Napló, 1970. október (Veszprém, 26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-03 / 232. szám

------------------------------------------------------------------------­A Veszprémi „Szigeti József" Faárugyár OKTÓBER 5-ÉN 10 ÓRAKOR tíiftUfi ifd a veszprémi piacon kekitsied­fót Nyitva tartás: '­I HÉTFŐN. SZERDÁN, PÉNTEKEN 13—18 ÓRÁIG. Minden érdeklődőt szívesen várunk. (35) FAÁRUGYÁR MODERN HÁZTARTÁS, TÖBB SZABADIDŐ! HOGY ÉRHETŐ EL? Választ ad Önnek, ha megtekinti a tapolcai, pápai és ajkai áruházakban megrendezésre kerülő­­ háztartási gépek vásárlással egybekötött bemutatóját ■ TAPOLCÁN október 6,­­ és 8-án ■ PÁPÁN október 10, 12, és 13-án ■ AJKÁN október 15, 16 és 17-én. Kiállításra kerülnek a legkorszerűbb mo­sógépek, köztük a legújabb 706-os Szuper automata, centrifugák, porszívók, padlóké­­selők és egyéb háztartási gépek. Mosástechnikai bemutatón megismerheti­­ a legújabb hatásos mosószerek használa­tát, valamint a legmodernebb gépek keze­lését. ■ SZAKMAI TANÁCSADÁS! VEVŐSZOLGÁLAT! DUNA Vas-Műszaki Kereskedelmi V. Tapolcai,­­Pápai és Devecseri ÁFÉSZ-ek (36) Igazgatósága Bemutatjuk gyárunkat. A Pápai Textilgyár története az alapítástól a második világháborúig A Pápai Textilgyár im­már 70 esztendős múltra tekinthet vissza. Építését 1900-ban kezdték meg a szombathelyi Láng építész tervei alapján. Ebben az időben a Perutz Testvérek cég már több gyárral rendelkezett... Az első üzemet 1862-ben Prágában alapították. A jól vezetett gyár termékei hamarosan is­mertté váltak, elsősorban Ausztriában és Magyarorszá­gon. A magyar textilipar ebben az időben még gyermekci­pőben járt.. A három jelentő­sebb , hazai textilgyár — a Goldberger Sámuel és Fiai, a Kammer Testvérek és a Magyar Pamuszipar — a szükségletnek csupán a 20-25 százalékát tudta kelégíteni. Ebben a helyzetben feltétle­nül előnyösnek látszott, hogy a Perutz Testvérek cég Ma­gyarországon gyárat alapít­son. E törekvés megvalósulá­sát segítette az iparpártolási törvény is, mely igen jelen­tős kedvezményeket biztosí­tott a gyáralapítók számára. A Perutz testvérek felvették a kapcsola­tot a kormány illeté­­kes tagjaival, első­sorban Hegedűs Sán­dor pénzügy- és Szte­­­­rényi János kereske­delemügyi miniszte­rekkel. Az eredmé­nyes tárgyalások után a választás a minden előnyös feltétellel rendelkező Pápa vá­rosra esett. A város és vidéke ebben az időben mezőgazdasá­gi jellegű volt, így a munkaerő biztosítása nem okozott különö­sebb gondot. A sze­net a közeli R­ajkai szénbánya szolgáltat­ta, a vizet pedig a városon keresztül fo­lyó Tapolca. A város a gyár fel­építéséhez szükséges tel­ket ingyen bocsátotta az ala­pítók ,rendelkezésére. Mivel a kijelölt telephely közel volt a vasútállomáshoz, ipar­vágány­­ létesítésére is alka­lom adódott. Mindezek mel­lett a város az építéshez tég­lát, az állam pedig jelentős adókedvezményt biztosított. Az alapítók a várostól meg­kapták a Bakonyértől kelet­re elterülő területet is, de az­zal a feltétellel, hogy ott a későbbiek során fonodát lé­tesítenek. A pápai gyár alapítá­sának idején a vál­lalatokat négy test­vér vezette: