Napló, 1969. február (Veszprém, 25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-27 / 48. szám
Nixon a NATO-v éltette Nixon elnök szerdán délután — a kancellárral folytatott megbeszéléseinek második fordulóját félbeszakítva — Kiesinger kíséretében a szövetségi gyűlésbe érkezett, ahol felszólalásában méltatta az Atlanti Szövetséget, s azt állította, hogy e szövetség „létének volt köszönhető a béke fennmaradása az elmúlt két évtizedben”. A világpolitika eseményeiből Nixon nyugatnémetországi látogatása Tárgyalások az NDK és a nyugatberlini szenátus között A DNFF fegyveres erőinek második offenzívája Nyugat-Európában, a Közel- és a Távol-Keleten, a nagypolitikai porond minden ütközőpontján fontos események történtek a legutóbbi órákban. A Nyugateurópai Unió újra Franciaország nélkül ült össze, Debré francia kormányfő drámai minisztertanácson tájékoztatta kormányát a Nixon utazását beárnyékoló angol—francia krízisről, Izraelben váratlanul meghalt Eskel miniszterelnök és Saigon körül nagy harcok folynak, végül, de távolról sem utolsósorban: kibontakozóban van a Nyugat-Berlin körüli párbeszéd — így érzékeltethetnénk röviden a legutóbbi események pergő ritmusát. Nixon megérkezett Bonnba és egyenesen Kiesinger hivatalába hajtatott, aki „minden segítséget" felajánlott az amerikai elnöknek „Európa egyesítéséhez”. Nixon ismét hangsúlyozta, hogy keresi a párbeszédet a Szovjetunióval és nyugateurópai utazása ennek előkészítését is szolgálja. Közvetlenül Nixon Bonnba érkezése előtt az NDK kormánya nyilvánosságra hozta Stoph miniszterelnöknek Schütz nyugatberlini polgármesterhez írott levelét, amelynek lényege ugyanaz, amit Walter Ulbricht írt Brandtnak: ha Nyugat-Berlinben nem kerül sor a nyugatnémet elnökválasztásra, az NDK kormánya 1969 húsvétjára kész engedélyezni nyugatberlini polgárok számára rokonaik meglátogatását az NDK fővárosában. Az ajánlat szinte szimbóluma a két Németország magatartása közötti különbségnek: Bonn elnökválasztási akciója a feszültség élezését, az NDK ajánlata pedig az európai enyhülést szolgálja. A levélváltások egyébként elindították a megbeszélések mechanizmusát. Schütz, Nyugat-Berlin kormányzó főpolgármestere sajtókonferencián jelentette be, hogy az NDK fővárosában tárgyalások kezdődtek, amelyek vezetésével ő a maga részéről Grabertet, a nyugatberlini szenátus irodafőnökét nevezte ki. Grabert partnere Kohl, az NDK külügyminisztériumi jogi osztályának vezetője lesz. Az izraeli kormány közleményben jelentette be, hogy Eskol kormányfő szívrohamban elhunyt. Utódja Allón miniszterelnök-helyettes, Dajan tábornok riválisa és személyi ellenfele lett. Eddig Eskol volt a mérleg nyelve a két hatalomra törő politikus között — további viszonyuk az ingataggá vált belpolitikai helyzet egyik legnagyobb kérdőjele. A Távol-Keleten mind nagyobb méreteket ölt a DNFF tavaszi hadjárata. A világsajtó komraertátorai egyre gyakrabban használják az „általános támadás” kifejezést a szabadságharcosok hadműveleteinek jellemzésére a legújabb hírek szerint Saigonban a közvetlen fenyegetettség légköre van kialakulóban, hiszen a partizánok délnyugat és délkelet felől immár a főváros közelében küzdenek. Annyi máris bizonyos, hogy a DNFF katonai eredményei tovább erősítik a vietnami nép pozícióit a párizsi tárgyalóasztalnál is. Tesz húsvéti látogatás? Szerdán délután létrejött az első találkozó a nyugatberlini szenátus és az NDK kormányának képviselője között, amelyen megvitatták