Napló, 1967. április (Veszprém, 23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-08 / 82. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek / XXIII. évfolyam 82. szám SZOMBAT 1967. április 8. Ara­d 10 fillérNAPLÓ AZ NSZHP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA ........- 1 - ■ - - - -------- ------------ ■ -------------------------------------------------------­— Tegnap Veszprémben, az SZMT szék­­házában folytatódott a földművesszö­vetkezetek megyei küldötteinek április 6-án megkezdett tanácskozása a föld­művesszövetkezeti mozgalom tovább­fejlesztésének teendőiről, az Országos Földművesszövetkezeti Tanács által ki­adott irányelvekről, amelyek a SZÖ­VOSZ közelgő kongresszusának főbb tézisei. A tanácskozás második napján foly­tatták a vitát Levitusz Károlynak, a MÉSZÖV igazgatósági elnökének, azaz a MÉSZÖV választmányának beszá­molójáról. A felszólalók kivétel nélkül jelentékenyeknek tartották megyénk földművesszövetkezeti mozgalmának fejlődését, s kifejtették álláspontjukat azokról a progresszív változásokról, amelyek kialakultak és egyre erőtel­jesebben hatnak a párt Központi Bi­zottságának a gazdaságirányítási re­formjáról hozott határozata következ­tében. Elmondották véleményüket a SZÖVOSZ közelgő kongresszusának irányelveiről, összesen 44-en kértek szót, a küldöttek különlegesen nagy aktivitást mutattak. Közben a külön­féle szervezetektől köszöntő táviratok is érkeztek a küldöttközgyűlésre. röv1 !­ Befejezte tanácskosását a MÉSZÖV küldöttgyűlése Megválasztották a MÉSZÖV választmányát, igazgatóságát — 24 küldött képviseli megyénket a SZÖVOSZ kongresszusán A kereskedelem nem egyszerű áruelosztás Az elsők között szólalt fel Pell Rudolf, a zirci körzeti földművesszövetkezet küldöt­te. Mint mondotta, 1966 ja­nuár elsejével az országban 10 szövetkezetet jelöltek ki, hogy alkalmazzák a gazda­ságirányítás reformjának már bevezethető, új elemeit. A zircit is kijelölték. Nem csekély szemléletbeli válto­zás kellett hozzá. De igyekez­tünk megérteni, hogy önál­lóan, a magunk lábán kell járnunk, gazdálkodnunk, a lakosságot szolgálnunk. Hogy nem az áruk egyszerű elosz­tása, onnan ide, innen oda juttatása a feladatunk, ha­nem a jó kereskedelem útján történő ellátása. Bevezettük a minta utáni értékesítést, az üzletszerzést, a versenyzést a vevőkért. Más ágazatokban is a lakosság helyes, gazda­ságos, önálló szolgálatára törekedtünk. Mindezért és egyebekért ez évben 40 szá­zalékos többletnyereséget ér­tünk el a tavalyihoz képest. Kár azonban, hogy többlet­­nyereségünkből túlzottan so­kat elvontak felettes szerve­ink, s így a kedvező válto­zások nem hoztak elég anya­gi érdekeltséget. Mi azt mondjuk: a reform jó, ha jól élünk vele. Kása Sándor, pécselvi kül­dött arról szólt, hogy a beru­házások kivitelezői kapaci­tások és anyaghiányok mi­­at sokat késnek. Tavalyra vártuk, hogy Tihanyban megnyíljon a Fogas.. Meg is nyílt, mert a neki szánt épü­let ajtajait kiszedték, tetejét lebontották, tehát nyílt hely lett. De az építkezés lassú, s ez károkat okoz... Sokan hangsúlyozták a beruházások, építkezések meggyorsításá­nak, a már csökkentett beru­házási megkötöttségek to­vábbi csökkentésének szük­ségességét, a munka és jó szolgálatot tesz. Nem lehet ez a munka a magánipar kizárólagos jo­ga. Tavaly a szövetkezet 700 ezer forint értékű betonárut készített, de a következő idő­szakokban ennél többet akar. A bakonyszentlászlói föld­művesszövetkezet kooperál a helyi termelőszövetkezettel is. Cirokseprőt, s hasonló cikkeket termelnek, illetve készítenek és értékesítenek Ma mosógépek és hasonlók kölcsönzésével nem lehet le­tudni a lakosság ellátását Mert mosógép, permetező elég sok fogy, ezekből a bol­tokból már alig kölcsönöz­nek. Ellenben kellene a vil­lamossági kisgépek, kilincsek, csapok és hasonlók javítása. Szövetkezetük már ebben is segített, így vagy úgy szinte az egész lakosságról van szó, hiszen