Napló, 1969. március (Veszprém, 25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-15 / 62. szám

Márciusi tanulság 1/fwji eg0 érdekes, a történelemköny­­vekből közismert­té vált fényképfelvétel az 1942-es budapesti március tizenötödikéről. Nem hason­lít a többihez, a Horthy-kor­­szak egyéb március tizen­ötödikeiről készített fotók­hoz. Nyilván nem protokoll­­fotográf is örökítette meg a pillanatot, nem holmi ünne­pélyt, koszorús-kokárdás­­díszmagyaros jelenetet ka­pott lencsevégre, hanem­­ történelmet. 1942. március 15-én Buda­pesten a Petőfi szobornál nyolc-tízezer ember tünte­tett (háborús viszonyok kö­zött szokatlanul nagy szám és merész tett!) a háború, a fasizmus, a hitleri Németor­szággal való szövetség ellen, ,,független, szabad, demokra­tikus Magyarországért” jel­szóval. A tüntetőkre gumi­botos rendőrök támadtak. A tüntetést a Történelmi Em­lékbizottság szervezte, pon­tosabban e jámbor fedőnév alatt rejlő harcos antifasisz­ta, haladó, demokratikus, forradalmi erők, köztük is elsősorban az illegális Kom­munisták Magyarországi Pártja. 1942: nehéz esztendő. Ekkor jelenik meg az ille­gális Szabad Nép , de ek­kor küldik a Donhoz a pusz­tulásra ítélt II. magyar had­sereget. Érdekes az a fény­kép: valaki hátulról, hátuk mögül „kapta le” a tüntető- . két (csak egyetlen, hátul ál­ló, Bocskai-kabátos alak bá­mul bele riadtan a lencsébe) é­s a tömeg felett ott áll Petőfi Duna-parti bronz­szobra magasba lendülő kar­ral ... Petőfinek akkor 11 már rég volt szobra a Duna­­parton. Március tizenötödi­kék — magyarruhás, pom­pázatos, puffogó ünnepek, Petőfi költészetére „hang­szerelt” nacionalista uszítá­sok — voltak. De igaz, mél­tó, negyvennyolc szellemé­hez hű ünnep — nem. Petőfi merev bronzszobra — né­hány órára — csak a magyar kommunisták hívó Szavára kezdett élni... Nekünk ma Petőfi, nem szobor. Március 15. nem em­lékművé merevedett évfor­duló. Mi nem csúfoljuk meg a forradalom és a szabadság­­harc emlékét, ahogy meg­csúfolta koszorúival a forra­dalmat az ellenforradalom, a szabadságharcot a német­­gyarmat-Magyarország. Szá­ntunkra 1848: élő múlt, ha­ladó hagyomány, lelkesítő példa; s tudjuk: akkor va­gyunk méltók hozzá, ha a magunk korának nagy tár­sadalmi-politikai feladatait az akkori hősök elszántsá­gával és meggyőződésével hajtjuk végre. Ezt tették ők maguk is, és ezt tették 1942- ben a márciusi tüntetők is, vannak közelebbi s­z erősebb ihlető for­radalmi példáink is a százhuszonegy évvel ez­előttinél: ezt ünneprontás nélkül bevallhatjuk. Néhány nap múlva a Tanácsköztár­saságot, az ötven évvel ez­előtti elődöket ünnepeljük. A történelem azonban nagy ta­nítómester: tanításai, tanul­ságai között megfér egymás mellett a közelebbi s a távo­labbi, az eszmeileg is roko­nibb és távolabbi egyaránt. Sőt, így, együtt adnak igazi útbaigazítást a jelenkor em­bere számára. Világ proletárjai egyesüljetek! 12 MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI IJHÍCS LAPJA Szombat, 1969. március 15. Ara­dO fillér XXV. évfolyam — 62. szám „N­ hősök emlékét nem feledjük“ A pápai ünnepséggel megkezdődtek a Forradalmi Ifjúsági Napok Tegnap este Pápán, a váro­si pártbizottság nagytermé­ben ünnepségre került sor, a Forradalmi Ifjúsági Napok tiszteletére. Megjelent: Ko­vács Gyula, a megyei pártbi­zottság titkára, Szabó Gyula, a pápai városi pártbizottság első titkára, Gyimóthi Dénes, a járási pártbizottság első tit­kára is. A megjelenteket Mó­­gor Győző, a városi KISZ tit­kár üdvözölte, majd Rostási József, a megyei KISZ bizott­ság első titkára mondott ün­nepi beszédet.