azt a lehetőséget, hogy nyugatberlini lakosok húsvéti látogatást tehessenek az NDK fővárosában. Michael Kohl, az NDK külügyminisztériuma jogügyi osztályának vezetője, és Horst Grabert, a nyugat-berlini szenátus irodafőnöke kétórás megbeszélést tarott az NDK fővárosában. Grabert ezután nyomban visszatért Nyugat-Berlinbe, és jelentést tett Schütz kormányzó polgármesternek az első megbeszélésről. Általános támadásban a DNFF A DNFF fegyveres erőinek legfrissebb jelentései szerint nagy lendülettel folyik a „ második offenzíva”, amelyet a tavaly január végén indított általános támadás és népfelkelés új fellendülő szakaszának minősítenek hivatalosan is. Támadások folynak az amerikaiak és a bábhadsereg különböző egységei és támaszpontjai ellen tizenegy tartományban, Saigon közvetlen közelében — a szabadságharcosok megtámadták az amerikai 9. hadosztály egységeit. Állandó tűz alatt tartják a felszabadító erők az amerikaiak több elsőrendű fontosságú légitámaszpontját és behatoltak tartományi fővárosokba és e városok környékén fekvő katonai támaszpontok helyőrségeinek körleteibe. Katonai körökben rámutatnak: a mostani offenzíva sikereinek értékét növeli az a körülmény, hogy az ellenséget a támadás nem érte olyan meglepetésszerűen, mint egy évvel ezelőtt. Az amerikaiak mégsem tudták megakadályozni, sem a felkészülést, sem a felvonulást. Haneim politikai körök hangoztatják, hogy egyetlen szó sem igaz az amerikaiak olyasfajta utalásaiból, amelyek szerint a párizsi négyes találkozó létrejöttét megelőzte volna valamilyen titkos megállapodás, rámutatnak arra is, hogy a VDK elleni légitámadások beszüntetéséért semmiféle „ellenszolgáltatást" sem ígértek az amerikaiaknak. Feltétel nélkül kényszerültek abbahagyni hadüzenet nélküli háborújukat. A tárgyalások célja a békés megoldás keresése, de amíg Párizsban ennek még a körvonalai sem bontakoznak ki, addig a küzdelem folyik tovább. Eskol életrajza Szerdán reggel szívroham következtében 74 éves korában elhunyt Levi Eskol izraeli miniszterelnök. Eskol 1895-ben született Ukrajnában, a Kijev melletti Oratovban. Eredeti neve Levi Skolnik volt, melyet Palesztinába való bevándorlása után változtatott meg. 1914-ben a második bevándorlási hullámmal vándorolt ki Palesztinába. Szocialisztikus eszmék telve falu-közösségeket, kibucokat szerveztek, Eskol egyike volt a Kibucmozgalom úttörőinek. 1918- ban Eskol a zsidó légióban harcolt, mely angol zászló alatt arab csapatok segítségére visszafoglalta Palesztinát. A zsidó légióban ismerkedett meg Ben Gurionnal, a cionista mozgalom egyik vezéralakjával, ettől kezdve Eskol tevékenyen részt vett a cionista mozgalomban. Tulajdonképpeni politikai pályája 1944-ben kezdődött, amikor a Hisztadrut (izraeli általános munkásszövetség) vezetői közé került. 1948-ban, az izraeli állam kikiáltása után megalkuló első izraeli kormányban kapott feladatokat. 1951 —52-ig földművelésügyi miniszter, 1952—63-ig pénzügyminiszter volt. 1963-ban Ben Gurion miniszterelnök bukása után Eskol lett a miniszterelnök. Eskol hivatalba lépésekor úgy tűnt, hogy a szélsőjobboldali Ben Gurionnal józanabb ember került a kormány élére. Hamarosan kitűnt azonban, hogy csak taktikai változásokról volt szó. 1966-ban már teljesen világossá vált, hogy Eskol bár óvatosabb, mint elődje volt, de ugyanazt a politikát követi. 1966 májusában valóságos uszító vádbeszédet mondott Kairó antiimperialista politikája ellen. 