Napló, 1969. március (Veszprém, 25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-21 / 67. szám

----------- - ------------- NAPLÓ Továbbra is holtponton a párizsi tárgyalások Kezdődik a jegy nagy­ közel-keleti konferenciája? A maoisták szovjet területre pályáznak „Az európai békéért és biztonságért” — ez a címe a Prav­da csütörtöki számában megjelent vezércikknek, amely a Var­sói, Szerződés politikai tanácskozó testülete budapesti értekez­letével foglalkozik. A vezércikk hangsúlyozza, a népek szilárdan meggyőződ­hettek arról, hogy a Szovjetunió, szövetségben a testvéri orszá­gokkal, következetes lenini külpolitikát folytatva mindent meg­tesz annak érdekében, hogy az össz-európai tanácskozás sike­res legyen, hogy Európa a stabilitás, a béke és a kölcsönös megértés tényezője legyen az egész világon. Ugyancsak csütörtökön foglalkozott a budapesti felhí­vással a­ Román Kommunista Párt központi lapja, a Sirenteia. „Amíg a világ szembenálló tömbökre oszlik, amíg léteznek NATO-féle agresszív katonai csoportosulások, amelyek első­sorban a szocialista országok ellen irányulnak, természetes és teljesen indokolt ,hogy a Varsó Szerződés tagállamai minden intézkedést megtegyenek védelmi képességük erősítésére, hogy készen álljanak minden imperialista támadás visszaverésére” — írja a Scientreia, majd hangoztatja, a budapesti értekezlet do­kumentumai ismételten bizonyítják, hogy amikor abból az őszinte óhajból indulnak ki, hogy a kölcsönös tisztelet és meg­becsülés alapján folytatott megbeszéléseken figyelembe veszik mindegyik ország véleményét, jó eredményeket érhetünk el a szocialista országok szolidaritásának erősítésével. A közel-keleti feszültség az elmúlt 24 órában sem csök­kent. Tözpárbaj zajlott le az izraeli-jordániai fronton, a Szt­ezi­­csatorna övezetében pedig továbbra is feszült a helyzet, mert Izrael a homokviharok ellenére folytatja csapatmozdulatait és az első vonalak mögött nagy erőket von össze. Dajan izraeli hadügyminiszter szerdán beszédet mondott, amelyben ismét szembeszállt azzal, hogy a Közel-Kelet térségé­ben négyhatalmi beavatkozás történjék. Az új miniszterelnök, Golda Meir asszony ugyancsak elvetette a közel-keleti válság megoldására irányuló négyhatalmi tárgyalások gondolatát. Ez­zel szemben Jakov Malik, a Szovjetunió ENSZ-fődelegátusa kijelentette: a négy nagyhatalom képviselői „hamarosan, eset­leg még ezen a héten” összeülnek a közel-keleti helyzet meg­vitatására. Amikor Malikot megkérdezték a tárgyalások szín­helyéről, a szovjet diplomata közölte, hogy a megbeszélések színhelye „szigorúan bizalmas” Információ tárgyát képezi. Az amerikai AP hírügynökség úgy tudja, a „jól tájékozott körük­re” hivatkozik, — hogy a négyhatalmi megbeszélések csütörtö­kön, vagy pénteken megkezdődnek Malik, Yost, a francia Bar­nard és a Nagy-Britanniát képviselő Lor Caradon között, a Thant, az ENSZ főtitkára ugyancsak úgy nyilatkozott, hogy a közel-keleti konfliktus megbeszélésére a „négy nagy” még ezen a héten összeülhet. ben a kínai vezetőség meg­bízásából először hangoz­tatta, hogy állítólag történel­mi ,,igazságtalanság” történt, amikor a XIX. század máso­dik felében befejeződött a kínai és az orosz cári biroda­lom között fekvő térségek felosztásának hosszas folya­mata. Az említett cikk meg­jelenése után néhány hónap­pal maga Mao Ce-tung is ha­sonló szellemű nyilatkozatot tett a japán szocialisták egy csoportjának. Végül 1969 március 2-án a szovjetellenes­ provokációt követően a kínai külügyminisztérium durva hamisítványt hozott