Napló, 1967. március (Veszprém, 23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-15 / 63. szám

Március 15. mi forradalmainkban mindig jelentős szerepet játszottak a fiatalok. Azon a száztizenkilenc évvel ezelőtti tavaszon is, amikor a Nemzeti Múzeum lépcsője elé vonultak, hogy a közülük való költő nemzeti dalát meghallgatva elindítsák történelmünk egyik legdicsőségesebb korszakát, a forradalom és a szabadságharc örömmel teljes, majd keserűen befejeződő másfél évét. Akkor a „rabok legyünk vagy szabadok” kérdése jellemezte a forradalmat, ma, amikor ifjúságunk ugyancsak részese forradalmi tetteinknek, ez a kérdés már eldőlt. Mégis forradalmi ifjúsági napokat rendeznek tavaszi ünnepeink megtartásakor — szerte az országban, megyénkben is a fiatalok. Nem ellentmondás ez. Emlékezésük és feladataik meghatározása során azt az elvet vallják, amelyet Kádár János fogalmazott meg a KISZ első kongresszusán: „A legforradalmibb cselekedet mindig az, amely az adott időpontban a szocialista forradalmat előbbre viszi.” Mi számít ma forradalmi tettnek? A legközvetlenebbül az, ha részt veszünk a szocializmus építésének programjában. Feladataink világosak, arra kell törekednünk, hogy ki-ki a maga területén a leglelkiismeretesebben elvégezze azt a munkát, amit a társadalom rábízott. Ifjúságunk tudja ezt, s amikor a helytállás ragyogó példáival találkozunk, amikor az ifjúsági brigádok kiemelkedő munkateljesítményeiről beszélünk, amikor az építőtáborok közösségi erkölcsöt formáló eredményeit méltatjuk, erre is kell gondolnunk. A márciusi fiatalok a miénkhez hasonló célokért küzdtek, csak történelmi környezetük volt más. Ők is szabadságot, igazságot, emberiességet akartak mindenki számára. Sorsunk átgondolásakor és jövőnk elképzelésekor büszkén hivatkozunk arra az eszmei rokonságra, amely dicsőséges elődeinkhez fűz bennünket. Sokszor és sokan kihasználták már március tizenötödikét Akkor is, amikor az ifjúság nagy többségének reménye sem lehetett arra, hogy közelférkőzhessék a „bőség kosarához”, és azok, akik legyilkolták, vagy börtönbe vetették éppen a forradalom eszméjének harcosait A demagógia tarsolyában mindig az volt az első érv, akár embertelen robotba kényszerítette ,akár „nemzetvédő” háborúba kergette a kiszolgáltatottakat, hogy a nemzeti múlt nagy hagyományaira hivatkozott A mi emlékezésünk nem nagy szavakból áll, ifjúságunk forradalmi napjainak programjában nem a semmitmondó szónoklatok és a cifra jelszavak a legfontosabbak, hanem a feladatok konkrét felmérése után végzett komoly munka. Megbecsüljük történelmünk szép örökségét, de nem adjuk át magunkat a hazug álmodozásnak. Azt tesszük, amit a történelmi szükségszerűség számunkra előír, s amit okos mérlegeléssel célszerűnek találunk. Az emlékezés óráiban meghajtjuk zászlóinkat, virágkoszorút viszünk azoknak a fiataloknak az emlékműveire, akik egykor életüket sem féltve áldozták ifjúságukat a forradalomért, és akik ma, ha közöttünk élnének, az ünnep után velünk együtt folytatnák országépítő munkánkat B .K. A Világ proletárját, egyesüljetek! iFjúsDl A 1967. március 15. I JjjnH fi •n ......... a mi imj» Mi nt m r ■ ■ mm w w r ■- r Megyénk ifjúsága méltó a forradalmi örökséghez Ünnepélyesen megnyitották Veszprémben a forradalmi ifjúsági napokat A forradalmi ifjúsági napok megyei rendezvénysorozatát tegnap este Veszprémben ünnepi nagygyűléssel nyitották meg. Az SZMT székház nagytermében tartott