Napló, 1967. augusztus (Veszprém, 23. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-27 / 202. szám

Hogyan borotválkozzunk? A férfiak is csak akkor tudják igazán mit jelent egy­­egy borotválkozás, ha eme művelet előtt alkoholos vat­tával végigsimítják bőrüket és érzik a kellemes hűvössé­get, aztán ugyanezt megis­métlik a borotválkozás után és ezer meg ezer tűszúrás, megannyi apró sebecske jel­zi, merre járt a szőrmetsző penge. Mert a legnagyobb gondossággal elvégzett borot­válkozás is árt a bőrünknek. A borotválkozáshoz több idő kell, mint amennyit arra fordítunk. Magam is gyak­ran elmulasztom az előkré­­mezést, pedig ez igen fontos, semlegesíti a borotvaszap­pannak a bőrre káros, lúgos hatását. Ráadásul a kréme­zést legalább egy negyedórá­val borotválkozás előtt kell elvégezni. Majd az előned­­vesítés következik. Langyos vízzel, hadd puhuljon a sza­káll töve. Ezután jöhet a szappanozás. Választhatunk, mit kívánunk inkább: a bő­rünket a kiszáradástól meg­óvni, vagy kényelmesen bo­rotválkozni. A lúgos borot­vaszappan könnyíti ugyan a penge útját, de szárít, viszke­tést, bőrvörösséget és nem ritkán gyulladást okoz. He­lyesebb borotvakrémet hasz­nálni. Drágábbá teszi ugyan a borotválkozást, de megéri. Akik vállaljuk a szappa­nozást, megfeledkezünk ar­ról, hogy milyen lassan mú­lik ilyenkor az idő és örök­kévalóságnak tűnik az erre szánt négy-öt perc. És sokan vagyunk, akinek a borotva­­ecsetje... nem is folytatom tovább, inkább ma veszek egy újat, mert jó ecset nélkül nem lehet megfelelően szap­panozni. Ne törekedjünk minden­áron a kiborotválásra! A férfi bőre nem hasonlítható össze a kisded bársonysima­­ságú felületeivel. Óvakodjunk a szakállt a növés irányában kiborotválni, mert ennek következménye lehet, hogy a szőrszál a bőrbe visszahajol­va nő és kellemetlenségeket okoz. A borotválkozás utáni egészségmentésünk érdeké­ben krémezzük száraz bőrün­ket és ezért ütögetjük uj­junk hegyével zsíros bőrün­ket. Az arcszeszt ne azért ked­veljük, mert az is alkohol, hanem mert enyhén fertőtle­nít, éppen úgy, mint a hűsí­tő hatású, borsav tartalmú hintőpor. Persze a villanyborotva az említett keserveket kiküszö­böli. A kezdeti sikertelenség ne vegye el a megajándéko­zott kedvét a villanyborotva használatától, mert később szövetségesünk lesz a borot­válkozás barbár műveletének megszelídítésében. Dr. V. P. A kenyér története A Párizsban az idén lezaj­lott nemzetközi konyhamű­vészeti kiállítással egyidőben érdekes tudományos vitákra is sor került. Marsel Sarrault például a kenyeret választot­ta előadása témájául. El­mondta, hogy a legidősebb „kenyeret” III. Ramzesz fá­raó sírkamrá­jában találták, így ezek a lepénykék 4566 évesek. Vajon a kenyérsütés törté­nete mindössze négy és fél ezer éves volna? Aligha, mert minden bizonnyal a kenyér­hez szükséges növényi mag­vak megőrlésére szolgáltak azok a mozsarak is, amelye­ket a kőkorszak jellegzetes eszközeként tártak fel. Kovász nélkül A Ramzesz sírjában talált ősi kenyér egészen másfajta volt, mint, amit mi most ke­nyérnek nevezünk, inkább le­pénynek mondható. Ez tám­pont ahhoz, hogy még ősibb készítési módra következtes­sünk. Minden valószínűség szerint a mozsárban megőrölt növényi magokat vízzel ke­verték péppé és a napon szárították meg; a kovászt nem is ismerték. A sírban egyébként a kenyér készíté­sét szemléltető faliképeket is leltek, amelyek