Perutz Frigyes, Róbert, Richard és Artur. Később ezek gyermekei: Fé­lix­ és Leó, valamint a csa­ládba benősült nők is be­kapcsolódtak a vezetésbe. A Perutz testvérek a pápai gyá­rat, annak fehérítő és kiké­szítő üzemét 1899-ben megje­gyezték. Az építkezéseket 1900-ban kezdték meg. A gyár már ebben az esztendő­ben részt vett a Budapesten megrendezett első fonó, szö­vő, ruházati és bőrdíszmű­­ipari iparpártolási kiállítá­son, s erről oklevelet is ka­pott. 1901 tavaszán ünnepé­lyes keretek között avatták fel a gyárat. Az ünnepségen a kereskedelmi miniszter is megjelent. .Már az építkezések, időszakában a gépházban üzembehelyezett hat szövő­gépen megkezdték a munká­sok tanítását. A művezető­ket a cég külföldi gyáraiból, a munkásokat pedig Pápáról és a környező falvakból to­borozták. Érdekes módszert alkalmaztak. Az igazgató ün­nepnapokon sorra látogatta a környező falvakat — Taká­csit, Borsósgyőrt, Kéttornyú­lakot, Malomsokot — és dob­szó útján hirdette­ a munkás­felvételt. Ha egy lakásból legalább hárman jelentkez­tek, lakást, fűtést és világí­tást is ígértek. A tőkeerős cég a kül­földi gyáraiban már elavult, korszerűtlen­­ gépekkel szerelte fel a pápai üzemet. A szükséges­ villa­­mosenergiát egy 300 lóerős 200 KW áramot, termelő gőz­gép szolgáltatta. Az üzem 644 szövőgéppel és 250 szövő­munkással kezdte meg a ter­melést. Érdemes megemlíte­ni,­­hogy az indulás időszaká­ban a gyárban mindössze hat műszaki, illetve szellemi dol­gozó tevékenykedett: az igaz­gató, az üzemmérnök, a szö­­vödevezető, a bérelszámoló, a csomagoló és kikészítő ve­zető, valamint az áruátvevő. Az üzem első szövőnőjét Vi­­czainénak hívták. A termelés megkezdésével párhuzamosan hozzáláttak a munkáslakások építéséhez is. .A falusi munkások számára a Bánóczi majorban 13 la­kást építettek, s külön lakó­telepet kaptak a külföldi mesterek családjai is. Mind­ezek ellenére nagy gondot okozott a munkásvándorlás. A nagyobbrészt faluról jött munkások a nyári hónapok­ban hazamentek, ilyenkor a termelés erősen csökkent. De ■gondot okozta az Ausztriából szállított fonal folyamatos biztosítása is. Az első évek­ben sifonokat, lepedőket és kanavászt gyártottak, első­sorban a környék lakosságá­nak igényét igyekeztek ki­elégíteni.­­ A cég azonban minden ne­hézség ellenére évről évre gyarapodott. Részben a gyá­rat bővítették, részben mun­káslakásokat építettek. 1907- ben sor került az erőtelep bővítésére is. A létszám azonban to­vább hullámzott és igen lassan emelke­dett. Az első világháború ki­törésekor is mindössze 450 munkás dolgozott a gyárban. Az első években a gyárban szervezett sztrájk, munkás­megmozdulás nem volt. 1906- ban az alacsony munkabé­rek miatt megmutatkoztak a „szervezetlen sztrájk” jelei, de a csendőrök azonnal köz­beléptek. Az esetleges sztráj­kok után általában a jól be­gyakorolt munkásokat visz­­szatették, megtérítették a sztrájk miatt lecsökkent ke­resetüket, bérüket enyhén megemelték. A vissza nem­ vett dolgozók általában az akkori dohánygyárban he­lyezkedtek el. Ilyen szerve­zetlen sztrájkra többször is sor került A gyár vezetőinek