Napló, 1968. augusztus (Veszprém, 24. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-01 / 179. szám
Csütörtök, 1965. augusztus . Közgazdászok a mezőgazdaságban Aligha kell külön is bizonyítani, hiszen sokéves tapasztalatok igazolják, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek eredményes gazdálkodásának egyik fontos feltétele a jól képzett szakemberek irányító tevékenysége...Ezért is olvastuk örömmel a híradást, hogy ebben az évben négyezer új mezőgazdasági szakember, mérnök, technikus fejezi be tanulmányait és hagyja el a felső- és középfokú tanintézetek falait. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta megduplázódott a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek száma. Ezek mellett a valóban szép eredmények mellett sem feledkezhetünk meg arról, hogy a szakemberek megoszlása a különböző üzemekben rendkívül egyenetlen. Például a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, amelyek hazánk szántóterületének mintegy kétharmadán gazdálkodnak, a mezőgazdasági szakembereknek alig több mint egyharmada dolgozik. A termelőszövetkezetek egyharmadában pedig alig találunk magasabb képzettségű, egyetemről, vagy főiskoláról kikerült szakembert. Emellett szinte mindenütt kevésnek bizonyul a szakemberek száma az olyan fontos szakmában, mint a gépész, kertész, az építőipari mérnökök, a tartósító-ipari és növényvédelmi mérnökök és nem utolsó sorban közgazdászokban. A „hiánylista” tehát hoszszú, és nyilván minden szakma kiváló művelőjére szükség lenne a mezőgazdaságban. Most mégis egy, a mezőgazdasági üzemekben, elsősorban a tsz-ekben még korántsem meggyökeresedett szakmával, pontosabban a közgazdászok szerepével foglalkozunk. Az új gazdasági mechanizmus körülményei között, amikor valósággá válik a tsz-ek önállósága, ennek megfelelően megnő a gazdasági vezetés cselekvési lehetősége, ezzel együtt felelőssége. A vezetés hatékonyságának növelése érdekében eddig is sok intézkedés született. Ilyenek voltak a munkára való ösztönzés fokozása, az operatív termelésszervezés lehetőségeinek a kiszélesítése, e szakemberek hatáskörének a megnövekedése. Mindezt követi az információ-áramlás bősége, a technológia fejlődéséről, a piaci lehetőségekről, az ügyvitel megszervezéséről. Úgy tűnik tehát, mintha a szövetkezeti vezetésnek könnyebb lenne a dolga, hiszen a szükséges információk rendelkezésre állanak,* »'■szakmar vezetés- -pedig a ‘termelésszervezés gond‘ jainak nagy részét leveszi a válláról. A valóságban mégis fordított a helyzet. A szövetkezetek gazdasági kapcsolatai bővülnek, jellegük megváltozik és ezzel együtt a szövetkezeti vezetés feladatai is nőnek. Ezért a vezetés hatékonysága növelésének egyik fontos mozzanata lehet, hogy , — felhasználva a megfelelő belső tartalékokat, illetve figyelembevéve az új erők alkalmazásának a lehetőségét —, a vezetésben továbbfejlesztik a munkamegosztást, s képzett közgazdászt alkalmaznak. A tsz-vezetőknek a gazdasági döntések az üzemi tervek kialakításakor a lehetséges változatok sokaságából kell kiválasztania azt a változatot, amely az adott körülmények között a legnagyobb eredményt hozza. Helyesen választani viszont csak akkor lehet, ha a döntést alapos közgazdasági elemző munka előzi meg, amely utólag értékeli a lezajlott termelési és gazdasági folyamatokat és felméri a lehetőségeket, alapot nyújt az új elhatározásokhoz. A tsz-ekben eddig is végeztek gazdasági elemzést, eddig is tervek alapján gazdálkodtak. Ezek a döntések azonban általában rövid távra szóltak, és — kevés kivételtől eltekintve — csak résztapasztalatok voltak gyakran, alig haladták meg a kisparaszti kalkuláció színvonalát. Pedig a reális tervezésnek, a gazdaságszervezésnek elengedhetetlen feltétele, hogy a tervezők, a gazdaságvezetés, időben tájékozódjon a piaci helyzetről, a mezőgazdasági termékek iránti keresletről, a termelési eszközök