mindenki kapcsolatban áll már valamiképpen a föld­művesszövetkezeti hálózattal. Levitusz elvtárs helyesen hangsúlyozta, hogy a szövet­kezetek elsősorban a falusi lakosság körében tevékeny­kednek, ide közvetítik az iparcikkeket, állandóan javít­va az ellátást. Ugyanakkor már az iparvidékek ellátásá­ban is segítenek. Az új gazdasági rendszer, amelynek a bevezetése már a küszöbön van, fontosnak tartja, hogy az eddiginél jobban érvényesüljön a piac szerepe, kilépjünk abból a bürokratikus állapotból, amely már gátolja az előre­haladást a termelésben és fogyasztásban. Nagyon tet­szett nekem, ahogy beszá­moltak róla többen, hogy már bátran mentek előre, kereskedtek; ebben előbbre voltak sok szempontból, mint az állami kereskedelem. Eh­hez természetesen hozzájá­rult, hogy mindig is önál­lóbbak voltak jellegüknél fogva. Volt már önállóság, fantázia a munkában, a kü­lönféle ágazatokban. Mi, akik a megye vezető szervei­ben dolgozunk, úgy érezzük, minket a dolgozó emberek bizalma állított posztunkra, azért, hogy a megye lakossá­gának érdekeit szolgáljuk. Ebbe a lakosságba beleérten­dő az is, aki tagja a földmű­­(Folytatás a 2. oldalon) Dr. Bádogén János, a megyei tanács vb. elnöke átadja a „Veszprém megyéért”érem arany fokozatát Pell Rudolfnak, a zirci földművesszövetkezet küldöttének. Kiterjed a földművesszövetkezetek rr 1 I r ■ I ■■ működési köre A küldöttek egyetértettek az Országos Földművesszö­vetkezeti Tanács azon javas­latával, hogy változzon át a földmű­vesszövetkezet­ek neve Általános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezetekké, mi­vel tevékenységi körük kibő­vült, tagjaik nagy része ipari munkássá értelmiségivé lett. A tagság összetételének meg­változását dokumentálta a küldöttek összetétele is. Kül­döttként vett részt és szólalt fel­ a többi közt Mohácsi Jó­zsef, ipari munkás is, aki megyénk egyik lakásszövet­kezetének elnöke. Melegen ajánlotta a lakásszövetkeze­tet amely előnyösen juttat lakáshoz egyre több dolgo­zót ... Bizonyos értelemben Végh Tibor, a bakonyszentlászlói földművesszövetkezet kül­dötte is szövetkezetük mű­ködési körének kiszélesedésé­ről szólt. Mint mondotta szövetkezetük jelentékeny ipari, szolgáltató tevékenysé­get is végez. Virágtartók­at, szükséges betongyűrűket, betonlapokat, kerítéslábakat is gyért, nagy ezek iránt a kereslet. Sírköveket is készí­tettek, de ezen vita van,­hogy végezhetnek-e ilyen munkát? A küldött szerint igen, ha jó Pap János: Érvényesüljön tobben e piac szerep© A tanácskozáson részt vett, és felszólalt Pap János elv­társ, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára is. Üdvözölte a r­éityer pártbizottság nevé­ben a küldöttközgyűlést, majd a többi közt azt mon­dotta: — Nagyra becsüljük a földművesszövetkezetek te­vékenységét, jelentős ered­ményeket értek el a megyé­ben és országosan is. Legin­kább azt az oldalát szeret­ném dicsérni a földműves­­sövetkezeti mozgalomnak, amely segít a kultúra fej­lesztésében, a közösségi szel­lem erősítésében, a lakosság nevelésében. A földműves­szövetkezetek nagymérték­ben vitték előre a falu kultu­rális célkitűzéseit, nagyot vállaltak a falvak fejleszté­séből, s er­e­ményesen oldot­ták meg. Amikor ezekről a nagyon fontos kérdésekről tanácskozunk itt, s termelési egységekről, beruházásokról, forintokról, ellátásról stb. van szó, ne felejtsük, hogy mögöttük dolgozó emberek vannak, ők megvalósítják. Szirmai Jenő, az MSZMP Központi Bizottsás­ának tagja, a SZÜVOSZ elnöke is felszólalt a MESZÖV küldöttközgyű­lésén. A Minisztertanács ülése Megvitatták az új Munka Törvénykönyv tervezetét A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács pénteken ülést tartott. A munkaügyi miniszter, az igazságügyi mi­niszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnök­sége előterjesztette az új Munka Törvénykönyv terve­zetét. A jelenleg érvényben lévő Munka Törvénykönyvet 1951-ben alkották