Napló, 1969. október (Veszprém, 25. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-08 / 233. szám

4 Abody és „Gugyerák" Vidám hétfő este a művész klubban A „régi szeretettel” köszön­tötte Abody Béla hallgatóit hétfőn este a veszprémi mű­vész klubban, meglepeté­sünkre vendég és házigazda volt egyszerre, ugyanis a klub tiszteletbeli tagjává vá­lasztotta a jeles humoristát. Remélhetőleg ez a kapocs erős marad, s gyakrabban látogat megyénkbe Abody. „h­ó-félé”-nek mondta ma­gát, s ezzel nemcsak sze­rény akart maradni Abody, hanem megsejtette a hallga­tósággal: rendkívül összetett feladata van annak, aki a mindennapi élet sodrában él, s igénye a vélemény­mondás. A ma humoristája nem elé­gedhet meg a „viccelődéssel”, s az ironizálással sem, a hu­mort már Karinthy is ..halá­los komoly” műfajjá tette. Abody humora sem ..kabaré”, hanem nagyon is finom, in­tellektuális pilléreken nyug­vó, gondosan megtervezett építmény. Persze nevetni et­től függetlenül — talán ép­pen ezért — lehet írásain, amelyek nagyon éles szemű ember megfigyelésein alapul­nak. Az emberi butaság, a tehe­tetlenség ,a kétszínűség az ostoba vakság — kifogyhatat­lan „kincsesbánya”, s Abody él is a fonákságok fricskázá­­sával. Állatmeséi, anekdotái, s valamennyi írása, amire sor került a művész klubban, a mindennapi életben gyöke­reznek, s ezeket a gyökere­ket még erősíti a magas szín­vonalú írói igény, az írói tá­­jékozottság, jól informáltsága. Verebély Iván nagyon érti Abody humorát, és kitűnően tudja tolmácsolni. Az ,,Em­beri butaságok dokumentu­mait" adta elő a legnagyobb sikerrel. Margittay Ági a vártnál valamivel halvá­nyabb volt, Telessy Györgyi csalódást okozott, sok volt a szöveghiba, erőltetett volt az előadása. Sándor György a fiatal humorista is fellépett és igen nagy közönségsikere volt Sa­játos — mondhatnánk: meg­hökkentő — humor az övé. Úgy tűnik, „kegyetlenül” ironizált, s leginkább a kö­téltáncos mutatványához le­hetne hasonlítani azt, amit ő csinál: a „vájtfülűek” zavar­ba jönnek, hiszen itt-ott már nem is humorról, hanem va­lami másról van szó. Mind­azonáltal szellemes és több­nyire eredeti Sándor György humora, bár kissé szűk ke­resztmetszetű. „Gugyerák” — azaz Bárdi György — is csalódást oko­zott. Rögtönzései jók voltak, de az volt az érzésünk, hogy nem valami igényesen ké­szült a veszprémi fellépésre, s humora kelléktárából ka­pásból rántott elő egy — ki­csit kopott — darabot. Egé­szében a hétfő esti rendez­vényről azt mondhatjuk: ha nem is volt „sztárparádé”, aminek a meghívó ígérte, jól éreztük magunkat, érdemes volt elmenni. (Bodó) A házigazda-vendég Abody Béla és Telessy Györgyi. (Fotó : Vida) Befejeződött a Balatonon az idei nyíltvízi kutatóprogram A Balatonon véget ért az idei nyíltvízi kutató­prog­ram. A vizsgálatok tavaszig a laboratóriumokban folyta­tódnak. Feldolgozzák a re­gisztráló műszerek adatait, megerősítik a korábbi esz­tendők méréseit, tisztázzák az ismétlődő folyamatokat, azok összefüggéseit és hatá­sát. A tófenék változásainak vizsgálatánál több tényezőt vettek figyelembe a Zala fo­lyó hordalékán kívül a hul­lámzás és az áramlás, a part­erózió, a növényi mész ki­csapódás és a virágpor lera­kódás is tetemes mennyiségű üledéket képez. A virágpor, főképpen a megtermékenyí­tő hímcsira, nagy tömegben található a levegőben és ily­­módon jelentős mennyiség kerül a tóba is. A hímcsira­­sejt a legmaradandóbb nö­vényi anyag, amely a kon­centrált lúgoknak és savak­nak is ellenáll, vízbe kerülve évmilliókig konzerválódik. A tófenék feltöltődésében a leg­jelentősebb tényező a Zala folyó hordaléka. A folyó évi iszaphozama a tó egész terü­letére elosztva 0,03 millimé­ter. Ez természetesen nem egyenletesen terül el, elhe­lyezkedése a hullámzástól, a