Napló, 1969. január (Veszprém, 25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-03 / 1. szám
Munkásmozgalom tíz magnótekercsen Történelemkutatók Zalaváron — Élő tanúk emlékezései Zalaváron már hagyomány, hogy szorgalmasan gyűjtik Szalai Lajos iskolaigazgató irányításával a múltról szóló tárgyi és írott anyagot. Eddig is szép gyűjteménnyel dicsekedhetnek. A néprajzi anyag büszkesége lehet akármelyik múzeumnak. A leletek Zibina, egykori szláv fejedelemről, a rómaiakról tudósítjáka ma emberét. Most közelebbi múlt felkutatásába fogtak a lelkes zalavári KISZ fiatalok, úttörők. Felkutatják azokat a veteránokat, akik tevőlegesen részt vettek az ötven év előtti eseményekben, maguk is harcoltak azért, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakuljon, hogy a Magyar Tanácsköztársaság Zalaváron és környékén is éreztesse kedvező hatását. A veteránokkal folytatott beszélgetéseket, a történelmi napok apró epizódjait magnószalagon örökítik meg. Eddig 112 tekercsre való anyag gyűlt össze, amit rendszereznek és a falumúzeumban helyeznek el. A munkásmozgalmi gyűjteményt nem ítélik porosodásra, hanem ünnepek alkalmával felhasználják a műsor kiegészítésére, a történelmi kor felidézésére, a fiatalok oktatására, nevelésére. Kutató munkájuk során feltárták a párt megalakulásának, a pártsejtek kialakításának körülményeit, eljutottak Kovács József őrnagyhoz, aki 1946-ban a községben élt és a kommunista pártban tevékenykedett. Azt is elhatározták, hogy a nagyobb ünnepek, községi események kiemelkedő epizódjait magnószalagon őrzik meg az utókor számára a zalavári falumúzeumban. Hatszázezer forint megtakarítás: Szerrel zárult a mezőgazdasági gépek kedvezményes alkatrészvására Kedvezményes alkatrészvásárt hirdetett december 1- től 25-ig a mezőgazdasági gépkereskedelmi vállalat, az AGROKER. Az említett időben szinte ugrásszerűen megnőtt a forgalom. Az átlagosan 40 százalékkal olcsóbban vásárolható alkatrészek gyorsan gazdára találtak. Mintegy másfélmillió forint értékű árut vásároltak a vállalat partnerei, a mezőgazdasági gépeket tartó üzemek. Megtakarításuk több mint hatszázezer forint. Jól időzített a vállalat. A megvásárolt pótalkatrészeket már a téli javítás idején beépíthetik a gépekbe. NAPLÓ Nyolcórás munkanap a Bólyi Állami Gazdaságban Az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági üzemében, a 27 ezer holdas Bólyi Állami Gazdaságban, az újév első napján áttértek a nyolcórás munkaidőre. Az ünnep hajnalán szolgálatba lépő dolgozók — állatgondozók, takarmányosok, telepőrök, gépkocsivezetők, stb. — már az új munkarendnek megfelelően látták el a feladatukat. Ezzel hazánkban megkezdődött a napi 10—12 órát dolgozó mezőgazdasági munkások rövidített munkaidejének általános bevezetése, amely az állami gazdaságokban 1970 végére be is fejeződik. A helyi gazdaságban fokozatosan — a termelés technológiájának állandó korszerűsítésével — oldották meg a zökkenőmentes áttérést az új munkarendre. Községeinkr A-től Z-ig Hévíz új három község egyesítéséből keletkezett i1t 1047 május elsején. Korábban Hévízszentandrás, Hévízfürdő és Egregy külön községet képezett, bár földrajzilag ekkor már egybe tartozott. Hévízszentandrás régi magyar falu volt. 1328-ban Szentandráspáh, majd Szent-András néven említették. Körjegyzőséget 1907- ben kapott, hozzátartozott Egregy, Felsőpáhok, Köszvényes és Hévízfürdő. A község magas dombhátra épült, 1934-ben 400 lakosa volt. Ősi magyar község volt Egregy