az őrlés és összegyúrás mozzanatait áb­rázolják. Egyiptomból bizonyára Fö­nícián át jutott el a kenyér a régi görögökhöz. Az antik írók gyakran emlegetik a búza- és árpakenyeret. Ho­mérosz és Heziodosz írnak róla, Aelianosz már 45 athéni pékről beszél. Egy későbbi görög író 72 féle süteményt sorol fel. Athénben Dioni­­zosz istent tartották a ke­nyérsütés feltalálójának, ez­ért ünnepein nagy kenyeret hordoztak körül. Feltehető, hogy az antik görögök jöttek rá a kenyér­tészta kelesztésére is. Min­denki tudja, hogy a kenyér­tésztába ma élesztőt, illetve kovászt kevernek. Az ókor­ban még nem ismerték az élesztőt, de szüretkor must­tal gyúrtak össze kölest és ezzel olyan kovászt nyertek, amely egy évig is használ­ható volt. 300 pék Rómában Az időszámítás előtti 170- ben került a kenyér Rómába. Augusztus császár korában már 300 pék működött a la­tin fővárosban... Noha kétezer éven át soha senkinek meg nem ártott a kovászos kenyér, a francia orvosok a XVII. században tudományos tekintélyükkel akarták megakadályozni az élesztő használatát. Ezt akkor már a sörgyárak készítették, bár magát az élesztőgombát még nem ismerték. A francia orvosi kar a serfőzők és sü­tödék kéthónapos vizsgálata után 1668-ban 45 szavazattal 20 ellenében kimondta: a ko­vászos kenyér ártalmas az egészségre „az árpa és a víz erjedésénél keletkező sava­nyúság miatt.” Azt is tudjuk, hogy Franciaországban már a VIll. században sütöttek búzakenyeret, Svédországban pedig csak a XV£. században terjedt el. Az ősmagyarok a honfoglalás idején lisztből, napon szárított tésztát készí­tettek, amely sokáig elállt és ezt a nyeregkápára akasztva vitték magukkal. Gyermekeknek Segíts neki! Ez a középkori vitéz a jól őrzött kapun át szeretne bejutni a városba. Négy úton próbálkozhat, de csak az egyik vezet sikerre. Segíts neki megtalálni a helyes utat! (A Pipollini c. olasz lapból) A gyári kenyér kétszáz éves A kenyér gyári előállításá­nak története nem egészen két évszázados. Bécsben és Hollandiában már 1788-ban dolgozott dagasztógép, de Európa-szerte csak 1810 után terjedt el, miután a francia Fontaine tökéletesítette. B­A­U­D­E­L­A Vízszintes: 1. A versidézet kezdete. (Folytatás a függő­leges 13-ban.­ 13. Egyik köz­lekedési vállalatunk névbe­tűi. 14. Édesség-iparos. 15. Retteg. 16. Vallás röv. 17. Kerti szerszám. 18. Tömény takarmány. 20. Folyadék. 21. Kereskedelmi cikk. 22. Latin üdvözlés. 24. A víz egyik hal­mazállapota. 26. Küzdelem. 28. Égéstermék. 30. Magyar fejedelem neve. 32. Évszak. 33. Tojás — németül. 34. Fokozat. 36. Egyik optikai nagyüzemünk névbetűi. 37. Mint függőleges 70. 38. Bau­delaire másik ismert versé­nek címe. 42. Kora egynemű betűi. 43. A kör kerületének egy része. 44. Japán politikus. 45 Kérdő névmás. 47. Kö­zép-amerikai félsziget. 49. Át­alakító berendezés. 51. Tö­rök férfinév 52. Fordítva: táplálék igénye. 54. Szám­név 55. Római 6. 57. Bau­­delaire-nek egy szobrászhoz írt verse. 60. Időmeghatáro­zás. 61. Menyasszony. 63. Sú­gó egynemű betűi. 64 Izem­kötő. 65. Épület. 66. Élőskö­dő pókféle állat. 68. Ritka női név. 71. Mozgó. 72. Me­zőgazdasági szerszám. 74. Ro­mán Anna. 75. Lehetőség (’’). 76. Személyes névmás. 78. Becézett női név. 80. 48-as tábornok. 81. Egyszerű gép. 82. Pán hangszere. 84. Cseh­szlovák város. 87. Mint víz­szintes 61. Függőleges. 2. Csík. 3. Véd. 4. Kirostált búza tö­rteléke. 5. Kettős. 