víztömeg lengésétől és áram­lásától függ. A vizsgálatok szerint az utóbbi 30 eszten­dőben az iszaplerakódás még a keszthelyi öbölben sem ha­ladta meg az évi átlagban a 4 millimétert. Érdekes vizsgálatokat foly­tatnak az iszap mozgásának és vándorlásának megállapí­tására. A mérések szerint jól megfigyelhető a víznek és a lebegő anyagoknak a kör­forgása Keszthely, Balaton­­fenyves és Szigliget körzeté­ben. A víz lengésének hatá­sára — mint a mérések ta­núsítják — Balatonkenese és Keszthely között gyakran több mint egy méter szint­­különbségek is kialakultak. Az eddigi vizsgálatok ered­ményeit máris hasznosítják a gyakorlatban így például a hajók tervezésénél, a ki­kötők elhelyezésénél és a partvédelemnél. Országos pedagógiai múzeum A pedagógiai múzeum végleges elhelyezéséről még nem döntöttek, a művelődés­­ügyi miniszter azonban ko­rábban már úgy rendelke­zett, hogy az intézmény az országos pedagógiai könyv­tárral együtt, annak szerves részeként működjék. A múzeum egyik részlegé­nek, a pedagógus mozgalmi állandó kiállításának — a pedagógusok szakszervezeté­nek anyagi támogatásával — a Csengery utcai Fáklya Klub ad helyet. A kiállítási anyag két nagy termet tölt meg, s a pedagógusok szak­­szervezete 50 éves történetét szemlélteti. A múzeum má­sik részlegét Ercsiben, Eöt­vös József egykori lakóházá­ban rendezik be emlékszoba­ként. Itt Eötvösnek, mint pe­dagógusnak és a kor kiemel­kedő kultúrpolitikai egyéni­ségének munkásságát, a vele kapcsolatos könyveket és egyéb dokumentumokat mu­tatják be. A tervek szerint mindkét múzeumi részleget még ez év végéig megnyitják az ér­deklődők számára. Betoninjekciókkal gyógyítják az öreg platánokat Az ország egyik legna­gyobb és legszebb terén, a szegedi Széchenyi téren a csaknem évszázados platá­nok közül néhány már bete­geskedik, ezért most „gyó­gyítóbrigád” indul kezelé­sükre. A helyi kertészeti vál­lalat dolgozói végigkopogtat­ják a fákat, kivágják a kor­hadt, vagy sérült részeket, kitisztítják és cementha­barccsal töltik ki az ürege­ket. A „faorvosok” több mint 100 terebélyes öreg platánt vizsgálnak meg. Ezután az újszegedi liget platán­t és tölgyfáit veszik kezelésbe. Ő­­­skori település, bár a hivatalos forrásmunkák csak 1413-tól származtatják. Első neve Bu­­daváry, később kis alakváltoztatással évszázadokon át így szerepelt. A középkorban az óbudai prépost és káptalan birtoka volt, nevét tehát bir­tokosai székhelyétől nyerte. A török hódoltság alatt megszűnt a káptalan birtoklása, de a szatmári békekötés utáni birtokrendezés meghagyta az egyházi birtokok között. Mint ilyen, a pozsonyi, később pedig a pesti papnö­veldére szállt. A törökkori rovásadó összeírások­ban mindvégig Bwdawár vagy Bwda­­wáry néven említették. 1567-ben pusz­ta, két év múlva Komárvárhoz tarto­zó csekély népességű királyi birtok. Pusztaként szerepelt 1574 és 1594 kö­zött is. A XVII. század eleji összeírá­sokban még feltüntették, de 1613 után hosszú ideig nem írták össze a lakott települések között. A hosszú pusztaság után az eszter­gomi székeskáptalan bírta 1872-ig. A korabeli feljegyzések szerint 20 gazda és kilenc jobbárai lakta ekkor, akik a székeskáptalantól 7 hold földet kaptak saját használatra. Az új telepesek sző­lőket telepítettek, gazdaságuk messze földön híres volt. Budavárt 1782-ben és 1784-ben a pozsonyi szeminárium birtokolta. Ekkor 31 házában 42 család Közséneiuk A-tól 7-ia Óbudavár élt, összesen 172 fővel. Részletezve: ebből négy nemes, 16 paraszt, 12 pol­gár, 21 zsellér, öt egyéb, a többi sarja­­dék volt. A esztergomi székeskáptalan 1871 után eladta birtokát 50 ezer forintért, amit a helyi gazdák 10 éves törlesztés­sel vettek meg. A részlett" ’ ~"­ fi­zették pontosan, emiatt a bíróság fel­bontotta a szerződést, és a káptalani birtok 1890-ben Matkovics Gyula uraság tulajdonába került. Matkovics — tőke hiányában — kénytelen volt a birtoktól megválni, földjeit Óbuda­vár, Szentjakabfa és Balatoncsicsó lakói vásárolták meg. Óbudavár a tapolcai és a veszprémi járás határán fekszik. Mindössze 93 lakója, 24 lakóháza és egy nyúlfarknyi utcája van. Járási székhelye Tapolca. 