rendelke­zéseit az időközben végre­hajtott módosítások csak részben korszerűsítették. A változtatások nehezen átte­kinthetővé, egyes részeiben pedig ellentmondásossá is tették. Szükségessé vált olyan új Munka Törvénykönyv ki­dolgozása, amely megfelel a 16 év alatt végbement fejlő­désnek, egyben segíti az 1968 január 1-vel életbelépő új gazdaságirányítási rendszer érvényesülését. A kormány az előterjesz­tést megvitatta, s hozzájárult ahhoz, hogy a munkaügyi mi­niszter a tervezett gazdasági vezetők, szakszervezeti tiszt­ségviselők és aktivisták, jo­gászok, közgazdászok, mun­kaügyi kérdésekkel foglalko­zó szakemberek körében vi­tára bocsássa. A vita befeje­zése után a tervezetet a Mi­nisztertanács mint törvény­­javaslatot az Országgyűlés elé terjeszti. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A KNEB kibővített ülése Pénteken kibővített ülést tartott a Központi Népi El­­lenőrzési Bizottság. Az ülé­sen részt vett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese, Pár­ai Imre, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője és Bálint Jó­zsef, a KB osztályvezetőhe­lyettese. Fehér Lajos kö­szöntötte a hivatalába lépő dr. Dabrónaki Gyulát, a KNEB elnökét. Rövid beszé­dében hangsúlyozta, hogy a kormány munkáját a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság jelentései, vizsgálati anyagai és javaslatai eddig is támogatták és a kormány a jövőben is számít a népi ellenőrzés tevékenységére. Péter János fogadta a svéd külügyminisztert Péter János külügyminiszter pénteken délelőtt hivata­lában fogadta Torsten Nilsson, svéd külügyminisztert. A ta­lálkozón jelen volt Szilágyi Béla külügyminiszterhelyettes, Esztergályos Ferenc, a Magyar Népköztársaság stockholmi nagykövete és Beck István nagykövet, a Külügyminisztéri­um főosztályvezetője. Ott volt R. H. Bergström nagykövet, a svéd külügyminisztérium főosztályvezetője, Torsten Bran­­del, a svéd királyság budapesti nagykövete és báró Gustav Hamilton, a külügyminisztérium osztályvezetője. A fogadás után a külügyminisztériumban megkezdőd­tek a két külügyminiszter tárgyalásai. Magyar film sikere az Egyesült Államokban New­ Yorkban bemutatták Szabó István Álmodozások kora című filmjét. A magyar filmet sikerrel játssza a Fifth Avenue Cinema film­színház. Bosley Crowter, a New York Times kritikusa meg­állapította, hogy a filmet „íz­léssel és kiváló technikával” készítették el a magyar mű­vészek. A Budapesten készült film ugyanazt a megragadó, modern lüktetést tükrözi, amely ma a világ minden részén jellemzi a fiatalokat. A film joggal érdemli ki a dicséretet komolyságáért, amellyel az ifjúság problé­máit vizsgálja — állapítja meg Archer Winten a New York című lapban. A filmet más városokban is bemutat­ják. „A művész azokhoz szól, akik látni akarnak...“ Megnyitották Ircsik József képkiállítását József képkiállítását. A kiál­lításon megjelent közönség előtt Bolgár Kálmán művé­szettörténész beszélt Ircsik József küzdelmes életútjáról. — Kevés olyan művészünk van — mondotta Bolgár Kál­mán —, aki gondosabban, téglát téglára rakva építette volna föl művészetét, mint Ircsik József. A művészettörténész leg­­találóbb megállapításai, hogy Ircsik József már nem „zsenge”, nem „fiatal” mű­vész, hanem egyszerűen csak beérett alkotó, realista festő. Azért az, mert a realizmust sohasem értelmezte felülete­sen; azért az, mert a sok-sok kínálkozó motívum közül a lényegeset tudta kiragadni. Ez a motívum — a ház, kr­esik a házakban azt a házat, „a mi házunkat festi meg, amelyre felépülhet egy egész közösség, egy magatartás ... A művész azokhoz szól, akik látni akarnak.” Ircsik harmincegy képből összeállított tárlatához az ün­nepi megnyitó után a kö­zönség és a megjelent pálya­társak soraiból számosan, gratuláltak. (est) Tegnap délután öt órakor nyitották meg a veszprémi Képcsarnokban a veszprémi születésű festőművész, Ircsik ___________________________

Next