is, régi nevén Egruch. Eredete a római korba vezethető vissza. Erről tanúskodik többek között az 1925-ben — Baráti Lászlóné telkén — feltárt későrómai téglasír. A sír leleteit — bronzfibiát, bronz övcsatot, vaskést, és üvegedénytöredéket — a Keszthelyi Balaton Múzeumba szállították de az értékes leletek a második világháborúban megsemmisültek. Egregy katolikus temploma 1019-ben épült, tehát már az Árpád-korban is létezett. A falu a török hódoltság alatt elpusztult, majd a XVIII. század derekán újra települt. Neve eredetileg pataknév volt, a patak a mellette álló vízkedvelő égerfáktól vette a nevét. Hévízfürdő — a mai Hévízt világhírnévre emlő fürdőtelep — 1795-től kezdett ismertté válni, amikor Festetics György gróf a birtokához tartozó területen megépítettette az első deszkafürdőszázat s ehhez a levezető csatornán át hidat is veretett. Ugyanebben az évben a fürdő alapítója 38 lapos ismertető füzetet jelentetett meg dr. Babocsay József nagykanizsai orvos tollából, melynek fedőlapján ez a cím állt: „Boldog Zala Vármegye! Keszthelyi Hévvizedről méltán neveztetel így attól, aki ezen rendeket (sorokat) írta ditséretedre”. Ez volt az első nyomtatásban megjelent ismertetés Hévízről. A fürdő építését 1798-ban folytatták. 1811- ben már állt a tó partján a köpölyözőház, a vendégfogadó, a lacikonyha és néhány gazdasági épület. Hévízen még 1926-ban is köpölyöztek a bőrt kis lándzsával vagy késsel néhány helyen felsebezték, majd szívókészüléket (köpölyt) helyeztek rá, mely vért szívott ki. A fürdőtelep lassan fejlődött: 1864- től 1905-ig kialakult a fürdőépületcsoport. Ezt elősegítette a veszprémi püspökségnél kötött birtokcsere (1868) és a szentandrásiakkal létesített espierség mely után a tómenti hegyoldal a Festetics család birtokába jutott. Az igazi fellendülés csak 1904-ben kezdődött, amikor az új bérlővel, ifjú Reischl Vendellel — 35 évre — olyan szerződést kötött az uradalom miszerint a bérlő köteles az első öt évben 300 ezer koronát az épületek fejlesztésére fordítani. Már 1905 tavaszán megépült az emeletes Rákóczi szálló, emy évvel később a György szálló, ugyanakkor új kupolás fürdőházat is emeltek. A megyterem (Cursalon) 1910—11-ben épült 1913—14- ben vízművesítették és csatornáztak, a világháború alatt pedig katonai gyógyházakat és üdülőházakat emeltek. Nevezetesebb épületei voltak: a Csányi-ház, a Szanatórium és Gyógyház, a Zander Gyógyintézet, a Florida kávézó és az Ella villa. Hévíz fürdőtelep 1934-ig csak nyáron működött. A második világháború alatt magyar és német hadikórházat tartottak itt fenn. A gyógyfürdőt 1931—32-ben modernizálták, 1932-ben 16 ezer állandó fürdővendége volt. Szeghalmi Gyula szerint 1939-ben a tíz katasztrális hold nagyságú tó mentén 12 szálloda volt 290 szobával, a nyaralóházak száma ekkor 200. Hévízt 1948-ban államosították, megalakult a Hévízgyógyfürdő Nemzeti Vállalat. Megszűntével létrejött az I. számú Reumakórház, mely 1952 január elsején az Állami Gyógyfürdőkórház nevet vette fel. Az államosításban és a gyógyfürdőkórház megalapításában kiemelkedő érdemeket szerzett az 1955-ben elhunyt dr. Dobrossy Béla igazgató főorvos. Munkájának mai — nagy érdemeket szerzett — folytatója dr. Stecker Ottó igazgató főorvos. Ma, 1968-ban 3541 állandó lakosa, van Hévíznek. Területét 29 utca keresztezi, üdülőházainak száma 53. Jelentősebbek: a Bányászüdülő, a Vasas, — az OKISZ, — a Pénzügyőr, — a SZOT, — a Postás, — és a Honvéd üdülők, melyekben 1800 férőhely van. A