nagy erőfeszítéseket kel­lett tenniük azért, hogy a kitanult munkásokat megtartsák. A fővárosi üze­mek szívóhatása már akkor éreztette hatását. A cseh mesterek is csak pár évig maradtak Pápán, addig, amíg a helyi munkások és műve­zetők a gépek kezelését elsa­játították. A fonoda munká­sai a szövödéhez hasonlóan helyi és környékbeli lako­sokból verbuválódtak. A kül­földi szakemberek számára építették az úgynevezett cseh házakat a Leipnik féle üzem szomszédságában. A Perutz testvérek 1927- ben kezdték meg ,a Bakony­­éren túli területen a fonoda építését, s a következő évben megkezdődött a termelés is, 18 ezer gy. fonó orsóval. Ez­zel párhuzamosan növelték az energiatermelő telepet, felszerelték a turbinát, mely 1947-ig biztosította az üzem számára szükséges energiát. Ezekben az években meg­épült a gyári gyermekottho­n, 1932-ben kultúrházat avat­tak és sporttelepük is volt. (A gyár történetének leírá­sát egy hét múlva, a Napló szombati számában folytat­juk.) PÁPAI TEXTILGYÁR A gyár képe az alapítást követő években Nemcsak Pápán... MEGNYÍLT AJKÁN, a Frankel L. u. 14. alatt az import automata gé­pekkel felszerelt gyorstisztító szalon Női, férfi felsőruházat, szivacsholmik gyorstisztítása kívánságra javítása. Gyorsaság, minőség, pontosság, csak nálunk! HIGIÉNIA Szolgáltató Szövetkezet (17) A 18. SZ­­AKÖV TATABÁNYA kedvező utazási lehetőséget biztosító közvetlen, átszállás nélküli járatpárt közlekedtet 1970. október 1 -től naponta Komárom, Fejér, Somogy, Veszprém megyék között, TATABÁNYA—SZÉKESFEHÉRVÁR—SIÓFOK— BALATONBOGLÁR—KESZTHELY—HÉVÍZ viszonylatában. A járat Tatabánya felső vá.-tól 5,45 Oroszlány, cipőbolttól 6,16 Mór, Marx térről 6,50 Székesfehérvár, Piactérről 7,45 Siófok, aut. áll.-tól 8,46 Zamárdi, vá.-tól 8,58­ Balaton­boglár vá.-tól 9,35 Fonyód, vá.-tól 9,47 Bala­ton feny­vés. vá.-tól 10,01 Keszthely Főtérről 10.40 órakor indul Hévíz aut. áll.-ra 10,50 órakor érkezik Visszaindul­ás: Hévíz, aut. áll.-tól 13,25 Keszthely Főtérnél 13,36 Balatonfenyves vá.-tól 14,14 Fonyód vá.-tól 14,28 Balatonboglár vá.-tól 14,41­­ Zamárdi vá.-tól 15,17 Siófok aut. áll.-tól 15,30 Székesfehérvár Piactérről 16,50 Mór, Marx térről 17,25, Oroszlány, cipőbolttől 17,59 órakor indul Tatabánya, felső vár­ra 18,30 órakor érkezik A naponta közlekedő járatra­ vonatkozóan részletes felvilágosítást adnak az AKOV-ok szolgálati helyein. VOLÁN Irodákban, IBUSZ-nál, valamint az érintett vasútállomásokon. ___ (10) VISZÁ/Mp)-^ NAPLÓ A* MSZMP Veszprém megyei Bizottsága és a megyei tanács­lapja Főszerkp­­iba Imre Szerkesztőség: Veszprém, irodaház Telefon- 11 251, H-252 Főszerkesztő: 11-255 Sportrovat: 11-244 Esti szerk.: 12-254 Kiadta a Veszprém megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó 4* Demján Gábor igazgató Terjeszti a Magyar Posta Elő­fizethető bármely Dust a­­­v­atal­­nál, a kézbesítőknél s p­­st.fc hír­lapüzleteiben és a Posta Kc?pt..nt| Hírlap irodánál Budapest VL. József nádor tér 1 .7.) Előfizetési díj: 20 forint Veszprém megyei Nyomda V, Veszprém, Köztársaság tér 1. Felelős vezető: Steltzer Ferenc index: 25.531

Next