Napló, 1970. január (Veszprém, 26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-01 / 1. szám
** Ez Ül egy oszcilloszkóp — mondták. Én meg kinéztem az ablakon a fenyőkre. Az oszcilloszkóp zöld mezejében a maguk vitustáncát járták a megaherzek, én meg a tört fenyőre gondoltam. A ZIL terepjáró utasfülkéjében társam volt a hegyi ember, az erdész. Intett: fenyőhalál... Fönt a hegyen a csodát vártam volna. Nyomát a heroikus küzdelemnek, az antarktisziakhoz hasonló szakállas mérnököknek, akik hivatásukkal nem is fanatikus bolondoknak, nem fiatal bohémeknek, de remetéknek tűnnek városi szemmel. A fenyő nem bírta hófehér terhét, derékba tört. Kabhegy, 1969 tele. , — Talán mechanikusnak tűnik a műn? ' ' Biztosítani kell az arM-t. A mikrohullámot felerősíteni, vigyázni a hangra, a képre. És rendbe:: tartani a berendezést. Központi fűtés van Roszko"' László állomásvezető irodáiéban. Pedig kilenc kilométer körzetben itt nincs ember ház, lakás — csak erdő és hó. — A nemzetközi norma 0,18 százalék, ennyi az az üzemzavar, ami megengedhető. , — És...? — Efölé még sohasem mentünk. Miért keresem én az elhagyatottságot? Miért a remeteséget? Mert érthetetlennek tűnik emberek napi négyórás utazása a buszon, s tíz kilométeres erdei gyaloglása. — Mennyit keresnek? — A technikusok úgy kétezer körül. Ezért lenne a törzsgárda megszállottsága? A gyaloglás, a törődés, huszonnégy órás szolgálatok vállalása? A „takaruszon" arról beszéltek, hogy melyik ellenállást kellene megnézni. Jokai Mór Kárpáti Zoltán című regényében, egy századdal előbb, úgy fogalmaz: minden kornak megvan a maga szakmája a doktorság, a mérnökség, a jogászság. A mi korunké egy kicsit a tv-műszerész. — Miért csinálja? , — Ez a polgári híradástechnika legmagasabb színvonala. Tanulhatok. Mi tanuljuk majd meg talán legelőször a színes technikát... — mondja a szimpatikus Koroknái András, a turnus csoportvezetője, a fiatal Mészáros Dezső és Berzsenyi Miklós. Ezek az emberek, fiatalok, itt élnek. Minden huszonnégy órájuk szakmájuké lenne? — Kijárnak az erdőbe? Körbenéznek: miért járnának? A berendezés számomra misztikus, csak sejtem a tízezer voltok zümmögő titkait, tisztelem gombcsavaró, felolvasó és magyarázó tudásukat. Irigylem természetes felháborodásukat, ahogy Seregélyesre szólnak, a mikrólánc legközelebbi állomására: — Mit csináltatok, megint rossz a hang! Annyira mai emberek, hogy jobban meghatódnak a gurítható vizsgáló berendezésen, mint az erdő szépségén. Az erdő: akadály az adóig. — A Kabhegy 573 méter magas, a torony 220 méter. Az adóban 1200 dióda, 280 elektroncső, és az azokhoz tartozó elektronikai és logikai áramkörök vannak. A képet 20 kiomattal, a hangot 4 kilowattal adjuk. 100 kilométeres körzetben ez a mi felelősségünk. Ne legyen hiba. — Tartalék alkatrész? — Alkatrész még akad, de tartalék adó nin Ha hiba van, rajtunk múlik, meddig tart. Huszonnégy órás a szolgálatuk. Amikor adás van, azt figyelik, utána a karbantartás. Nincs idejük romantikázni, az erdőre figyelni. Azt hiszem megtaláltam ragaszkodásuk, indítékát. Taszít és vonz ez a felelősség: milliós érték van a kezükben, aminek mindig működnie kell. Mindig, hiszen adás közben nem lehet üzemzavar. — A mi üzen:zavarunk, a mi hibánk, ha a megyében van kép, de hang nincs, vagy van hang, de kép