gyógykórház fejlesztése az utóbbi években mintegy 150 millió forintjába került az államnak. Fejlődtek, korszerűsödtek az üdülőházak is. Hévíz — utóbbi években épített — jelentősebb létesítményei: az autóbuszpályaudvar, az ABC áruház, a SZOT Központi Étterem az új téli fürdő, a benzinkút, s a készülő új gyorsbüfé, melyet a volt Rózsakert cukrászda helyén építenek fel. Európa egyik legnagyobb melegvízű taváról híres gyógyfürdőhelyet leginkább a mozgásszervi betegségben szenvedők keresik fel de rengeteg üdülő és kiránduló is megfordul itt éven át. 1967-ben mintegy egymillió embert számoltak. A lakosság jórésze a helyi üdülőkben és az állami gyógyfürdőkórházban dolgozik, de sokan elhelyezkedtek Keszthelyen is A környező községek lakói közül számosan megtelepedtek itt az utóbbi években. Munkalehetőséget biztosít a termelőszövetkezet is, melly 1959-ben Búzakalász néven alakult és 1967-ben egyesült a Zalavári Új Idők Termelőszövetkezettel. Az ewi tagra ivó átlagos évi jövedelem 1965-ben még csak 4745 forint volt, mely a jó vezetés és a tagság jó munkája nyomán 1967-ben 16 ezer 833 forintra növekedett. Air révíz valamikor az urak Riviérája ijjf volt, ma a dolgozók élvezik minden kincsét, szépségét. Sok neves ember megfordult itt. Bright angol orvos 1815-ben járt itt. Eötvös Károly és Gyulai Pál 1854- ben kereste fel A művászyság tanyái is sűrűn felkeresték: Jászai Mari, Sebők Sári és Szalán Karola. Az 1930-as éves elején dr Moll Károly páciense volt Móricz Zsigmond aki a György házban lakott. Hévízen írta a Rokonok című regényét. Nemesbüki András következik szerdán: HIDEGE ÚT 3 A sTencSsKei*, árformák, árváltozások 1969-ben Az Országos Anyag- és Árhivatalnál elmondották, hogy 1969-ben milyen változások várhatók az árrendszerben, a termelői és fogyasztói árakban. A gazdaságirányítási reform első évének tapasztalatai bebizonyították, hogy a reform nem nélkülözheti az ármechanizmus rugalmasságát, vagyis azt, hogy az árformák, az árak egyre inkább alkalmazkodjanak a termelési értékesítési viszonyokhoz. Ezért 1969-ben tovább kell csökkenteni az árakkal kapcsolatos kötöttségeket. A hatósági áraknak is követniök kell a piaci viszonyokat, különben a fix, vagy maximált árakat alkalmazó ágazatok hátrányos helyzetbe kerülnének a szabadabb árformákat alkalmazókkal szemben. A szükséges árintézkedéseket összhatásuk figyelembevételével készítettük és készítjük elő. Az 1969. évi népgazdasági tervhez kapcsolódó ártervezési munka mind a termelői, mind a fogyasztói áraknál felmérte az indokolt változások hatásait, s a kormány ennek alapján hozta meg döntéseit. A hatósági termelői árak közül mindössze néhányat módosítunk. Mintegy 20 százalékkal fel kell emelni a fenyő fűrészáruk termelői árát, mert a növekvő igényeket a szocialista országokból származó importtal ma már nem tudjuk kielégíteni. A bőráruk termelői árát viszont mintegy 10 százalékkal csökkentjük, mivel a világpiacon is olcsóbb lett a nyersbőr. Ez az intézkedés várhatóan a cinók és egyéb bőripari termékek fogyasztói árának némi csökkrénését is magával hozza. Árarány módosításra kerül sor a tüzelőanyagoknál is."euroye, hogy hazánk egyre több szénhidrogénnel rendelkezik, most már nem indokolt, hogy fenntartsuk a gyengébb minőségű szenek felhasználására ösztönző árarányokat. Ami a fogyasztói árakat illeti, a múlt évi tapasztalatok azt igazolják, hogy újabb lépéseket tehetünk a társas elsírni ráfordításokhoz közelítő árak alakításának