beszerzési lehetőségeiről, a beruházások alakulásáról, a hitelfeltételekről és egyéb a gazdaságot érintő ügyletekről, döntésekről. A mai viszonyok között minden gazdasági döntés — legyen az beruházás, hitelfelvétel, vagy termelési szerkezetváltozás— alapos, hosszú távra szóló közgazdasági elemzésnek kell megelőznie. Minden meggondolatlan, szubjektív tapasztalatokon alapuló döntés komoly, gyakran csak hosszú évek munkájával helyrehozható károkgya. pkorat a szövetkezetekkék. Ezt a rendkívüli széleskörű és mélyreható közgazdasági elemzőmunkát nyilvánvalóan nem lehet felelősségteljesen félkézzel végezni. Olyan szakemberekre, közgazdászokra van szükség, akiknek ez a hivatása, akiknek az ilyen jellegű munka a teljeskörű feladata. Ma még a szövetkezetekben csak elenyésző számban találunk közgazdászokat. Még ellenállással is találkozhatunk, nemcsak a közgazdászok, hanem általában a szakemberek beállításával szemben is. Ennek is, mint sok más tényezőnek az a fő oka, hogy nem látják világosan a közgazdasági munka közvetlen jövedelemnövelő hatását. Pedig már sok példa bizonyítja, hogy a mai viszonyok között milyen sokat tehetnek a mezőgazdasági üzemek jövedelmező gazdálkodása érdekében. Dankovits László 32 vagonos tsz-hűtőház Az ország termelőszövetkezetei közül elsőnek a kiskunlacházi Kiskún Tsz-ben építettek hűtőházat. Azonban a 25 vagonos hűtőház kicsinek bizonyult, ezért most megkezdték egy nagyobb kapacitású, 32 vagonos új hűtőház építését. Ez több hatalmas kamrából áll, amelyekben a termékeket mínusz 2 fokig tudják majd hűteni. (MTI fotó : Fehérváry Ferenc felvétele) Kóruspódium „Balaton vihara, Bakony orgonája" A kórusmozgalomban kivívott igen jó helyezésünket az is igazolja, hogy megyénk énekkarai mind gyakrabban pódiumot kapnak a rádióban. Az ajkai vegyeskar sikeres szereplése után nemsokára felhangzanak majd az SZMT Liszt Ferenc Kórus legsikerültebb számai is. Kedden délután 17 óra 20 perctől — egy félórán át — a Veszprém megyei földművesszövetkezetek „Balaton vihara, Bakony orgonája” című vetélkedőjét sugározta a Kossuth-adó. A kórusművek kedvelőinek örömére Gubicza Aranka színvonalas műsort állított össze, amelyben, a berhidai, sármelléki, szentkirályszabadjai, bazsi, városlődi együttesek és szólisták szerepeltek. Bakonyi dalokkal és a betyárról, Savanyú Jóskáról szóló nótákkal — mint eddig is — igen rutinosan, iskolázottan mutatkozott be Szeitl Ferenc, s rajta kívül a másik szólista, a hárfakísérettel éneklő szentkirályszabadjai Pápainé, aki ismét bebizonyította, hogy nem ok nélkül kapta tőlünk a „széphangú” jelzőt. A „Vetettem ibolyát/ Három kikelésnyit/ Várom a rózsámnak/ Hazaérkezésit”. És a „Hervadj rózsám, hervadj,/ Mert nem az enyém vagy./ Mikor enyém voltál,/ Illatrózsa voltál.. . újszerűségével, a legszebb nép- és cigánydalok bájával hatott. A bazsiak együttese a „Kilyukadt a kalapomnak/ közepe, közepe” kezdetű dallal bizonyára sikert aratnak majd a későbbiekben is. A kórus nevében megszólaló Móczán Erika nem túlzott, amikor a műsorközlő kérdésére azt válaszolta, a tapolcai minősítő versenyen aranyfokozatot elért bazsi dalosoktól a jövőben ennél még több is várható. A kóruszmozgalomhoz néhány évtizedes hagyományokkal kötődő városlődi gárda nem felejti, hogy régi elődjét még az Operaházba is meghívták vendégszereplésre; most mint a szentgáli FMSZ Vegyeskara Tóvári Lajos karnagy vezetésével fejlődik tovább. Kodály „Esti dal”-át a rádióban rendezett vetélkedőn hibátlanul adták elő a városlődiek. A külföldet is megjárt berhidai együttesről Jeneiné Varga Mária mondott el érdekes dolgokat a rádió hallgatóinak. Másodikként álltak a pódiumra folklórgyűjtésükkel, a megyei (devecseri) fesztiválon is nagy sikert aratott „Kukoricamorzsolás”-sal a sármellékiek. A táncos népszokásokat gyűjtő mozgalomról az „előmesélő” Nagy Feri bácsi tájékoztatta a vetélkedő irányítóját. Nótázás