nincs , így mondják: „A mi hibánk". — Ha nem vagyok szolgálatban és rossz a kép, akkor feltelefonálok. Mert, igaz, minden kapcsolási rajz, térkép ott van az ügyeletes előtt, de csak évek és egyéni tapasztalatok adják, adhatják azt a biztonságot, hogy tudja az ember, először hol keresse a hibát. Keresném újból és újból a „remeteséget". . . Ugyan, újságírói romantika. Bejövünk a busszal, dolgozunk és hazamenünk. Máshol is vannak bejárók. Legfeljebb a tél, az tréfálhat meg bennünket. Alig egy hete páran föntragadtak. Az adót nem lehetett megközelíteni. — Van öt szolgálat, lakás. Akik itt laknak, azok jelentik az „aranytartalékot" — magyarázzák. — Aki föntrapadt, dolgozik, majd lecsúsztatja". Van egy nagy „spájzunk", előre elkészítetlen csépcsomagok. Napi 3600 kalória. Evett már székelygulyást kétszersülttel? Összkomfortosak. Évszer, öt éve tán. helikonterrel dobták le az élelmiszert nekik. — A toronyból integettünk, hogy köszönjük. A torony. Sudármagasan a kis kolónia fölé emelkedik. Az első erkélyen embermagasnyi hó. Az URH rádió berendezései, az erősítő adó a toronyban van. Feltárnak hát oda is ellenőrizni A toronyról máskénnen beszélnek 'Tudták -nóPe m^ cs MDTmt sem ómé a berendezés. T:c?tj uk, mert ők tudták mit jelent Kabhegy sugárernyője. — Én látta a sudár fenyőről nőn az erdőre, a toron"-" "i azírj... H Boán András Tamást Kezdődik a népszámlálás egyénk legöregebb lakója — a pápai, 104 éves Péyzser Géza bácsi — már élt akkor, amikor hazánkban az első, valóban széleskörű, mindenre kiterjedő népszámlálást tartott a hivatalos statisztikai szolgálat. A százéves jubileumot úgy köszönti Veszprém megye, hogy holnap réggé? Géza bácsinál kezdik ünnepélyesen az összeírást. S ezzel megkezdődik egy, a népgazdaság szempontjából, a jövő tervezésére is kiható munka. Fontosságát már alapos előkészítése is bizonyítja. Három éve mikrocenzust tartottak és 200 ezer lakos összeírásánál próbálták ki a mostani népszámlálás új módszereit. A tanácsok két évet szántak arra, hogy az utcaneveket, házszámtáblákat, a helységtérképeket egyeztessék, helyesbítsék a jelenlegi helyzetnek megfelelően. Tegnap megtörtént az utolsó eligazítás is,hogy az irányítók és a végrehajtók — népünk, utódaink nevelői, a pedagógusok — holnap hozzáfoghassanak a kérdőívek kitöltéséhez. Az országban 40 800, m megyénkben több, mint 2300 századzóbiztos tevékenykedik. Feladatuk felelősségteljes, hiszen a gyorsan változó esztendők sorát éljük. Tegnap még szerelők dolgoztak a Cserháton, ma bútorokkal megrakott teherautók költöztetik az új lakókat. Fiataljaink — kihasználva a lehetőségeket — az ország különböző részein tanulnak, dolgoznak, sokan külföldön teljesítenek szolgálatot, bővítik ismereteiket a munkaerő kooperáció alapján. A számlálóbiztosnak körültekintőnek és ig?/e?r7?eszte?e kell lennie ezekre és még sok más, a lakosság életében beállt változásokra. Csakis így lesz te?es a kérdésekre adott válasz és pontos a népszámlálás alapján majd összeállításra kerülő országos és helyi statisztika. Ma már túl vagyunk az „eszmei időpont"-on, mely 1970. január 1-én 0 órakor ránk köszöntött. A számlálóbiztosok azt a pillanatot örökítik meg a kérdőíveken, a kérdésekre adott válaszokban, amikor összecsendültek a poharak és nagyon boldog új esztendőt kívántunk