6. Véka­­­nemű betűi. 7. Fordítva: ezt védte a törökkel szemben Dobó István. 8. Személyre. 9. Kár­tya figura. 10. Fordítva: dzsessz-eredeti helyesírással. 11. Gróf Monte Christo vár­börtöne. 12. Évszak 13. A vízszintes 1. folytatása. 17. Ellenértéke. 19. Török méltó­ság. 21. Mint függőleges 9. 22. Atom egynemű betűi. 23. Megyek — latinul. 25. Gázló madár. 27. Tengerentúli nagyhatalom névbetűi. 28. Ukrán település. 29. Nem megy el. 31. ... szó (szemre­hányás). 33. Igekötő. 35 Kí­nai hosszmérték. 38. Hegy­csúcs Belgrád mellett. 39. Fordított női név. 40. Odaér­kezik (+'). 41. Fordítva: fej­fedő. 43. Becézett női név. 46. E helyen. 48. Fordítva: táplál (tüzet). 50. A haza. 53. Kubai eredetű tánc. 56. Pusztít. 58. Becézett női név. 59. Amerikai kémszervezet névbetűi. 60. Fedőréteg. 62. Svéd férfinév. 65. Sereg 67. Vonatkozó névmás. 69. Tan­tal jele. 70. Szolmizációs hang. 71. Kacat. 73. Ételízesí­tő. 75.­ Elbeszélés. 77. Kicsi. 79. Öreg­ember kedves meg­szólítása (­’). 80. Török mél­tóság. 81. Menetrendi rövidí­tés. 83. Budapest — fordít­va. 85. Német személyes név­más. 86. A vízszintes 24 más­salhangzói. 87. Latin kettős magánhangzó. Beküldendő: a versidézeti a vízszintes 1., és a függőle­ges 13., valamint a vízszintes 38.. és 57. számú sorok meg­fejtése. Beküldési határidő: szeptember 1. Múlt heti rejtvényünk he­lyes megfejtése a következő: függ. 18: Alkotmányunk, víz­szintes 1: ragyog aranykönyv vedd el, olvasd, vízsz. 33: Tanítsad, függ. 15: győzelme­id a forgatott lapok. Könyvjutalmat kaptak: 1. Domonkos Tibor Aszófő,­ Ti­hanyi út 5, 2. Reczetár Já­nos Pápa, Kilián lakótelep 11/3, 3. Papp Erzsi Dória. Pe­tőfi u. 15, 4. Németh Mihály Veszprém, Kilián u. 6. E. B. I R E 100 éve halt meg Charles Baudelaire francia költő. Ebből az alkalomból részletet közlünk „Himnusz a Szépséghez” című verséből. Rádió és televízió műsor VASÁRNAP KOSSUTH RADIO 6,10: Kellemes vasárnapot 7,30: Itt vagyunk a vásáron 8,10: Operarészletek 8,25: Édes anyanyelvünk 8,30: Csak bikiniben! Az Ifjúsá­gi Rádió Vidám Színpadá­nak bemutatója 9,25: A Magyar Rádió és Tele­vízió gyermekkórusa énekel 9,35: Karnevál a Parnasszuson. III. (ism.) 11,03: A Rádió lemezalbuma 13,12: Jó ebédhez szól a nóta 14,20: Világhírű szopránok 15,08: Made in Hungary. Tánc­zene 15,40: Pillantás a nagyvilágba 16,00: Zene a kertben 18,00: Előadás Petőfi Sándorról. III. 18,16: Népdalcsokor 19,10: Henryk Szeryng hegedül 20,14: A zöldszemű lány. Pogányi Antal rádiójátéka 20,44: Lemezek közt válogatva 21,11: Slágerről — slágerre 22,20: új lemezeinkből 23,24: Könnyűzene PETŐFI RÁDIÓ 8,00: Operakalauz 9,00: Szélhámosok históriái 9,31: A Román Kultúra Hete 10,52: Vasárnapi koktél 12,21: Federico Garcia Lorca versei 12,32: Térzene Sopronból 13,05: Lassú motetták 13,12: Mesejáték 14,03: Táskarádió 15,03: Kulturális Figyelő 15,23: Operaáriák 15,55: Mérkőzések percről percre 16,48: Százados szenzációk L7,18: Mit hallunk a jövő héten? L7,57: Új felvételeinkből L8,22: Az eltört, korsó. Heinrich von Kleist vígjátéka (ism.) 10,10: Operettdalok 50,30: Közvetítés a Salzburgi Ünnepi Játékokról 52,15: Színes népi muzsika A MAGYAR TV MŰSORA 9,30: Leningrád elővárosai, az Intervízió közvetítése Le­­ningrádból .0,10: Hősök arcképcsarnoka. Az Intervízió műsora Po­zsonyból 0,55: Hétmérföldes kamera. Út­­törőhíradó 1,10: Csak gyerekeknek! Film­összeállítás 4,38: Ivanhoe. Magyarul beszé­lő angol filmsorozat (ism.) 5,30: A Magyar Hirdető műsora 5,40: Jégeső. Kisfilm a jégeső keletkezéséről 5,50: Igény­ek ám lehetőségek 16,00: Utazás jegy nélkül. A Visztula forrásánál. Krakkó Lengyelország régi fő­városa 16,25: Szovjet filmek a Nagy Honvédő Háborúból: Bal­lada a katonáról 18,25: Nótaszó 18,45: Századunk. Szarajevótól a háborúig 19,45: Esti mese 20,00: Tv-híradó 20,20: Kísértetek. Ibsen művé­nek magyarul beszélő tv­­film változata 14 éven felülieknek! 