nagygyűlésen mintegy ötszáz fiatal, veszprémi ifjúmunkás, diák vett részt. Az elnökségben helyet foglalt Biró István, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Komoróczki István, a városi pártbizottság titkára, Hegyi Jánosné, a megyei nőtanács titkára, Oravecz Mihály, a KISZ KB munkatársa, Rostási József, a megyei KISZ bizottság titkára, a megye járási, városi KISZ bizottságainak titkárai és a Komszomol képviselője. , A DIVSZ-induló eléneklése után Jankó Zita, a Lovassy gimnázium tanulója Tóth Árpád Új isten című versét szavalta, majd Györkös Imre, a Veszprémi Városi KISZ Bizottság titkára köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit méltatta a három tavaszi forradalmi évforduló jelentőségét megnyitotta a Veszprém megyei forradalmi ifjúsági napokat, és felkérte Rostási Józsefet, a Veszprém megyei KISZ Bizottság titkárát ünnepi beszédének megtartására. A természet lefoghatatlan erejét a bontakozó tavaszt soha senkinek nem sikerült megállítania Az 1848-as és az 1919-es tavaszeleji napsugár roppant erejű társadalmi viharral érkezett. Ezekben a társadalmi viharokban a magyar történelem legszebb fejezetei íródtak. E „szép, tüzes napok”, a különös varázsú dicsőséges időszak emléke nem fakul, nem halványodik, hőseinek legendás cselekedete ma is példaként ragyog az egyre újabb fiatal generációk nagy tettekre készülő ifjúságunk előtt. — Valamely esemény történelmi értékét — vallják a történészek — nem utolsó sorban azon lehet lemérni, hogyan keresett és adott választ kora nagy kérdéseire. De az értékítéletben nagy szerepe van annak is, hogy hogyan hatott a későbbi korok politikai gondolkodására, miként befolyásolta eredményeivel és hibáival az utókor eszméit, cselekvését. Nem kétséges, hogy az 1848 — 49-es polgári forradalom és szabadságharc ebből a szempontból is történelmünk egyik korszakos eseménye. Az elnyomó osztályok üres hazafias szólamokkal, igazi tartalmától megfosztva, saját nacionalista céljaik szolgálatába próbálták állítani negyvennyolcat. A népi Magyarország hívei, ifjúságunk viszont jogosan tartja magát történelmünk haladó hagyományai, köztük március tizenötödike örökösének, minthogy nemcsak kiharcolták negyvennyolc" egykori céljait, hanem továbblendítették hazánkat a későn megvívott polgári átalakulás betetőzésén túl a legkorszerűbb társadalomba, a szocializmusba. Rostási elvtárs beszélt történelmünk három nagy pillanatáról, 1848, 1919 és 1945 tavaszáról, ifjúságunk helyzetéről és céljairól, megemlékezett a közelgő választásokról, majd így folytatta: Az eddig megtett útról szép, de küzdelmes múltra tekinthetünk vissza. Sikereinkért keményen megdolgoztunk, és amit elértünk, arra büszke lehet minden hazáját és népét szerető magyar ember. De ma és holnap is kemény munka, sok tennivaló vár még ránk. A társadalom feladataiból a Kommunista Ifjúsági Szövetség mindig kivette részét. Tudjuk, hogy előttünk áll az élet minden szépsége, minden, ami igaz értelmet és célt ad az embernek. Előttünk a világos cél, és tudjuk a hozzá vezető utat is. Tíz évvel ezelőtt a forradalmi harc szükségszerűsége folytán szerveződött újjá a KISZ. Az azóta eltelt időben bebizonyította társadalmunknak és pártunknak, hogy cselekedeteit a néphez és a párthoz való hűség vezérelte. Büszkék vagyunk arra, hogy Vezprém megye ifjúmunkásai az elsők között hozták létre 1957-ben a KISZ szervezeteket. Büszkék vagyunk arra, hogy megyénk ifjúságának minden