Napló, 1970. március (Veszprém, 26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-15 / 63. szám

---------- Március csillagai­ ­­gaz indulatoktól fűtött márciusok­ra eléggé nehéz higgadtan gondolni. S éppoly nehéz azon a nyel­ven, melyen gyújtó hatású kiáltványok, költemények, nagyszerű hitvallások hangzottak el — most mérlegelő, gondosan meg­fogalmazott mondatokat leírni. Különben is: már­­már a csodával határos, hogy a sokezerszer aj­kunkra vett szavak leved­­lik magukról ünnepesenken a kopott ruhát, s tudnak ezeregyedszer is fényesek, csillogóak lenni. Ahogyan a csillagok is: hiába nem gondolunk rájuk nappal, hiába takarja el tőlünk estéről estére lakásunk mennyezete, mégis: egy­egy csendes, derült éjsza­kán megbabonázva ülünk a parkban, vagy könyö­kölünk szobánk ablakán, és nézzük-csodáljuk a semmit nem homályoso­don fényforrásokat. Annak a százhuszonkét évvel ezelőtti márciusnak a csillagai is fényesen, világosan ragyogtak, s a többi márciusé is, mert nemcsak 1848 március 15- re gondolunk március idusán, hanem a többire is: a visszafojtottakra, a lelkesekre, a szomorúak­ra, a sötétekre, a kétke­déssel teli, bizonytalansá­got adó márciusokra is. Talán paradoxonnak tű­nik, mégis így van: for­radalmi, szívet dobogtató márciusaink már 1848 előtt is voltak, s ezek csil­lagai is ott ragyognak, a többiekkel együtt. Balas­si hazafias versei, Zrí­nyi okos, világos figyel­meztetései, Mikes Kele­men önemésztő sóvárgá­sai, Kölcsey felinduló, szép szavai mind-mind e csillagok sorába tartoz­nak, s a jelképpé előlé­pett 1848 március csak betetőzése volt a kigyúló fényeknek. S a márciusok sora folytatódott, nem ért véget a XIX. század kö­zepén: ez a nép megér­hette, hogy született egy Ady Endréje, akinek egyik legcsodálatosabb jelképe volt a Tűz Már­ciusa, aki világosan lát­ta, hogy csak a márciusi gondolat mentheti meg a pusztulástól a magyarsá­got. S voltak, lettek e márciusi gondolatnak ké­sőbb is továbbgondolói, irodalomban, politikában, egyaránt. Segesvár csilla­ga mellett ott ragyog Abdáé és Balatonszárszóé, s a legsötétebb időszakban is voltak magyarok, akik talpára akarták állítani a nemzetet. 1942-ben, ami­kor piszkos és kilátásta­lan háborúba sodorták Magyarországot március 15-én a Történelmi Em­lékbizottság megszervezte Budapesten a tüntetést a Petőfi szobornál és nem véletlen, hogy éppen itt, a kommunisták és a többi haladó antifasiszták Pető­fire apelláltak, a függet­lenség tűztollú apostolá­ra. Március csillagai sorá­ban van még egy, amely­re különösen oda kell fi­gyelnünk: az egyre erő­teljesebben világítóra, napjainkéra. Mindenkire ragyog: ilyenkor, ünnepi hangulatban, s olykor is, amikor eltereli róla fi­gyelmünket a hétköznap, a gond, a leselkedő kö­zöny. Élünk, utódok, esz­mék és feladatok örökö­sei vagyunk, a mi forra­dalmi elhivatásunk a megvalósítás, az elkez­dett mű befejezése. Ez se könnyebb, mint a golyó­záporba kiállni. Égtájunk­ra csak így gyulladhat ki a miénk, a mi márciu­sunké az örök csillagok között. Bodó Sándor _________________________­ Tegnap délután Keszthe­lyen, a városi művelődési központ színháztermében, mintegy négyszáz fiatal je­lenlétében ünnepélyes kere­tek között megnyitották a Forradalmi Ifjúsági Napok megyei