1965-től Eskol a mapai párt vezetője, melyből kivált Roan Gurion jobbszárnya és Ráfi néven új pártot alapított. A CSKP ISIS Elnökségének ülése Szerdán közleményt adtak ki a Csehszlovák Kommunisa Párt Központi Bizottsága Elnökségének február 25-én Alexander Dubcek első titkár elnökletével megtartott üléséről. Az elnökség megvitatta a csehszlovák szakszervezetek VII. kongresszusának előkészítéséről szóló közleményt és kijelölte a párt Központi Bizottsága részéről a kongreszszuson résztvevő küldöttség tagjait. A CSKP KB Elnökségének meggyőződése — hangoztatta a közlemény —, hogy az egész csehszlovák forradalmi szakszervezeti mozgalom, amely határozottan a szocializmus, a proletár nemzetköziség és a világ dolgozói közötti nemzetközi szolidaritás alapján áll, a CSKP Központi Bizottságának legutóbbi plénumán hozott határozatok szellemében tevékenyen közreműködik társadalmunk helyzetének konszolidációjához. Az elnökség ülésén megvizsgálták a csehszlovák külpolitika néhány elvét is, különösen azokat a kérdéseket, amelyek a szocialista országokhoz, elsősorban a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok normalizálása érdekébe teendő további lépésekkel függnek össze. Megállapodtak konkrét politikai, gazdasági és kulturális intézkedésekben, amelyektől a kölcsönös kapcsolatok további fejlődését és erősödését várják. ljub Kinin ellenselellel tárgyal Pakisztán fővárosában szerdán reggel rövid megnyitó üléssel vette kezdetét Ajub Khan és politikai ellenfeleinek kerekasztal értekezlete, amely előreláthatólag március 10-ig tart. Az értekezletet Ajub Khan hívta össze azzal a céllal, hogy véget vessenek a négy hónapja tartó súlyos politikai válságnak. Nincs jelen, legalábbis egyelőre, a tanácskozáson Zulfikar Ali Bhutto, volt külügyminiszter, akinek kulcsszerepet tulajdonítanak a jelenlegi válságos helyzetből való kibontakozás szempontjából. Bhutto, a baloldalinak nevezett néppárt vezetője, mint már közöltük, kedden Lahoreban kijelentette: Mindaddig nem csatlakozik a tárgyalásokhoz, amíg nem győződik meg arról, hogy az őt támogató tömegek ezt kívánják tőle. Az értekezleten való részvételének előfeltételeként szabta meg azt is, hogy a kormány biztosítsa a teljes sajtószabadságot. I. Satunovszkij: Cull ezredes kudarca — Kémregény — 5 ARANYGYŰRŰ DRÁGAKŐVEL Az elővigyázatosság valamennyi rendszabályát betartva. Vanagsz csak éjszaka haladt előre, a nappalokat az erdőben töltötte. Hét nap múlva érkezett meg Jelgavába. És csak itt, a Katalin-korabeli kastély romjainál jutott eszébe hogy éppen tizedike van. Ma este, hat órakor a Dvina túlsó partján a botanikus kert bejáratánál kell találkoznia azzal az emberrel, aki miatt ezt az utat megtette. Vanagsz úgy döntött, hogy mégsem megy el a találkozóra. Veszélyes lenne. Keresik, lehet, hogy még a nyomában vannak ... Elutazott tehát Bauszkuba. Egy nap múlva Rigában tűnt fel, de még aznap este Asszariba utazott hajón. Tíz napig utazgatott ide-oda, egyik városból a másikba, hogy összezavarja a nyomokat. Nehéz napok voltak. A kulcscsontjára mért ütés nyoma gyulladt seb lett. Az éjszakákat az erdőkben bújkálva, sokszor bőrig ázva töltötte. Elfogyott a pénze Helyesebben sok pénze volt még, csak éppen a távoli, határszéli erdőben, elásva a rádióadó, a titkos írások, kódok és térképek mellé. Az idő már sürgette, hogy megteremtse a kapcsolatot azzal az emberrel, akihez odaátról küldték. Főnökeivel abban állapodtak meg, hogy ha a kapcsolatot nem sikerül megteremtenie, Vanagsz a