nyilvá­nosságra, amely nemcsak a Damanszkij-sziget Kínához tartozását bizonygatja, ha­nem egész sor más abszurd területi igényt is támaszt. Stowfel felszólalás az A­namibiai (volt Délnyu­­gat-Afrika) helyzet kérdését vizsgáló 24-es ENSZ-bizott­­ságban csütörtökön Sahov, a Szovjetunió képviselője ki­­jelentette, hogy a Délafrikai Köztársaság politikája és el­járása Namíbiával szemben, továbbá az ENSZ határozat semmibevevése annak a köz­vetlen következménye, hogy a nyugati hatalmak folytono­san ösztönzik­ és támogatják a Délafrikai Köztársaság fajüldöző rendszerét. A szóbanforgó kérdés meg­vitatása azért vált szüksé­gessé­, mert a pretoriai kor­mány, a közgyűlés határoza­ta ellenére, elébékekell­­ett Namíbia annektálásának rögzítésére. Ez­ többek­ között abban nyilvánult meg, hogy Müller, a Délafrikai Köztár­saság belügyminisztere a parlament elé terjesztett egy törvényjavaslatot, amelynek elfogadása azt jelentené, hogy Namíbia a Délafrikai Köztársaság ötödik tartomá­nya lesz. A szovjet küldött szerint a 24-es bizottságnak fel kell szólítania a Biztonsági Ta­nácsot: követelje a nyugati kormányoktól olyan haté­kony intézkedés megtételét a Délafrikai Köztársaság el­len, amelyek véget vetnének minden olyan törekvésnek, hogy bekebelezhesse Délnyu­­gat-Afrika területét. Ismét eredménytélért­­ ülés Párizsban Semmiféle új elem nem volt az amerikai és a saigoni küldött felszólalásában, amelyből arra lehetne követ­keztetni, hogy végre hajlan­dók érdemi tárgyalásokat kezdeni a Vietnammal fog­lalkozó párizsi négyes érte­kezleten. Ezért a csütörtöki IX. teljes ülés is eredményte­­lenül végződött. Az elsőként felszólaló Tran Buu Kiem, a DNFF küldött­ségének vezetője rámutatott, hogy bár az Egyesült Államo­kat katonai tekintetben a kudarcok sorozata érte, nem vonták le ebből a tanulságot, s a Nixon kormányzat foly­tatja és fokozza az agressziós háborút. Cabot Lodge, a párizsi né­gyes tárgyalásokon résztvevő amerikai küldöttség vezetője a csütörtöki ülésen elhang­zott felszólalásában tagadta, hogy az Egyesült Államok eszkalációt hajtott végre a vietnami háborúban. „Az amerikai erők az utób­bi hónapokban ugyanazon a szinten fejtették ki tevé­kenységüket, mint 1968-ban” —jelentette ki, s ezzel egyben beismerte, hogy az Egyesült Államok egyáltalán nem is csökkentette tavalyhoz képest­­háborús erőfeszítéseit Genfi leszerelési tárgyalások Az angol küldött a bioló­giai fegyvereket eltiltó egyez­ményt javasolt és a tenger­alatti fegyverkezés kérdésé­ben az amerikai javaslatot támogatta a szélesebb körű szovjet elképzelésekkel szemben az ENSZ leszerelési bizottságának csütörtöki gen­fi ülésén. Nagy-Britannia sürgeti a stratégiai fegyver­kezés korlátozását célzó ame­rikai-szovjet tárgyalások felvételét. A kanadai küldött az atomleszerelést helyezte első helyre és kívánatosnak minősítette Franciaország, valamint a Kínai Népköztár­saság bekapcsolását a lesze­relési tárgyalásokba. Kiszivárgott értesülések szerint az NSZK a kulisszák mögött ismételt erőfeszítése­ket tesz, hogy bekapcsolód­hasson a leszerelési bizott­ság munkájába, miután bizo­ nyos idő óta szó van a testü­let kibővítéséről. Újságírói ezzel kapcsolatos kérdésein mind a szovjet, mind az ame­rikai küldöttségvezető kitérő választ adott. Egybehangzó nézetük szerint a bonyolul kérdés pillanatnyilag nem időszerű s elbírálása amúgy sem tartozik a leszerelési bi­zottság hatáskörébe. Megerősítették a Damanszkij sziget védelmét Határőrök újabb csoport­ja érkezett a Nyizsne­mi halylovkai határállomásra amelynek