­­ A márciusi ifjaknak, a Tanácsköztársaság hőseinek, a felszabadító szovjet kato­náknak állít ifjúságunk emlé­ket a Forradalmi Ifjúsági Na­pokkal — mondotta bevezető­­tjen, majd az 1848-as forrada­lom és szabadságharc esemé­nyeivel, jelentőségével foglal­kozott, elemezve a forradalmi Európa és Magyarország helyzetét. Méltatta a magyar nép nagyszerű helytállását, a pákozdi csatában győzedel­meskedő újonc honvédséget, s a forradalom vezetőinek áldo­zatkészségét. A forradalom végül is a túlerővel szemben elbukott, de semmiféle terror és erőszak nem tudta megtör­ni 1848 emlékét. Rostási elvtárs ezután em­lékeztetett arra, hogy röviddel a márciusi forradalom előtt jel meg a Kommunista Kiáltvány, mely tudtul adta a világnak, hogy „kísértet jár­ja be Európát, a kommuniz­mus kísértete”. A századfor­dulón egyre élőbbé és hatal­masabbá vált ez a kísértet.­­ Alig telt el 70 év, s ismét forradalom lett Magyarorszá­gon. Míg 1848 a kizsákmányo­lás feudális formájának meg­szüntetését tűzte ki célul, 1919 már a kizsákmányolás teljes felszámolásának programjá­val lépett fel. A Tanácsköz­társaság harcosát az oroszor­szági proletárforradalom vív­mányai lelkesítették. Termé­kenyebb talajra a mag nem hullhatott, mint a háborúból kiábrándult magyar társada­lom talajára. Megvalósult a tömegek '■övetelése, a prole­tariátus állama. Az élet-halál harcot vívó fiatal szovjet állam nem siet­hetett a Tanácsköztársaság se­gítségére, amikor azt a külső ellenség megtámadta. A ma­gyar forradalom leverését vé­res terror követte ismét, de a szocializmus eszméi elpusztít­­hatatlanok maradtak, a ma­gyar kommunisták — köztük sok fiatal — illegalitásban to­vább tevékenykedett. — Sokan áldozták életüket az eljövendő szabadságért, a szocializmusért. Nekik, s a felszabadító Vörrös Hadsereg­nek köszönhetjük azt, hogy 1945 április 4-én megnyílt végre népünk előtt a boldogu­lás, a szocialista társadalom megteremtésének, a kizsák­mányolás végleges megszün­tetésének az útja. A hősök emlékét nem feledjük, s pél­dájuk mindig előttünk fog áll­ni. Beszédének befejező részé­ben Rostási József az ifjúság­ra váró nagy feladatokról be­szélt. Hangsúlyozta: a Forra­dalmi Ifjúsági Napok rendez­vényei, ünnepségei nemcsak zászlóhajtás a múlt előtt, ha­nem program is az ifjúság politikai, világnézeti nevelé­sében. Az ünnepség második ré­szében a Jókai Művelődési Ház irodalmi színpada és a Türr Gimnázium v­egyeskara adott nagy sikerű műsort. Korszerű növényvédelem: több, egészségesebb áru Növényvédelmi szakemberek tanácskozása Keszthelyen A vendéglátó Veszprém megyeiek mellett Győrtől Békésig, Vastól Bács me­gyéig a fél ország mezőgaz­dái, növényvédő szakembe­rei adtak találkozót egymás­nak, töltötték meg tegnap Keszthelyen a városi szín­ház nagytermét. A növény­védelem időszerű kérdéseit vitatták meg, hogy az idén m­ég gyümölcsözőbb legyen a befektetett sok százmillió fo­rint, szebb, több és egészsé­gesebb a zöldség, a gyü­mölcs, versenyképesebb az élelmiszer gazdaság ezernyi terméke. A nagyterem padsoraiban mintegy 600 szakember fog­lalt helyet, az elnökségben meg­jelent a szakma sok is­mert vezetője, megyénk képviseletében Vándor Jó­­zsef, a megyei tanács vb el­nökhelyettese, dr. Bélák Sán­dor, a főiskola rektora. A tanácskozáson dr. Szűcs Kálmán,­­a MÉM szakoktatási főosztályának vezetője, majd Nagy Bálint, a növényvédel­mi főosztály vezetője tartott előadást. Az alig egy évtizede szer­vezett növényvédelmi specia­listákat