szeretteinknek, barátainknak, munkatársainknak. Ez is körültekintést igényel, hiszen a január elsején, a ma bekövetkezett változások (házasság, nyugdíjazás, születés) már nem kerül fel az ívekre. A tél is nehezíti a számlálóbiztosok munkáját, bár a tanácsok mindenütt segítségükre sietnek, hogy január 2 és 12 között teljesítsék megbízatásukat. Általában 290 lakost kell összeírnia egy-egy biztosnak. S egy lakást, családot, mely alapját képezi a mostani népszámlálásnak, többször is fel kell keresniük. Éppen ezért előfordul, hogy a korai órákbím, vág?/ késő este kopogtatunk, keresik a családfőt, gyűjtik a válaszokat, adatokat. Kötelességből teszik és ők is, a népszámlálást irányítók is arra kérik megyénk minden lakóját: fogadók megértéssel és segítőkészséggel a számlálóbiztosokat. A pedagógust lássák benne, aki most sok éves népnevelő, oktató munkájának adatait gyűjti fel. Szép munka kezdődik, számba vesszük önmagunkat, hogy a jövő tervei még pontosabbak, reánk szabottak legyenek. Ez a feladat is ott volt a köszöntésben, amikor azt mondtuk éjfélkor: Eredményes, boldog újesztendőt! Gárdonyi Béla NAPLÓ g ------, Közművek Szorosan e körbe tartozik megyénk víz- és csatornahálózatának sokat emlegetett helyzete, illetve az ezzel kapcsolatos gondok . Ipari centrumaink és városaink víz- és csatornahálózata a felszabadulást követő ipartelepítéssel nem tartott lépést, s jelenleg az ellentmondás helyenként olyan éles, hogy a további iparosításra gyakorol gátló hatást. Jelenleg folyamatban van ugyan Veszprém város csatorna- és vízhálózatának rekonstrukciója, de részben van csak megoldva Ajka, Keszthely és Pápa csatornázása és vízellátása, teljesen megoldatlan Várpalota, Zirc, Sümeg, Tapolca és néhány más munkáslakta település közművesítése. Az ötéves tervben a vizes csatornahálózatra előreláthatólag 250 millió körüli összeget fordíthatunk. Az összegnek egyharmadát szánjuk a víz, 40 százalékát pedig a csatornahálózat bővítésére A fenti összegből épülne fel a megyeszékhely régóta hiányolt tisztasági fürdője és uszodája, ebből építjük vagy újítjuk fel a veszprémi, ajkai, pápai, várpalotai szennyvíztisztító berendezéseket és a csatornahálózatot. Húszmilliót fordít a megye a tapolcai derítőre, tíz-tizet pedig a Nyirád—pápai, Nyirád—ajkai és a Fenyőfő—zirci vízvezetékre. Szolgáltatás Az országos iparfejlesztési irányoknak megfelelően kiemelt célként kezeljük terveinkben a szoláltatás, feszültségek felogását. A szolgáltatás általános fejlesztésén kívül jelentős beruházások is szerepelnek terveinkben ennek érdekében. Elsősorban a tapolcai új, napi 30 —35 mázsa ruhanemű tisztítására alkalmas patyolatüzem létrehozása említésre méltó, s 12 millió körüli öszszeget ruházunk be ugyanilyen célból Veszprémben. A szolgáltatások fejlesztésének egyik legjelentősebb lépése lesz, hogy ebben az ötéves tervben elkezdjük a Vasipari és Szolgáltató Vállalat veszprémi telepének építését. E tervidőszakban dódik meg megyénk tanérának, kulturális 's nem utolsósorúsajtójának rá épül Veszr gyei nye Vég-" kérd cí m " Hogyan lepődik Veszprém megye az évtized első felében ? Az önmaga dolgait rendben tartó embernek, kisebb vagy nagyobb közösségnek, megyének, országnak mindig szüksége, így alapos oka van a számvetésre, s különösen jó alkalom szokott lenni erre, ha