útján. Jóllehet ez a folyamat még meglehetősen hosszú időt, 10—15 évet is igénybe vesz. Amikor a múlt évi tervet kidolgoztuk, azzal számoltunk, hogy a fogyasztói árszínvonal egy-két százalékkal növekszik, az emelkedés azonban ennél jóval szerényebb, 0,5—0,6 százalékos lett. 1969-re ismét egy-két százalékos árszínvonal-emelkedést tervezünk, az 1969 évi népgazdasági terv a reáljövedelmek növekedését már ennek megfelelően vette figyelembe. A tervezett árintézkedések négy csoportba ■orol hatók: 1. Egyes rögzített és maximált árak módosítása 2. az importált fogyasztási javaknál eddig érvényesített kivételek és kedvezmények csökkentése, vagy megszüntetése; 3. a forgalmiadó-rendszer egyszerűsítése; 4. a szabadáras fogyasztási termékek bővítése. A központilag elrendelt árintézkedések, az emelkedés és a csökkentés kiegészítik egymást, az árszínvonal a hatósági árucikkeknél változatlan marad. A rögzített és maximált árak változásai közül a legjelentősebb a belföldi és nemzetközi postaszolgáltatások díjának emelkedése volt. Várható további intézkedések: a fűrészáruk termelői árának módosítását egyes fatermékek fogyasztói árának igen kis mértékű növelése követi majd, a motorbenzin minőségének javításával arányosan a normál benzin ára magasabb lesz. Az év folyamán az állami dotáció csökkenése következtében egyes vendéglátóipari árak változásával is számolni kell. A fenyőfűrészáruk árának és az építőipar termelői árának emelkedése nyomán a lakosság építkezései 4-5 százalékkal lesznek drágábbak. Hogy az emelkedés ennél ne legyen nagyobb, a vállalati kivitelezésben megvalósuló lakossági építkezéseket nagyobb állami dotációval támogatják. Több cikk ára csökken. A hazai brikett 20 a tüzelőolaj 30 százalékkal lesz olcsóbb, alacsonyabb lesz a tűzifa ára is. A baromfi ugyancsak olcsóbb lesz, mint tavaly. A szabadáras fogyasztási cikkek aránya 23-ról 30—33 százalékra növekszik. Mint ismeretes, a termelői és fogyasztói árakat a termékek nagyobb részénél számottevő forgalmiadó, kisebb részénél pedig árkiegészítés kapcsolja össze. A forgalmiadó-, illetve az árkiegészítési rendszer egyszerűsítésével lénéről-lépésre közelebb hozzuk a ráfordítási költségeket és az árakat. Az 1968-as árreformhoz kapcsolódva bevezettük a termékcsoportok szerinti kulcsos adóztatást. Az idén a forgalmiadókulcsok száma körülbelül a felére csökken, a legjelentősebb forgalmiadóváltozás a ruházati cikkeknél lesz. Különböző szövetek, kötött- és hurkoltáruk. Rövidáruk, ruházati cikkek eddigi 600 adókulcsát körülbelül 175 helyettesíti majd. Ezzel kapcsolatban pluszmínusz 15 százalékos határon belül ármozgások várhatók. Nagyobb mértékű ármozgásra csak kivételes esetekben kerülhet sor. A forgalmiadó-tnivellálás ajárműalkatrészek, centrifugák, lemezjátszók, egyes festékelv, fotóvegyszerek, továbbá sportszerek és papírcikkek árát is érinti. Kisebb mértékben emelkedik egyes pálinkák és likőrök ára. A változásokra a korábbi évektől eltérően nem január 1-én, hanem az év különböző időpontjaiban kerül sor. Ezen a területen is szakítani akarunk a régi merev módszerrel. A változásokra olyan időpontokban kerül sor, amelyek a különböző gazdasági és piaci meggondolások alapján erre a legalkalmasabbak. Hetvenezer perc üdvözlet A nemzetközi ünnepi telefonforgalom évről évre növekszik. Egy esztendővel ezelőtt karácsony három napján több mint hatezer nemzetközi beszélgetést hozott létre a posta. Hazánkból mintegy 2 200-an kértek külföldi kapcsolást, ahonnan