köztársasági lapban hirdetést ad fel egy drágaköves aranygyűrű elvesztéséről. Tíz nap múlva az illető pontosan tizenhat órakor meg fog jelenni az erdei temető kapujánál. Vanagsz egyre csak halogatta a hirdetés feladását. Félt hivatalos szerveknél mutatkozni, hiszen valószínűleg keresik már az elhárítók. Azzal iparkodott bátorítani magát, hogy a szerkesztőség munkatársai erről mit sem tudhatnak. A nevét sem kell felfednie, hiszen a hirdetés alá akármilyen kitalált nevet odaírhat, amiben kétszer szerepel a V betű. Társa ebből a jelzésből érteni fog. „Beadni a szöveget, kifizetni a pénzt: nem több, mint öt perc Taxiba ülök A taxi a kapu előtt fog várni, s ha bármi közbejön, eltűnök” — döntötte el. Kiderült azonban, hogy nem is olyan egyszerű a hirdetés elhelyezése. A szerkesztőségi titkárnő a levelezési rovathoz utasította Vanagszot. A rovatvezető, rokonszenves fiatalember figyelmesen végighallgatta: — Kénytelen vagyok elkeseríteni magát. — mondta. — Lapunk ilyenfajta hirdetéseket nem közöl. A lopott 6s elhagyott tárgyak keresésével a rendőrség foglalkozik. Ez váratlanul érte Vanagszot. Az amerikai instruktoroknak, akik útját előkészítették, az volt a véleményük, hogy efféle hirdetés elhelyezése semmiféle problémát nem okoz. ..Azok is jól értik a dolgukat” — gondolta dühösen. Vanagsz kérlelte a rovatvezetőt, hogy tegyen kivételt Megmagyarázta, hogy a gyűrű különös értéket jelent számára, mert egyetlen emlék szegény édesanyjától. — Nagyon sajnálom, de a lap ilyen hirdetéseket nem közölhet. — mondta az újságíró. — Megpróbálok azért segíteni. Felhívom a rendőrség talált tárgyak osztályát és a szerkesztőség nevében megkérem őket, hogy tegyenek meg mindent a gyűrű felkutatására. Már nyúlt a telefon után. Vanagszot kiverte a hideg veríték. A rendőrség segítsége a nemlétező gyűrű keresésében sehogysem illett terveibe. Valahogy ki kellene mászni ebből a kellemetlen históriából. — Igazán nem szeretném ezzel zavarni. Bemegyek majd magam a talált tárgyak osztályára. — Kötelességem, hogy segítségére legyek olvasóinknak, ügyes-bajos dolgaikban. Azért ülök itt. A rovatvezető tárcsázni kezdett. Vanagsz felugrott a székről, az íróasztalhoz lépett, s megragadta mindkét kezével a telefonkagylót . De igazán nem szeretnék kellemetlenkedni. És a rendőrséget sem szeretném minden apróság miatt zavarni. — mondta majdnem kiabálva. A levelezési rovat vezetője értetlenül tette le a kagylót: — Ahogy kívánja... Feltűnt neki, mennyire megváltozott közben látogatója magatartása. Ajka remeg, ujjaival idegesen gyűrögeti a kalapját Itt valami nem tiszta — gondolta a rovatvezető. Furcsa látogatás, szokatlan kérdés, váratlan ijedelem. — Megkérdezem az olvasószerkesztőt, hátha ki tud eszelni valami okosat. — mondta az újságíró, hogy időt nyerjen. — Mindenesetre, addig írjon egy kérvényt a szerkesztőhöz. Itt a toll, a tinta. Rögtön visszajövök. Az újságíró bement a szomszéd szobába, gondosan becsukta maga mögött az ajtót és felhívta a rendőrséget. — A szerkesztőségből beszélek. Megjelent nálunk egy gyanús alak, valami Vajvadsz, vagy kicsoda Hirdetést akar feladni elveszett gyűrűje miatt, pedig az elsőosztályosok is tudják, hogy ilyen hirdetéseket lapjainkban nem közölnek. Amikor azt tanácsoltam, hogy forduljon a rendőrséghez, rettenetesen begyulladt — Munkatársunk pár perc múlva ott lesz önöknél. — mondta az ügyeletes. — Igyekezzenek addig feltartani az illetőt. — Ez nem lesz nehéz. — kedélyeskedett az