1946-ig a balatonfüredi járáshoz tarto­zott. Mindig Szentantalfa közigazga­tási területe volt. Határa 379 hold, melyből 347 hold szántó, 24 hold sző­lő és 8 hold gyümölcsös. Magyarajkú lakossága a szentantal­fai Március 15 Termelőszövetkezetben dolgozik. Óbudaváron 1959-ben alakult először termelőszövetkezet Búzakalász néven, mely 1961-ben egyesült a szent­­antalfai tsz-szel. Azóta itt üzemegység működik. Az üzemegységben — nyári időszakban — 300 juhot tartanak. A kis községben 1936-ban szólalt meg először az első telepes rádió. Is­kolája, villanya, telefonja nem volt. Az első nyilvános telefonállomást 1947- ben kapták, a villamosításra 1954-ben került sor. A felszabadulás előtt na­ponta egy autóbuszjárat, most hat já­­­­rat köti össze Veszprémmel és Tapol­cával. Új út épült, melynek felújítását az idén végezték el. Az egykori iskolát kultúrházzá alakították át. A tanköte­les gyerekek a balatoncsicsói és a szentantalfai körzeti iskolában tanul­nak. A felszabadulás óta mindössze­­4 két új ház épült. Jelenleg — 1969 októberében — tíz televí­ziót és három személygépkocsit tarta­nak nyilván, rádió minden háznál van A községet 1945 március 27-én, hétfőn délután 6 órakor szabadították fel a szovjet csapatok. Óbudavár a megye legkisebb közsé­ge. Lakott külterülete nincs. Nemesbüki András Következik pénteken: OHID NAPLÓ ezeinél Az utca lezárva Nagyon örülünk annak, hogy városunk, Tapolca év­ről évre fejlődik, hogy nagy építkezés folyik a városban. Az azonban nagyon elszomo­rít bennünket, hogy egyes utcákat nagyon hosszú ideig elzárnak a forgalom elől az építkezésre való hivatkozás­sal. Így van ez a mi utcánk­ban, a Nagyköz utcában, is. Még gyalogszerrel is körül­ményes otthonunkat megkö­zelíteni, árut vagy esetleg tüzelőt pedig szinte lehetet­len ide szállítani. Nagyon kérjük az illetéke­seket, hogy legalább annyi szabad helyet adjanak az ut­ca lakóinak, hogy közlekedni tudjanak. Rédely Lajosn­é Tapolca, Nagy­köz u. 24. Csak javaslat... Tapaszaltam, hogy nagy a tolongás a budapesti pálya­udvarokon, ha a vonatok be­érkeznek, hosszú sorok állnak az autóbusz vagy a villamos­­jegy váltóhelyek előtt. A felesleges sorbanállás és tolongás elkerülése végett javasolnám az illetékeseknek, hogy a vonaton is árusítsa­nak, például a jegyvizsgálók, villamos vagy autóbuszje­gyet. Javaslatom természete­sen vonatkozik a majd meg­induló metró jegyeinek az árusítására is. Bognár Károly Tapolca Ha kibontották, temessék is be! Pápán, a Terv utcában ki­építik az úthálózatot, aminek nagyon örülünk, végre jó úton közlekedhetünk. Az út mellé vízlevezető árkot is építenek — kell az is —, azonban nagyon mélyet. Ha megtelik vízzel, félő, hogy baleset történhet, mivel he­lyenként két méternél is mé­lyebb lesz! Remélem, hogy ezt a beje­lentésemet érdemes volt megtennem, intézkednek az illetékesek? ... mert a leg­utóbbi reklamálásomat meg sem hallgatták. A Terv utcai közművesítést végző vállalat ugyanis a saját költségemre kiépített vízvezetékemet ki­­árkolta és most nem hajlan­dó betemetni. Ha megjön a hideg idő, elfagy a vezeté­kem,­­ akkor hiába kidob­tam a sok pénzt a bevezetés­re. Az nem érv, hogy nincs fedezet a vezeték szigetelésé­re. Ha nincs, akkor temessék be! Kérem az illetékeseket, hallgassák meg végre kéré­semet és temettessék be a vízvezetékemet. Sári János Pápa, Terv utca . Szerda, 1960. október 8. Szüreti