Napló, 1970. október (Veszprém, 26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-03 / 232. szám
------------------------------------------------------------------------A Veszprémi „Szigeti József" Faárugyár OKTÓBER 5-ÉN 10 ÓRAKOR tíiftUfi ifd a veszprémi piacon kekitsiedfót Nyitva tartás: 'I HÉTFŐN. SZERDÁN, PÉNTEKEN 13—18 ÓRÁIG. Minden érdeklődőt szívesen várunk. (35) FAÁRUGYÁR MODERN HÁZTARTÁS, TÖBB SZABADIDŐ! HOGY ÉRHETŐ EL? Választ ad Önnek, ha megtekinti a tapolcai, pápai és ajkai áruházakban megrendezésre kerülő háztartási gépek vásárlással egybekötött bemutatóját ■ TAPOLCÁN október 6, és 8-án ■ PÁPÁN október 10, 12, és 13-án ■ AJKÁN október 15, 16 és 17-én. Kiállításra kerülnek a legkorszerűbb mosógépek, köztük a legújabb 706-os Szuper automata, centrifugák, porszívók, padlókéselők és egyéb háztartási gépek. Mosástechnikai bemutatón megismerheti a legújabb hatásos mosószerek használatát, valamint a legmodernebb gépek kezelését. ■ SZAKMAI TANÁCSADÁS! VEVŐSZOLGÁLAT! DUNA Vas-Műszaki Kereskedelmi V. Tapolcai,Pápai és Devecseri ÁFÉSZ-ek (36) Igazgatósága Bemutatjuk gyárunkat. A Pápai Textilgyár története az alapítástól a második világháborúig A Pápai Textilgyár immár 70 esztendős múltra tekinthet vissza. Építését 1900-ban kezdték meg a szombathelyi Láng építész tervei alapján. Ebben az időben a Perutz Testvérek cég már több gyárral rendelkezett... Az első üzemet 1862-ben Prágában alapították. A jól vezetett gyár termékei hamarosan ismertté váltak, elsősorban Ausztriában és Magyarországon. A magyar textilipar ebben az időben még gyermekcipőben járt.. A három jelentősebb , hazai textilgyár — a Goldberger Sámuel és Fiai, a Kammer Testvérek és a Magyar Pamuszipar — a szükségletnek csupán a 20-25 százalékát tudta kelégíteni. Ebben a helyzetben feltétlenül előnyösnek látszott, hogy a Perutz Testvérek cég Magyarországon gyárat alapítson. E törekvés megvalósulását segítette az iparpártolási törvény is, mely igen jelentős kedvezményeket biztosított a gyáralapítók számára. A Perutz testvérek felvették a kapcsolatot a kormány illetékes tagjaival, elsősorban Hegedűs Sándor pénzügy- és Szterényi János kereskedelemügyi miniszterekkel. Az eredményes tárgyalások után a választás a minden előnyös feltétellel rendelkező Pápa városra esett. A város és vidéke ebben az időben mezőgazdasági jellegű volt, így a munkaerő biztosítása nem okozott különösebb gondot. A szenet a közeli Rajkai szénbánya szolgáltatta, a vizet pedig a városon keresztül folyó Tapolca. A város a gyár felépítéséhez szükséges telket ingyen bocsátotta az alapítók ,rendelkezésére. Mivel a kijelölt telephely közel volt a vasútállomáshoz, iparvágány létesítésére is alkalom adódott. Mindezek mellett a város az építéshez téglát, az állam pedig jelentős adókedvezményt biztosított. Az alapítók a várostól megkapták a Bakonyértől keletre elterülő területet is, de azzal a feltétellel, hogy ott a későbbiek során fonodát létesítenek. A pápai gyár alapításának idején a vállalatokat négy testvér vezette: Perutz Frigyes, Róbert, Richard és Artur. Később ezek gyermekei: Félix és Leó, valamint a családba benősült nők is bekapcsolódtak a vezetésbe. A Perutz testvérek a pápai gyárat, annak fehérítő és kikészítő üzemét 1899-ben megjegyezték. Az építkezéseket 1900-ban kezdték meg. A gyár már ebben az esztendőben részt vett a Budapesten megrendezett első fonó, szövő, ruházati és bőrdíszműipari iparpártolási kiállításon, s erről oklevelet is kapott. 1901 tavaszán ünnepélyes keretek között avatták fel a gyárat. Az ünnepségen a kereskedelmi miniszter is megjelent. .Már az építkezések, időszakában a gépházban üzembehelyezett hat szövőgépen megkezdték a munkások tanítását. A művezetőket a cég külföldi gyáraiból, a munkásokat pedig Pápáról és a környező falvakból toborozták. Érdekes módszert alkalmaztak. Az igazgató ünnepnapokon sorra látogatta a környező falvakat — Takácsit, Borsósgyőrt, Kéttornyúlakot, Malomsokot — és dobszó útján hirdette a munkásfelvételt. Ha egy lakásból legalább hárman jelentkeztek, lakást, fűtést és világítást is ígértek. A tőkeerős cég a külföldi gyáraiban már elavult, korszerűtlen gépekkel szerelte fel a pápai üzemet. A szükséges villamosenergiát egy 300 lóerős 200 KW áramot, termelő gőzgép szolgáltatta. Az üzem 644 szövőgéppel és 250 szövőmunkással kezdte meg a termelést. Érdemes megemlíteni,hogy az indulás időszakában a gyárban mindössze hat műszaki, illetve szellemi dolgozó tevékenykedett: az igazgató, az üzemmérnök, a szövödevezető, a bérelszámoló, a csomagoló és