képző iskola már ed­dig több mint 800 szaktech­nikust adott az ország mező­­gazdaságár­ak. Szeptember­től, az új t­iné­­tői Keszthely tovább lép, a főiskolán meg­kezdődik a növényvédelmi szakmérnökök képzése. A koszért, növényvéde­lemre évről évre nagyobb feladat vár. A növényi kárte­­­vők évente több milliárd fo­rint értékű pusztítást okoz­nak a mezőgazdaságnak, a mezőgazdasági növényvédő­szerek megteszik hatásukat, de még inkább visszafizet­nék a magas költségeket, ha minden gazdaságban hozzá­értő szakemberek irányíta­nák a munkát A növényvé­delmi szolgálat vezetője meg­említette, hogy a szakembe­rek hiánya miatt és mert a nagyhatású mérgek ellen jó minőségű, védelmet biztosító felszerelések nem állnak rendelkezésre — viszonylag igen gyakoriak a balesetek, tavaly is mintegy 340 mér­gezés történt az országban. 1970-től lép életbe az új nö­vényvédelmi kódex, s olyan rendszabályokat tartalmaz, amelyek intézményesen ma­gasabb színvonalra emelik a növényvédelmet, így egye­bek mellett szigorú előírást tartalmaz, hogy milyen szer­rel, milyen végzettségű szak­emberek dolgozhatnak. A növényvédelem nem csupán az egyes gazdaságok belső dolga. A kártevők el­leni védekezés elmulasztása súlyos bajba sodorhatja a feladatait rendben ellátó szomszédos üzemet, éppen ezért hatósági szigorral kell fellépni a védekezést elmu­lasztók ellen. Az állam je­lentős támogatást ad a védő­szerek vásárlásánál, éppen azért, mert fontos népgaz­dasági érdekről van szó, s ez még inkább megköveteli, hogy valójában minden egyes gazdaság fontosságá­nak megfelelő módon gon­doskodjon a növényvédelem­ről, a tárgyi és a személyi feltételek biztosításáról. Nagy sikerrel zárult a szerdán nyílt növényvédelmi kiállítás, amelyet közel két­ezer szakember tekintett meg. A szakemberek tanács­kozása ma reggel kilenc óra­kor a felsőfokú mezőgazdasá­gi technikumban folytatódik. „ Szelleméhez maradjunk hűek..." Március 15-re emlékeztek a fiatalok­ ­tegnap délelőtt Veszprém­ben, a 48-as emlékműnél 1848 március 15-re emlékeztek a fiatalok. Tíz órakor az ifjú­gárda tagjainak őrségváltásá­val kezdődött az ünnepség. Nyiszto­i Imre, a Hazafias Népfront megyei titkára mon­dott ünnepi beszédet. Rámutatott­ a márciusi sorsforduló hátterére, sikerei­re, gyengeségére. — Ha nem is volt szocialista forradalom — mondotta, de egyengette az utat a szocialis­ta forradalom számára. Már­cius 15. befejezetlen művének megvalósítása a munkásosz­tályra, a magyar nép leg­­jobbjaira várt. A mi ifjúsá­gunk akkor követi a márciusi fiatalok példáját, ha a mai kor haladó forradalmi világnéze­tét, a marxizmus a leniniz­­­m­át elsajátítva alkotó tettek­ben bizonyítja hazaszeretetét. Lenin tanítását valljuk, ami­kor azt mondjuk, hogy a mar­xisták nem úgy őrzik az örök­séget, mint az irattárosok a régi okmányokat. Szellemé­hez maradjunk hűek, tanulsá­gaiból a mára vonjuk le a kö­vetkeztetéseket. Az ünnepi beszéd után ko­szorút helyeztek, el az emlék­műn. Hasonló ünnepségekre me­gyénk más városaiban is sor került. Befejezéshez közeledik a balatonfüredi mezőgazdasági szak­munkásképző iskola kollégiumának építése. A háromszintes, központi fűtéses épületben hatvan kétágyas szoba lesz, így százhúsz tanulót tudnak majd elhelyezni benne. A kollégium ablakaiból gyönyörű kilátás nyílik a Balatonra. (Fotó: Péterfay Endre) A „Hősök nyomában" döntőjében a megyei tanács KISZ csapata Vasárnap tv-közvetítés A Tanácsköztársaság ki­kiáltásának félévszázados ju­bileuma tiszteletére „Hősök nyomában” címmel szellemi