mint most is, búcsút mondunk egy esztendőnek. Visszanézünk, mivel gyarapodtunk, mit csináltunk jól vagy rosszul, menynyire lehetünk elégedettek magunkkal. De 1970 nemcsak épp évnek, hanem egy évtizednek is a végét jelenti. Ám a számvetések nemcsak visszatekintésekből állnak. Amit eddig tettünk, a folytatás előzménye is. Alap, amire a jövőben építünk. Az évtized fordulója nemcsak befejezése, hanem kezdete is egy évtizednek, ami elé kíváncsian, várakozással tekintünk. Mit hoz majd? Hogyan fogunk élni dolgozni? Mire várhatunk, mit várhatunk magunktól? Ezek is mind részei, ha csak körvonalaiban kirajzolódó részei is a számvetésnek. Új periódus A most következő évtized első esztendei egyben egy nagyobb gazdasági, tervezési időszakkal is egybeesnek. Most készülnek a negyedik ötéves terv első megfogalmazásai megyénkben is és az országban is, most fogalmazódnak meg a negyedik ötéves terv koncepciói, főbb elképzelései, irányai. Különös jelentőséget ad ennek a tervnek hogy olyan évtizednek az első öt évét fogja át, amelyben igen jelentős átalakulások várhatók az egész magyar népgazdaságban. Mint a közgazdászok, gazdasági szakemberek megfogalmazzák fejlődésünk olyan periódusa van lezáródóban, amikor a közepesen fejlett országok csoportjából belátható időn belül a fejlett országok kategóriájába lépünk majd valamennyi ma elfogadott mérőszám — többek között mind iparunk, mezőgazdaságunk struktúrája, mind pedig az egy főre jutó nemzeti jövedelem — szempontjából. A felszabadulás óta megnégyszereződött ipari termelésünk, nemzeti jövedelmünk közel háromszorosa a felszabadulás előtti utolsó békeév 200—250 dolláros egy főre jutó nemzeti jövedelmének. Lakásterv Gazdasági életünk ezen a fejlettségi szinten merőben új irányokat kell, hogy vegyen Megszűntek az „extenzív" iparfejlesztés lehetőségei, s egyben „kiteljesedtek" az eddigi fejődésben rejlő ellentmondások. Egyre fokozottabban érezzük hátrányait a nagyszámú mezőgazdasági foglalkoztatottnak, a háttérbe szorított mezőgazdasági beruházásoknak. Hátrányosan érint bennünket a bányászat, kohászat magas ipari részesedése, ami az iparfejlesztés mai szerkezetének már nem felel meg. Valamennyien érezzük nap mint nap a szolgáltatások háttérbe szorulásának hátrányait, azt, hogy a fejlett ipari államokhoz képest feleharmada a szolgáltatásban, foglalkoztatottak száma hazánkban. Égetővé váltak a roppant dinamikus iparfejlesztéstől elmaradt kommunális beruházások hiányai. Mindemellett az életforma változása, az életszínvonal gyors emelkedése, a településviszonyok átalakulása általkiélezett lakáshelyzet megoldása szabják meg fő irányaiban a most következő évtized gazdasági rajtját. A tervezés jelenlegi stádiumában megyénk is elkészítette javaslatait, elképzeléseit. A továbbfejlődés irányait országosan megszabó tények, körülmények természetesen behatároló szempontok voltak megyénk tervkoncepcióinak kidolgozásakor is. Mégis, ha valaki tömören meg akarná fogalmazni megyénk ötéves tervének lényegét, nem járna messze az igazságtól, ha azt mondaná: legfőbb vonásában lakásépítési tervet készítettünk-A negyedik ötéves tervidőszak alatt rendelkezésünkre álló közel hárommilliárd forint körülbelül kétharmad részét költjük majd lakásépítésre, s az arányt nemcsak az általános magyarországi lakáshelyzet