rétege méltó ahhoz a forradalmi örökséghez, amelynek alapján szerveződtek a forradalmi ifjúsági napok. A Kommunista Ifjúsági Szövetség eddigi munkájával és most a forradalmi ifjúsági napok szervezésével, a forradalmi hagyományok ápolásának e nagyszerű akciójával büszkén valljuk magunkat a márciusi ifjak és a kommunista ifjúmunkás mozgalom örököseinek. — És jól tudjuk, hogy nem elég csak emlékezni rájuk, sokat, nagyon sokat kell tanulnunk tőlük. Megtanuljuk tőlük a legszebbet, amit ember megtanulhat: szeretni a hazát, szeretni a népet, szeretni a szabadságot, megérteni és hirdetni, hogy a mi hazaszeretetünk idegen mindenféle nacionalizmustól, összefonódik a világ minden népének szeretetével, a legszebb gondolattal, a világszabadság gondolatával — fejezte be ünnepi beszédét Rostási József. Az ifjúsági nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget, majd a résztvevők ünnepi műsort hallgattak meg. Ajtai Miklós elvtárs megyénkbe látogatott Hétfőn délután megyénkbe látogatott Ajtai Miklós, a Politikai Bizottság póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke. A vendéget Pap János, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Bodogán János, a megyei tanács elnöke, Ábrahám Ferenc és Szabó Kálmán, a megyei pártbizottság titkárai, Szabó Lászlóné, a Veszprémi Városi Pártbizottság első titkára tájékoztatták a megyében és a megyeszékhelyen folyó beruházási munkák helyzetéről, majd ezt követően Ajtai elvtárs megyénk vezetőivel együtt megtekintette Veszprémet, az itteni építkezéseket kedden reggel Ajtai Miklós, Pap János, dr. Bodogán János, Ábrahám Ferenc és Kovács Gyula, a Veszprémi Járási Pártbizottság első titkára kíséretében látogatást tett Fűzfőre, a Nitrokémia Ipartelepekhez. A vállalat gazdasági, műszaki és politikai vezetői tájékoztatták a vendégeket a gyár gazdasági és politikai helyzetéről, majd ezt követően több üzemet látogattak meg. Ajtai Miklós tegnap késő délután visszautazott Budapestre. Drezdai közgazdász-vendég Fűzfőn Hétfőn Veszprém megye vendége volt Gerhard Hofmann, a Drezdai Közgazdasági Főiskola tanára. Az NDK-ból érkezett vendég meglátogatta a Hazafias Népfront Veszprém megyei irodáját, majd Nyisztor Imrének, a megyei népfront-bizottság titkárának kíséretében a fűzfői Nitrokémia Ipartelepekre látogatott Az ipartelepen számos gazdasági vezető, mérnök, közgazdász, dolgozó fogadta Itt Gerhard Hofmann érdekes előadást tartott „Az NDK új gazdasági mechanizmusa"* címmel. Előadása után sok kérdést tettek fel a drezdai vendégnek. A részvevők igyekeztek alaposan megismerkedni az NDK-val, annak gazdasági, közgazdasági életével és vendégük, közérdeklődésre számottartóan, kimerítően válaszolt is minden érdeklődő kérdéseire Eredményes évet zártak a keszthelyi ktsz-ek (Tudósítónktól) A múlt esztendő gazdálkodási eredményeiről adtak számot mérlegzáró közgyűléseiken a keszthelyi kisipari termelőszövetkezetek. Míg 1960-ban 8,5 millió forint volt a termelési érték a Keszthelyi Vas- és Fém Kisipari Szövetkezetben, addig 1966-ban már 21 millió forintra növelte termelését. Ez évi termelési tervét 104 százalékra teljesítette. A bázishoz viszonyítva az emelkedés 23 százalékos. 