22,00: Sporthírek 22,10: Tv-híradó, 2. kiadás A POZSONYI TV MŰSORA 9,10: Kisfilmek 10,10: A Szlovák Nemzeti Felke­lés képzőművészeti alko­tásokban 11,15: Térzene 17,30: Twist Olivér. Tv-játék 19,00: Tv-híradó 20,10: A mi korunk. Három olasz filmnovella 21,10: Táncdalok A ZÁGRÁBI TV MŰSORA 9,30: Szórakoztató zenei adás 10,00: Földművelőknek 10,45: Ezer miért? 11,30: A Tenkes kapitánya 12,00: Vasárnapi tv-konferencia 13,00: Tudományos ismeretter­jesztő film 13,30: a tudomány és mi 14,00: Sportdélután 15,15: Kajak Európa-bajnokság Közvetítés Duisburgból 17,25: Országos teniszbajnokság 18,25: Óvárosi filigránok 19,00: Sorozatfilm 20,50: Bulgáriai vendég A GRAZI TV MŰSORA 17,03: A vak madár. Ifjúsági film 18,05: A világ ifjúsága 18,35: Az aranykapu városa. San Francisko 19,30: Sportműsor 20,20: a végtelen préri 22,10: Az Eurovision műsora. Közvetítés Hollandiából a kerékpáros világbajnok­ságról HÉTFŐ :KOSSUTH RADIO 8,15: Operettrészletek 9,10: Széchenyi István, a híd­építő 9,25: A hét előadómű­vésze: Rudolf Serkin. Bemutató előadás 10,10: Az óvodások műsora 10,30: Zenekari muzsika 12,15: Tánczenei koktél 13,18: Rudolf Serkin zongorázik 13,44: Válaszaink hallgatóink­nak 13,59: Operettrészletek 14,30: Kóruspódium 14,40: Előadás Móricz Zsigmond­­ról. X. 15,15: A századelejii operaház­ban ... 15,50: Oroszlánkörmök 16,28: Édes anyanyelvűnk 16,33: Mezei csokor 17,15: Prokofjev: Péter és a far­ 17,40: Van új a Nap alatt 17,55: Húszas stúdió 19,35: Richter zongorahangverse­nye 21,30: Könnyűzene 22,20: A dzsessz kedvelőinek 22,34: Gera György jegyzete 22,50: Áriák 23,30: Magyar nóták PETŐFI RADIO 12,30: Operaáriák 13,00: Gazdaszemmel hazánkról 13,15: Táncdalok 14,08: Kedvelt régi melódiák 14,44: Fúvószene 14,55: Fiatalokról — fiataloknak 15,00: Kövecses Béla énekel 15,15: Költőnők versei 15,25: Szimfonikus zene 15,44: Falusi percek 15,49: Mai témák — mai dalok 16,05: Népi zene 16,25: Az elveszett betűk. Déri Tibor írása 16,30: Két Liszt rapszódia 16,50: A MÁv technikai újdonsá­gairól. Riport 17,00: Ötórai tea 18,10: Hangverseny a stúdióban 18,45: Kilátó 19,45: Cimbalommuzsika 20,35: Népdalok 21,00: Családi körben 22,00: A hét előadóművésze: Rudolf Serkin (ism.) 22,35: Stolz-melódiák A POZSONYI TV MŰSORA 17,45: Arcképcsarnok: Aurél Stodola, a gőzturbina atyja 19,00: Tv-híradó 19,30: Közvetítés az edinburgi fesztiválról 20,00: Zene és költészet. Tv-film 21,00: A szovjet tengerek dol­gozói­­ A ZÁGRÁBI TV MŰSORA 17,00: Kis világ 17,25: Rajzfilmek 17,40: Hol van, micsoda 18,15: Úíjra énekelt népdalok 18,45: A tudomány és mi 19,15: Sportszemle 20,38: Tv-dráma 21,38: Zenei adás A GRAZI TV MŰSORA 18,35: Egy darabka föld 19,30: Sporthírek 51,00: Hétfői telesport Kezdő vagy képzett műszerészt­­elvesz az Irodagéptechnikai Vállalat veszprémi kirendeltsége. Jelentkezés a kirendeltségen. Veszprém, Rákóczi tér 3. (332)

Next