több mint 3 600 hívás érkezett. Szilveszterkor és újév napján 2 577 nemzetközi beszélgetést nyugtázott a hivatal. Az öt nap alatt — csak az átlagot véve alapul — kerek hetvenezer percnyi ünnepi üdvözletet továbbítottak hazánkból és külföldről ide a telefondrótok, kábelek, központok. A több esztendős tapasztalat szerint az ünnepi beszélgetésekre átlagosan 7 percet szánnak a hívók. Nem ritka, amikor — talán mert csak a kötelességérzet adta a kezébe a kagylót, vagy mert spórolós az ügyfél — igen kurtán fél perc, egy perc alatt vége a beszélgetésnek. (Pedig a 3 perces alapdíjat, mindenképpen meg kell fizetni) Akadnak hosszabban tartó, 15—20 perces ünnepi, valóban „távbeszélgetések”. S ezek nem olcsók. Az USA-ba és Kanadába például percenként 120 forintért. Ausztráliába 144 forintért. Egyiptomba 96.10 forintért lehet telefonálni. Tavaly számlázott a posta egy több mint 3 000 forintos karácsonyi telefonüdvözletet is. A sót- magyar hívás közül mintegy 400 a tengerentúlra irányult, többsége az USA-ba, Kanadába- s még vagy 30 más országba, államba, például Mexikóba, Indiába, de akadt egy-egy beszélgetés Hawaii-val Szíriával, Kolumbiával, Japánnal is. Sikeres „véradó-év“ Várpalotán A múlt évben 3 649 várpalotai véradó 1 260 liter vért adott, 44 literrel többet, mint 1967-ben. Az idén rendszeresen, a szükségletekkel szinkronban „szállt ki” a Szombathelyi Vérellátó Alközpont. A korábbi kampányszerű véradó napoknál eredményesebbnek bizonyult az új szisztéma. Kiemelkedő volt a Péti Nitrogénművek, a bányászok és vasutasok teljesítménye. Dicséret illeti az Alumíniumkohó és a November 7 Erőmű véradóit is. Helyes táplálkozást biztosítani a fiataloknak! Tanácskozás a megyei Vöröskeresztnél Kifőtt tészta helyett több gyümölsöt A megoldás országos feladat Tegnap a megyei Vöröskereszt és a megyei tanács művelődésügyi osztálya szervezésében tanácskoztak a középiskolai és szakmunkásképző intézetek ifjúsági vöröskeresztes tanárelnökei. Nemcsak az új évben, de egyáltalán ez volt az első összejövetel, amelyen a megyében működő harminc (a KISZ szervezeteken belül létrehozott) csoport tevékenységéről széles plénum előtt tárgyaltak. Török Árpádné (az országos központtól) az egészségügyi nevelésről, a táplálkozás szerepéről tartott előadást. Horváth Ferencné megyei titkár, az egészségügyi felvilágosítás differenciálásáról beszélt. (Például a mezőgazdasági szakközépiskolákban a vegyszerek használatáról, egészségvédelméről oktassák a fiatalokat.) Különösen nagy hangsúlyt kapott a tegnapi tanácskozáson a 14—18 éves fiatalok táplálkozása. Elsősorban a szakmunkásképző intézetekben panaszkodnak az élelmezésre. Egyoldalú, nem biztosítja a fiatalok vitamin és fehérje szükségletét. Megesik, hogy hetenként 2—3 alkalommal kapnak kifőtt tésztát, ugyanakkor a múlt évben mindössze kétszer volt szőlő, nyers gyümölcs sem sokkal többször. Elsősorban azokat a tanulókat sújtja az ilyen táplálkozás, akik távol élnek otthonuktól és nincs módjuk a rendszeres élelmiszer-pótlásra. A diétás kosztot sem biztosítják a fiatalok számára, s ha néha van is, az minden, csak éppen nem diéta. Az óvodások, általános iskolások norma szerint, koruknak és szükségletüknek megfelelően étkeznek, viszont éppen a legkritikusabb korban levő fiatalokat sorolták mechanikusan a felnőttek közé. Országos megoldásra vár ez a gond, hogy a tanulók a mindennapos szellemi „táplálék” mellé a koruknak és fejlődésüknek legmegfelelőbb kosztot kaphassák.