vetélkedőt indított a KISZ KB. Megyénkből több ezer fiatal vett részt az 1919-es eseményeket felelevenített versenyben, amelynek a szombathelyi területi dön­tőjét a megyei tanács KISZ csapata nyerte meg. Az országos döntő előver­­senyét ma este rendezik meg Budapesten hét területi baj­nokcsapat között. A főváro­si Röltex, a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat, a salgó­­tarjáni és a mezőtúri gim­názium, valamint két hon­védségi kiszista csoporttal mérkőznek a Veszprém me­gyei fiatalok. Tegnap esti értesülésünk szerint Tóth Lóránt csapat­­kapitány és versenyző társai: Horváth Erzsébet, Webes­ Judit, Kovács Judit és Mils Károly a Párttörténeti Inté­zet könyvtárában készülnek az első három helyezett kö­zé jutásért. A döntő kérdései napjaink történetével egé­szülnek ki. Vasárnap délelőtt fél 12 órakor a KISZ KB iskolájá­ból helyszíni közvetítést ad a tv az első három helyezett csapat vetélkedőjéről. Addig is szurkolunk, hogy me­gyénk fiataljait láthassuk a képernyőn. A PÁPAI JÁRÁSBAN: Múzeum Ilülsőváton és Csúfon Üb­ól tartott a Pápai Járási Tanács VB A korábbi években még ar­ra kérték a vezetőséget a tsz­­tagok, hogy járuljon hozzá a kilépéshez. Most viszont sze­retnének visszajönni a közös­be, mert a rendszeresen dol­goz­ó tsz-tagok jövedelme meghaladja a Gecséről eljáró ipari dolgozók havi keresetét. Ezt jelentette többek között a Gecsei Községi Tanács abban a beszámolóban, amelyet teg­nap délelőtt a Pápai Járási Tanács végrehajtó bizottsága tárgyalt meg. A termelőszö­vetkezet erősödése minden szempontból kihat a falu fej­lődésére. Két év alatt tíz új ház épült a kisközségben és egyre több szilárd burkolatú utat, járdát létesítenek. Ezután igen érdekes, a járás határain túl is érdeklődésre számottartó létesítmény­ekről döntött a járási tanács végre­hajtó bizottsága. Tóth Sándor vb-tag, építésztechnikus át­nyújtotta a csóti tábormú­zeum és az egyházaskeszői öregek napközi otthonának terveit, melyet társadalmi munkában készített el. Az öregek napközi otthonát még ebben az évben létrehozzák, és erre százezer forintot költ a tanács. Ez lesz a negyedik ilyen, az egyedül élő idős em­berek nyugodt öregkorát biz­tosító intézmény a pápai já­rásban. A csóti, egykori hadifogoly tábor temetőjénél emlékmú­zeumot állítanak fel, amely­ben a megyei múzeumok igaz­gatósága elhelyezi az újabb kutatásokkal feltárt, értékes anyagot. Külsőváton helytörténeti múzeum létrehozását határoz­ta el a járási tanács vb., me­lyet, a kultúrház bővítésével kívánnak megoldani. A csóti emlékmúzeumot még ebben az évben, a külsőváti helytör­téneti múzeumot pedig jövőre adják át a nagyközönségnek. Vetik a borsót, a tavaszi árpát A Kisalföld és a Bakony ta­lálkozásánál, a Gyarmat, Vaszar, Takácsi háromszög­ben megkezdték a vetést a pirkadó táblákon. A gyarma­ti Kossuth Termelőszövetke­zet — a vaszari közös vállal­kozáson belül — a tervezett 700 holdból már 74 holdon elvetette a Mingo-Mark, ki­váló angol fajtaborsót. Ezzel párhuzamosan 24 holdon a ta­vaszi árpa is földbe került már. Miközben vetik a borsót, a talajt is előkészítik 60 hold cukorrépa alá. A szomszédos Vaszaron naponta 40—50 asz­­szony fejtrágyázza az őszi ka­lászosokat összesen 600 hol­don. Az 1000 holdat megköze­lítő nagyüzemi gyümölcsös­ben is megkezdődött a mun-­­ A szőlőben metszenek, nyitnak. A 180 hold területű csemegeszőlőben a befejezés­hez közeledik ez az koratava­szi mezőgazdasági munka. Képünkön: Munkában a borsóvető gép a gyarmati ha­tárben. Péterfay)

Next