rendezvénysorozatát. Az ünnepségen megjelent Kovács Gyula, a megyei pártbizottság titkára, Baski Sándor, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Biró István és Szász András, a megyei pártbizottság osztályvezetői, Rostász József, a megyei KISZ bizottság első titkára, Keszthely város párt-, álla­mi és társadalmi szervezetei­nek vezetői és képviselői. Ünnepi beszédet dr. Bodogán János, a megyei tanács vb elnöke, a megyei párt-vb tag­­ja mondott Beszédében utalt arra, hogy ez a nagyszabású seregszem­le méltóan reprezentálja if­júságunknak a forradalmi hagyományokhoz való hűsé­gét . A Forradalmi Ifjúsági Napok ünnepségei az elmúlt években is híven tükrözték az 1848-as szabadságharc, a Tanácsköztársaság és a fel­­szabadulás hangulatát. A mostani, negyedik ünnepség­­sorozat külön jelentőséget kap azáltal, hogy az idén ün­nepeljük hazánk felszabadu­lásának huszonötödik évfor­dulóját, s a jubileumi meg­emlékezés lesz a rendezvény­­sorozat csúcspontja. A szónok méltatta az 1848- as forradalom és szabadság­­harc jelentőségét, nemzetkö­zi hatását a márciusi ifjak lelkesedését, hazaszeretetét. Petőfi és Kossuth kiemelke­dő szerepét az események menetében. Majd hangsú­lyozta: — A magyar nép lelkéből 1848 emlékét nem lehetett kiirtani, sem véres kegyet­lenséggel, sem tudatos nép­butítással. 1848-hoz vissza­nyúlni, eszméihez hűnek len­­ni mindig fontos forradalmi kötelesség volt Egy nép, egy nemzet életerejét megölni nem lehet, amit bizonyít az is, hogy alig telt el hetven Minden mai eredményünk 1848, 1918 és 1945 tavaszén A Forradalmi Ifjúsági Napok megyei megnyitója Keszthelyen él, s ismét forradalmi ta­vasz köszöntött hazánkra. 1919 már nemcsak a kizsák­mányolás feudális formájá­nak megszüntetését tűzte ki célul, hanem a kizsákmányo­lás teljes felszámolásának programjával lépett fel, s az oroszországi példa lelkesítő hatása segítette a magyar kommunistákat. Az orosz proletariátus világtörténelmi jelentőségű megmozdulása olyan bátorítás, üzenet volt, amely megsokszorozta a ma­gyar munkások és parasztok erejét, fokozta elszántságu­kat, önbizalmukat, történel­mi szerepük tudatát Ezután a felszabadulásról, a viharos tempójú földosz­­ásról, az évszázados mulasz­tások pótolásáról, a magyar nép életének új, nagyszerű szakaszát kezdő 1945-ös ta­vaszról beszélt Bodogán Já­nos. — Tudnunk és értenünk kell e három tavasz jelen­tőségét Látnunk kell igazi értékét: minden mai ered­ményünk ezekben fogant. 1848 emléke, 1919 tanulsága mellett 1945 az a dátum, amely napjainkban is nö­vekvő erővel hat. Azért leg­nagyobb nemzeti ünnepünk április 4, mert ennek köszön­hetjük életünk szebbé válá­sát, és ez határozza meg jö­vőnket is. Az ifjúsági mozga­lom, a haladó magyar ifjú­ság helyesen választott az­zal, hogy a három tavaszi évfordulóra együtt, a Forra­dalmi Ifjúsági Napok kere­tében emlékezik. Az ünnepi megnyitó után az agrártudományi főiskola hallgatói adtak műsort, majd lampionos fáklyás fel­vonulásra került sor a 48-as emlékműhöz. Itt megkoszo­rúzták a fiatalok az emlék­műt, este pedig ifjúsági bált -------------------------------------------------------------------------------------------------­rendeztek. Az ünnepségen részt vettek Vas, Zala és So­mogy megye KISZ küldöttjei is. Balatonfüreden