katonái kétszer­­ visszaverték a maoisták fegy­veres provokációit — írja csütörtöki számában a Kom­szomolszkaja Pravda. — Az újonnan érkezettek, a határ­őrség többi tagjához hason­lóan, kitűnő harci és politi­kai képzettségű katonák. A határőrsön, amelynél feladata a másfél kilométer hosszú és fél kilométer széles Damanszki­j-sziget védelme, most nyugalom uralkodik. Mao Ce-k­ing: területi igényel A pekingi hatóságok által a Damanszkij szovjet sziget ellen végrehajtott fegyveres provokációkat nem lehet vé­letlen és elszigetelt jelenség­nek tekinteni.­­ Kínában -«nem ma és nem is tegnap kezdődött az úgynevezett vitás területek kérdésének kirobbantott pro­paganda hadjárata. A kínai vezetők már régóta szítják a „revans”-hangulatot. Az 1950-es évektől kezdve kü­lönösen pedig az utóbbi években a történelmi mun­kákban, sőt a kínai lapok és folyóiratok hasábjain is na­cionalista expenziós nézetek láttak napvilágot. Tanköny­veket és térképeket hoztak forgalomba, amelyek szerint az 1644-től 1911-ig uralkodott Csing dinasztia birodalma magában foglalja nemcsak a Délkelet-Ázsiát és a Himalá­ja menti országokat, hanem a jelenlegi szovjet Távol- Kelet területét és közép­­ázsiai szovjet köztársaságok, valamint a Kazahsztán né­hány körzetét is. A Renmin Ribao 1963 már­cius 8-án megjelent cikke­ Ünnepségek, megemlékezések megyeszerte Együttes ülések a járásoknál, városoknál — Emlékkiállítások Márványtábla leleplezés — Találkozók veteránokkal Tűzijáték Veszprémben — KISZ fiatalok jutalmazása A Magyar Tanácsköztár­saság kikiáltásának 50. év­fordulója tiszteletére rende­zett ünnepségsorozat már a hét elején megkezdődött me­gyeszerte. Kiemelkedő állo­mása volt a devecseri emlék­mű felavatása. Tegnap szin­te valamennyi járásban, va­lósban megemlékeztek az évfordulóról, ünnepi műsor­ral köszöntöttek veteránokat Tapolcán az SZTK rendelő­­intézet épületében, ahol öt­ven éve kimondták a Kom­munisták Magyarországi Pártja helyi szervezetének megalakulását, emléktáblát lepleztek le. A város, a já­rás lakóit kiállítások várják, amelyeket az évforduló tisz­teletére rendeztek. Sümegen tegnap délután a postahivatal épületénél avat­tak emléktáblát. Dr. Gellért Samu, a járási direktórium elnökének emlékét örökítet­ték meg ezzel. A helyi mű­velődési otthonban kiállítást nyitottak. Ünnepséget ren­deztek az Ajkai Bányáknál is. Sipos Ferenc, az üzemi pártbizottság titkára kérte a veteránokat, segítsék a kez­deményezést : a bányamúze­um egyik helyiségében ösz­­szegyűjtik a Tanácsköztársa­ság írott és tárgyi emlékeit. Devecserben a párt, tanács és a KISZ együttes, ünnepi ülésén 23 veterán kapta meg a Tanácsköztársasági Emlék­érmet, négyen a Veszprém megyéért emlékérem arany­­étén pedig az ezüstfokozatot vehették át. Az ünnepi ülés után megkoszorúzták az 1919- es emlékművet, majd a já­rási tanács székházában le­leplezték az emléktáblát. Ma tovább folytatódnak az ünnepi események. Zircen a pártbizottság és a tanács, Várpalotán a szén­bányászok nagyüzemi KISZ bizottsága, Balatonfü­reden a községi pártbizottság és a ta­nács emlékeznek ünnepélye­sen az évfordulóra. Keszthe­lyen, a Balatoni Múzeumban „Veszprém megye útja a for­radalomban” címmel nyílik kiállítás. Megyeszerte KISZ fiatalok, úttörők szerveznek találko­zókat, baráti beszélgetéseket veteránokkal. S ma este 20 órakor a veszprémi Kálvária­­dombon tűzijátékkal köszön­tik a Magyar Tanácsköztár­saság kikiáltásának 50. év­fordulóját. Naponta kell fáradoznunk a kommunista mérnökképzés sikeréért Megemlékezés a Tanácsköztársaság­ 