kikészítő vezető, valamint az áruátvevő. Az üzem első szövőnőjét Viczainénak hívták. A termelés megkezdésével párhuzamosan hozzáláttak a munkáslakások építéséhez is. .A falusi munkások számára a Bánóczi majorban 13 lakást építettek, s külön lakótelepet kaptak a külföldi mesterek családjai is. Mindezek ellenére nagy gondot okozott a munkásvándorlás. A nagyobbrészt faluról jött munkások a nyári hónapokban hazamentek, ilyenkor a termelés erősen csökkent. De ■gondot okozta az Ausztriából szállított fonal folyamatos biztosítása is. Az első években sifonokat, lepedőket és kanavászt gyártottak, elsősorban a környék lakosságának igényét igyekeztek kielégíteni. A cég azonban minden nehézség ellenére évről évre gyarapodott. Részben a gyárat bővítették, részben munkáslakásokat építettek. 1907- ben sor került az erőtelep bővítésére is. A létszám azonban tovább hullámzott és igen lassan emelkedett. Az első világháború kitörésekor is mindössze 450 munkás dolgozott a gyárban. Az első években a gyárban szervezett sztrájk, munkásmegmozdulás nem volt. 1906- ban az alacsony munkabérek miatt megmutatkoztak a „szervezetlen sztrájk” jelei, de a csendőrök azonnal közbeléptek. Az esetleges sztrájkok után általában a jól begyakorolt munkásokat viszszatették, megtérítették a sztrájk miatt lecsökkent keresetüket, bérüket enyhén megemelték. A vissza nem vett dolgozók általában az akkori dohánygyárban helyezkedtek el. Ilyen szervezetlen sztrájkra többször is sor került A gyár vezetőinek nagy erőfeszítéseket kellett tenniük azért, hogy a kitanult munkásokat megtartsák. A fővárosi üzemek szívóhatása már akkor éreztette hatását. A cseh mesterek is csak pár évig maradtak Pápán, addig, amíg a helyi munkások és művezetők a gépek kezelését elsajátították. A fonoda munkásai a szövödéhez hasonlóan helyi és környékbeli lakosokból verbuválódtak. A külföldi szakemberek számára építették az úgynevezett cseh házakat a Leipnik féle üzem szomszédságában. A Perutz testvérek 1927- ben kezdték meg ,a Bakonyéren túli területen a fonoda építését, s a következő évben megkezdődött a termelés is, 18 ezer gy. fonó orsóval. Ezzel párhuzamosan növelték az energiatermelő telepet, felszerelték a turbinát, mely 1947-ig biztosította az üzem számára szükséges energiát. Ezekben az években megépült a gyári gyermekotthon, 1932-ben kultúrházat avattak és sporttelepük is volt. (A gyár történetének leírását egy hét múlva, a Napló szombati számában folytatjuk.) PÁPAI TEXTILGYÁR A gyár képe az alapítást követő években Nemcsak Pápán... MEGNYÍLT AJKÁN, a Frankel L. u. 14. alatt az import automata gépekkel felszerelt gyorstisztító szalon Női, férfi felsőruházat, szivacsholmik gyorstisztítása kívánságra javítása. Gyorsaság, minőség, pontosság, csak nálunk! HIGIÉNIA Szolgáltató Szövetkezet (17) A 18. SZAKÖV TATABÁNYA kedvező utazási lehetőséget biztosító közvetlen, átszállás nélküli járatpárt közlekedtet 1970. október 1 -től naponta Komárom, Fejér, Somogy, Veszprém megyék között, TATABÁNYA—SZÉKESFEHÉRVÁR—SIÓFOK— BALATONBOGLÁR—KESZTHELY—HÉVÍZ viszonylatában. A járat Tatabánya felső vá.-tól 5,45 Oroszlány, cipőbolttól 6,16 Mór, Marx térről 6,50 Székesfehérvár, Piactérről 7,45 Siófok, aut. áll.-tól 8,46 Zamárdi, vá.-tól 8,58 Balatonboglár vá.-tól 9,35 Fonyód, vá.-tól 9,47 Balaton fenyvés. vá.-tól 10,01 Keszthely Főtérről 10.40 órakor indul Hévíz aut. áll.-ra 10,50 órakor érkezik Visszaindulás: Hévíz, aut. áll.-tól 13,25 Keszthely Főtérnél 13,36 Balatonfenyves vá.-tól 14,14 Fonyód vá.-tól 14,28 Balatonboglár vá.-tól 14,41 Zamárdi vá.-tól 15,17 Siófok aut. áll.-tól 15,30 Székesfehérvár Piactérről 16,50 Mór, Marx térről 17,25, Oroszlány, cipőbolttől 17,59 órakor indul Tatabánya, felső várra 18,30 órakor érkezik A naponta közlekedő járatra vonatkozóan részletes felvilágosítást adnak az AKOV-ok szolgálati helyein. VOLÁN Irodákban, IBUSZ-nál, valamint az érintett vasútállomásokon. ___ (10) VISZÁ/Mp)-^ NAPLÓ A* MSZMP Veszprém megyei Bizottsága és a megyei tanácslapja Főszerkpiba Imre Szerkesztőség: Veszprém, irodaház Telefon- 11 251, H-252 Főszerkesztő: 11-255 Sportrovat: 11-244 Esti szerk.: 12-254 Kiadta a Veszprém megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó 4* Demján Gábor igazgató Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely Dust avatalnál, a kézbesítőknél s pst.fc hírlapüzleteiben és a Posta Kc?pt..nt| Hírlap irodánál Budapest VL. József nádor tér 1 .7.) Előfizetési díj: 20 forint Veszprém megyei Nyomda V, Veszprém, Köztársaság tér 1. Felelős vezető: Steltzer Ferenc index: 25.531