indokolja, hanem szerepet játszik ebben, hogy a második, illetve harmadik ötéves tervben felépült vagy épülő 22— 23 ezer lakás ellenére megyénk még mind a mai napig az országos lakásellátási mutató alatt van. A megyék rangsorában a tizennegyedik helyen állunk, megyénk területén mintegy 6 500 lakás hiányzik ahhoz, hogy az országos átlagot a jelenlegi népesség mellett elérjük. A felépülő lakások területi elosztását illetően arra törekszünk majd, hogy az azonos kategóriában levő települések az ellátási szint tekintetében közelítsenek egymáshoz Jelentős összegeket szándékszunk fordítani az ötvenes években felújítás szempontjából elhanyagolt lakásokra is, és az ötéves terv ideje alatt mintegy 100 milliós hozzájárulással további településeket kapcsolnál be a gázprogramba. (A KÖGÁZ elképzelései szerint 1971-ben Ajkán, Herenden, Fűzfőn és Litéren, 1972-ben Várpalotán, ezután Keszthelyen, Hévízen és Devecserben, 1974- ben Tapolcán, végül pedig Sümegen vezetik be a gázt. E program jelen pillanatban meghaladja a tanács fejlesztési lehetőségeit) Ismert dolog, hogy Veszprémben az intenzív iparfejlesztés árnyékában kialakult ellentmondások szinte mindegyike megtalálható. Nem marad ki ebből a sorból az egészségügy sem. Lényegesen kevesebb kórházi ágy áll rendelkezésünkre, mint amennyi az országos átlag. Sorrendben e téren a megyék között a tizenkettedik helyen állunk, a rendelőintézetekkel való ellátottság tekintetében még ennél is lejjebb, az utolsó előtti helyen. Jelentős változás lesz ezen a téren egyrészt a végre elkészülő ajkai kórház, az ideges elmebetegek kezelésére Veszprémben és Sümegen létrehozandó úgynevezett „pavilon." Két jelentős beruházásnak ígérkezik a veszprémi és a balatonfüredi rendelőintézet. KuMára Tizenhárommillió forintot fordítunk a szociális otthonok fejlesztésére. Az összeg nagy részét a szőci otthon „viszi el", de emellett bővítjük a dokást is. Művelődésügyi beruházásaink irányát megszabja, hogy a kívántnál szélesebb gimnáziumi hálózat mellett elmaradtak a szakközépiskolák. Ezért a középiskolai oktatás fejlesztésére előirányzott 50 millió forintból elsősorban a veszprémi 12 tantermes ipari szakközépiskola felépítését tartjuk kiemelkedően fontosnak, s emellett ugyancsak a megyeszékhelyen hét műhelyterem épült jelentős költséggel. A jelenlegi Kállai Éva leánygimnáziumot egészségügyi szakközépiskolává szervezik át, ami az egészségügyi ellátás megjavítása szempontjából sem közömbös. Főleg az általános iskolák területi elhelyezésének aránytalanságait igyekszünk majd kiküszöbölni a negyedik ötéves tervben tervezett 120 tanterem felépítésével, hiszen míg megyénkben öszszességében kevesebb tanuló jut egy-egy tanteremre, mint ami az országos helyzet, de az iskolák elhelyezése roppant nagy ellentmondásokat takar. Veszprémben — elsősorban a szanálások miatt —, Balatonfüreden, Ajkán és Zircen igen zsúfoltak a tantermek. A fent említett nagyszámú általános iskolai tanterem felépítésével a megyei arányszám ugyan jelentősen javulni fog 1975-re, a kétműszakos tanítást azonban még akkorra sem tudjuk teljesen megszüntetni. E körbe tartozik még hogy a közművelődésre fordítható kiadásainkból minden valószínűség szerint megépül a pápai és a veszprémi művelődési ház, s ha lehetőség lesz rá, új mozi épül Veszprémben.