a veszpré­mi járási megnyitójára ke­rült sor. Ünnepélyesen fo­gadták a Siófokról érkező forradalmi lángot. Metszik, gyűjtik a fűzfavesszőt Akis-pusztán az asszonyok, az idős férfiak. Itt a szezonja a kosárfonásnak. A terme­lőszövetkezet ültette, telepítette a füzest a tocsogós, hasz­navehetetlen területen. Egy közepes kosárhoz 120 darab, 2 méter hosszú vesszőre van szükség. Képünkön gyűjtik a vesszőket a kosárfonáshoz. (Fotó: Péterfay Endre) Világ proletárjai egyesüljetek I __ Vasárnap, 1970. március 15. Ára 1 forint XXVI évfolyam — 63. szám Megkoszorúzták Pápán Petőfi és Jókai szobrát Szombaton, Pápán a Már­cius 15. téren mintegy ezer fiatal jelenlétében megkoszo­rúzták Petőfi, Jókai szobrát, valamint az 1848-as szabad­ságharcban elesett hősök em­lékművét. Rozsnyai Géza, a Petőfi Gimnázium tanára mondott ünnepi beszédet, majd a fiatalok adtak szín­vonalas irodalmi műsort. A koszorúzási ünnepségek után, délután 3 órai kezdet­tel a pártszékházban meg­nyitották a Forradalmi Ifjú­sági Napok pápai rendez­vénysorozatát. (S. G.) Kitüntették a tsz-mozgalom kiváló vezetőit Befejeződött a jubileumi tanácskozás Veszprémben A termelőszövetkezetek 10 éves fejlődését értékelő tudományos tanácskozás tegnap, a Veszprémi Vegy­ipari Egyetem aulájában folytatta munkáját, a részt­vevők körét színesítette a keszthelyi agrár­iskola hall­gatóinak — leendő szak­­technikusok, mérnökök — nagy csapata, mintegy szim­bolizálva azt, hogy új erők állnak a sorba, viszik to­vább, magasabb színvonalon a megkezdett munkát. A szombati program be­vezetőjéül Vándor József, a megyei tanács vb elnökhe­lyettese elemezte a tanács­kozás előző napi munkáját, majd dr. Lőrincz József, a MÉM főosztályvezetője mezőgazdasági termelés fej­lesztésének lehetőségei” címmel tartott előadást. Mindenekelőtt a mezőgaz­dasági termelés felgyorsult fejlődéséről szólt, azt hang­súlyozta, hogy a növényter­mesztésben elért sikerek fe­dezetét adják annak, hogy a sertéshúsellátás nehézsé­gein mihamarabb túljus­sunk. A lakosság életszínvo­nalának emelkedése elvá­laszthatatlan az élelmiszer­gazdaság fejlődésétől.. Nő­nek a mennyiségi követel­mények, de a belső és a kül­földi piacon is egyre na­gyobb szerephez jut a mi­nőség, és ehhez kell igazí­­taniuk munkájukat a gaz­daságoknak. A szakosítás, a termelési kooperáció, a pénzeszközök koncentrált felhasználásáról beszélt, majd azt említette, hogy a­­ hús­­program megvalósításához, a beruházások megvalósítá­sához külföldön bevált technológiákat is alkalma­zunk. Szilágyi Sándor, a MÉM főosztályvezetőjének referá­tuma a közgazdasági kör­nyezet alakulásával és vál­tozásának irányával foglal­kozott Elmondotta, hogy a gazdaságirányítás reformja kedvező feltételeket terem­tett a bővülő termelés szá­mára. A közgazdasági ösz­tönzők — az ár-, a hitel- és a beruházáspolitika — a vá­rakozásnak megfelelően, a korábbinál nagyobb terv­­szerűséget biztosít az ágazat fejlődésének. Bevált a ked­vezőtlen adottságú gazdasá­gokban — Veszprém megye tapasztalatai különösen fi­gyelemreméltóak — a ter­melést ösztönző ártámoga­tás. A közgazdasági ösztön­zők, a piaci szükségletek szerint alakítják a termelést. Az agrárkormányzat arra törekszik, hogy biztonságot adjon az üzemeknek, és azok hosszú