50. és a Veszpr­émi Vegu­t­ári Egyetem alapítanának 20. évfordulójáról A Tanácsköztársaság 50. évfordulója tiszteletére teg­nap délelőtt 10 órakor ün­nepélyes egyetemi tanács­ülést tartottak a Veszprémi Vés­ipari Egyetemen. Az el­nökségben helyet foglalt: Pap János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei.ki.. pártbizottság­­. első .titkára, dr­. Hotinszky­­Károly ,művelődésügyi miniszterhe­lyettes, Szabó László­né, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra, dr. Hardy Zoltán, a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottságának titkára, Szász András, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője valamint az egyetemi tanács tagjai. Dr. Káldi Pál rektor ün­nepi megnyitója után az egyetem kamarakórusának műsora és egy szavalat kö­vetkezett, majd dr. Polínszky Károly miniszterhelyettes mondott beszédet. — A mai ünnepi megemlé­kezést két nevezetes dátum­nak szenteljük — mondotta a többi között. — A mi éle­tünkben mindkettő történel­mi jelentőségű. Az egyik 1919, a másik 1949 tavasza. Együtt ünnepeljük a Tanácsköztár­saság ötvenedik, és egyete­münk megalakulásának hu­szadik évfordulóját. 1919-re emlékezve a többi között a következőket mon­dotta: — A Tanácsköztár­saság egyik legnagyobb dia­dala az volt, hogy megmoz­gatta, felfrissítette a szelle­m­i életet.­­.A­ szellem forra­, dalmával.-kii­dult a­ Tanács­­köztársaság; a megfáradt, -meggyötört--emberek --közé friss tavaszi szélként tört be a proletariátus új, világot formáló szelleme. A Tanács­köztársaság lerakta a kultúra forradalmának alapjait, le­hetővé tette, hogy a művelő­désből szinte teljesen kizárt osztályok, rétegek részesei le­hessenek a legkülönbözőbb oktatási formáknak. A továbbiakban méltatta a Tanácsköztársaság 133 nap­jának eredményeit, különös tekintettel azokra a rendel­­kezésekre, amelyeket az ok­tatásügy területén valósítot­tak meg. Ezután — mint köz­vetlen szemtanú és a nagy munkálatok részese — az egyetem megalakulásának körülményeiről beszélt. — Emlékszem — mondot­ta —, amikor a pénzügyigaz­­gatóságnak szánt félre kész épületben hozzákezdtünk a fészekrakáshoz. Mindössze hat hónap állt rendelkezé­sünkre az első évfolyam ok­tatásának kezdetéig. Húsz kemény munkával telített hét telt el és 1949 szeptem­ber 26-án 407 hallgató­ előtt megnyíltak az egyetem ka­pui. Az-, eltelt­­ két évtized alatt - a Veszprémi­­ Vegyipari Egyetemen mintegy .. 1500 hallgató végezte el tanultvá­­nyait és foglalta el helyét az üzemekben, vagy tudományos intézményekben. Polínszky elvtárs ezután méltatta azt a nagy és tisz­teletreméltó munkát, melyet húsz év alatt végeztek az egyetem oktatói és dolgozói, majd a jelen és jövő leg­fontosabb tennivalóit vázol­­ta. A többi között a követke­zőket mondotta: — Jönnek mindig, új hol­napok, gondokk­al, munká­val, alkotással. Ez a munka, melyet mi vállaltunk, ered­ményeket, sikereket és ünne­peket hoz, de soha nem ér véget. Naponta kell tennünk azért, hogy szakemberképzé­sünk mind jobban megfelel­jen korunk igényeinek, egyre korszerűbb legyen. Minden eddiginél hatékonyabb kor­szerűsítésbe kezdtünk. Az eredményes szakemberkép­zés érdekében az egyetemek szervezetéb­en olyan változá­sokat hoztunk létre, melyek érvényre juttatják a nagyobb önállóság és demokrácia el­vét. Nagy munka ez, s min­denkitől teljes erőbedobást igényel. Kívánom, hogy eb­ben a munkában is érjenek el nagy és szép sikereket. Kívánom, hogy a számunkra kettős ünnep teljen el a meg­emlékezés és a jól végzett munka újabb sikerekre hívő örömeivel. Az