISZ zirci járási bizott­sága által alapított vándordí­jat az abszolút győztes Cse­­tény kapta, a különdíjat pe­dig a bakonyszentkirályi KISZ szervezet érdemelte ki. — Megálljatok csak! Kap­tok majd jövőre tőlünk — fe­nyegette meg a diadalmas csetényieket egy bakonybéli fiú a vasárnap esti műsor végén. — Lesz itt még zene­bona, majd akkor meglátjuk, hogy ki a nagyobb legény! B. E. Megyei néptáncfesztivál Várpalotán A Várpalotai Bányász Táncegyüttes lányai üveges táncr* * kát mutatják be. (Képes beszámolónk a forradalmi ifjú­sági napok tiszteletére Várpalotán rendezett megyei nép­táncfesztiválról a 2. oldalon.) Önállóbban gazdálkodnak a tanácsi iparvállalatok Kevesebb a kötelező mutatószám Kísérleti vállalatok a második félévtől? A gazdaságirányítási rend­szer közelgő reformjának je­gyében máris jelentősen ki­­szélesedett az iparvállalatok gazdasági vezetőinek jogkö­re. Az új intézkedések álta­lában beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, a válla­latok kihasználták a kínálko­zó lehetőségeket, és igyekez­tek gazdaságosabbá tenni működésüket. A megyei tanács ipari osz­­tálya az idei termelési tervek elkészítésénél a lehető legna­gyobb önállóságot biztosítot­ta a tanácsi iparvállalatok­nak is. 1965-ben még gyakor­latilag egyetlen lényeges ter­melési kérdésben sem dönt­hettek szabadon a vállalatok. A múlt évben is még tizen­egy kötelező mutatószám be­tartására kellett ügyelniük. Előre megszabták számukra a lakosság részére végzett munkák értékét, az értékesí­tés mennyiségét, a dolgozók átlagkeresetét, létszámát és részben összetételét is. A nagy változást az idei esztendő hozta. A vállalati gazdálkodás önállóságának csak három kötelező mutató­­szám szab határt. A kifize­tett bérek és ezen belül a prémiumok összegét tovább­ra is előírják. Kötelező mu­tató marad a felhasználó de­viza mennyiség is, de ezen a téren is előreléptek, hiszen a szükséges devizát többé nem a minisztériumi keretből, ha­nem a megyei tanácstól lehet igényelni. A tanácsi vállalatok veze­tői az idén már teljesen ön­állóan gazdálkodnak a lét­számmal, megváltoztathatják az egyes állománycsoportok (alkalmazotti, munkás stb.) közötti arányokat is, hiszen az erre vonatkozó mutató­számokat — központilag ugyan kiszámították őket —, de nem kötelező mutatóként, hanem számítási anyagként küldték el a vállalatokhoz. A tanács ipari osztályához visszaérkezett részletes ter­vek tanúsága szerint — ha nem­ is nagy mértékben­­—, de a vállalatok­ éltek is a biz­tosított lehetőségekkel. Az adatok összesítésekor kide­rült, hogy húsz fővel maga­sabb létszámot irányoztak elő, mint amennyivel a ta­nácsi tervjavaslatok számtol­­tak. A vállalatvezetők óva­tos előrelátására mutat, hogy ennek a többletnek fele ipari tanulókból áll. Akadt olyan vállalatvezető is, amelyik nem hitt a saját szemének sem, mikor a ter­­vezési­ irányelveket tanulmá­nyozta, mert a lehetőségek alapos ismeretében összeál­lított „önálló” terv mellett „óvatosságból” részletesen kidolgozott — a javasolt irányszámokhoz ragaszkodva — egy másik tervet is. A me­gyei tanács ipari osztálya persze közölte velük, hogy saját terveik szerint dolgoz­hatnak. Ha az új intézkedések megfelelő eredménnyel jár­­nak és sikerül biztonsági le­hetőségekre szert tenni, ak­kor rövidesen mód nyílik ar­ra, hogy néhány tanácsi vál­lalat kísérletképpen még na­gyobb önállóságot kapjon.

Next