távra tervezhessék fejlesztési elképzeléseiket. Dr. Majáik Ferenc, a NEVIKI igazgatója előadá­sában a kémiai anyagok megnőtt jelentőségével fog­lalkozott. Hangsúlyozta: a mezőgazdaság jelenlegi ké­miai­ anyag igénye megha­ladja az évi 5,4 milliárd fo­rintot A távlati fejlesztési tervek szerint 1985-re ennek három és fél, négyszeresére emelkedik. A szükségletek kielégítése nagy feladato­kat hárít a megye vegyipa­rára. Megemlítette, hogy új, nagy műtrágyagyár épül Péten, mintegy 8 mil­liárd forint előirányzattal. A növényvédőszer forgalom­mal kapcsolatban elmondot­ta, hogy a 20 évvel ezelőtti­hez képest ugyan a növényi kár felére csökkent, de jelen­leg is évente 4,5 milliárd forintra tehető. A vegyipar éppen ezért nagy erőfeszí­téseket tesz, hogy a mező­­gazdaság szükségleteinek megfeleljen. A vitában felszólalt Schwarz József, a romándi termelőszövetkezet elnöke, dr. Rakk István, a Veszp­­rém-Zala megyei Állami Gazdaságok főosztályának helyettes vezetője, Horváth Kálmán, a bakonykoppányi termelőszövetkezet elnöke. Beszédet mondott a tanács­kozáson dr. Bodogán János, a megyei tanács vb elnöke; elismerését és köszönetét fejezte ki — a megyei ta­nács és a megyei párt vb nevében — a szövetkezeti mozgalom vezetőinek, a szö­vetkezetek közösségeinek az eddig végzett munkáért, majd a „Veszprém megyé­ért” érdemérem arany és ezüst fokozatával tüntetett ki 42 termelőszövetkezeti el­nököt. A kétnapos tudományos tanácskozás Vándor József elnöki zárszavával ért vé­get. A Magyar Néphadsereg Veszprém Helyőrség parancsnokának Díszparancsa 25 évvel ezelőtt a dicsőséges Szovjet Hadsereg csapatai hősies küzdelemben mértek megsemmisítő csapásokat a ha­zánkat megszállva tartó hitlerista német csapatokra és magyar fasiszta bérenceikre. Az ország felszabadításért folyó harcok nyomán 1945. március 23-án felszabadult Veszprém. A felszabadult városban és a megyében a kommunisták felhívására megindult az új élet: a romok eltakarítása, a termelés és újjáépítés. Az elmúlt 25 év alatt a dol­gozók életkörülményei gyökeresen meg­változtak, az életszínvonal magasabbra emelkedett. 25 éve békében és biztonság­ban élünk, dolgozunk szocialista életünk megteremtésén. E történelmi évforduló alkalmával — a rendőrség megyei főkapitányának és a munkásőrség megyei parancsnokának egyetértésével — megparancsolom: 1. A Néphadsereg helyőrség csapatai, a rendőrség és munkásőrség alakulatai dísz­ezred kötelékben, helyőrségi díszszemlével emlékezzenek meg Veszprém város felszabadulásának 25. évfordulójáról. 2. A csapatok gyalogos és gépesített díszalegységekkel, valamint légikötelék­kel tisztelegjenek a város és megye kom­munistái s dolgozó népe előtt. 3. A Szovjet Hősi Emlékműnél és a Le­nin szobornál a díszőrök sorakozzanak fel 10 órakor. A jubileumi helyőrségi díszszemle ide­je: 1970. március 23-án 10 órakor. A díszszemle helye: Veszprém, Stadion tér és Wartha Vince utca. A díszszemle parancsnoka: Pusztai Gyula ezredes. A díszszemlét tartó elöljáró: Stock Já­nos vezérőrnagy. Éljen a hazánkat felszabadító Szovjet Hadsereg! Éljen a megbonthatatlan magyar—szov­jet barátság! Éljen és virágozzék 25 éve szabad váro­sunk! Jávor József s. k. - Veszprém Helyőrség parancsnoka _______________________________________|

Next