újságíró. — Látogatónk éppen kérvényt ír. A rovatvezető azonban tévedett Szobája már üres volt. Az ablakból még láthatta, amint furcsa látogatója kisiet a kapun. (Folytatjuk) NAPLÓ Csütörtök, 1969. február 0T. Munkásnagygyűlés a győri vagongyárban (Folytatás az első oldalról) mástól idegen jelenségekkel, önzéssel, anyagiassággal, egoizmussal is. Azoknak az embereknek a száma, akiket ez jellemez, semmivel sem több, mint korábban volt, legfeljebb kevésbé szégyenlősek, kevésbé takargatják önzésüket. A döntő többséget azok alkotják, akik önzetlen áldozatkész, lelkes munkásai a szocializmus ügyének. Legyünk büszkék rájuk, hirdessük bátrabban az önzetlenség, az áldozatkészség és a szocialista lelkesedés példáit Nemzetközi kérdésekre áttérve Kádár János kiemelte, hogy külpolitikánk alapelvei változatlanok. Arra törekszünk, hogy a nemzetközi élet porondján a béke, a haladás ügyét szolgáljuk népünk érdekeit képviseljük. Változatlan az álláspontunk a vietnami, a közelkeleti kérdésben, az európai helyzet megítélésében. Elítéljük az NSZK provokációs tervét, amely szerint Nyugat-Berlinben akarják megtartani az elnökválasztó szövetségi gyűlést Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy üdvözölnénk, ha a nyugatnémet kormánykörökben felülkerekedne a józanság, és eltekintenének ettől a lépéstől. Hangsúlyozta, a helyzet megítélésénél mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy Európa fele szocialista, hogy minden agresszív lépést viss szautasítunk, viszont minden józan kezdeményezés meghallgatásra talál nálunk. Kádár János megállapította, hogy bár rendkívül bonyolult a nemzetközi helyzet, országunk belső helyzete kiegyensúlyozott, világos, áttekinthető. Pártunk politikáját immár három kongresszus erősítette meg. Ha pártunk és népünk együttes erővel, következetesen folytatja a megkezdett utat, bizonyos, hogy a következő esztendőkben is töretlen lesz a fejlődés. A forró hangulatú munkásgyűlés Port Árpád szavai után az Internacionálé hangjaival ért véget. Este az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága, a megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei elnöksége a Rábai Szálló éttermében vacsorát adott Kádár János tiszteletére. Nyers Rezső és Apró Antal Moszkvában Az SZKP KB meghívására szerdán este Moszkvába érkezett Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Apró Antal, a kormány elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai. Kíséretükben van Párai Imre, az MSZMP KB tagja, az Országos Tervhivatal elnöke, Bálint József, az MSZMP KB osztályvezetője és Vályi Péter pénzügyminiszter. A vnukovói repülőtéren a magyar küldöttséget Konsztantyin Katasin, az SZKP KB titkára és M. Leszecsko, az SZKP KB tagja fogadta. Losonczi Pál a XVI. kerületben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán a XVI. kerületbe látogatott. Megérkezésekor a kerületi pártbizottság székházánál Venéczi Janót, a Budapesti Pártbizottság titkára és a kerület vezetői üdvözölték. Ádám József tanácselnök ezt követően tájékoztatta az Elnöki Tanács elnökét a 64 ezer lélekszámú kerület életéről, fejlődéséről. A részletes ismertetés után Losonczi Pál a házigazdák társaságában az Ikarus gyárba látogatott, ahol Toldi József vezérigazgató adott áttekintést a gyár munkájáról, az üzemben előállított autóbuszok külföldi elismeréséről. Az Elnöki Tanács elnöke ezután felkereste az árpádföldi új, nyolctantermes iskolát, majd a kerület egyéb új intézményeit tekintette meg.