közben nem hatott unalmasan a „Hát, ugye, az évek múltak, a ludak meg szaporodtak” és a hasonló zamatú mondatok. Nagy Feri bácsi és, társai jó útonjárnak. Avatottjai a..gyűjtésnekés megölésnek. (cserhát) NAPLÓ Tető alatt az Interkontinentál Múlt év nyarán kezdték Budapesten a Duna Intercontinental Szálló alapozását a Középületépítő Vállalat dolgozói, s most jelentették, hogy a nemzetközi szerződés előírásainak megfelelően a július végi határidőre tető alá került az épület, befejezték tehát a 14. emeleti étterem, eszpresszó és tetőbár zárófödémének betonozását. Az ütemterv szerint az építők jövő év október 30-án adják át a 360 szobás új szállót. Két hónap marad tehát a teljes berendezésére, s 1969 szilveszterén nyitja meg kapuit a Duna Intercontinental Szálló. 3 Tudományos továbbképzés a legjobb végzős hallgatóknak A művelődésügyi miniszter augusztus 1-én hatályba lépő utasítása értelmében az egyetemeken és az egyetemi jellegű főiskolákon egyéves tudományos továbbképzést vezetnek be a legjobb végzős hallgatók számára. A tudományos továbbképzésre a pályázatot az illetékes felsőfokú intézmények rektora hirdeti meg. Politikailag megfelelő és tudományos téren fejlődésre alkalmas fiatalokat vesznek fel, s velük egyéves időtartamra kötnek szerződést. Az alapbér havi ezerháromszáz forintnál nem lehet kevesebb, 1600 forintnál nem lehet több. Indokolt esetben — a jogszabályokban előírt — pótlékot is meg lehet állapítani. Szerencsefalu: Szigliget Aranykagylóban építenek a nyertesek Már a negyediket sorsolták A lottó legutóbbi tárgynyeremény sorsolásán ismét két — megyénket is érintő — nagy nyeremény szerepelt a listán. „Szigliget községben a 626/70 hrsz. alatt felvett 190 négyszögöl területű, telekingatlant és a telken felépítendő víkendház építésére szolgáló építési utalványt” a szöveg kétszer is szerepelt a gyorslistán. Mégpedig nem is olyan messze egymástól: a nyertes szelvények száma 6 005 450 és 6 017 025. Ezzel kapcsolatban ellátogattunk „szerencsefalvára”, ahol már eddig négy telket sorsoltak ki az Aranykagyló völgyében. Itt 56 parcellát alakított ki a községi tanács és a vásárlók megkezdték az építkezést. A szerencsés nyertesek a 190 négyzetméter területű telken 40 négyzetméternél nagyobb víkendházat építenek és ehhez a 3,30- ért vásárolt szelvényükre 80 ezer forintot kapnak építési költségként. A májusban kisorsolt két telek tulajdonosai igen gyorsan birtokukba vették a Balaton-partot. Az egyik nyertes, Flórián Antal, budapesti lakos, foglalkozására nézve tengerész volt, a másik Foki Imre Szombathelyről. Sipos József, a Szigligeti Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke azt is elmondotta, hogy az Aranykagyló völgyében most kialakuló telepen — elképzelésük szerint — a szerencsések utcáját ,,lottó utcának” nevezik. Rendezik a Gerencét Mélyül a meder Jelentős vízrendezési munkát végeznek a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság dolgozói. Egyik munkaterületük Malomsoktól a vaszari vasúti hídig terjed. A fő feladat a Gerence megszabályozása. Ez a munka egyébként szerves részét képezi az üzemközi vízrendezési programnak. Ezen a területen a szövetkezetek szorgalmas munkával már korábban kiépítették a vízlevezető árokrendszereket. Erőfeszítéseik azonban nem hozták meg a várt eredményt, mert az árokrendszer medre magas volt, nem tudta összegyűjteni a felesleges vizet. Most a Gerence szabályozásával megoldódik a probléma. A patak egyúttal gyűjtő is lesz, befogadja a szövetkezeti vízvezető árokrendszerek vizét. A tervek szerint mintegy 28 kilométeres szakasz rendezéséről van szó. A munkálatokat 1967 szeptemberében kezdték el. Eddig az egyik szakasz — 11 kilométer hosszúságban — már teljesen elkészült A további 17 kilométes s rákászt szeptember 30-ig befejezik. Rezsegát védi a víz tisztaságát, megelőzi a part beomlását (Féterfay Endre felvételei)