mulatság Tihanyban A hagyományokhoz híven az idén is megrendezte. Ti­hanyban az önkéntes tűzol­tótestület a szüreti bált. A délutáni órákban színpom­pás felvonulás vezette be a táncmulatságot. Nemzeti vi­seletbe, magyaros ruhákba­­ öltözött legények remek lo­vakon kísérték a szépen fel­díszített szüreti kocsikat, amelyekről szép fiatal lá­nyok kínálták a hegy levét. A pompás felvonulásnak irányban töltötték víg poha­­igen sok nézője volt, s nagy rázgatás és tánc mellett, taps köszöntötte a jókedvű A kellemes estéért minden fiatalokat. A félszigetre rá­ dicséretet megérdemelnek a­dogatott sok külföldi már a rendezők, látványtól kedvet kapott a Csábrády János mulatsághoz, s az estét is Ti- Tihany Az alábbi eset szeptember 22-én történt Várpalotán a Tési dombi ABC-ben. Bete­gen feküdtem otthon, és le­­küldtem két gyermekemet bevásárolni. Pár perc múlva sírva jött haza a kislányom, hogy csak egy ikőj­üket en­gedte be a néni!? Természe­tesen felkeltem, és lemen­tem megtudakolni ennek a furcsa intézkedésnek az okát. Először azt gondoltam, hogy talán ez helyi szokás . Négy hónapja lakunk itt, s Szatmárban ilyet nem ta­pasztaltam. És valóban furcsa „szokás­ról” van szó, ugyanis érdek­lődésemre közölte az említett „néni”, hogy sok a lopás, azért nem engednek be két gyereket együtt. Ez az érv és ez a bánásmód nagyon fel­háborító. Lehet, hogy szükség van szigorra, hogy ne legyen lel­tárhiány, de ez a módszer felháborító! Mi jogon tiltják meg, hogy két testvér, vagy két gyermek együtt menjen be az üzletbe vásárolni? És mit szólnak ehhez a kiske­reskedelmi vállalat vezetői ? Bernáth Józsefné Várpalota, Steinmetz u. 1. I. em. 6. gyűlt a fény az eléggé for­galmas „Rába"-közben is. Nem kell már az éjszakai műszakba menő dolgozóknak a sötétben botorkálniok, biz­tonságos lett a közlekedés környékünkön is. Megköszönjük az illetéke­seknek, hogy kulturált körül­ményeket teremtettek az itt lakóknak, hogy villanyfény világít az utcánkban is. Varga Pál Vaszar Köszönjük Teljesült Vaszar községben az Ady utcában és környéke lakóinak régi kívánsága, ki- Több mint bizalmatlanság! Csak egyeseknek tilos! Az egyik ismert keszthelyi műhelyben — vártam, hogy a javítást befejezzék — meg­fakult, de még olvasható fel­irat fityeg a falon: „Dohá­nyozni tilos!” — szól a fi­gyelmeztetés. Egy ilyen táb­la a dohányos embert szinte arra ingerli, hogy rágyújt­­s ám, no de a szabály az sza­bály, amit be kell tartani. Egyszer csak látom ám, hogy az egyik szerelő előhúz zse­béből egy doboz Fecskét és vidáman rápöfékel. Én is elő­húztam a cigarettatárcámat és rágyújtottam egy Kos­suthra. Alig szippantottam egyet­­kettőt, szigorúan rámszóltak: — Nem tetszik látni mi van a falon? Itt kérem gyú­lékony anyagok vannak, nem szabad dohányozni! Nem szeretek vitatkozni, hát eloltottam a Kossuthot és azóta is azon gondolko­dom, miért lehet az egyik ci­garetta tűzveszélyesebb, mint a másik? Vagy talán egy Fecske nem csinál tüzet? Sajnos, nálam csak Kos­suth volt. Bárdos Gyula Keszthely 10 percen múlik... Kislányom több iskolatár­sával Ajkáról jár be tanulni Pápára az Élelmiszer- és Vendéglátóipari Szakmunkás­iskolába. Sokan járnak be Bakonygyepesről és Város­­lődről is. A tanítás délután van, és befejeztével futnak a Fő­ térre, hogy a 18 óra 30 perckor induló autóbuszt el­érjék. Egyik alkalommal hiába siettek, még­sem érték el az autóbuszt és ráadásul meg is sérült kislányom a lábán a nagy rohanásban. Nagyon kérjük mi, aggódó szülők, ha lehet, indítsák legalább 10 perccel később az említett autóbuszt, vagy létesítsenek feltételes megállót a szak­munkásiskola előtt is. Per­sze esetleg a tanítás befeje­zését is igazíthatnák az au­tóbusz indulásához. Békefi Gyuláné Ajka, Bercsényi köz 10

Next