1962- ben 4 millió forint volt a szolgáltatásból eredő forgalom, 1966-ban már 42 százalékát tette ki. Ez 9 millió forinttal növelte a jövedelmet. A szövetkezet egy havi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést fizetett dolgozóinak. A Balatonvidéki Építőipari KTSZ 28 millió forintos tervét 32 millióra teljesítette és a bázishoz viszonyítva 23 százalékos termelési értéknövekedést ért el. Helyi iparipolitikai tervüket 128 százalékra teljesítették, öt heti keresetnek megfelelő nyereségrészesedést fizetnek. A Keszthelyi Asztalos KTSZ 9 millió 400 ezer forint értékű termelési tervét 102,6 százalékra teljesítette. A bázishoz képest a termelési értéknél 13,6 százalékos növekedést értek el. Az egy főre eső termelési érték meghaladta a 133 ezer forintot. A dolgozók öt heti nyereségrészesedést kaptak. A Keszthelyi Mezőgazdasági Szövetkezet is jó eredménnyel zárta az évet Termelési tervét 113,6 százalékra teljesítette. A nyereség 23 százalékos, és 26 nap nyereségrészesedést fizetnek. A Keszthelyi Fodrász KTSZ 105 százalékra teljesítette tervét, és 12 nap nyereségrészesedést fizetnek a dolgozóknak. S. L. TIT-konferencia a pályaválasztásról, a munkaerőgazdálkodásról Az új gazdasági mechanizmus előkészületei stádiumában különösen fontos témaként vetődik fel a szakmunkaerő utánpótlás kérdése, a fiatalok helyes pályaválasztása. E gondolat jegyében hívott össze országos konferenciát — közösen a Munkaügyi Minisztériummal — a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. A Kossuth klubban kedden kezdődött meg a kétnapos tanácskozás. Dr. Ortutay Gyula akadémikus, a TIT elnöke mondott bevezetőt a konferenciához, amelyen csaknem kétszáz szakember vesz részt Elsőként dr. Rózsa József, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője tartott referátumot. Egyebek között utalt arra, hogy viszonylag megnyugtató módon formálódik a falusi fiatalok elhelyezkedési lehetősége, mivel a közelmúltban foganatosított fontos intézkedések hatására növekedni fog a vidék, a falvak „otthontartó” ereje. Az elkövetkezendő években — a számítások szerint — körülbelül százezer új női munkaerő foglalkoztatásával is lehet számolni, mivel a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő nődolgozók helye „felszabadul” a termelésben — mondotta. Csopak és Balatonfüred között korszerűsítik a műutat. A munka meggyorsításához új gépet kaptak az útépítők, a Pionír 25-öt, amely a Ceglédi Gépjavító Vállalat gyártmánya. A gépet most állítják össze. Előnye a régi típusú keverőgéppel szemben, hogy 10 tonnával több anyagot kever 10 óra alatt. (Fotó: Péterfay) Egy veszprémi s egy hévízi szavaló az országos versenyen József Attila születésének évfordulóján, április 11-én országos szavalóversenyt rendeznek Balatonszárszón, a költő tragikus halálának színhelyén. A Somogy megyei Tanács által rendezendő versenyt a fővárosban és minden megyében válogató versenyek előzték, illetve előzik meg. Megyénkben a napokban rendezték meg az ,,elődöntőt” a veszprémi Vegyipari Technikumban, nem nyilvánosan: csupán a megyeszékhely (főleg középiskolai) irodalmi színpadjainak vezetői és tagjai vettek részt a bemutatón. Tizennyolc Veszprém megyei versmondó mutatta be tudását; a követelmény részben kötött volt: egy szabadon választott József Attila-verset, valamint egy — ugyancsak szabadon választott — ma élő magyar költőtől való verset kellett elmondaniuk. A négy legjobb, sorrendben: Borbély László veszprémi, Papp Katalin hévízi, Deáki Mihály pápai és Bachstetter Mária zirci szavaló. A Megyei Népművelési Tanácsadó Borbély Lászlót és Papp Katalint bízta meg, hogy a balatonszárszói országos szavalóversenyen megyénket képviseljük. ... !