ünnepi beszéd elhang­zása után dr. Polinszky Ká­roly kitüntetéseket adott át. Az Oktatásügy kiváló dol­gozója kitüntetést kapta Straub Gyula tanszékvezető egyetemi tanár. dr. Neme­cz Ernő tanszékvezető egyetemi tanár. Varga Dezső tanszék­­vezető docens, dr. Szolcsányi Pál egyetemi tanár. Pleva László egyetemi docens és úr, de Junge János egyetemi adjunktus. A művelődésügyi miniszter megbízásából dr. Káldi Pál rektor nyújtotta át dr. Polínszky Károly minisz­terhelyettesnek az Oktatás­ügy kiváló dolgozója kitünte­tést. Hárman kaptak kiváló dolgozó kitüntetést, öten pe­dig miniszteri dicséretben ré­szesültek Ezután az oktatási pályázatok diainak átadásá­ra került sor, majd az ün­nepség az Internacionálé hangjaival befejeződött. Ünnepi ülés a Parlamentben (Folytatás az 1. Oldalról) ja. Ott voltak az ünnepi meg­emlékezésen szocialista tár­sadalmunk legkiválóbb épí­tői, szocialista brigádvezetők, élenjáró szellemi és fizikai dolgozók. Az ünneplő közönség sorai­ban foglaltak helyet az év­forduló alkalmából hazánkba érkezett külföldi párt- és kor­mányküldöttségek tagjai, azok a külföldön élő magyar Veteránok, akik az MSZMP Központi Bizottságának meg­hívására látogattak Buda­pestre. Ott volt a Komszomol Központi Bizottságának­. Moszkva városi tanácsának delegációja, és a Magyar— Szovjet Baráti Társaság szá­mos szovjet vendége. Részt vett az ülésen a budapesti diplomáciai képviseletek szá­mos vezetője is. Az ünnepi­ ülést Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnöke nyitot­ta meg, majd Kállai Gyula mondott ünnepi beszédet Az ünnepi beszéd elhang­zása után a jelenlévő Szo­cialista országok küldöttsé­geinek vezetői szólaltak fel, majd felolvasták a JKSZ el­nökségének üdvözletét. Az ünnepi ülés Losonczi Pál zárszava után az Inter­­nacionáléval ért véget. Kitüntetések az 50. évforduló alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Tanács­­köztársaság kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából a Ta­nácsköztársaság idején kifej­tett tevékenységük elismeré­séül 964 személynek kitün­tetéseket adományozott. A munka vörös zászló érdem­rendjével nyolc a munka ér­demrend arany fokozatával 278, a munka érdemrend ezüst fokozatával 678 sze­mélyt tüntettek ki. Mintegy négyezren pedig a tanács­köztársasági érdemérmet kapták meg. A kitüntetettek egy cso­portjának Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tá­rcsának elnöke csütörtökön délelőtt az Országház Mun­­kácsy-terrhében nyújtotta át a kitüntetéseket. A kitünte­tések átadásánál jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke Biszku Bé­la, a Központi Bizottság tit­kára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Cse­­terki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára. Losonczi Pál a kitüntetések átadásakor beszédet mondott Méltatta a Magyar Tanács­­köztársaság történelmi jelen­tőségét. Ünnepélyes zászlófelvonás a Parlament előtt és a Gellért-hegyen A Tanácsköztársaság kiki­áltásának 50. évfordulója al­kalmából csütörtökön dél­után a Parlament előtt a Kossuth Lajos téren ünnepé­lyes külsőségek között, ka­tonai tiszteletadással felvon­ták a Magyar Népköztársa­­■ap állami zászlaját. Zászlófelvonási ünnepség volt az évforduló alkalmából a Gellérthegyen is, a Felsza­badulási emlékműnél. Itt a magyar nemzeti­ lobogót és a nemzetközi munkásmozga­lom hagyományos vörös zász­­laját vonták fel, ugyancsak katonai tiszteletadással. Pénteken délben az állami zászlónál, a Kossuth Lajos téren zenés őrségváltás lesz. * ClItCn.» InärCIUS «i.«

Next